Disszociáció (kémia)

A disszociáció egy kémiai reakció típus, melyben egy vegyület más vegyületekre bomlik (atomokra, ionokra, vagy gyökökre).

Termikus disszociáció

A „termikus disszociáció” hő hatására végbemenő disszociáció. Például nitrogén-dioxid alacsony hőmérsékleteken színtelen N₂O₄ dimer formában található meg, de hő hatására disszociál színtelen NO₂ gyökké. Amikor csökken a hőmérséklet újra létrejön az N₂O₄ dimer.

N₂O₄ (g) ⇌ 2NO₂ (g)

• 
  Nitrogén-dioxid különböző hőmérsékleteken

Savak ionizációja

A savak vízben ionizálnak. Ez azt jelenti, hogy hidrogénkationjukat leadják a vízmolekuláknak. Ilyenkor savmaradék anion és oxóniumion keletkezik.

Általánosan egy sav disszociációja felírható az alábbi módon, ahol „A” a savmaradékot jelöli:

HA (aq) + H₂O ⇌ A^- + H₃O⁺

Például a sósav (egy erős sav) disszociációja:

HCl + H₂O ⇌ Cl⁻ + H₃O⁺

Az ecetsav (egy gyenge sav) disszociációja:

CH₃COOH + H₂O ⇌ CH₃COO^- + H₃O⁺

A (gyenge) savak disszociációja leírható a sav disszociációs állandójával (K_a), ami megfelel a fentebb leírt disszociációs reakció egyensúlyi állandójának. Az alábbi egyenlet leírja a disszociációs állandó definícióját. Mivel víz az oldószer, az aktivitása egyenlő eggyel ([H₂O] = 1). Például az ecetsav disszociációs állandója 1,7Sablon:E.

$K_a=\frac{[H_3{O}^{+}][A^{-}]}{[HA][H_{2}O]}=\frac{[H_3{O}^{+}][A^{-}]}{[HA]}$

Komplexek disszociációja

Egy komplex vegyület disszociálhat az ezt alkotó középponti atom és ligandumokra. Tegyük fel, hogy a központi atom M és egy ligandum L egy komplex vegyületet alkotnak. A disszociációs reakció és állandó egy ilyen vegyületre felírható a következő formában:

ML ⇌ M + L

$K_d=\frac{[M][L]}{[ML]}$

Több ligandum esetén a disszociációs állandó felírható minden „lépésre” (K_d1, K_d2, K_d3, … a különböző ML_n ⇌ ML_n−1 + L reakciókra).