Kvantummetrológia
A kvantummetrológia azt tanulmányozza, hogyan lehet különböző fizikai paramétereket nagy pontossággal megmérni olyan rendszerekkel, amelyeknek a leírásához kvantummechanikát kell használni,[1][2][3][4][5][6] sokszor a kvantum-összefonódottságot felhasználva. A terület azt ígéri, hogy olyan mérési módszereket fejleszt ki, amelyek nagyobb pontosságot érnek el, mint a klasszikus módszerek. A kvantumhipotézis-teszteléssel együtt,[7][8] a kvantum szenzorok elméleti modelljének alapját adja.[9][10]
Matematikai alapok
A kvantummetrológia egyik alapfeladata a paraméter becslése unitér dinamika esetén
ahol a rendszer kezdeti állapota és a rendszer Hamilton-operátora. A paramétert a állapoton való mérések alapján becsülik.
Tipikusan a rendszer több részecskéből álló összetett rendszer, és a Hamilton-operátor egyrészecskés operátorok összege
ahol a k. részecskén hat. Ebben az esetben nincs kölcsönhatás a részecskék között. Ilyenkor lineáris interferométerről beszélünk.
Az elérhető pontosságra a Cramér–Rao-határ ad alsó határt
ahol a független ismétlések száma és a kvantum Fisher-információ.[1][11]
A paraméterbecslés pontosságának függése a részecskeszámtól és a zaj hatása
A kvantummetrológia egyik központi kérdése, hogy a paraméterbecslés pontossága, vagyis varianciája, hogyan függ a részecskeszámtól. Klasszikus interferométerek nem tudnak a shot-noise határnál jobb pontosságot elérni. Ezt gyakran Standard Kvantum Limitnek is hívják
ahol a részecskeszám.
A kvantummetrológia elérheti a Heisenberg-határt
De ha korrelálatlan zaj van jelen, akkor nagy részecskeszám esetén visszatér a shot-noise skálázás [12][13]
Kapcsolat a kvantuminformáció-tudománnyal
Erős kapcsolat van a kvantummetrológia és a kvantuminformáció-tudomány között. Kimutatták, hogy kvantum-összefonódásra van szükség ahhoz, hogy felülmúljuk a klasszikus interferometriát, ha a magnetrometriában teljesen polarizált spinegyüttest használunk magnetometriára.[14] Bebizonyosodott, hogy hasonló összefüggés általában minden lineáris interferométerre érvényes, függetlenül a séma részleteitől.[15] Továbbá egyre magasabb szintű többrészes összefonódásra van szükség a paraméterbecslés jobb és jobb pontosságának eléréséhez.[16][17] Több kvantum szabadsági fok közötti összefonódottság ("hiperösszefonódottság") is felhasználható a pontosság növelésére.[18]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal