Andrica-sejtés

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Jávori István 2023. december 21., 08:15-kor történt szerkesztése után volt. (Általánosításai: Egyenlőtlenség (matematika))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Több kép A számelmélet területén a Dorin Andrica román matematikusról elnevezett Andrica-sejtés a prímszámok közötti hézagokról szóló sejtés.[1]

A sejtés állítása szerint a

pn+1pn<1

egyenlőtlenség minden n-re teljesül, ahol pn az n-edik prímszám. Ha gn=pn+1pn jelöli az n-edik prímhézagot, akkor az Andrica-sejtés a következőképpen is megfogalmazható:

gn<2pn+1.

Empirikus bizonyítékok

Imran Ghory a legnagyobb prímhézagokra vonatkozó adatok felhasználásával igazolta a sejtést egészen 1,3002 · 1016-ig.[2] A fenti prímhézag-egyenlőtlenség és a táblázatok segítségével a sejtés egészen 4 · 1018-ig bizonyított.

Az An=pn+1pn diszkrét függvény grafikonja a jobb oldalon látható. Az An csúcsértékei n = 1, 2 és 4-nél találhatók; A4 ≈ 0,670873..., aminél nincs nagyobb érték az első 105 prím között. Mivel az Andrica-függvény értéke n növekedésével aszimptotikusan csökken, nagy n-eknél egyre nagyobb prímhézagra van szükség a különbség növeléséhez. Emiatt erősen valószínűnek tűnik, hogy a sejtés igaz, bár még nem sikerült bizonyítani.

Általánosításai

Az Andrica-sejtés egyszerű általánosítása a következő egyenlőség:

pn+1xpnx=1,

ahol pn az n-edik prímszám, x pedig bármely pozitív valós szám lehet.

Az x legnagyobb lehetséges értéke nyilvánvalóan n=1-nél van, amikor xmax = 1. A sejtések szerint x-re a legkisebb megoldás xmin ≈ 0,567148... Sablon:OEIS, ami n = 30-nál teljesül.

Az általánosított Andrica-sejtést fel lehet írni egyenlőtlenség formájában is:

pn+1xpnx<1, ahol x<xmin.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Sablon:Reflist

További információk

Sablon:Prímsejtések

  1. Sablon:Cite journal
  2. Prime Numbers: The Most Mysterious Figures in Math, John Wiley & Sons, Inc., 2005, p. 13.