Tallium-szulfát
Sablon:Vegyület infobox A tallium-szulfát szervetlen vegyület, a kénsav talliumsója, képlete Tl2SO4. Erős méreg, benne a tallium oxidációs száma +1. Létezik tallium(III)-szulfát is, melyet laboratóriumokban használnak.
Előállítása
Tallium és kénsav reakciójával állítható elő:[1]
Tulajdonságai
Fehér, nem gyúlékony, szagtalan szilárd anyag. Hevítés hatására tallium- és kén-oxidok keletkezése közben bomlik.[2] Kristályszerkezete rombos, a kálium-szulfátével izomorf (a = 7,808; b = 5,929; c = 10,665 Å). Vizes oldatban a szulfátionok és a talliumionok egymástól különálló, erősen szolvatált ionokként vannak jelen.
Felhasználása
Az előző két évszázadban használták az orvoslásban, de ma már ilyen célra nem alkalmazzák. Az 1920-as évek középétől az 1970-es évekig rágcsálóirtóként („patkányirtó”) használták, például a Bayer AG Zelio-Giftkörner (Giftweizen; hatóanyag: 2% tallium-szulfát) és Zelio-Paste (hatóanyag: 2,5% tallium-szulfát) termékeiben.[3] Ma a modernebb patkányirtószerek miatt ritkán alkalmazzák.[4] Használatát az USA-ban 1975-ben betiltották, mivel nem szelektíven mérgező. Gátolja a növények csírázását. A laboratóriumokban főleg Tl+ forrásnak használják. Az infravörös fény hatására nagy elektromos vezetőképességet mutató tallium-szulfid (Tl2S) előállításának alapanyaga.
Toxicitása
Vízben oldódó vegyület, mérgező hatását a Tl+ kation okozza. Felnőtt ember számára körülbelül 1 gramm a halálos dózis. Mivel a tallium-szulfát fehér szagtalan por, könnyen összetéveszthető más kémiai vegyületekkel. A szervezetbe lenyelés vagy belégzés révén, illetve a bőrrel érintkezve juthat be. A Tl+ nagyon hasonlít a nátrium és kálium kationhoz, melyek nélkülözhetetlenek az élethez. A Tl+ sejtbe kerülve gátolja a nátrium-kálium-ionpumpa működését. Toxicitása miatt sok nyugati ország betiltotta a tallium-szulfát otthoni használatát, és sok cég befejezte a használatát.
500 mg feletti dózis beszámolók szerint halálos. A vesében, a májban, az agyban és egyéb szövetekben koncentrálódik.
Izraelben rágcsálóirtóként használták, a gyanú szerint emiatt halt ki az 1950-es években a barna halászbagoly.[5]
Források
Fordítás
További információk
- WHO: Thallium sulfate Data Sheet on pesticides Sablon:Wayback
- International Chemical Safety Card 0336
- NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards
- Kaunas University of Technology
- University of Wisconsin-Madison Chemistry Department
- Smithsonian National Zoological Park Sablon:Wayback
- ↑ Georg Brauer; Handbuch der präparativen anorganischen Chemie, Band 2, S.886; Sablon:ISBN
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)GESTIS1nevű lábjegyzeteknek - ↑ Anna Charlotte Fuhrmeister: Vergiftungen – Panoramawechsel der letzten Jahrzehnte. Dissertation an der Medizinischen Fakultät der Universität Bonn, 2005, S. 106.
- ↑ Sablon:Cite web
- ↑ Mendelssohn, H. Ecological effects of chemical control of rodents and jackals in Israel Sablon:Wayback at LPO Mission Rapaces