Alumínium-szulfid

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>DanjanBot 2019. május 14., 09:15-kor történt szerkesztése után volt. (felső index 2/3 csere AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox

Az alumínium-szulfid egy alumíniumból és kénből felépülő kémiai vegyület, képlete Al2S3. Ez a színtelen vegyület érdekes szerkezetű, számos formában előfordul. Az anyag érzékeny a nedvességre, kristályvizes alumínium-oxiddá vagy -hidroxiddá alakul.[1] Ez akkor fordulhat elő, ha levegőnek van kitéve. Vízben gáz halmazállapotú hidrogén-szulfid képződése mellett hidrolizál.

Kristályszerkezet

Az alumínium-szulfidnak több, mint hat kristályos formája ismert, ezek közül csak néhány van felsorolva az alábbi táblázatban. Legtöbbjük hasonló, wurtzit-szerű szerkezettel rendelkezik, és csak a rácsos üresedések elrendeződésében tér el a másiktól.[2][3]


Módosulat Szimmetria Tércsoport a (A) c (A) ρ (g/cm³)
α Hexagonális 6.423 17.83 2.32
β Hexagonális P63mc 3.579 5.829 2.495
γ Trigonális 6.47 17.26 2.36
δ Tetragonális I41/amd 7.026 29.819 2.71

A β és γ fázis a legstabilabb stádium, az α-Al2S3 hőkezelésével nyerhető több száz Celsius-fokon. 2–65 kbar nyomásnak kitéve az alumínium-szulfid tetragonális szimmetriájú rácsba rendeződik, ez a δ fázis kialakulását eredményezi.[4]

Az alumínium-szulfidnak molekuláris származékai nem ismertek, a kevert Al-S-Cl vegyületek viszont igen, ezenkívül az Al2Se3 és az Al2Te3 is.

Előállítása

Az alumínium-szulfid előállítható elemeiből, ha azok keverékét meggyújtjuk:[5]

2 Al+3 SAl2S3

Ez a folyamat rendkívül exoterm, így nem szükséges az egész alumínium-kén keverék folyamatos hevítése (kivéve ha nagyon kis mennyiséget reagáltatunk). A végtermék olvadt állapotban keletkezik, mivel a reakció hőmérséklete meghaladhatja az Sablon:Szám °C-ot, így akár az acélon is átégeti magát. A lehűlt anyag nagy keménységű.

Fordítás

Sablon:Fordítás

Források

Sablon:Jegyzetek

  1. Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. Sablon:ISBN.
  2. Sablon:Cite book
  3. Flahaut J. Ann. Chim. (Paris) 7 (1952) 632–696
  4. Sablon:Cite journal
  5. Sablon:Cite book