Rendezett n-es

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Turokaci 2025. február 4., 14:18-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A rendezett n-es véges lista, amiben különböző matematikai objektumok lehetnek. Itt n a lista hosszát jelöli. A rendezett kettes neve rendezett pár. Az általános üres n-es jele (), a nem üresé (x1,,xn), ahol a zárójel szögletes is lehet. Két rendezett n-es akkor és csak akkor egyenlő, ha ugyanolyan hosszúak, és elemeik rendre megegyeznek.[1]

A rendezett n-eseket a matematika és az informatika különböző területein használják. A matematikában a vektorok, mátrixok rendezett n-eseknek tekinthetők, míg egyes struktúrákat szintén rendezett n-esként definiálnak. Az informatikában a rekord adattípus és más adatstruktúrák felelnek meg a rendezett n-eseknek.

Halmazként

A rendezett n-esek halmazelméleti bevezetésének legegyszerűbb módja:

n=0:():=
n>0:(x1,,xn):={(x1,,xn1),{xn}}[1]

Ebben a felfogásban az (x,y) rendezett pár megegyezik az {{,{x}},{y}} halmazzal.

A rendezett n-esek sorozatként is felfoghatók:

n=0:():=
n>0:(x1,,xn):={[1,x1],,[n,xn]}[1]

Ebben a felfogásban a rendezett kettesek nem rendezett párok.

Van olyan felfogás is, ami szerint a rendezett n-esek a rendezett párok általánosításai:

n=1:(x):=x
n>1:(x1,,xn):=[(x1,,xn1),xn]

Ebben a felfogásban minden rendezett n-es rendezett pár. Ezen a módon nem definiálható az üres n-es és a rendezett egyes.

Bármelyik felfogás megőrzi azt az elképzelést a rendezett n-esekről, amiről már a bevezetőben is szó volt: két rendezett n-es akkor és csak akkor egyenlő, ha ugyanolyan hosszúak, és elemeik rendre megegyeznek.[2][3]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Források

  • H.-D. Ebbinghaus: Einführung in die Mengenlehre, 4. Aufl., Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg–Berlin 2003
  • Roger Godement: Algebra. Hermann, Paris 1968

Fordítás

Sablon:Fordítás

  1. 1,0 1,1 1,2 V. P. Grishin: Tuple. In: Encyclopaedia of Mathematics. Springer
  2. Nicolas Bourbaki: Eléments de mathématique. Première partie: Les structures fondamentales de l’analyse. Livre I. Théorie des ensembles, Springer, Berlin 2006, Sablon:ISBN.
  3. Arnold Oberschelp: Allgemeine Mengenlehre. BI-Wiss.-Verl., Mannheim/Leipzig/Wien/Zürich 1994, Sablon:ISBN.