Vandermonde-determináns

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Cvbncv 2019. július 31., 10:32-kor történt szerkesztése után volt. (link jav)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Vandermonde-determináns egy speciális, a lineáris algebrában és a matematika más ágaiban is gyakran használt nevezetes determináns.

Alakja:

V(x1,,xn)=|1x1x12x1n11x2x22x2n11x3x32x3n11xnxn2xnn1|

A felírásból rögtön látszik, hogy x1,,xn változóknak csaknem – előjel erejéig – szimmetrikus polinomja. Ez a kis hiányosság a szimmetriában adja voltaképp a Vandermonde-determináns diszkrét báját a csoportelméletben, mert x1,,xn változóknak pontosan azok a páros permutációi, amikkel permutálva a Vandermonde-determináns argumentumait az fixen marad.

Kiszámítása

Értéke szorzattá alakítható:

V(x1,,xn)=j<i(xixj).

Bizonyítás

Indukcióval

Ezt az azonosságot n-re vonatkozó teljes indukcióval igazoljuk. Az n=2 eset

V(x1,x2)=|11x1x2|=x2x1

nyilvánvaló.

Tegyük fel, hogy n-1-re tudjuk az állítást és adott a

V(x1,,xn)=|1111x1x2x3xnx12x22x32xn2x1n1x2n1x3n1xnn1|

determináns.

Az első oszlopot a további oszlopokból kivonva

|1000x1x2x1x3x1xnx1x12x22x12x32x12xn2x12x1n1x2n1x1n1x3n1x1n1xnn1x1n1|

adódik.

E determinánst az első sor szerint kifejtve kapjuk, hogy értéke megegyezik a következő determináns értékével:

|x2x1x3x1xnx1x22x12x32x12xn2x12x23x13x33x13xn3x13x2n1x1n1x3n1x1n1xnn1x1n1|

adódik.

Az első oszlopból (x2x1)-et, a másodikból (x3x1)-et, … sorra kiemelve az alábbi determináns marad vissza:

|11x2+x1xn+x1x22+x2x1+x12xn2+xnx1+x12x2n2+x2n3x1++x1n2xnn2+xnn3x1++x1n2|

Az utolsó, utolsó előtti,… sorból egymásután levonva az előző sor x1-szeresét V(x2,,xn)-et kapjuk azaz

V(x1,,xn)=(x2x1)(x3x1)(xnx1)V(x2,,xn)

és indukciós feltevésünkkel készen vagyunk.

Felhasználva, hogy antiszimmetrikus polinom

Könnyen látható, hogy V(x1,,xn)-nek mint x1 polinomjának gyöke x2, hiszen beírva a determináns első két sora lineárisan összefügg. Így (x1x2) kiemelhető, és ezért a sajátos szimmetriából adódóan ±(xixj) is minden különböző i,j-re, de tekintve, hogy a x1,,xn polinomjainak a gyűrűjében az xixj alakú polinomok, ahol ij, páronként relatív prímek, ezek szorzata is kiemelhető V-ből. Mivel ennek a szorzatnak a foka (n2), azaz éppen V foka, egymástól csak konstans szorzóban térnek el. Hogy ezt a konstansszorzót megállapítsuk, elegendő ugyanannak a tagnak az együtthatóját megvizsgálnunk: Mindkét polinomban könnyen meghatározhatjuk x2x32xnn1 együtthatóját, ami történetesen mindkét ízben egy, így kapjuk, hogy:

V=j<i(xixj). Sablon:QED

Források

  • Sablon:Pelikán
  • Fuchs László: Bevezetés az algebrába és a számelméletbe, Kézirat, Tankönyvkiadó, Budapest 1971.
  • A. G. Kuros: Felsőbb algebra, Tankönyvkiadó, Budapest, 1975. 55. old.

Sablon:Portál