Amfoter forrásának megtekintése

'''Amfoternek''' nevezzük az olyan anyagokat, amelyek mind savas, mind bázikus tulajdonságokat mutatnak. Olyan [[vegyület]]ek, ill. [[ion]]ok, melyek [[sav]]ként és [[Bázis (kémia)|bázisként]] egyaránt képesek viselkedni, tehát protonfelvételre és -leadásra egyaránt képesek.

A szó a görög αμφότεροι (amfoterosz) szóból származik, jelentése mindkettő.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=15}}</ref>

== Példák ==
Amfoterek például az [[aminosavak]], a [[fehérje|fehérjék]], egyes [[fémek]], például az [[alumínium]], a [[cink]], az [[ón]] és a [[félfémek]] többsége. 

Például a [[cink-oxid]] eltérően viselkedik az [[oldat]] [[pH]]-jától függően:

Savakban:

:<math>\mathrm{ZnO + 2H^+ \rightarrow Zn^{2+} + H_2O}\,\!</math>

[[Lúg]]okban:

:<math>\mathrm{ZnO + H_2O + 2OH^- \rightarrow [Zn(OH)_4]^{2-}}\,\!</math>

Amfoter vegyületre a legegyszerűbb példa a [[víz]]. Ha a víz protont vesz fel, [[oxóniumion]], ha protont ad le, [[hidroxidion]] keletkezik:

:<math>\mathrm{H_2O + HCl \rightarrow H_3O^+ + Cl^-}\,\!</math>

:<math>\mathrm{H_2O + NH_3 \rightarrow OH^- + NH_4^+}\,\!</math>

Tehát a vízmolekula az egyik reakcióban savként, a másikban bázisként viselkedik. A vízmolekulák egymás közti kölcsönhatásában is megnyilvánul az amfoter tulajdonság ([[autoprotolízis]]):
:<math>\mathrm{H_2O + H_2O \leftrightarrow H_3O^+ + OH^-}\,\!</math>

== Jegyzetek ==
<references/>

{{Csonk-kém}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

[[Kategória:Vegyületek]]