Teljes hatvány

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>InternetArchiveBot 2024. február 5., 09:32-kor történt szerkesztése után volt. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A matematikában teljes hatványnak vagy hatványszámnak olyan pozitív egész számokat neveznek, melyek kifejezhetők egy pozitív egész szám egy másik pozitív egész kitevőre emelésével. Formálisabban, n teljes hatvány, ha léteznek m > 1 és k > 1 természetes számok, melyekre mk = n. Ebben az esetben az n teljes k-adik hatvány. Ha k = 2 vagy k = 3, akkor n hívható teljes négyzetnek, illetve teljes köbnek is (más néven: négyzetszám, ill. köbszám). Változó, hogy az egyet teljes hatványnak tekintik-e (1k = 1 bármely k-ra).

Példák és sorösszegek

A teljes hatványok sorozatát elő lehet állítani az m és k lehetséges értékeinek iterálásával. Az első néhány teljes hatvány emelkedő sorrendben (a duplikátumokat is mutatva) Sablon:OEIS:

22=4, 23=8, 32=9, 24=16, 42=16, 52=25, 33=27,  25=32, 62=36, 72=49, 26=64, 43=64, 82=64,

A teljes hatványok (duplikátumokat is figyelembe vett) sorösszege 1:

m=2k=21mk=1.

aminek bizonyítása:

m=2k=21mk=m=21m2k=01mk=m=21m2(mm1)=m=21m(m1)=m=2(1m11m)=1.

Az első néhány teljes hatvány (duplikátumoktól megtisztítva) (Sablon:OEIS2C):

(néha 1), 4, 8, 9, 16, 25, 27, 32, 36, 49, 64, 81, 100, 121, 125, 128, 144, 169, 196, 216, 225, 243, 256, 289, 324, 343, 361, 400, 441, 484, ...

A p teljes hatványok reciprokösszege a duplikátumok nélkül:[1]

p1p=k=2μ(k)(1ζ(k))0,874464368

ahol μ(k) a Möbius-függvény és ζ(k) a Riemann-féle zéta-függvény.

Euler szerint Goldbach megmutatta (egy azóta elveszett levelében), hogy a p teljes hatványokat tekintve az 1/(p−1) sorösszege, 1-et és a duplikátumokat kivéve éppen 1-gyel egyenlő:

p1p1=13+17+18+115+124+126+131+=1.

Ezt néha Goldbach–Euler-tételnek is nevezik.

Teljes hatványok keresése

Annak megállapítása, hogy adott n természetes szám teljes hatvány-e különböző módokon történhet, melyek különböző számítási bonyolultságúak lehetnek. Az egyik legegyszerűbb ilyen módszer, hogy vesszük az összes lehetséges k-t n osztói között, legfeljebb klog2n-ig. Ha tehát n osztói n1,n2,,nj, akkor azn12,n22,,nj2,n13,n23, értékek valamelyikének meg kell egyeznie n-nel, ha n valóban teljes hatvány.

A módszer azonnal egyszerűsíthető, ha k-nak csak a prímszám értékeit vesszük figyelembe. Ez azért van, mert ha n=mk egy összetett k=ap-re, ahol p prím, akkor a kifejezés egyszerűen átírható a következőre: n=mk=map=(ma)p. Emiatt k minimális értékének szükségképpen prímnek kell lennie.

Ha n prímtényezős felbontása ismert, ahol n=p1α1p2α2prαr és pi különböző prímszámokat jelöl, akkor n akkor és csak akkor teljes hatvány, ha gcd(α1,α2,,αr)>1, ahol a gcd=lnko a legnagyobb közös osztót jelenti. Vegyük például az n = 296·360·724 esetet. Mivel lnko (96, 60, 24) = 12, n teljes 12-edik hatvány (és természetesen teljes hatodik, negyedik hatvány, teljes köb és négyzet is, mivel 6, 4, 3 és 2 osztója a 12-nek).

Teljes hatványok közötti hézagok

2002-ben Preda Mihăilescu román matematikus igazolta, hogy a 23 = 8 és 32 = 9 az egyetlen egymás után következő teljeshatvány-pár, ezzel a Catalan-sejtést is bizonyítva.

A Pillai-sejtés azt állítja, hogy bármely pozitív egész k számhoz csak véges számú olyan teljeshatvány-pár létezik, melyek különbsége k. Ez egy megoldatlan probléma.[2]

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

További információk

Sablon:Osztóosztályok Sablon:Természetes számok