Bisz(pentafluorfenil)xenon
Sablon:Chembox A bisz(pentafluorfenil)xenon instabil szerves xenonvegyület.[1][2] Két halogénezett fenilcsoportból áll, közöttük egy xenonatommal.
Szerkezet
A bisz(pentafluorfenil)xenon molekularácsos anyag. Szilárd állapotban monoklin rendszerben kristályosodik, pontcsoportja P21/n.[3] Az elemi cella 4 molekulát tartalmaz, paraméterei: a = 13,635 Å, b = 8,248 Å, c = 11,511 Å és β = 102,624°. Az elemi cella térfogata 1263,18 Å3.[4]
A molekula szén-xenon-szén kötései majdnem egy vonalban vannak (a kötésszög legalább 175°). A szén-xenon kötések hossza 2,35 és 2,39 Å. A két pentafluorfenilcsoport síkja egymással 72°-ot zár be.[3]
Tulajdonságok
A bisz(pentafluorfenil)xenon −20 °C felett bomlik, és robbanhat.[1]
Előállítása
A Sablon:Chem Sablon:Chem és Sablon:Chem közti Sablon:Chem-katalizált reakciókkal állítható elő propionitrilben, propionitril-acetonitril keverékben vagy Sablon:Chem-ben –60 és –40 °C közt mint az első [10-Xe-2] species két Xe–C kötéssel, szilárd anyagként, mely −20 °C felett bomlik, a bomlás 20 °C-nál spontán.[1] A Sablon:Chem intermedier, melyet NMR spektroszkópiával jellemeztek.[1][2]
A Sablon:Chem Sablon:Chem és Sablon:Chem reakciójával is előállítható:[2]
Azonban a Sablon:Chem csoport közvetlen bevitele Sablon:Chem-be Sablon:Chem révén nem sikerült.[2]
A bisz(pentafluorfenil)xenon diklórmetánból kristályosítható −40 °C-on.[3]
Reakciók
A bisz(pentafluorfenil)xenon reagál a higannyal, ennek terméke bisz(pentafluorfenil)higany.[1]
A bisz(pentafluorfenil)xenon reagál a hidrogén-fluoriddal, ennek terméke pentafluorfenilxenon-fluorid (Sablon:Chem).[2] Acetonitriles oldatban a bisz(pentafluorfenil)xenon Sablon:Chem-re és xenonra bomlik.[5] Diklórmetános oldatban azonban a termék nagy része pentafluorbenzol.[5]
Jóddal pentafluor-jódbenzolt ad (Sablon:Chem).[2]