Szén-diszelenid
Sablon:Chembox A szén-diszelenid szervetlen vegyület, képlete Sablon:Chem. Sárgás színű, átható szagú olajszerű folyadék. A szén-diszulfid (Sablon:Chem) és a szén-dioxid (Sablon:Chem) szelénanalógja. Vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódik.
Szerkezet, szintézis, reakciók
A szén-diszelenid D∞h szimmetriájú lineáris molekula. Szelén és diklórmetán reakciójával állítható elő 550 °C körül.[1]
Először Grimm és Metzger számoltak be róla hidrogén-szelenid tetraklórmetánnal való reakciójakor forró csőben.[2]
A szén-diszulfidhoz hasonlóan a szén-diszelenid nagy nyomáson polimerizálódik. Ez feltehetően Sablon:Chem szerkezetű vegyület.[3] E polimer félvezető, 25 °C-on vezetőképessége 50 S/cm.
Ezenkívül a szén-diszelenid a szerves vezetőkhöz és szupravezetőkhöz használható tetraszelenafulvalének prekurzora.[4]
A szén-diszelenid a szekunder aminokkal reagálva dialkildiszelenokarbamátokat ad:[1]
Biztonság
A szén-diszelenid gőznyomása nagy. Enyhén mérgező, de belégzéskor veszélyes. Könnyű membrántranszportja miatt veszélyes. Lassan bomlik (Sablon:Adat-on havi 1%-a bomlik). Ára magas.[5]
A tiszta szén-diszelenid a szén-diszulfidhoz hasonló szagú, levegővel keverve szaga új, mérgező termékeknek felel meg.[6][7] Szaga miatt 1936-os első szintézisekor evakuálni kellett egy közeli falut,[7] és a használatát kerülő eljárásokat fejlesztettek ki.[8]