Propén forrásának megtekintése

{{chembox
|   Name = Propén
|   ImageFileL1 = Propylene skeletal.svg
|   ImageSizeL1 = 100px
|   ImageNameL1 = A propén szerkezeti képlete
|   ImageFileR1 = Propylene-3D-vdW.png
|   ImageSizeR1 = 120px
|   ImageNameR1 = Propén
|   IUPACName = propén
| Section1 = {{Chembox Identifiers
|   SMILES = C=CC
|   CASNo = 115-07-1
|   RTECS = UC6740000
  }}
| Section2 = {{Chembox Properties
|   Formula = C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>
|   MolarMass = 42,08 g/mol
|   Density = 1,9138 kg/m³ (gáz, normálállapotban)<ref name="IFA GESTIS">{{GESTIS | CAS=115-07-1 | ZVG=10100 | Név=Propilén | Dátum=2011. január 28.}}</ref><br />0,60941  kg/l (folyadék, forrásponton)<ref name="IFA GESTIS" />
|   Appearance = színtelen gáz
|   Solubility = rossz: 384 mg/l, 20&nbsp;°C<ref name="IFA GESTIS" />
|   MeltingPt = −185,26&nbsp;°C<ref name="IFA GESTIS" />
|   BoilingPt = −47,69&nbsp;°C<ref name="IFA GESTIS" />
|   VaporPressure = 10,14 bar (20&nbsp;°C)<br />20,5 bar (50&nbsp;°C)<ref name="IFA GESTIS" />
|   Viscosity = 8,34 [[pascal szekundum|µPa·s]] 16,7&nbsp;°C-on
  }}
| Section3 = {{Chembox Structure
|   Dipole = 0,366 [[Debye|D]] (gáz)
  }}
| Section7 = {{Chembox Hazards
|   EUClass = Fokozottan tűzveszélyes ('''F+''')<ref name="ESIS">[http://ecb.jrc.ec.europa.eu/esis/index.php?LANG=hu&GENRE=CASNO&ENTREE=115-07-1 A propilén (ESIS)]{{Halott link|url=http://ecb.jrc.ec.europa.eu/esis/index.php?LANG=hu&GENRE=CASNO&ENTREE=115-07-1 |date=2018-11 }}</ref>
|   NFPA-H = 1
|   NFPA-F = 4 
|   NFPA-R = 1
|   FlashPt = −108&nbsp;°C<ref name="IFA GESTIS" />
|   Autoignition = 485&nbsp;°C<ref name="IFA GESTIS" />
|   RPhrases = {{R12}}<ref name="ESIS" />
|   SPhrases = {{S2}}, {{S9}}, {{S16}}, {{S33}}<ref name="ESIS" />
  }}
| Section8 = {{Chembox Related
|   Function = [[alkének]]
|   OtherFunctn = [[etén]]<br />[[a butilén izomerjei]]
|   OtherCpds = [[propán]], [[propin]]<br />[[propadién]], [[Propanol|1-propanol]]<br />[[izopropanol|2-propanol]]
  }}
}}

A '''propén''' (elavult<ref>{{CitLib|tit=Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához|aut=Nyitrai József|aut2=Nagy József|red=Magyar Kémikusok Egyesülete|loc=Budapest|ann=1998|misc=Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján|pag=172}}</ref> nevén '''propilén''') az [[alkének]] közé tartozó [[szerves vegyület]]. [[Összegképlet]]e [[szén|C]]<sub>3</sub>[[hidrogén|H]]<sub>6</sub>. Molekulája egy [[kettős kötés|kétszeres kötést]] tartalmaz. Színtelen, szagtalan, gyúlékony gáz. Vízben rosszul oldódik, a levegővel robbanóelegyet alkot. Iparilag főként [[kőolaj]] vagy [[földgáz]] hőbontásával, krakkolásával nyerik. Fontos vegyipari alapanyag, propénből gyártják a [[Polipropilén|polipropént]], egy elterjedt [[műanyag]]ot, de számos más vegyület gyártása is propénből indul ki.

== Kémiai tulajdonságai ==
A propén molekulája kétszeres kötést tartalmaz, a vegyület [[addíció]]s reakciókra hajlamos. A [[klór]]ozása gyökös mechanizmus szerint játszódik le. Azonban a propén a klórral nemcsak addíciós, hanem (főként magasabb hőmérsékleten) [[szubsztitúció]]s reakcióba is léphet, ekkor [[allil-klorid]] keletkezik.

:<math>\mathrm{CH_2{=}CH{-}CH_3 + Cl_2 \rightarrow CH_2{=}CH{-}CH_2{-}Cl + HCl}</math>

Oxidáció hatására először [[akrolein]]né, majd [[akrilsav]]vá alakul (az akrilsav fontos kiindulási anyag a műanyagiparban). [[Ammónia]] jelenlétében végzett oxidációval [[akrilnitril]]lé alakítható, amelyet szintén a műanyagipar alkalmaz.

:<math>\mathrm{CH_2{=}CH{-}CH_3 \xrightarrow{O_2, NH_3} CH_2{=}CH{-}C{\equiv}N}</math>

Ha a propén vizet addícionál, [[izopropanol]] képződik, amelyből oxidációval [[aceton]]t gyártanak.

== Előállítása ==
A propént a kőolaj, illetve a földgáz egyes frakcióinak hőbontásával, [[krakkolás]]ával<ref>Hexene catalytic cracking over 30% sapo-34 catalyst for propylene maximization: influence of reaction conditions and reaction pathway exploration. ''Braz. J. Chem. Eng.'' [online]. 2009, vol.26, n.4 , pp.705-712. <nowiki>http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0104-66322009000400009&lng=en&nrm=iso</nowiki>. ISSN 0104-6632.&nbsp; <nowiki>http://dx.doi.org/10.1590/S0104-66322009000400009</nowiki></ref> nyerik. Az ekkor keletkező krakkgázok egyik komponense. Laboratóriumban például izopropanolból nyerhető vízelvonással. Előállítható továbbá [[propán]] [[dehidrogénezés]]ével, illetve oxidatív dehidrogénezésével.<ref>PROMOTING EFFECT OF Mo ON Pd / g-Al2O3 SUPPORTED CATALYSTS IN THE OXIDATIVE DEHYDROGENATION OF PROPANE. ''Dyna rev.fac.nac.minas'' [online]. 2011, vol.78, n.170, pp.159-166. <nowiki>http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0012-73532011000600018&lng=en&nrm=iso</nowiki></ref><ref>Synthesis of two new Nickel and Copper- Nickel vanadates used for propane oxidative dehydrogenation. ''Rev.fac.ing.univ. Antioquia'' [online]. 2013, n.67, pp.137-145. <nowiki>http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0120-62302013000200012&lng=en&nrm=iso</nowiki>>. ISSN 0120-6230</ref>

== Felhasználása ==
A propénből nagy mennyiségben gyártanak [[Polipropilén|polipropént]], mely fontos poliaddíciós műanyag. A propén polimerizációját úgynevezett Ziegler–Natta-katalizátorokkal végzik, ezek például [[titán (elem)|titánsók]] lehetnek. A polipropént többek között fóliák, csövek, lemezek készítésére használják. Emellett számos vegyület előállításának a kiindulási anyaga illetve köztiterméke a propén, például [[akrolein]], [[akrilsav]],<ref>The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts. Journal of Catalysis, 311, 369-385. 

<nowiki>http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1896844:6/component/escidoc:1896843/JCAT-13-716_revised_06Dec2013.pdf</nowiki></ref><ref>Surface chemistry of phase-pure M1 MoVTeNb oxide during operation in selective oxidation of propane to acrylic acid. Journal of Catalysis, 285, 48-60.

<nowiki>http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1108560:8/component/escidoc:1402724/1108560.pdf</nowiki></ref><ref>Kinetic studies of propane oxidation on Mo and V based mixed oxide catalysts.

<nowiki>http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1199619:5/component/escidoc:1199618/csepei_lenard.pdf</nowiki></ref> akrilnitril, izopropanol, aceton, [[butiraldehid]].

== Források ==
* Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
* Furka Árpád: Szerves kémia

== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}

== Lásd még ==
{{szénhidrogének}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

[[Kategória:Alkének]]
[[Kategória:Hűtőközegek]]