Nátrium-nitrid
Sablon:Más3 Sablon:Chembox A nátrium-nitrid szervetlen vegyület, képlete Sablon:Chem. A lítium-nitriddel és néhány más nitriddel szemben instabil anyag. Atomos nátrium és nitrogén egyesülésével keletkezhet alacsony hőmérsékletű zafírszubsztráton.[1] Könnyen elemeire bomlik:
Szintézis
A nátrium-nitrid kétféleképp állítható elő: [[nátrium-amid|Sablon:Chem]] hőbomlásával vagy az elemek közvetlen reakciójával.[2] Leggyakoribb előállítási módját Dieter Fischer, Martin Jansen és Grigori Vajenine mutatták be utóbbi módszerrel. Előbbi módszer meghatározott arányú gázfázisú Na és Sablon:Chem önálló bevezetéséből és azok vákuumkamrában lévő hideg szubsztrátra való lerakásából áll, melyet végül 298 K-re hevítenek a kristályosításhoz.[1] A második elemi nátrium plazmaaktivált nitrogénnel való reakciója fémfelületen. Ez könnyíthető folyékony Na–K ötvözet bevezetésével, a folyadéktöbblet eltávolításával és friss ötvözettel való mosásával. A szilárd anyagot ezután centrifugával elválasztják a folyadéktól. Azonban e módszer nagyon levegőérzékeny, és könnyen történhet bomlás vagy égés, kivéve tiszta oxigént tartalmazó környezet esetén.[3]
Jellemzői
A nátrium-nitrid vörösbarna vagy sötétkék lehet szintézistől függően belső tulajdonságai miatt.[1][3] Nem bomlik néhány hét után standard hőmérsékleten.[3] A vegyület nem olvasztható meg, mivel tömegspektrometriai mérések alapján elemeire bomlik 360 K körül.[1][2] Becsült képződési entalpiája +64 kJ/mol.[3]
Szerkezet
A nátrium-nitrid standard hőmérsékleten mintegy 90%-ban ionos, de tiltott sávja félvezetőre jellemző.[2][3] Sablon:Chem-oktaéderekből álló anti-Sablon:Chem-szerkezete van.[1][2][3][4] A vegyület N–Na kötéshossza 236,6 pm.[1][3] Ezt röntgen- és neutrondiffrakció is megerősítette poron és egykristályokon is.[1][2][3][4]