„Hullámhossz” változatai közötti eltérés
imported>Csigabi a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:2C82:8400:2919:E441:BD79:5CA3 (vita) szerkesztéséről Hári Zalán szerkesztésére |
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2023. szeptember 3., 10:27-kori változata
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik. Két legközelebbi azonos fázisban lévő pont távolsága. Gyakran a görög lambda (λ) betűvel jelölik.[1]
Szinuszos hullám

A hullám pillanatképén a vízszintes tengelyen a távolság, a függőleges tengelyen például egy kötélen vagy gumiban kialakuló hullámok esetén kitérés van ábrázolva, de lehet ehelyett légnyomás (hangnál) vagy elektromos, illetve mágneses térerősség (elektromágneses hullámok esetén).
A hullám terjedési sebessége:
- ,
ahol a hullámhossz és a frekvencia. A frekvencia és a hullámhossz ezek szerint fordítottan arányosak egymással.
A vákuumban terjedő elektromágneses hullám terjedési sebessége, a fénysebesség egy természeti állandó, értéke:
- 299 792 458 m/s.
Közelítő értéke: 300 000 km/s = 3·108 m/s , ez jól használható ritka gázok, például normál állapotú levegő esetén is.
A levegőben terjedő hang sebessége (20 °C-on) 343 m/s.
Anyaghullám: de Broglie hullámhossz
Louis-Victor de Broglie elméleti következtetését, hogy a részecskék (például elektronok) hullámtulajdonsággal is rendelkeznek, kísérletek bizonyították. A hullám hullámhosszát de Broglie-hullámhossznak nevezik, mely a következő összefüggéssel adható meg:
ahol: a Planck-állandó, a részecske impulzusa, a részecske (nyugalmi) tömege, a részecske sebessége.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
- ↑ Bérces Gy., Skrapits L., Tasnádi P.: Általános Fizika Mechanika II. - Hőtan Dialóg Campus Kiadó, 2001, Sablon:ISBN