Villám forrásának megtekintése

{{részben nincs forrás}}
A '''villám''' nagy energiájú, természetes [[légkör]]i elektromos [[szikrakisülés|kisülés]]. Keletkezhet felhő–föld és [[felhő]]–felhő között is. [[Elektromos áramerősség|Áramerőssége]] általában 20-30&nbsp;000 [[amper]], de kivételes esetben meghaladhatja a 300&nbsp;000 ampert is.

Óránként több százezer villámcsapás történik a Föld felszínén.{{refhely|G. Haefele, W. Oed, L. Sabel: Házak, lakások felújítása → Villámvédelem; 1997.}}<ref>[https://www.metoffice.gov.uk/weather/learn-about/weather/types-of-weather/thunder-and-lightning/facts-about-lightning Met Office UK: Lightning]</ref> Egyes adatok szerint Magyarországon évente a földet ért villámcsapások átlagos gyakorisága km²-ként kettő.{{refhely|G. Haefele, W. Oed, L. Sabel: Házak, lakások felújítása → Villámvédelem; 1997.}}
[[Kép:Desert Electric.jpg|bélyegkép|300px|Elektromos gázkisülés]]
[[File:Lightning Flash Density 12.gif|thumb|300px|Villámok gyakorisága dátum alapján (''lent'').<br> ''Sötétkék: a legkevesebb, vörös: a legtöbb.'']]

== A villám keletkezése ==

A villám egyfajta elektromos gázkisülés, ami felhőn belül, felhők között, vagy a [[talaj]] és [[felhő]]k között jön létre. Többnyire elágazásos szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség az ''egyenes villám'' és a [[gömbvillám]]. E két utóbbira nincs általánosan elfogadott tudományos magyarázat. Az egyenes villám jellemzője, amiről a nevét is kapta az, hogy a vonala nélkülözi a villámokra általában jellemző elágazásokat (a villám vonala valójában nem egyenes, hanem íves is lehet). Az egyenes villám hurkot is leírhat.

A villám keletkezésének pontos folyamata még tudományos viták tárgya, de elfogadott magyarázat, hogy a villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza, aminek következtében az [[elektromos töltés]]ek szétválnak a felhőn belül. A felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések halmozódnak fel.

A víz légkörben való körforgása során a nedvesség felhővé áll össze. A felhőt sok millió, apró vízcsepp alkotja, ugyanakkor jégkristályokat is tartalmaz, ezek súlya egyelőre annyira kicsi, hogy a levegőben lebegnek. A földfelszín felőli párolgás felfelé mozgatja az apró vízcseppeket, amik útjuk során összeütköznek más hasonló vízcseppekkel, jégkristályokkal, vagy a lefelé hulló hópelyhekkel. Az apró ütközések következtében a felfelé haladó nedvességben elektronhiány lép fel, így elektromos töltésszétválasztás jön létre a felhőn belül. Az elektronok a felhő alsóbb területén halmozódnak fel, ami így elektromosan negatív töltésű lesz.

Az ütközéseken felül a megfagyásnak is fontos szerepe van. Ahogy a felfelé szálló nedvesség a felhő felsőbb részében hidegebb levegővel találkozik, elkezd megfagyni, tömege növekedni kezd, ezért lefelé hullik és közben negatív töltésűvé válik, a még nem fagyott, felfelé haladó nedvesség pedig pozitív töltésű lesz.

A töltésszétválasztás [[elektromos tér|elektromos teret]] hoz létre, ami az elhelyezkedő töltéseknek megfelelően alul negatív, felül pozitív irányultságú. Az elektromos tér erőssége a felhalmozott elektromos töltésekkel arányos. Ahogy ennek az erőtérnek az erőssége egyre növekszik, a földfelszínben lévő negatív töltésekre taszító erőt gyakorol, így azok a földben mélyebbre süllyednek. A földfelszín ennek hatására pozitív töltésű lesz.

Amikor az elektromos tér erőssége eléri a több tízezer Volt / centiméter értéket, az elektromos töltésekre ható vonzóerő miatt a töltések a levegő molekuláiban is kezdenek szétválni, a felhő alja a közelében lévő pozitív töltésű levegőmolekulákra vonzóerőt gyakorol, így azok felfelé, a felhő alja felé mozdulnak el. A töltések szétválását a [[levegő]]ben [[ionizáció|ionizációnak]] nevezik. Az ionizált levegő (más néven: hideg [[plazma]]) elektromos vezetőképessége sokkal jobb, mint a nem-ionizált (de egyéb tulajdonságaiban azonos) levegőé (''gyakran az elektromosan jól vezető fémeket is úgy jellemzik, mint pozitív [[atom]]törzseket, amiket könnyen mozgó elektronfelhő vesz körül''). Az [[elektron]]ok kis tömegük miatt könnyen elmozdulnak, és áramlásuk elnevezése: [[elektromos áram]]. A levegő ionizációs folyamata során vékony, hosszabb-rövidebb járatok alakulnak ki a felhő és a földfelszín között, amikben az elektronok mozogni tudnak.

A villám nem egy lépésben csap le, mivel ezek a hosszabb-rövidebb vezető szakaszok nem egyszerre alakulnak ki, hanem fokozatosan. A járatok általában nem pontosan a felhő és a föld közötti legrövidebb egyenesen keletkeznek, hanem ezek jellemzően cikk-cakk alakban haladnak. Ez amiatt van, mert az ionizáció mértékét befolyásolja a levegőben található apró porszemcsék elhelyezkedése, amik elősegítik az ionizációt. Így az elektromosan vezető csatorna abban az irányban alakul ki, ahol a jobban vezető szakasz megtalálható. A már kialakult apró vezető szakasz elősegíti további vezető szakaszok kialakulását, mivel a töltések a vezető szakaszban annak végéig el tudnak mozdulni, tehát módosítják a korábban kialakult elektromos teret, vagyis az erőviszonyokat.

A földfelületről, főként a kiemelkedő, hegyes részekből is megindul (kis lépésekben) a pozitív előjelű elektromosság cikkcakkos áramlása a felhő felé, de azt sohasem éri el. A föld felől kiinduló áramlás jellegzetessége a lilás, rózsaszínes fény (ami persze csak nagysebességű kamera felvételén észlelhető). A felhőből kiinduló nyúlvány általában fehér színű.

Az elektromosan vezető csatornák kialakulási folyamatának végén a felhő és a földfelszín összekapcsolódik egy vagy több, elektromosan vezető csatornán keresztül, amin először egy gyengébb „elővillám” fut végig, majd egy vagy több erősebb töltésáramlás megy végbe, gyakran ugyanazon a csatornán, hiszen abban a pillanatban azon a legkisebb az [[elektromos ellenállás]].

Amikor a kétféle töltés találkozik, a töltések kiegyenlítődnek. A folyamat során a villámban haladó elektromos áram erősen felhevíti a levegőt, ami hirtelen kitágul, majd összeomlik. Ez erős fénnyel és [[hangrobbanás]]sal, azaz nagy robajjal jár. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthalad (akár 30-40), ezért a szemtanú számára úgy tűnhet, hogy a fő villámcsapás hosszabb ideig tartott, mint az azt megelőző gyengébb villanások. Ezt az illúziót erősíti, hogy a többszöri villámlással járó morajlások egybeolvadnak.

Az átlagosan 0,2&nbsp;s-ig tartó kisülési időtartam alatt 30-40&nbsp;000 [[amper]]es [[áramerősség]] lép fel.{{forr}} A villám sebessége 180&nbsp;km/s (egy 18&nbsp;km magasságban lévő felhőtől a földig a kész villám 0,1&nbsp;másodperc alatt végighalad, alacsonyabb felhő esetén az idő még rövidebb). A hőmérséklet elérheti a 30&nbsp;000&nbsp;[[kelvin]]t. A villámok 75%-a felhőn belül zajlik le. A villám fénye [[látható fény|látható-]] és [[UV-fény]]ből áll.

Ha a villám homokos talajba csap, üvegszerű anyag keletkezik, aminek a neve [[fulgurit]].

== A villámok fajtái ==
[[Fájl:Lightning over Oradea Romania 2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Majdnem egy időben lecsapó villámok (Nagyvárad, Románia)]]
[[File:2011-08-04 20 00 00 Susie Fire in the Adobe Range west of Elko Nevada.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Szárazvillám által okozott bozóttűz (Nevada, USA, 2011)]]

A [[zivatar]]okban vagy a [[szupercella|szupercellában]] vihar alkalmával többféle elektromos kisülés megfigyelhető.

* Felhő és föld közötti (lásd a leírást fentebb)
* Föld és felhő közötti (ez többnyire a földfelszínből kiemelkedő, hosszú, elektromosan jól földelt objektumból indul el)
* Felhőn belüli vagy felhők közötti, amit emiatt ''felhővillámnak'' is neveznek - Működési mechanizmusa hasonló a felhő és föld közötti villáméhoz, csak éppen felhőn belül jön létre. Fénye emiatt kevésbé éles és nem vonalszerű, hanem a felhőt belülről világítja meg, fénye emiatt nagyobb felületre kiterjedő, elmosódott.

Megkülönböztetjük továbbá a „szárazvillám” és „nyári villám” jelenségeket is. A köznyelv a „szárazvillám” kifejezéssel jelzi, ha villámláskor nem esik az eső, azaz a felhőből hulló csapadék nem éri el a talajt. A „nyári villám” a szemlélőtől annyira távol látható, hogy onnan hanghatás nem, vagy csak gyengén érkezik. A távoli helyen ilyenkor általában esik az eső, de azt az észlelő nem érzékeli.

A „szárazvillám” veszélyessége abban áll, hogy nem jár a talajra hulló csapadékkal, ezért könnyen bozóttüzeket okoz (ez különösen Észak-Amerikai nyugati területeire jellemző). A „szárazvillám”-ok megjelenését ezért külön figyelik az USA-ban.

== A mennydörgés oka ==
A villám erősen felhevíti a [[levegő]]t (a [[Nap]] felszínének hőmérsékletére), amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, ez [[hangrobbanás]]t okoz, ami nagy robajjal jár. A hosszabban hallható dörej több villám következtében alakul ki, amik sűrűn követik egymást.

{{Bővebben|Mennydörgés}}

== A villámlás és dörgés időbeni eltérésének oka ==
A [[fény]] és a [[hang]] terjedési [[sebesség]]e különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást és csak utána halljuk a dörgést.

== A villámlás távolsága ==
Mivel a [[fénysebesség]] sokszorosan felülmúlja a [[hangsebesség|hang terjedési sebességét]], ezért mindenféle eszköz nélkül is meg tudjuk állapítani a villámlás távolságát. Ha a két jelenség között eltelt időt (másodperceket) elosztjuk 3-mal, közelítőleg megkapjuk a távolságot km-ben.<ref group="Mj.">Azért 21-től kezdünk számolni, mert úgy a számolás nagyjából másodpercenként történik.</ref>

A villám megpillantásakor (például 20-tól egyesével) elkezdünk számolni: 21, 22, 23, ... Ha a dörgést például „25”-nél halljuk, a hangnak kb. 5 másodperc kellett az út megtételéhez. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 1,5 kilométernyire történt a villámlás.

A másik módszer ha a a villám észlelése után elkezdjük számolni a másodperceket a mennydörgés meghallásáig, a kapott másodpercek számát megszorozzuk a hang terjedési sebességével, (kb. 360 méter/másodperccel), akkor megkapjuk a villámlás távolságát méterben. Ha például a villám felvillanása után 5 másodperccel halljuk meg a mennydörgést, akkor a vihar távolsága 1800 méter.<ref>{{cite web|url=http://villamvedelem.eu/villamvedelem-blog/item/2-milyen-messze-van-tolunk-a-villám?|title=Milyen messze van tőlünk a villám?|publisher=villamvedelem.eu}}</ref>

== Villámcsapás elleni védekezés ==
[[Fájl:Lightning striking the Eiffel Tower - NOAA.jpg|200px|bélyegkép|Villám csap az [[Eiffel-torony]]ba (1902)]]

Villámcsapás ellen nincs 100%-osan hatékony védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.

Villámcsapás [[zivatar]] előtt is lehetséges, ezért komoly figyelmeztető jel a sötét és magas viharfelhő vagy az erősödő szél. A villámcsapások 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhőtől akár 15&nbsp;km távolságban.{{forr}}

Ha a villámlás után 30 másodpercen belül hallható a dörgés, akkor a szemlélő villámcsapás veszélyének van kitéve, mely ellen biztonságos menedék keresése a legjobb védekezés. Mivel fába gyakorta csap villám, ezért a fa közvetlen közelében való tartózkodás tovább fokozza ezt a veszélyt. Ehelyett zárt hely keresése, például autó vagy épület belseje a jobb megoldás, de a [[barlang]] nem alkalmas erre. Évente világszerte mintegy 2000 embert ér villámcsapás, ezeknek 25-33%-a halálos.<ref>Glenn D. Considine (főszerk.): ''Van Nostrand's Scientific Encyclopedia'', 2008, John Wiley & Sons, Inc., {{ISBN|978-0-471-74338-5}}, p. 3038</ref>

=== Épületek védelme ===
A villámok elleni védekezés érdekében [[Benjamin Franklin]] feltalálta a [[villámhárító]]t. Ez egy, az épületek tetején elhelyezett és földelt fémrúd, amely az épület környezetében felhalmozódó elektromos töltéseket a villámhárítón keresztül elvezeti, illetve becsapódó villám esetén annak áramát a talajba vezeti, így az épületet megóvja a villámcsapás közvetlen károsító hatásaitól.

A villám azonban akkor is okozhat károkat, ha villámhárítóba csap. A villámhárítóban folyó nagy áramerősség hatására háromféle úton terjedhet tovább a villám hatása.

# '''Konduktív csatolással''': A földelt fémvezetéken végigfolyó, illetve a földben szétterjedő áram hatására megemelkedik a villámhárító és annak környékének potenciálja a távolabbi „föld” pontokhoz képest. Ez [[túlfeszültség]]hez vezet, ami [[Szikrakisülés|átívelhet]] szigetelt vagy máshol földelt tárgyakhoz. Mivel a feszültségemelkedés mértéke <math>U=I_v R_f </math> (<math>I_v</math> a villám áramerőssége, <math>R_f</math> az úgynevezett földelési ellenállás), fontos a villámhárítók (és egyéb, villámcsapásnak kitett fémtárgyak) megfelelő földelése. 100&nbsp;kA-es áramcsúcs és 2&nbsp;Ω-os földelési ellenállás esetén 200&nbsp;kV adódik, ami elegendő kb. 10&nbsp;cm levegő átütéséhez.<ref>{{cite book |title=Túlfeszültség keletkezése, túlfeszültség védelem |author=Dr. Szandtner Károly |url=https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/Tulfesz.pdf |publisher=BME Villamos energetika Tanszék |accessdate=2018-12-19 |pages=7 }}</ref>
# '''Induktív csatolással''': A villámhárítóban folyó áram mágneses tere feszültséget [[Mágneses indukció|indukálhat]] a közelben található, attól független vezetőhurkokban is. Többszintes épület esetén az adatátviteli és villamos hálózatok és antennák rendszerében könnyen indukálódhatnak hatalmas túlfeszültségek. Egy villámvédelmi méretezésekben használt átlagos áramfelfutási értékkel, 100 kA/μs-mal számolva egy, a villámhárítótól fél méterre (falvastagság) elhelyezkedő, 10&nbsp;m élhosszúságú [[négyzet]]ben 620&nbsp;kV is indukálódhat.<ref>{{cite book |title=Túlfeszültség keletkezése, túlfeszültség védelem |author=Dr. Szandtner Károly |url=https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/Tulfesz.pdf |publisher=BME Villamos energetika Tanszék |accessdate=2018-12-19 |pages=8 }}</ref>
# '''Kapacitív csatolással''': A villámhárító és a hozzá kapcsolódó vezetők, vezetékek mint egyik fegyverzet és a környezetben található fémtárgyak, más vezetékek mint másik fegyverzet közötti [[Elektromos kapacitás|kapacitás]] ''(szórt kapacitás)'' miatt a villámhárító potenciáljának megugrása a másik fegyverzet ellentétes irányú feltöltődéséhez vezet. Ez nagy áramerősségekkel és feszültségszintekkel járhat.<ref>{{cite book |title=Túlfeszültség keletkezése, túlfeszültség védelem |author=Dr. Szandtner Károly |url=https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/Tulfesz.pdf |publisher=BME Villamos energetika Tanszék |accessdate=2018-12-19 |pages=9 }}</ref>

=== Emberek a szabadban ===
[[Fájl:Explosionsartiger Dampfdruck zwischen Stamm und Rinde vom Blitzeinschlag sprengte Birkenrinde weg.jpg|bélyegkép| A törzs és a kéreg között hirtelen kialakult gőznyomás „lerántotta” egy fáról a kérget]]

Viharos időben nagy a villámcsapás veszélye horgászás, csónakázás, úszás (és egyéb, természetben végzett vízisport), továbbá kempingezés közben.

Szabadban végzett tevékenységet az aktuális [[időjárás-jelentés]] ismeretében érdemes megtervezni úgy, hogy villámlás esetén vissza lehessen vonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjárműbe. A járművön belül veszélyt jelenthet a fémes részek (pl. ajtókilincs, kormány) érintése vagy közelsége.{{forr}}

Zivatar idején lehetőség szerint kerülendő a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), [[barlang]]bejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelsége. Magashegyi túránál, ha nincs hova behúzódni, legjobb a törmelékes kőzettel borított talajra leülni, zárt lábakkal. Közelben várható villámcsapás esetén a [[halláskárosodás]] veszélye csökkenthető a hang fülbe való jutásának tompításával, pl. hallásvédő fültokkal, vagy akár fülre szorított kézzel.

Közvetlenül villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, és a bőrön felállhat a szőr vagy bizsergés érezhető. Csoportban tartózkodva óvhatja a testi épséget, ha a csoport tagjai legalább 4-5 méter távolságot tartanak egymás között, és leguggolnak. Ilyenkor, ha az egyik csoporttagot mégis villámcsapás éri, a többiek segíteni tudnak rajta.

=== Emberek épületen belül ===
Vihar idején csökkenthető a villám okozta áramütés kockázata a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, vezetékes telefontól, kézmosótól, zuhanyzótól, fürdőkádtól való távolmaradással. A kockázat tovább csökkenthető az elektromos készülékek kikapcsolásával, a kábelek konnektorból és antennacsatlakozóból való kihúzásával, valamint ezen eszközöktől való távolság tartásával. Az utolsó, hallható villámcsapás után még érdemes várni 30 percet, és csak aztán folytatni a tervezett tevékenységet. A túlfeszültség-védelemmel ellátott konnektor használata segíthet bizonyos anyagi károk megelőzésében, mert ha nem is a közeli vezetékrendszerbe csap a villám, lehet akkora pillanatnyi feszültségemelkedés, ami tönkreteheti az elektronikus készülékeket e védelem nélkül.

== Villámcsapás és a repülőgép ==
Érdekesség, hogy a statisztikák szerint minden rendszeres kereskedelmi járatot évente átlagosan egyszer villámcsapás ér (van, amelyiket többször is, és van, amelyiket egyáltalán nem).<ref>{{cite web|url=http://www.usatoday.com/weather/resources/askjack/2003-05-06-lightning-airplanes_x.htm |title=Does lightning hit airplanes|language=angol|accessdate=2008-10-19}}
</ref> Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető [[alumínium]]ból vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól ([[Faraday-kalitka]] elve). A gép érzékeny elektromos berendezései [[túlfeszültség]] ellen védve vannak. A repülőgépet csak a személyzet engedélyével szabad elhagyni, és ugyanúgy érdemes várni egy kicsit a vihar elvonulására, mintha szabadban lennénk. Ha a gépből való kiszállás után villámlik, akkor a gép teste már nem biztosít védelmet az azt elhagyó személynek.

== Élettani hatás ==
Villámcsapás esetén az [[áramütés]] csak 10-20%-ban halálos, ha van a közelben életmentésre alkalmas személy, aki azonnal beavatkozik. Csonttöréssel csak akkor kell számolni, ha az áldozat leesett valahonnan, azonban szinte mindenkinél egyensúlyi, hallás- és látászavarok lépnek fel, mert az erős fény- és hanghatás (tartósan is) károsíthatja az érzékszerveket. Az érzékcsalódások akár órákig is eltarthatnak. A villámcsapás ún. áramjegyet hagy maga után: az áram ki- és belépési helyén világos színű, faág alakú bőrelhalás marad, ún. [[Lichtenberg-féle ábra]]. Ez hasonlóképpen kezelést igényel, mint más égési sérülés esetén.

Ha a villámcsapást szenvedett áldozat magánál van, és környezete további kockázatot jelent villámcsapás szempontjából, akkor kísérjük vagy szállítsuk kisebb kockázatot jelentő helyre. Az esetek többségében sem hallani, sem látni nem fog, ezért oda kell menni hozzá, és kézen fogva vezetni kell. Az áramütött személy nem hordoz [[elektromos töltés]]t, így meg lehet fogni puszta kézzel.

Ha az áldozat nincs magánál, nem lélegzik, és értünk hozzá, azonnal kezdjük meg az életmentést, a szájból orrba való lélegeztetést.

Ellenőrizni szükséges a [[pulzus]]t a nyaki ütőérnél legalább 20 másodpercig, és ha nem észlelhető pulzus, a lélegeztetéssel felváltva [[mellkaskompresszió]]t (a köznyelv ezt szívmasszázsként ismeri) is kell alkalmazni, amely esetben a mellkasra mért pumpáló mozdulatok folytonosságán és ritmusosságán van a hangsúly. Ha az áldozat a nedves földön fekszik, helyezzünk alá valamilyen védőréteget, ami elszigeteli a talajtól, hogy csökkentsük a kihűlés veszélyét. Ha a pulzus visszatér, de az áldozat még nincs magánál, folytatni szükséges a lélegeztetést, amíg az újra meg nem indul. Az újraélesztést lehetőleg az eredeti helyszín közelében kell megkezdeni, és a sérült akkor szállítható el onnan, ha a pulzusa és a légzése helyreállt.

== Tartós élettani hatások ==
Krónikus fájdalmak, egyensúlyi és memóriazavarok, a személyiség megváltozása, hirtelen hangulatváltozások léphetnek fel. A villámcsapás áldozata más embernek érzi magát, elidegenedik a környezetétől és a családjától.<ref>[https://getpocket.com/explore/item/how-to-survive-a-lightning-strike How to Survive a Lightning Strike]</ref>

== Hatások a légkörre ==
Légkörkutató kémikusokból és villámkutatókból álló csoport megállapította, hogy a villámok és a kamerával vagy szabad szemmel nem látható, láthatatlan kisülések rendkívüli mennyiségű [[hidroxilgyök]]öt (<sup>•</sup>OH) és hidroperoxilgyököt (HO<sub>2</sub>) termelnek.

A hidroxilgyök fontos a légkörben, mert kémiai reakciókat indít el, és olyan molekulákat bont le, mint az [[üvegházhatás]]ú [[metán]]. Az OH a légkör számos összetételbeli változásának fő mozgatórugója.<ref>[https://www.sciencedaily.com/releases/2021/04/210429141949.htm sciencedaily: Lightning and subvisible discharges produce molecules that clean the atmosphere - 2021. április 29.]</ref>

== Villám és antianyag ==
A nagyenergiájú gamma-kitörések vizsgálatára üzembe állított [[Fermi gammasugár teleszkóp]] 14&nbsp;hónapos működése során 2009-ben 17&nbsp;alkalommal észlelte, hogy földi villámlás során nem csak elektronok, hanem [[pozitron]]ok is keletkeztek (amik az elektronok [[antianyag]]-megfelelői).<ref>http://www.sciencenews.org/view/generic/id/49288/title/Signature_of_antimatter_detected_in_lightning Signature of antimatter detected in lightning - 2009. november 6.</ref> Az észlelést a [http://www.wwlln.net/ World Wide Lightning Location Network] is megerősítette.

A bejelentés nem teljesen új, mivel hasonló energiájú gamma-kitöréseket már az 1990-es évek elején is észlelt a NASA [[Compton űrtávcső]] műholdja.

==Gamma-kitörések==
A legtöbb [[zivatar]] során [[gamma-sugárzás|gamma-kitörések]] keletkeznek, még a gyenge viharok esetén is. Ezt a jelenséget első ízben a [[NASA]] [[Compton Gamma-Ray Observatory]] gammasugár-vizsgáló műholdja észlelte 1992-ben. A gamma-kitörés ideje általában rövidebb mint egy [[ezredmásodperc]]. A zivatarokban részt vevő felhők [[elektromos töltés]]sel rendelkeznek, általában a felhő alja negatív, a teteje pozitív töltéssel. Megfelelő körülmények esetén a felhőn belüli villámlás áttöri a [[felhő]] [[elektromos tér|elektromos terét]], és felfelé [[elektron]]ok áramlata indul meg nagy sebességgel, amik ütköznek a [[levegő]] molekuláival, így gamma-sugárzás jön létre.<!--technikailag helyesen ezt inkább röntgensugárzásnak kellene nevezni, mivel nem az atommag a forrása (IUPAC Gold Book: http://goldbook.iupac.org/R02568.html)--> Az elektronok kitörése eddigi ismereteink szerint 11-14&nbsp;km magasságban történik.<ref>[http://science.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2014/31dec_tgfs/ Terrestrial Gamma-ray Flashes, More Common Than Previously Thought?] {{Wayback|url=http://science.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2014/31dec_tgfs/ |date=20150101194831 }} 2014-12-31</ref>

== Téves hiedelmek ==
* ''Nem igaz'', hogy „a villám kétszer nem csap le ugyanarra a helyre”. Az [[Empire State Building]] épületbe egy alkalommal 15 percen belül 15 alkalommal csapott bele a villám.<!-- Van Nostrand Enc., p. 3041 -->
* ''Nem igaz'', hogy nem szabad a villámcsapást szenvedett személyhez hozzányúlni. Az elektromos töltések nem tárolódnak a testében, tehát nyugodtan megfogható és el lehet mozdítani, illetve ha szükséges, akkor megkezdeni az újraélesztést.<br>A félreértés abból ered, hogy elektromos áramütés alatt nem szabad puszta kézzel megérinteni a sérültet, hiszen ő akkor még az elektromos áramkör része. A villámcsapás azonban igen hamar véget ér.

== Megjegyzések ==
<references group="Mj." />

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
*{{cite web|url=http://www.moricz-kujsz.sulinet.hu:80/MORICZ/OKTATAS/fizika/Van_de_Graaf/lightng.htm |title=A villám |publisher=Móricz Zsigmond Gimnázium Közgazdasági Szakközépiskola, és Kollégium, moricz-kujsz.sulinet.hu (Öveges József: Kis Fizika II., Fizikai Kislexikon, Lukács-Péter-Tarján: Tarkabarka Fizika alapján)|archiveurl=https://web.archive.org/web/20030625184856/http://www.moricz-kujsz.sulinet.hu:80/MORICZ/OKTATAS/fizika/Van_de_Graaf/lightng.htm |archivedate=20030625}}
* Bazelkilan, E.M.: ''Lightning Physics and Lightning Protection'', Iop Publishing, Philadelphia, PA, 2000.
* Franz, R.C., R.J. Nemzek, and J.R. Winckler: ''Television Image of a Large Upward Electrical Discharge Above a Thunderstorm System,'' Science, 48 (July 6, 1990).
* Horváth, T.: ''Understanding Lightning and Lightning Protection: A Multimedia Teaching Guide'', John Wiley & Sons, Inc., Hoboken, NJ, 2006.
* Marks, J.A., Ed.: ''Electrical Systems, Electric Power Research Institute'', Palo Alto, CA, 1985. http://www.epri.com/
* Ohkubo, A., H. Fukunishi, Y. Takahashi, and T. Adachi: ''VLF/ELF Sferic Evidence for in-cloud Discharge Activity Producing Sprites,'' Geophys. Res. Lett., 32, 2005.
* Orville, R.E. and G.G. Lala: ''Daylight Time-Resolved Photographs of Lightning,'' Science, 201, 59–61 (1978).
* Rycroft, M.J., M. Fallekrug, and E.A. Mareev: ''Sprites, Elves and Intense Lightning Discharges'', Springer-Verlag New York, LLC, New York, NY, 2006.
* Tahiliani, V.: ''Metal Oxide Surge Arresters for Gas-Insulated Systems'', Electric Power Research Institute, Palo Alto, CA, 1983.
* Uman, M.A.: ''The Lightning Discharge'', Academic Press, San Diego, CA, 1987.
* Uman, M.A. and E.P. Krider: ''Natural and Artificially Initiated Lightning,'' Science, 457 (October 27, 1989).
* Waterbury, R.C.: ''Safir Forecasts Lightning Strikes,'' Instrumentation Technology, 72 (July, 1990).

== További információk ==
{{commonskat|Lightning}}
* [https://science.howstuffworks.com/nature/natural-disasters/lightning.htm howstuffworks.com: ''How Lightning Works'']
* [https://web.archive.org/web/20070312095934/http://nagyfesz.uw.hu/nagyfesz.php?option=villam.htm NAGYFESZ: A villám]
* [https://web.archive.org/web/20070606084953/http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tantargy/Fizika/el/vill/ Ruzicska Péter: A villám]
* [http://www.b737.org.uk/wingtips.htm Egy 737-es sztatikus feltöltődést levezető csúcsai]
* [http://www.origo.hu/idojaras/20110524-heves-zivatarok-kedd-estig-tevhitek-es-jotanacsok-a-villamlasrol-extrem.html Hol csap le a legtöbb villám Magyarországon?] – [[Origo.hu|Origo]], 2011. május 25.
*[http://www.mee.hu/files/files/et2019-06.pdf#page=5 Tóth Z., Szedenik N.: Biztonságos nyaralás villámok között] – Elektrotechnika, 2019 / 6
{{en}}:
* [http://www.wwlln.net/ World Wide Lightning Location Network]
* [https://web.archive.org/web/20050830005446/http://thunder.msfc.nasa.gov/ Lightning and Atmospheric Electricity Research at the GHCC]
* [https://web.archive.org/web/20051025104618/http://www.ee.nmt.edu/~langmuir/ Langmuir Laboratory for Atmospheric Research]
* [https://web.archive.org/web/20080820190833/http://physics.nmt.edu/~rsonnenf/atmospheric/ Sonnenfeld: Atmospheric Electricity Studies]
* [http://lightning.nmt.edu/nmt_lms/ The New Mexico Tech 3D Lightning Mapping Array]
* [https://web.archive.org/web/20100514074100/http://lightningsafety.com/ National Lightning Safety Institute]
* [http://www.sirlinksalot.net/lightning.html Villám linkgyűjtemény]
* [https://web.archive.org/web/20120831014305/http://www-pao.ksc.nasa.gov/kscpao/nasafact/lightnin.htm NASA Fact Sheet Lightning]
* [http://www.nssl.noaa.gov/education/svrwx101/lightning/ Questions and Answers about Lightning]
* [http://www-star.stanford.edu/vlf/optical/press/elves97sciam/ Scientific American: Sprites and Elves ]{{Halott link|url=http://www-star.stanford.edu/vlf/optical/press/elves97sciam/ |date=2018-11 }}
* [http://physicsworld.com/cws/article/news/2017/nov/22/lightning-creates-radioactive-isotopes physicsworld.com: Lightning creates radioactive isotopes - 2017-11-22]
*Cooray, V.: ''Lightning Protection'', The Institution of Engineering and Technology, 2009 {{ISBN|ISBN 978-0863417443}}

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Fizika}}

{{DEFAULTSORT:Villam}}
[[Kategória:Elektrodinamika]]
[[Kategória:Időjárás]]
[[Kategória:Légköri elektromosság]]