Kvantummetrológia

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kvantummetrológia azt tanulmányozza, hogyan lehet különböző fizikai paramétereket nagy pontossággal megmérni olyan rendszerekkel, amelyeknek a leírásához kvantummechanikát kell használni,[1][2][3][4][5][6] sokszor a kvantum-összefonódottságot felhasználva. A terület azt ígéri, hogy olyan mérési módszereket fejleszt ki, amelyek nagyobb pontosságot érnek el, mint a klasszikus módszerek. A kvantumhipotézis-teszteléssel együtt,[7][8] a kvantum szenzorok elméleti modelljének alapját adja.[9][10]

Matematikai alapok

A kvantummetrológia egyik alapfeladata a θ paraméter becslése unitér dinamika esetén

ϱ(θ)=exp(iHθ)ϱ0exp(+iHθ),

ahol ϱ0 a rendszer kezdeti állapota és H a rendszer Hamilton-operátora. A θ paramétert a ϱ(θ) állapoton való mérések alapján becsülik.

Tipikusan a rendszer több részecskéből álló összetett rendszer, és a Hamilton-operátor egyrészecskés operátorok összege

H=kHk,

ahol Hk a k. részecskén hat. Ebben az esetben nincs kölcsönhatás a részecskék között. Ilyenkor lineáris interferométerről beszélünk.

Az elérhető pontosságra a Cramér–Rao-határ ad alsó határt

(Δθ)21mFQ[ϱ,H],

ahol m a független ismétlések száma és FQ[ϱ,H] a kvantum Fisher-információ.[1][11]

A paraméterbecslés pontosságának függése a részecskeszámtól és a zaj hatása

A kvantummetrológia egyik központi kérdése, hogy a paraméterbecslés pontossága, vagyis varianciája, hogyan függ a részecskeszámtól. Klasszikus interferométerek nem tudnak a shot-noise határnál jobb pontosságot elérni. Ezt gyakran Standard Kvantum Limitnek is hívják

(Δθ)21mN,

ahol N a részecskeszám.

A kvantummetrológia elérheti a Heisenberg-határt

(Δθ)21mN2.

De ha korrelálatlan zaj van jelen, akkor nagy részecskeszám esetén visszatér a shot-noise skálázás (Δθ)21N.[12][13]

Kapcsolat a kvantuminformáció-tudománnyal

Erős kapcsolat van a kvantummetrológia és a kvantuminformáció-tudomány között. Kimutatták, hogy kvantum-összefonódásra van szükség ahhoz, hogy felülmúljuk a klasszikus interferometriát, ha a magnetrometriában teljesen polarizált spinegyüttest használunk magnetometriára.[14] Bebizonyosodott, hogy hasonló összefüggés általában minden lineáris interferométerre érvényes, függetlenül a séma részleteitől.[15] Továbbá egyre magasabb szintű többrészes összefonódásra van szükség a paraméterbecslés jobb és jobb pontosságának eléréséhez.[16][17] Több kvantum szabadsági fok közötti összefonódottság ("hiperösszefonódottság") is felhasználható a pontosság növelésére.[18]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek