Nehézmetán forrásának megtekintése

{{részben nincs forrás|2024 áprilisából}}
{{chembox
|Formula=C<sup>2</sup>H<sub>4</sub>
|MeltingPt=89,78 K
|BoilingPt=≥112,45 K
}}
A [[metán]] egy [[szén]]- és négy [[hidrogén]][[atom]]ból áll. A '''nehézmetán''' ugyanezen elemek atomjaiból áll, de a hidrogénatomok mindegyike [[deutérium]]atom. A nehézmetán és a metán olvadás- és forráspontja egy-két fokkal térnek el.<ref name="Boon"/> A nehézmetán színtelen, szagtalan, erősen gyúlékony [[gáz]]. Égése után [[szén-dioxid]] és [[nehézvíz]] keletkezik. A nehézmetán a természetben kis mennyiségben fordul elő.<ref name="Stolper 2014">{{Cite journal|last=Stolper|first=D.A.|last2=Sessions|first2=A.L.|last3=Ferreira|first3=A.A.|last4=Santos Neto|first4=E.V.|last5=Schimmelmann|first5=A.|last6=Shusta|first6=S.S.|last7=Valentine|first7=D.L.|last8=Eiler|first8=J.M.|date=February 2014|title=Combined 13C–D and D–D clumping in methane: Methods and preliminary results|journal=Geochimica et Cosmochimica Acta|volume=126|pp=169–191|doi=10.1016/j.gca.2013.10.045|issn=0016-7037}}</ref> Fizikai és kémiai tulajdonságai a metánhoz hasonlóak.<ref name="Wiberg"/><ref name="Boon">{{cite journal|author=Boon JP, Legros JC, Thomaes G|title=On the principle of corresponding states for the viscosity of simple liquids|journal=Physica|volume=33|pp=547–557|year=1967}}</ref>

Olvadáspontja {{adat|89,78|K}}, a metánénál mintegy 1%-kal alacsonyabb,<ref name="Wiberg">{{cite book|author=Wiberg E, Wiberg N|title=Inorganic Chemistry|page=249|publisher=Academic Press, De Gruyter|location=San Diego [etc.]|year=2001|isbn=0-12-352651-5|url=https://books.google.com/books?id=Mtth5g59dEIC&pg=PA248|accessdate=2024-04-24}}</ref> míg forráspontja legalább {{adat|112,45|K}}.<ref name="Boon"/>

A halogénezett szénhidrogének hatása vizsgálatában mind a <chem>12C^{2}H4</chem>, mind a <chem>13C^{2}H4</chem> hosszútávú nyomjelző volt az NOAA egyik 1981-es kutatásában.<ref name="ARL-101">{{cite web|url=https://www.arl.noaa.gov/wp_arl/wp-content/uploads/2017/08/ARL-101.pdf|author=Ferber GJ, Telegadas K, Heffter JL, Dickson CR, Dietz RN, Krey PW|title=Demonstration of a long-range atmospheric tracer system using perfluorocarbons|date=1981-04-01|accessdate=2024-12-31}}</ref>

==Előfordulás==
A nehézmetán előfordulási aránya a metánizotopológok közt 5,82{{e|-14}}%.<ref name="Stolper 2014"/>
==Tulajdonságok==
A <chem>C^{1}H4</chem>-nal szemben a <chem>C^{2}H4</chem> tapadási és kondenzációs aránya nagyobb.<ref name="Brann 2021">{{cite journal|author=Brann MR, Hansknecht SP, Ma X, Sibener SJ|title=Differential Condensation of Methane Isotopologues Leading to Isotopic Enrichment under Non-equilibrium Gas-Surface Collision Conditions|journal=J Phys Chem A|date=2021-10-28|volume=125|issue=42|pp=9405–9413|doi=10.1021/acs.jpca.1c07826|pmid=34658236|pmc=8558857|url=https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acs.jpca.1c07826|accessdate=2024-04-14}} {{open access}}</ref> Ez felhasználható deutériumsűrítésre, továbbá ez alapján megismerhető lehet a gázkondenzáció nem egyensúlyi körülmények közt, például a légi közlekedésben alacsony hőmérsékletű környezetekben, és megmagyarázhatja a naprendszeri bolygók nagyobb deutériummennyiségét és a csillagközi jégporfelszíni folyamatokat is.<ref name="Brann 2021"/>

A metán és a nehézmetán izotópkülönbsége okozhatja a C–H és C–{{chem|2|H}} kötések hosszbeli és polarizálhatóságbeli különbségét.<ref name="Brann 2021"/>

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{csonk-kémia}}

[[Kategória:Szénhidrogének]]