Gábriel harsonája

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Vépi 2022. november 24., 13:54-kor történt szerkesztése után volt. (sablon magyarul)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Gábriel harsonája egy végtelen felszínű, de véges térfogatú test, amelyet Evangelista Torricelli olasz matematikus fedezett fel.

A Harsona
Térbeli modell

Matematikai jellemzők

A test az y=1x görbe x1 részének háromdimenziós, x tengely körüli elforgatásával keletkezik. A kürt felszínének és térfogatának 1 és a1 közé eső része integrálszámítás segítségével (lásd improprius integrál) kiszámítható:

Felszín

A felszín 1 és a között:

Aa=2π1a1+1x4xdx>2π1a1x dx=2πlna

a tetszőlegesen nagy lehet, így:

A=limaAa=lima2πlna=

Térfogat

Résztérfogat:

Va=π1a1x2dx=π(11a)

a:

V=limaVa=limaπ(11a)=π

azaz végtelenbe tartva a térfogat π-hez konvergál, viszont a felszínre nincs felső korlát.

Felfedezésekor paradoxonnak tartották, hogy egy végtelen területet az x tengely körül forgatva véges térfogat kapható.

Festési paradoxon

Intuíciónk számára úgy fordítható ez le egyszerűen a paradoxon, hogy a harsona megtölthető véges mennyiségű festékkel, ugyanakkor a lefestéséhez végtelen mennyiségre lenne szükség, ami azért meglepő, hiszen a megtöltés során gyakorlatilag lefestettük. A paradoxon feloldása az, hogy a két esetben a festék más minőségű: a feltöltéshez 3 dimenziós festéket használtunk, viszont a felszín lefestését 2 dimenziós festékkel végeznénk el.

Magyarázat

Amikor a görbét x tengely körül elforgatva térfogatot és felszínt számolunk, az olyan mintha a keresztmetszeti körök területét és kerületét összegeznénk, a területekből a térfogat, a kerületekből a felszín adódik.

T=π1x22π1x=K

Azaz ahogy x tart a végtelenbe, a π1x2 kifejezés nagyságrendekkel gyorsabban csökken, mint a 2π1x

Irodalom

További információk

Források

Sablon:Portál