Liu Hszin

Sablon:Kínai (adott neve: Sablon:Kínai 子駿) a Nyugati Han-dinasztia idején élt kiváló tehetségű és sokoldalú tudós, csillagász, bibliográfus. Az ő nevéhez fűződik a $\pi$ (pí) elsőként történő kiszámítása Kínában. Az ugyancsak nagyformátumú tudós, [[Liu Hsziang (tudós)|Sablon:Kínai]] fia.

Élete

Sablon:Kínai kb. i. e. 50-ben született. Apja a császári könyvtár megbecsült könyvtárosa, [[Liu Hsziang (tudós)|Sablon:Kínai]] volt. Nevét, a császári Kínában szokásos névtabu miatt később Sablon:Kínaira (劉秀) változtatta. Karrierje a Nyugati Han-kor utolsó éveiben, és a Han-dinasztia folytonosságát rövid időre megakasztó [[Hszin-dinasztia|Sablon:Kínai-dinasztia]] (i. sz. 9–23) idején teljesedik ki. Noha kezdetben odaadó híve volt a trónbitorló és az új dinasztiát megalapító [[Vang Mang|Sablon:Kínainak]] (王莽; i. e. 45 – i. sz. 23), de miután a seregei i. sz. 23. július 23-án vereséget szenvedtek, elfordult tőle, és részt vett egy ellene szervezett összeesküvésben. Amikor az összeesküvést leleplezték, az abban résztvevőket halálra ítélték, majd kivégezték. Sablon:Kínai nem várta meg az ítéletet, több társához hasonlóan, öngyilkosságot követett el.

Munkássága

A Han-dinasztia híres reformpolitikusa, [[Vang Mang|Sablon:Kínai]] elrendelte, hogy a mértékegységeket egységesíteni kell az egész birodalomban. A rendszer kidolgozásának feladatát Sablon:Kínai hajtotta végre. E megbízatása során elkészítette a mértékegységek rézetalonját, melyek definícióját törvénybe iktatták. A neki tulajdonított, és Sablon:Kínai (嘉量斛) néven ismert etalont ma Pekingben őrzik.Sablon:Refhely E munkája kapcsán állapította meg a pí értékét is 3,1547-nek. Ekkor történt a matematika történetében először, hogy törvénybe foglalták a pí értékét. Matematikai eredményei később olyan kiváló tudósokat inspiráltak, mint [[Csang Heng|Sablon:Kínai]] (78–139) és [[Liu Huj|Sablon:Kínai]] (3. század).

Sablon:Kínai a császári udvar csillagászaként elkészítette a dinasztia hivatalos naptárát is, de több, a bolygók mozgásával kapcsolatos fontos számítást is elvégzett.Sablon:Refhely

Matematikai és csillagászati munkássága mellett mindenképpen meg kell említeni a bibliográfusként végezett nagyszerű teljesítményét is, amely valójában az apja által megkezdett munka befejezése volt. Ő öntötte végleges formába a Sablon:Kínai (《七略》), vagyis a Hét kategória című bibliográfiát, amely később az ókori kínai írásbeliség, könyvészet legteljesebb bibliográfiájának, a [[Ji-ven-cse|Sablon:Kínai]]nek az alapját képezte.

Irodalmárként végzett eredményeinek sorában meg szokták említeni, hogy az ókori történeti műhöz, a [[Csun-csiu|Sablon:Kínai]], vagyis a Tavasz és ősz krónikájához, a [[Co Csiu-ming|Sablon:Kínai]] által írt kommentár végleges címét, amelyen a konfuciánus kánonban is helyett kapott, ő rögzítette [[Co csuan|Sablon:Kínai]] formában. Továbbá ő a megalapítója, az úgynevezett „Régi szövegek iskolája” (Sablon:Kínai 古文經) néven ismert filológiai, szövegkritikai irányzatnak is.

Irodalom

• Sablon:Hely Loewe, Michael. The Former Han Dynasty. In The Cambridge History of China: Volume I: the Ch'in and Han Empires, 221 B.C. – A.D. 220, 103–222. Edited by Denis Twitchett and Michael Loewe. Cambridge: Cambridge University Press. Sablon:ISBN.
• Sablon:Hely Needham, Joseph. Science and Civilisation in China. Mathematics and the Sciences of the Heavens and the Earth. (Vol.3.; coll.: Wang Ling). Cambridge University Press. 1959. Sablon:ISBN