Automorfizmus (csoportelmélet)

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Malatinszky 2025. január 30., 17:39-kor történt szerkesztése után volt. (WP:FELÉP)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az absztrakt algebra csoportelmélet nevű ágában automorfizmus a neve az olyan bijektív leképezésnek, amely művelettartó és egy csoportot önmagára képez le.

Definíció

Legyen G egy csoport, és legyen φ:GG bijektív leképezés (azaz G különböző elemeihez φ különböző elemeket rendel, és G minden eleme előáll G valamely elemének képeként). Ezt a leképezést automorfizmusnak nevezzük, ha bármely a,bG-re  φ(ab)=φ(a)φ(b). Az automorfizmusok tehát olyan izomorfizmusok, amelyek egy csoportot önmagára képeznek le.

Példák

  • Tetszőleges csoportnak automorfizmusa az identikus leképezés, vagyis az a leképezés, amely minden elemhez saját magát rendeli. Ezt az automorfizmust szokás triviális automorfizmusnak nevezni.
  • A valós számok additív csoportjának automorfizmusa az a leképezés, amely minden valós számhoz a háromszorosát rendeli.
  • A sík egybevágóságai által alkotott csoportnak automorfizmusa az a leképezés, amely minden S egybevágósághoz a TST egybevágóságot rendeli, ahol T egy adott egyenesre való tükrözés.

Automorfizmus-csoport

Egy csoport automorfizmusai (a leképezések összetételével, mint művelettel) maguk is csoportot alkotnak. A G csoport automorfizmusainak csoportját Aut(G)-vel jelöljük. Aut(G) egységeleme az identikus leképezés.

Belső automorfizmusok

Legyen gG, és jelölje τg azt a leképezést, amely tetszőleges xG-hez annak a g-vel vett g1xg konjugáltját rendeli. Akkor τg automorfizmusa G-nek. Az ilyen automorfizmusokat belső automorfizmusnak nevezzük.

Egy csoport belső automorfizmusai (a leképezések összetételével, mint művelettel) maguk is csoportot alkotnak. A G csoport belső automorfizmusainak csoportját InnG-vel jelöljük. InnG normálosztója AutG-nek. Az AutG/InnG faktorcsoportot G külső automorfizmus-csoportjának nevezzük és OutG-vel jelöljük.

G különböző elemeiből származhat ugyanaz a belső automorfizmus. Speciálisan  τg=τ1=1AutG, ha g centrumelem. InnG izomorf a G/Z(G) faktorcsoporttal, és így Inn(G)=1 akkor és csak akkor, ha G kommutatív.

Nemtriviális automorfizmus-csoportok

Az egy- és a kételemű csoport automorfizmus-csoportja triviális (csak az identikus leképezést tartalmazza). Minden más G csoport automorfizmus-csoportja nemtriviális. Ezt a következő gondolatmenet igazolja:

Ha G nem kommutatív, és például az a,xG elemek nem kommutálnak, akkor x-nek a τa belső automorfizmusnál vett képe x-től különböző, így τa nem az identikus leképezés és ezért AutG nem triviális.

Ha G kommutatív, akkor AutG-nek eleme az a leképezés, ami tetszőleges gG-hez annak g1 inverzét rendeli. Ez éppen akkor nem az identikus leképezés, ha van olyan xG elem, hogy x1x vagyis x21. Ha ilyen elem nincsen, azaz minden nemegység elem másodrendű, akkor G felfogható egy a kételemű F2 test feletti vektortér additív csoportjaként, és e vektortér bármely nemnulla determinánsú, nem-identikus lineáris transzformációja G-nek nemtriviális automorfizmusa.

Anti-automorfizmusok

Anti-automorfizmusnak nevezzük a G csoport olyan önmagára való φ:GG bijektív leképezését, amely a szorzás sorrendjét megváltoztatja, azaz amelyre φ(ab)=φ(b)φ(a). G anti-automorfizmusainak halmazát AntautG jelöli. Ha G Abel-csoport, akkor persze AntautG egybeesik AutG-vel. Egyszerű példa anti-automorfizmusra az a leképezés, ami tetszőleges gG-hez annak g1 inverzét rendeli, hiszen (ab)1=b1a1. AntautGAutG csoportot alkot a leképezésszorzásra, mint műveletre nézve. Ebben a csoportban AutG direkt tényező.

Története

Csoportautomorfizmusokat először William Rowan Hamilton ír matematikus említett 1856-ban az Icosian Calculus című művében.[1]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Források

Sablon:Portál