Faraday elektrolízis-törvényei

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Michael Faraday, festette Thomas Phillips c1841-1842

Faraday elektrolízis-törvényei mennyiségi összefüggések, amelyek Michael Faraday 1834-ben publikált elektrokémiai kutatásain alapulnak.[1]

Általános megfogalmazás

Az elektrolízis Faraday-féle törvénye az alábbiak szerint megadja, hogy milyen kapcsolat van az elektrolízis során az elektródákon kiváló anyag mennyisége és az elektroliton áthaladó elektromos töltésmennyiség között, illetve ezt a kapcsolatot hogyan befolyásolja az adott közeg anyagi minősége (a moláris tömeg, az ion töltésszáma).[2] Az összefüggés szerint:

m = QMFz, ahol

m az elektrolízis során képződő anyag tömege grammokban.
Q az elektromos töltésmennyiség (mértékegysége: coulomb)
F = 96 485 C/mol a Faraday-állandó
M az anyag moláris tömege
z az oxidációs szám változása

Egyenáramú elektrolízis esetén a t idő alatt átáramló töltésmennyiség az áramerősség (I) és az idő szorzata: Q=It, így

m = ItMFz.

A képződő anyagmennyiség mólban kifejezve: n=m/M, tehát:

n = ItFz.

Időben változó elektromos áram esetén az elektromos töltésmennyiség az elektromos áram idő szerinti integrálja:

Q=0tI(τ) dτ,

ahol t az elektrolízis teljes ideje, az I(τ) pedig az elektromos áram idő szerinti függvénye.[3]

Ötvözetekre

m = QFiwiziMi,

ahol wi=mi/m a tömegtört.

A törvény szemléletes jelentése

Az elektrolízis Faraday-féle törvénye kétféle módon is szemléltethető.

Az úgynevezett első törvény (Faraday első elektrolízis-törvénye) szerint:

Az elektrolízis során az elektródokon képződő anyag tömege arányos az áthaladó elektromos töltésmennyiséggel. Eszerint mivel adott anyag eseten M és z konstansok, minél nagyobb a Q értéke, annál több anyag fog képződni (m).

Faraday második elektrolízis-törvénye szerint adott elektromos töltésmennyiséggel elektrolizált anyag mennyisége arányos az anyag kémiai egyenértéksúlyával, ami M/z. Ebben a megfogalmazásban a Q a konstans, tehát minél nagyobb az M/z, annál több anyag fog képződni (m).

Más szavakkal: azonos töltésmennyiség különböző elektrolitokból kémiailag egyenértékű anyagmennyiséget választ ki.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

További információk

  • Serway, Moses, and Moyer, Modern Physics, third edition (2005).

Kapcsolódó oldalak

Fordítás

  1. Sablon:Cite journal
  2. Litz J.: Fizika II. Termodinamika és molekuláris fizika - Elektromosság és mágnesesség, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005 Sablon:ISBN
  3. For a similar treatment, see Sablon:Cite journal