Ajtai Miklós (matematikus)

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Porribot 2024. december 1., 11:40-kor történt szerkesztése után volt. (top: link korr. AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Egyért2 Sablon:Nincs forrás Sablon:Személy infobox Ajtai Miklós (Budapest, 1946. július 2. –) magyar származású amerikai matematikus, informatikus az amerikai IBM Almaden Research Centerben, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2003-ban az informatika területén elért számos eredményéért – mint amilyen egy klasszikus rendezőhálózati (sorting network) algoritmus (Komlós Jánossal és Szemerédi Endrével), az exponenciális alsó korlátok, a programelágazások szuperlineáris idő-tér hatékonysága és más „egyedi és különleges” munkái – Knuth-díjat kapott.

Életrajza

Ajtai Miklós politikus és Radics Ilona vegyész, bölcsészdoktor (1912–1965) fia.

1976-ban szerezte meg a kandidátusi címet az MTA-n.[1] 1995 óta az Akadémia külső tagja.

1988-ban a berlini Nemzetközi Matematikai Kongresszuson meghívott előadóként vett részt.[2] 2012-ben az American Assotiation for the Advancement of Science (AAAS, Amerikai Tudományfejlesztési Egyesület) tagjának választották.[3] 2021-ben tagja lett a National Academy of Sciences-nek (az egyesült államokbeli tudományos akadémia).[4]

Kutatási területe

Matematikai logikával, számítógéptudománnyal, kombinatorikával foglalkozik.

Eredményei

  • Belátta, hogy az az állítás, hogy két másodrendben elemien ekvivalens struktúra izomorf is, független a halmazelmélet szokásos axiómáitól.
  • Megmutatta, hogy a skatulyaelvnek nincs polinomiális hosszúságú bizonyítása.
  • Igazolta, hogy egy n hosszúságú 0-1 sorozatban található egyesek számának paritása nem dönthető el korlátos mélységű és n-ben polinomiális méretű hálózattal.
  • Komlós Jánossal és Szemerédi Endrével bebizonyította az R(3,n) Ramsey-számokra a cn2/logn felső becslést.
  • Szintén Komlós Jánossal és Szemerédi Endrével igazolta, hogy egy n pontot és an élt tartalmazó véletlen gráf majdnem biztosan tartalmaz egy cn hosszú utat, ahol c értéke a-tól függ (a>1/2).
  • 1996-ban megalkotta az első hálóalapú („lattice based”) nyilvános kulcsú titkosítórendszer elméletét, mely a matematikai csoportelméletben található hálókra épül (mely problémák nehézségét Cynthia Dwork-kel közösen elemezték), mely egyike az ígéretes posztkvantum kriptográfiai eljárásoknak, vagyis azoknak, melyek a kvantumszámítógép elterjedésével sem válnak könnyen visszafejthetővé.

Elismerései

  • Az MTA külső tagja (1995)
  • Knuth-díj (2003) Az elméleti számítógéptudomány terén elért számos eredményéért.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Sablon:Nemzetközi katalógusok Sablon:Portál