Hidroxilamin
A hidroxilamin egy színtelen, instabil, rombos kristályszerkezetű tűk alakjában kristályosodó vegyület. A képlete NH2OH. Feloldódik hideg vízben és alkoholban. Vizes oldatban gyenge bázisként viselkedik, erős redukálószer. Közepesen mérgező hatású. A salétromsav redukciójakor képződik.
Kémiai tulajdonságai
A hidroxilamin gyenge bázis, ha vízzel reagál, hidroxilammónium-ionok és hidroxidionok keletkeznek belőle.
Óvatos melegítés hatására elbomlik, hirtelen hevítés hatására felrobban. A bomlás reakcióegyenlete:
Erős redukálószer. Ezüstsókból fémezüstöt, higanysókból fémhiganyt szabadít fel. Vörös színű réz(I)-oxidot tesz szabaddá a lúgos réz-tartarát oldatból. Savas vagy semleges kémhatású közegben elszínteleníti a kálium-permanganát oldatát. A higany(II)-klorid oldatából higany(I)-kloridot választ ki, ami fehér csapadék alakjában válik ki. Lassan ammónium-nitráttá oxidálódik levegőn. Nátrium hatására a hidroxilcsoportjának hidrogénje nátriumra cserélődik, a reakció igen heves. A keletkező vegyület képlete: NH2ONa. Savakkal sókat (hidroxilammónium-sókat) képez, a sói szintén erős redukálószerek. Reakcióba lép halogénekkel is, ekkor halogénsavak és nitrogén képződnek.
Előállítása
Ha tömény salétromsavban a hidrogénnél negatívabb standardpotenciálú fémeket oldanak fel, a fejlődő naszcensz hidrogén hatására a salétromsav hidroxil-aminná redukálódhat. Akkor is képződik, ha a salétromsavat amalgámozott ólomkatódon elektrolitikusan redukálnak.
Felhasználása
A hidroxilamint redukálószerként alkalmazzák, illetve felhasználják a kaprolaktám gyártásakor, ami poliamid típusú műanyagok alapanyaga.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia