Réz(II)-klorid

Sablon:Chembox new A réz(II)-klorid egy sárgásbarna por, vízben és alkoholban jól oldódik. Higroszkópos. A vegyület vizes oldatából dihidrátja (CuCl₂ · 2 H₂O) kristályosítható ki. A tömény oldata zöld színű, de ha az oldatot hígítják, a szín folyamatosan kékbe megy át. Ennek az az oka, hogy tömény vizes oldatban a réz(II)-klorid csak kevéssé disszociál, ekkor a disszociálatlan vegyület zöld színe látható. Ha az oldatot hígítják, a vegyület már nagyobb mértékben disszociál, a vegyület a réz(II)-ionokra jellemzően kék színű lesz.

Kémiai tulajdonságai

Kettős sókat képez alkálifémek kloridjaival (például KCuCl₃, K₂CuCl₄). Ha oxigén jelenlétében hevítik a vegyületet, klór fejlődik.

$\mathrm{2}\mathrm{C}\mathrm{u}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }\mathrm{2}\mathrm{C}\mathrm{u}\mathrm{O}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}$

Előállítása

Réz(II)-oxid, vagy réz(II)-karbonát sósavban való oldásával kapható; oldatából zöld színű dihidrát kristályosodik ki. Képződik az előbbi vegyületek hidrogén-klorid gázban való hevítésekor is.

$\mathrm{C}\mathrm{u}\mathrm{O}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{\to }\mathrm{C}\mathrm{u}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

Vagy hidrogén-peroxid jelenlétében közvetlenül rézből is elő lehet állítani, mivel a hidrogén-peroxid először oxidálja a rezet.

$\mathrm{C}\mathrm{u}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{\to }\mathrm{C}\mathrm{u}\mathrm{O}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{\to }\mathrm{C}\mathrm{u}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

Felhasználása

Szerves vegyületek oxidációjához katalizátorként használják. Felhasználják még a textilfestésben pácolásra, rézbevonatok előállítására és a víztisztításban is.

Korábban klór előállítására használták (Deacon-féle eljárás).

Fordítás

• Sablon:Fordítás

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia