Agnesi-féle görbe

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Alfa-ketosav 2023. december 3., 22:42-kor történt szerkesztése után volt. (Források)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Agnesi-féle görbe

Agnesi-féle görbe (ejtsd: Anyeszi) síkgörbe, algebrai görbe, nevét Maria Gaetana Agnesi (1718–1799) olasz nyelvész, matematikus és filozófus után kapta.

Szerkesztése az ábra jelöléseivel: Jelöljünk ki egy kör kerületén egy O pontot. Húzzuk meg az OA szelőt, az A pont a kör tetszőleges másik pontja. Az M pont az O pont átmérőjén lévő átellenes kör-pont. Az OA szelő N pontban metszi a körhöz az M pontban húzott érintőt. Az N pontban OM-el húzott párhuzamos egyenes és erre az A-ban állított merőleges a P pontban metszi egymást. Az A pont helyének változtatásával ilyen módon megszerkesztett P pontok az Agnesi-féle görbe mértani helyét alkotják.

A görbe aszimptotája a körhöz O pontban húzott érintő, a görbe szimmetrikus az OM egyenesre.

Egyenletei

Az Agnesi-féle görbe szerkesztését mutató animáció

Legyen O pont az origó és M a pozitív y-tengelyen. Legyen a kör sugara a. Ekkor a görbe egyenlete derékszögű koordináta-rendszerben:

y=8a3x2+4a2.

Ha a=1/2, ez az egyenlet ilyen alakra egyszerűsödik:

y=1x2+1.

Egy paraméteres egyenletrendszere, ha ϑ az OM és OA egyenesek által bezárt szög az óramutató járása szerint mérve:

x=2a tgϑ, y=2acos2ϑ.

Egy másik paraméteres egyenletrendszer esetén legyen φ az OA egyenes és az x-tengely által bezárt, az óramutató járásával ellenkező irányban növekvő szög:

x=2a ctgφ, y=2asin2φ.

Tulajdonságai

Agnesi-féle görbék a=1, a=2, a=4 és a=8 állandóval.
  • Az M(0,a) csúcspontban a görbületi sugár:
RM=a2
B(a3,3a4)

és

C(a3,3a4).

Ezekben a pontokban az érintők meredeksége:

tgαB=33/8

és

tgαC=33/8
  • A görbe és aszimptotája közötti terület négyszerese a származtató kör területének, azaz
T=4πa2.
  • A görbének, mint meridiángörbének az aszimptota körüli megforgatásával származtatott forgástest térfogata:
V=4π2a3.

Források

  • J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. Sablon:ISBN