Euklideszi gyűrű

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az euklideszi gyűrű a számelmélet és az algebra egyik speciális fogalma. Lényegében egy olyan gyűrű, amiben a maradékos osztás, más néven euklideszi osztás tétele igaz. Utóbbinak feltétele, hogy egy speciális függvény, az euklideszi norma legyen értelmezve a gyűrűn.

Az euklideszi gyűrűk lényeges szerepet játszanak az algebrában, mivel számos „jó” tulajdonságuk van, például teljesül bennük a számelmélet alaptétele.

Definíció

Egy R integritástartományt euklideszi gyűrűnek nevezünk, ha benne norma értelmezhető, azaz

φ:R,{φ(x)=0x=0φ(x)=φ(y)xy, azaz asszociáltjai egymásnakφ(xy)φ(x)φ(y),

valamint minden a és b0 számmal elvégezhető a maradékos osztás, azaz

q,rR:φ(r)<φ(b),a=bq+r.[1] Bizonyítható, hogy ha ez létezik, akkor egyértelmű.

Példák

Az alábbiak euklideszi gyűrűk, ez általában könnyen ellenőrizhető.

  • Az egész számok gyűrűje a hagyományos abszolút értékkel, mint normával ellátva. A definíció első felének teljesülése könnyen ellenőrizhető, a maradékos osztás pedig eredetileg pont itt volt megfogalmazva, ezért mondhatni definíció szerint teljesül.
  • Ha T test, akkor a felette lévő T[x] polinomgyűrű a fokszám-normával ellátva euklideszi. Itt a fokszám-normát a következő módon definiáljuk:
φ:𝕋[x],f{0, ha f=02grad(f) egyébként. Itt grad(f) az f polinom foka.
Egyszerűen ellenőrizhető, hogy ez kielégíti a normára kirótt feltételeket, figyelembe véve, hogy a polinomgyűrűben az egységek éppen a gyűrű alatti test elemei. Már csak az euklideszi osztást kell igazolni. Legyen f,g𝕂[x]. Az euklideszi osztás azt jelenti, hogy q,r𝕂[x], hogy f=qg+r és φ(r)<φ(g). Ha φ(g)>φ(f), akkor f=0g+f. Egyébként legyen g0=g, és gi=gi1(gi1)grad(gi1)fgrad(f)f. Így a gi polinomok szigorúan csökkenú fokszám-normájú sorozatát kapjuk, tehát lesz olyan j, hogy φ(gj)<φ(f). Ekkor a i=1j1gi és r=gj polinomok teljesítik a feltételünket, erről visszaszorzással meggyőződhetünk.
  • A Gauss-egészek gyűrűje az euklideszi normával. A normafeltétel teljesülése egyszerűen belátható, a maradékos osztás kissé nehézkesebb. Legyen a,b𝔾. Olyan q,r𝔾 számokat keresünk, hogy a=bq+r. Ha ezt átalakítjuk kissé, akkor kapjuk, hogy ab=q+rb, ebből pedig az euklideszi osztás feltétele miatt következik, hogy φ(rb)2<1. Az egyenlőség miatt φ(abq)2<1, ami jó is lesz maradéknak. Legyen tehát ab=c+di, és keressünk olyan c,d számokat, hogy |cc|12, valamint |dd|12, azaz legyenek a legközelebbi egészek.Ezek biztosan léteznek az egész számok jólrendezettsége miatt. Ha pedig q=c+di, akkor készen is vagyunk, mivel φ(abq)2=(cc)2+(dd)2(12)2+(12)2<1.
  • Végtelen ciklikus csoport test feletti csoportgyűrűje is euklideszi.[2]

Tulajdonságok

  • Minden euklideszi gyűrű egyben főideálgyűrű is. Ez azonban fordítva nem igaz.
Bizonyítás: Legyen I a gyűrű egy ideálja, és g a legkisebb nem nulla normájú eleme. Azt kell belátni, hogy (g)=I, azaz a gyűrű minden ideálja főideál. A (g)I nyilvánvalóan igaz, mivel I tartalmazza g minden többszörösét. Válasszunk egy tetszőleges f elemet I-ből. Erre igaz a gyűrű definíciója miatt, hogy f=gq+r, ahol φ(r)<φ(g). Ezért r=fgq, azaz rI, és mivel g minimális volt, ezért r=0 lehetséges csak. Ezért f(g), emiatt I(g).[3] A fordítottjára példa az E[19] gyűrű, ami főideálgyűrű, de nem euklideszi.[4]
  • Érvényes a számelmélet alaptétele. Azonban attól, hogy egy gyűrűben teljesül ez a tétel, még nem lesz euklideszi.
  • Az euklideszi gyűrűkben minden irreducibilis elem egyben prímtulajdonságú is. E tulajdonság miatt fordulhat elő az a furcsaság, hogy az iskolában a prímszámokat az irreducibilitás kijelentésével definiálják.
  • Minden elempárnak létezik legnagyobb közös osztója. Ez könnyen belátható az euklideszi algoritmus alkalmazásával.

További információk

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek