Jitter
Az elektronikában jitternek (néha magyarosan dzsitternek, illetve remegésnek)[1][2] nevezik egy periodikusnak tekintett jel periodicitásbeli eltéréseit, melyet a legtöbb elektronikai rendszerben egy órajelhez mérve adnak meg. Egy ideálisan periodikus jel esetén jitter lehet például a periódusidő átmeneti megváltozása, vagy ingadozása rövid távon, mely jelenség a legtöbb alkalmazásban nem kívánt, kiküszöbölendő, hiszen hatására időzítésbeli bizonytalanságok léphetnek fel. Más megközelítésben a jitter a rendszer egy periodikus jellemzőjének nemkívánatos fázismodulációja.[1][3]
Az ingadozás időtávja szerint megkülönböztetik a jittert a vele rokon wander (azaz vándorlás) fogalmától, a leggyakoribb definíció alapján előbbi 10 Hz-es, vagy annál nagyobb, míg utóbbi 10 Hz-nél kisebb frekvenciaváltozásokat jelent.[3]
A jitter analóg és digitális jelek esetén is megadható. A telekommunikáció terminológiájában a digitális jel jitterét általában megkülönböztetik az átvitt jelsorozattól függő (ún. szisztematikus) és attól független (ún. nemszisztematikus) összetevőket.
Oka általában az elektronikai rendszerben fellépő valamilyen interferenciajelenség, vezetékek közötti áthallás, illetve a jeltovábbítás következtében fellépő esetleges időbeli késés.
Jellemzése
Az abszolút jitter a jel egy adott élének az órajel által meghatározott pozíciójától való időbeli eltérése. Periódusjitternek nevezik a periódusidő ingadozását. Fizikailag (kontextustól függően) a fázismodulációt és az időbeli variációt is értik alatta. Ennek mértékét az RMS-ével (azaz négyzetes közepével), illetve a csúcstól csúcsig mért nagyságával (peak-to-peak értékével) jellemzik, amelyeket abszolút mennyiségként, vagy a periódusidőre vonatkoztatva adnak meg.[1]
Típusai
| n | BER |
|---|---|
| 6,4 | 10−10 |
| 6,7 | 10−11 |
| 7 | 10−12 |
| 7,3 | 10−13 |
| 7,6 | 10−14 |
Egy adott fizikai rendszeren mért jitter egy része jellemzően véletlenszerű, melynek mértéke tipikusan haranggörbe alakú sűrűségfüggvényt követ. Ezt a Gauss-jitternek is nevezett komponenst általában a rendszer termikus gerjesztései által kiváltott Johnson-zajnakSablon:Wd tulajdonítják, gaussos jellege pedig például a centrális határeloszlás-tétel alapján magyarázható.[4] Emellett felléphetnek determinisztikus jitterkomponensek is, melyek valamilyen ismert eloszlású, megjósolható fáziszajt jelentenek a rendszerben.[5]
E két jittertípus együttes jellemzésére alkalmazzák a -vel jelölt teljes vagy eredő jittert, melynek csúcstól csúcsig vett értéke a Gauss-jitterrel és a determinisztikus jitterrel kifejezve
,
ahol T, R és D az adott jitterkomponens csúcstól csúcsig értendő értékét jelenti, n pedig a bithibaarányból származó konstans, melynek értékét adott bithibaaránynál a jobb oldali táblázat ad meg.[2][6]
Jegyzetek
Fordítás
Források
Szakkönyvek, szakmai közlemények
Tananyagok, ismeretterjesztő weblapok
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Sablon:Cite web
- ↑ 2,0 2,1 Sablon:Cite web
- ↑ 3,0 3,1 Sablon:Cite web A szervezet definíciója a digitális jitter fogalmára
- ↑ E tétel szerint igen sok, egymástól független valószínűségi változó összegének várható értéke a normális eloszlást követi, mellyel egymástól független zajforrások együttes hatását írják le.
- ↑ Sablon:Cite web
- ↑ Sablon:Cite web