74181 (integrált áramkör)

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>TomcsyBot 2024. július 8., 20:01-kor történt szerkesztése után volt. (Jegyzetek: Bot: hibás ISSN szintaxis javítása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Texas Instruments gyártmányú 74S181 4 bites ALU IC saját adatlapja egyik oldalán

A 74181 egy 4 bites bitszelet-technikájú aritmetikai-logikai egység (ALU), amely 7400-as sorozatú TTL integrált áramkörként van megvalósítva. A Texas Instruments mutatta be 1970 februárjában.[1] Ez volt az első teljes, egyetlen csipen megvalósított ALU.[2] Sok történetileg jelentős miniszámítógép és egyéb eszköz CPU-jában használták aritmetikai/logikai magként.

A 74181 evolúciós lépést jelentett az 1960-as évek diszkrét logikai kapuk segítségével épített CPU-i és a mai egycsipes mikroprocesszorok CPU-i között. Kereskedelmi termékekben már nem használják, de a 74181-esre még mindig hivatkoznak a számítógéptervezési tankönyvekben és műszaki cikkekben. Időnként főiskolai gyakorlatokon is használják a jövőbeli számítógéptervezők képzésére.

Műszaki adatok

A 74181 integrált áramkör kombinációs logikai hálózata

A 74181 egy 7400-as sorozatú közepes integráltságú (MSI), TTL integrált áramkör, amely 75 logikai kapu megfelelőjét tartalmazza,[3] és leggyakrabban 24 tűs DIP tokozásba van szerelve. A 4 bites szóméretű ALU képes végrehajtani az összes hagyományos összeadás / kivonás / csökkentés műveletet átvitellel vagy anélkül, valamint az AND/NAND (NEM-ÉS), OR (VAGY)/NOR, XOR (kizáró VAGY), és eltolás (léptetés, shift) műveleteket. Ezeknek az alapvető műveleteknek számos változata áll rendelkezésre, összesen 16 aritmetikai és 16 logikai művelet, két négybites szón. A szorzás és osztás műveletek nincsenek megvalósítva, de végrehajthatók több lépésben az eltolás és összeadás vagy kivonás műveletek segítségével. Az eltolás/léptetés nem explicit művelet, hanem több rendelkezésre álló egyéb műveletből származtatható; például az Sablon:Kód2i funkció kiválasztása átvitellel (M=0) az A bemenet egy lépéses aritmetikai balra tolásának felel meg.

A 74181 a fenti műveleteket két négybites operanduson végzi el, 22 nanoszekundumos végrehajtási idővel, négy bites eredményt generálva átvitellel (ez Sablon:Szám-es órajelnek felel meg). A 74S181 ugyanezeket a műveleteket 11 nanoszekundum alatt hajtja végre (Sablon:Szám), míg a 74F181 jellemzően 7 nanoszekundum alatt végzi ezeket (Sablon:Szám).

Több „szelet” kombinálható tetszőlegesen nagy szómérethez. Például tizenhat 74S181-es és öt 74S182-es gyors átvitelgenerátor kombinálható, hogy ugyanezeket a műveleteket hajtsák végre 64 bites operandusokon 28 nanoszekundum alatt (Sablon:Szám). Bár a teljesítménye messze elmarad a mai több gigahertzes, 64 bites mikroprocesszorok teljesítményétől, saját környezetében mégis magasan kiemelkedő volt, a korai négy- és nyolcbites mikroprocesszorok megahertz alatti órajeléhez képest.

Megvalósított műveletek

A 74181 megvalósítja mind a 16 lehetséges kétváltozós logikai függvényt. Aritmetikai műveletei közé tartozik az összeadás és kivonás, átvitellel és anélkül. Aktív-magas (a magas szint 1-nek felel meg) és aktív-alacsony (alacsony szint 1-nek felel meg) logikai szintű adatokkal használható.[4]

Bemenetek és kimenetek

A művelet kiválasztásához négy vezérlő bemenet áll rendelkezésre, ezek jelölése S0S3. Az M bemenet a logikai és az aritmetikai műveletek közötti választásra szolgál, Cn pedig a bemenő átvitel (carry-in). Az A és B a feldolgozandó adat (mindkettő négy bites). Az eredmény az F kimeneten jelenik meg. A P és a G kimenetek gyors átvitelképzésű összeadó használatához szükségesek, amely egy vagy több 74182-es áramkör segítségével megvalósítható.

Az F kimeneten megjelenő funkciók

Az alábbi táblázatban az AND (ÉS) műveletet a szorzás jelöli, a OR (VAGY) műveletet a + jel, a XOR jele , a logikai NOT (tagadás) művelet jelölése a felülvonás, a számtani összeadást és kivonást a „plusz” és „mínusz” szavak jelölik.

Kiválasztás Aktív-alacsony adat Aktív-magas adat
Logika
M = H
Aritmetika
M = L
Logika
M = H
Aritmetika
M = L
S3 S2 S1 S0 Cn = L (nincs átvitel) Cn = H (átvitel) Cn = H (nincs átvitel) Cn = L (átvitel)
L L L L A A mínusz 1 A A A A plusz 1
L L L H AB AB mínusz 1 AB A+B A+B (A+B) plusz 1
L L H L A+B AB mínusz 1 AB AB A+B (A+B) plusz 1
L L H H Logikai 1 1
(kettes komplemens)
0 (nulla) Logikai 0 1
(kettes komplemens)
0 (nulla)
L H L L A+B A plusz (A+B) A plusz (A+B) plusz 1 AB A plusz AB A plusz (AB) plusz 1
L H L H B AB plusz (A+B) AB plusz (A+B) plusz 1 B (A+B) plusz AB (A+B) plusz AB plusz 1
L H H L AB A mínusz B mínusz 1 A mínusz B AB A mínusz B mínusz 1 A mínusz B
L H H H A+B A+B A+B plusz 1 AB AB mínusz 1 AB
H L L L AB A plusz (A+B) A plusz (A+B) plusz 1 A+B A plusz AB A plusz AB plusz 1
H L L H AB A plusz B A plusz B plusz 1 AB A plusz B A plusz B plusz 1
H L H L B AB plusz (A+B) AB plusz (A+B) plusz 1 B (A+B) plusz AB (A+B) plusz AB plusz 1
H L H H A+B A+B AB plusz 1 AB AB mínusz 1 AB
H H L L Logikai 0 A plusz A A plusz A plusz 1 Logikai 1 A plusz A A plusz A plusz 1
H H L H AB AB plusz A AB plusz A plusz 1 A+B (A+B) plusz A (A+B) plusz A plusz 1
H H H L AB AB plusz A AB plusz A plusz 1 A+B (A+B) plusz A (A+B) plusz A plusz 1
H H H H A A A plusz 1 A A mínusz 1 A

Jelentősége

A 74181-es nagy mértékben leegyszerűsítette a számítógépek és más, nagy sebességű számításokat igénylő eszközök fejlesztését és gyártását az 1970-es évektől az 1980-as évek elejéig, és még mindig „klasszikus” ALU konstrukcióként hivatkoznak rá.[5]

A 74181-es bevezetése előtt a számítógépek CPU-i több áramköri lapot foglaltak el, és még a nagyon egyszerű számítógépek is több szekrényt töltöttek meg. A 74181 lehetővé tette, hogy egyetlen nagy nyomtatott áramköri lapon egy teljes CPU-t és bizonyos esetekben teljes számítógépet építsenek fel. A 74181 történelmileg jelentős szintet foglal el a régebbi, több áramköri kártyán elosztott diszkrét logikai funkciókon alapuló CPU-k és a modern mikroprocesszorok között, amelyek az összes CPU-funkciót egyetlen csipben integrálják. A 74181-est az 1970-es évektől kezdve különféle miniszámítógépekben és egyéb eszközökben használták, de ahogy a mikroprocesszorok teljesítménye nőtt, a CPU diszkrét komponensekből történő felépítésének gyakorlata háttérbe szorult, és a 74181-est az újabb konstrukciókban már nem alkalmazták.

Napjainkban

1994-re a 74181-en alapuló CPU-tervek üzletileg már nem voltak versenyképesek a mikroprocesszorok viszonylag alacsony ára és nagy teljesítménye miatt. A 74181-es azonban továbbra is jelen van a számítógépek felépítése és a CPU-tervezés oktatásában, mert olyan gyakorlati tervezési és kísérletezési lehetőségeket kínál, amelyek ritkán állnak a hallgatók rendelkezésére.[6]

Számítógépek

Sok számítógépes CPU és alrendszer alapult a 74181-en, közöttük számos történetileg jelentős modell.

Egyéb felhasználás


Jegyzetek

Sablon:Reflist

Fordítás

Sablon:Fordítás

Források

További információk

Gyártói adatlapok:

A csip működése és egyéb részletek

  • Sablon:Cite web (A jó öreg 74181 ALU csip belsejében: hogy működik és miért olyan furcsa)


Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Portál

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) DeGruyter.1 nevű lábjegyzeteknek
  2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) archive.0 nevű lábjegyzeteknek
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Murdocca.1 nevű lábjegyzeteknek
  4. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ti.0 nevű lábjegyzeteknek
  5. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) users.0 nevű lábjegyzeteknek
  6. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Rodriguez.1 nevű lábjegyzeteknek
  7. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) apollo181.0 nevű lábjegyzeteknek
  8. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) DigitalPress.1 nevű lábjegyzeteknek
  9. 9,0 9,1 Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) acmqueue.org nevű lábjegyzeteknek
  10. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) computerhistory.0 nevű lábjegyzeteknek
  11. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Rosso.1 nevű lábjegyzeteknek
  12. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) DigitalInformation.1 nevű lábjegyzeteknek
  13. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Duell.1 nevű lábjegyzeteknek
  14. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) MTA.1 nevű lábjegyzeteknek
  15. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) psych.0 nevű lábjegyzeteknek
  16. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) DigitalEquipment.1 nevű lábjegyzeteknek
  17. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) wang2200.0 nevű lábjegyzeteknek
  18. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) wang2200.1 nevű lábjegyzeteknek
  19. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) bitsavers.0 nevű lábjegyzeteknek
  20. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) allardschaap.0 nevű lábjegyzeteknek
  21. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Cinematronics.1 nevű lábjegyzeteknek