Nehézammónia

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Alfa-ketosav 2024. április 24., 09:02-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Részben nincs forrás Sablon:Chembox Az ammónia egy nitrogén- és három hidrogénatomot tartalmaz. A nehézammónia ugyanezen elemeket tartalmazza, abban tér el, hogy a hidrogénatomok mindegyike deutériumatom. Olvadáspontja Sablon:Adat (Sablon:Adat), forráspontja Sablon:Adat (Sablon:Adat), ami kevéssé tér el az ammóniáétól.[1] Csillagközi felhőkben előfordul,[2] először az NGC 1333-ban[3] és a Barnard–1-ben észlelték.[4] Ez a csillagközi térben észlelt első 3 deutériumot tartalmazó vegyület.[4]

Spektrum

Spektroszkópiai mintája a többi Sablon:Chem-tartalmú stabil ammóniaizotopológhoz (NA1A221HA3,NA1A221HA2A2A222H,NA1A221HA2A222HA2) hasonló, a 0–0 átmenet energiája ezekben a deutériumatomok számával fokozatosan nő, a csúcsok szélessége és távolsága csökken, így a NA2A222HA3 átmeneti energiája a legnagyobb, csúcsszélessége és -távolsága a legkisebb.[5]

Hasonló ammóniaváltozatok

Ismertek részlegesen nehéz (NA1A221HA2A2A222H,NA1A221HA2A222HA2), trícium- és müoniumtartalmú (NA1A221HA2A222HMu) ammóniaváltozatok is.[6] Ezek közül a NA1A221HA2A222HA3A223H és a NA1A221HA2A222HMu izotóposan királis – nincs két azonos izotóp a nitrogénatomon.[6]

Tríciummal

A teljesen tríciumozott ammónia (NA3A223HA3) a nitrogénnel és tríciummal lassan – koncentrációtól függően hetek, hónapok alatt – kerül egyensúlyba.[7]

Besugárzott cirkóniummal védett üzemanyagok védőrétegének eltávolításakor tríciumtartalmú ammóniaváltozatok (NA1A221HA2A3A223H,NA1A221HA3A223HA2,NA3A223HA3) jöhetnek létre.[8]

Nehéz nitrogénizotópokkal

A Sablon:Chem-at Barrado et al. 2023-ban észlelték egy barna törpe légkörében.[9]

A A15A2215NA2A222HA3 és a A15A2215NA1A221HA3 sugárzásnak ellenálló erősen polarizálható polarizáltproton- és -deuteron-forrás, melyet gyakran használnak nagy ütközési intenzitású (luminozitású) kísérletekben a nukleonok spinszerkezetének vizsgálatához.[10]

Nehéz ammóniumionok

1937-ben Smits és Muller nehézammónium-kloridot (NA2A222HA4Cl) állított elő nehézvíz és foszfor-pentaklorid, illetve nehézvíz és magnézium-nitrid reakciójával, melyet az így keletkező deutérium-klorid, illetve nehézammónia reakciója követett. Az így keletkező vegyület a hagyományos ammónium-kloridtól eltérően nem mutatott jelentős hiszterézist, és a térfogat-hőmérséklet görbe meredeksége is kisebb volt.[11]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek Sablon:Csonk-kém