Hangvilla (hangkeltő eszköz)

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Atobot 2022. augusztus 22., 15:21-kor történt szerkesztése után volt. (U-alakú → U alakú , ld.: WP:BÜ)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Egyért2 Sablon:Hangszer infobox A hangvilla egy idiofon hangkeltő eszköz. Kétágú, U alakú villa formájú, és rugalmas fémből, rendszerint acélból készül. Ha megütéssel rezgésre késztetik, akkor a villa szárai egy stabil frekvenciával rezegni kezdenek, ami a levegőben hangot kelt, a legtöbb típusnál a normál zenei A-hangot (440 Hz-es rezgés). Ezt a hangmagasságot néhány másodperc után szolgáltatja, miután a megütéskor keletkező magasabb részhangok elhalnak.[1] Természetesen más frekvenciát adó hangvilla is készülhet.[1][2] Fő alkalmazása a zenészek számára a hangszerek behangolásakor a kamarahang szolgáltatása.

Hangvilla

A hangvillát egy brit muzsikus, John Shore találta fel 1711-ben.[3]

A hangvilla elterjedt használatának fő oka az, hogy szemben sok más hangkeltő eszközzel, tiszta hangot produkál kevés és gyenge magasabb részhanggal. Ez amiatt van, hogy a magasabb részhangok közel két és fél oktávval feljebb hangzanak, mint a fő rezgés.[4]

A hangvilla használatának másik oka az, hogy könnyen kézben tartható, a rezgést nem tompítja a kézben tartás. Járulékos rezonátor nélkül a hangzás elég halk. Ennek az az oka, hogy a két villa hanghullámai ellentétes fázisúak, és már kis távolságban is kioltják egymást. Ha hangelnyelő anyagot helyezünk a villák közé, akkor ez a hatás korlátozódik, és hangosabban hallható az alaphang.

Bár a kereskedelemben kapható hangvillák hangmagassága gyárilag adott, a villák ágának reszelésével a hangmagasság hangolható. Az ág végéből lereszelt anyag emeli a hangmagasságot, míg az ágak alsó felének vékonyítása csökkenti azt. Az általánosan ismert hangvilla A=440 Hz alaphangot produkál, mert ez az elfogadott alaphang koncertzenészeknél hangszereik hangolásához. A hangvilla alapfrekvenciája kismértékben változhat a hőmérséklet függvényében.[5] A szabványos referenciahőmérséklet 20 °C.

Számos hangszer működik a hangvillához hasonló elven, ezek között a legismertebb a Rhodes zongora, ahol kalapácsmechanikával megütött rudak állítják elő a hangokat.

A járművek sebességének mérésére használt radarpuskákat rendszerint hangvillával kalibrálják.[6] Az ilyen hangvillákon a sebességet és a radarsávot tüntetik fel.[7][8][9]

Rezgő szerkezetű giroszkópoknál is használnak H típusú hangvillákat.[10]

A frekvencia kiszámítása

A hangvilla rezgése (szemléltető animáció)

A hangvilla frekvenciája a villa méreteitől és anyagától függ: [11]

f=1.87522πl2EIρA

Ahol:

  • f a hangvilla frekvenciája Hertzben.
  • 1,875 a cos(x)cosh(x)=–1 egyenlet legkisebb pozitív megoldása.
  • l a villa ágainak hosszúsága méterben.
  • E a rugalmassági modulus.
  • I másodrendű nyomaték (m4).
  • ρ a hangvilla anyagának sűrűsége (kg/m³).
  • A a villa ágainak keresztmetszete (m²).

Az IA kifejezés r2/4-nek is írható, ha a villa ágai r sugarú hengerek, és a2/12-nek, ha négyzet keresztmetszetűek.

Irodalom

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Sablon:Nemzetközi katalógusok

  1. 1,0 1,1 Sablon:Cite web
  2. [1] Sablon:Spam link
  3. Sablon:Cite journal
  4. Tyndall, John (1915). Sound. New York: D. Appleton & Co.. p. 156. https://books.google.com/books?id=hCgZAAAAYAAJ&pg=PA156.
  5. http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022460X99922575
  6. Sablon:Cite web
  7. Sablon:Cite web
  8. Sablon:Cite web
  9. Sablon:Cite web
  10. Proceedings of Anniversary Workshop on Solid-State Gyroscopy (19–21 May 2008. Yalta, Ukraine). - Kyiv-Kharkiv. ATS of Ukraine. 2009. - Sablon:ISBN.
  11. Sablon:Cite journal