Birkhoff-axiómarendszer

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Hári Zalán 2022. december 12., 14:21-kor történt szerkesztése után volt. (Matematika kategória eltávolítva; Algebra kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Birkhoff-axiómarendszert George David Birkhoff alkotta meg 1932-ben.[1] Valójában négy posztulátum, amelyek révén az euklideszi geometria síkját lehet leírni algebrai eszközökkel. Ezeket beosztással rendelkező vonalzóval, valamint szögmérővel kísérletileg lehet ellenőrizni. Mivel a posztulátumok a valós számokon alapulnak, a megközelítés a geometria modellalapú bevezetéséhez hasonló.

Az axiómarendszert Birkhoff és Beatley középiskolai matematikakönyvében közölték először.[2] Erre alapozva az Iskolai Matematikai Tanulmányi Csoport egy szabványt dolgozott ki a geometria főiskolai oktatására. Némely további tankönyv a geometria alapjait szintén ezen axiómarendszer egy változata alapján tanítja.[3]

Posztulátumok

Birkhoff az alábbi négy feltételt kötötte ki:

Az egyenes mértéke

Bármely P:={A,B,C,} kollineáris ponthalmaz 1:1 arányban feleltethető meg egy R:={a,b,c,} valós számhalmaznak, ahol d(A,B)=|ba| minden pontpárra.

Pont-vonal kapcsolat

Bármely (P,Q) pontpárhoz pontosan egy l egyenes rendelhető, amely tartalmazza mindkét pontot.

A szögek mértéke

Egy adott O ponton átmenő l,mn, egyenessor 1:1 arányban megfeleltethető az R:={amod(2π)|a} valós számhalmaznak. Ha Al és Bm (AO,BO), akkor az egyeneseknek megfeleltetett a számokra (amal)mod(2π)=AOB.

Hasonlóság

Ha adottak az ABC és ABC háromszögek és k>0 konstans úgy, hogy d(A,B)=kd(A,B),d(A,C)=kd(A,C), valamint BAC=±BAC, akkor d(B,C)=kd(B,C) és a megfelelő szögek is egyenlőek.

Források

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás