Utazás a Holdba (regény, 1865) forrásának megtekintése

{{Könyv infobox
| név           = Utazás a Holdba
| alcím         =
| eredeti cím   = De la Terre à la Lune, trajet direct en 97 heures 20 minutes
| fordító       = [[Gaál Mózes (író, 1863–1936)|Gaál Mózes]] (1895), [[Iván Ede]], [[Kilényi Mária]] (1956)
| főszerkesztő  = 
| kép           = Verne - Utazás a Holdba 1905.jpg
| képméret      = 200px
| képaláírás    = Az ''Utazás a Holdba'' 1905-ös Franklin-féle negyedik magyar kiadásának borítója
| szerző        = [[Jules Verne]]<br>[[Kép:Jules Verne 05.jpg|75px]]
| ország        = {{Franciaország}}
| nyelv         = [[francia nyelv|francia]]
| téma          = [[utazás]]
| műfaj         = [[regény]]
| sorozat       = [[Különleges utazások]]
| előző         = [[Utazás a Föld középpontja felé (regény)|Utazás a Föld középpontja felé]]
| következő     = [[Hatteras kapitány]]
| kapcsolódó film = 
| kiadó         = ''Hetzel és fia''
| kiadás dátuma = [[1865]]
| magyar kiadó  = Heckenast
| magyar kiadás dátuma = [[1872]]
| illusztrátor  = 
| borítógrafika = 
| médiatípus    = [[könyv]]
| oldalak       = 273 (1895)
| isbn          = 9789632451664
| mek           = 00500/00521/html
| wikicommons   = Five Weeks in a Balloon
}}

{{egyért2|Jules Verne regényéről|Utazás a Holdba (egyértelműsítő lap)}}

[[Fájl:FETMlaunch.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A lövedéket (középen, fent) fellövi a földbe süllyesztett speciális ágyú]]

Az '''''Utazás a Holdra''''' (''De la Terre à la Lune, trajet direct en 97 heures 20 minutes'') [[Jules Verne]] francia író [[1865]]-ben megjelent tudományos-[[Szatíra|szatirikus]] regénye, [[sci-fi]]je. Először 1865. szeptember 14. és október 14. között a ''Journal des debats politiques et littéraires'' újságban jelent meg folytatásban, majd [[Pierre-Jules Hetzel]] adta ki könyvként a [[Különleges utazások]] sorozatban 1865. október 25-én. 1872. szeptember 16-án a ''Hetzel és fia'' először adta ki egy kötetben az ''Utazás a Holdba'' regényt és folytatását, az [[Utazás a Hold körül]] (''Autour de la Lune'') regényt, amelyet szintén Verne írt. E két regény főhősei a szereplői az 1889-es [[Világfelfordulás]] (''Sans dessus dessous'') Verne-regénynek is, ám annak története nem folytatása az előző kettőnek.

A folytatásos közlésre azért a ''Journal des debats politiques et littéraires'' újságban került sor, mert Hetzel saját lapjában, a [[Magasin d'éducation et de récréation]] magazinban ekkor a [[Hatteras kapitány]] jelent meg sorozatban.<ref>A ''[[Hatteras kapitány]]'' 1864. március 20. és 1865. december 5. között jelent meg a ''[[Magasin d'éducation et de récréation]]'' 1–2. évfolyam 1–36. számaiban ''Voyages et aventures du capitaine Hatteras'' címmel.</ref>

==Verne a holdutazásról==
:- Elkerülhetetlen volt, amint Jules Verne megjegyezte, hogy beszélnem kell vele [[H. G. Wells]]ről.
:- ''Azt hittem, ezt megkérdezed tőlem (Je pensais bien que vous alliez me demander cela)'' – mondta. ''A könyveit elküldték nekem, és én elolvastam őket. Nagyon izgalmas, és hozzáteszem, nagyon angol. De nem látom a munkája és az enyém összehasonlításának lehetőségét. Mi nem ugyanazon a módon járunk el. Úgy tűnik számomra, hogy történetei nem állnak tudományos alapon. Nem, nincs kutatómunkája. Én használom a fizikát. Ő kitalálja. Én egy ágyúgolyóval megyek a holdra, amelyet egy ágyúból lőnek ki. Ez nem kitaláció. A Marsba léghajóval megy, amelyet olyan fémből készít, amely megszünteti a gravitációs törvényt'' – kiáltotta Monsieur Verne gesztikulálva –, ''de mutasd meg nekem ezt a fémet! Hadd készítsem el!''<ref name=tphetilap>{{cite journal |author=Robert H. Sherard |title=Ismét felkerestük Jules Verne-t |journal=T. P. hetilap |date=1903. október 9. |language=angol}}</ref>

==Tartalom==
Verne öt évvel később megírta a regény folytatását ''[[Utazás a Hold körül]]'' címmel. Annak a regénynek a bevezetésében összefoglalja ennek a műnek a tartalmát. Némileg rövidítve a következőket:

186...-ban az egész világot egy olyan tudományos kísérlet hozta lázas izgalomba, amilyenre még nem volt példa a tudomány krónikáiban. Az amerikai szecessziós háború befejezése után a [[Baltimore (Maryland)|baltimore]]-i Gun Club tagjainak - [[Tüzérség|tüzérek]] voltak valamennyien - az az ötletük támadt, hogy felveszik a kapcsolatot a [[Hold]]dal - igenis, a Holddal! -, mégpedig úgy, hogy beléje lőnek egy ágyúgolyót. A klub elnöke, Barbicane volt a vállalkozás fő mozgatója: először meghallgatta a cambridge-i csillagvizsgáló munkatársainak véleményét, s mivel ez kedvező volt, minden intézkedést megtett, hogy sikeresen végrehajthassa e különös vállalkozást - amelyről a hozzáértők többségének az volt a véleménye, hogy megvalósítható. Barbicane nyilvános gyűjtést indított; a közadakozásból csaknem 30&nbsp;millió frank folyt be, s így az elnök hozzálátott a hatalmas munkához.

A cambridge-i csillagvizsgálók válaszjegyzéke szerint az ágyúgolyó kilövésére szolgáló ágyút a 0. és a 28.&nbsp;északi vagy déli szélességi körök közé eső területen kell elhelyezni, hogy a Holdat a zeniten megcélozhassák. Az ágyúgolyónak pedig másodpercenkénti 12&nbsp;000&nbsp;yard<ref>10&nbsp;972,8 méter</ref> kezdősebességet kell adni. A december 1-jén éjjel 11&nbsp;óra előtt 13&nbsp;perccel és 20&nbsp;másodperccel kilőtt ágyúgolyónak az indítás után négy nappal, tehát december 5-én pontban éjfélkor kell a Holdba érkeznie, abban a pillanatban, amikor az égitest perigeumban, vagyis a Földtől való legkisebb távolságban van, mégpedig pontosan 86&nbsp;410&nbsp;mérföldnyire.<ref>139&nbsp;063&nbsp;kilométer. A Földtől mért átlagos távolsága valójában 384&nbsp;402&nbsp;kilométer, de még legkisebb távolság is 363&nbsp;104&nbsp;km</ref>

A Gun Club legtekintélyesebb tagjai, Barbicane elnök, Elphiston őrnagy, J. T. Maston titkár és még néhány férfiú több ülést tartott, amelyeken megvitatták az ágyúgolyó alakját, anyagát, elhelyezését, az ágyú minéműségét, a felhasználandó lőpor minőségét és mennyiségét.

Jelentkezett egy francia, egy szeszélyes, művészlelkű, szellemes és merész párizsi férfi, és azzal az ajánlattal állt elő, hogy ő bezárkózik az ágyúgolyóba, felszáll vele a Holdba, hogy felderítse a [[Föld]] bolygóját.

A vakmerő kalandort Michel Ardannak hívták. Áthajózott Amerikába, ahol határtalan lelkesedéssel fogadták. Gyűléseket tartott, a tömeg diadalmenetben vitte a vállán. Ardan kibékítette Barbicane elnököt halálos ellenségével, Nicholl kapitánnyal, s a kibékülés zálogaként rávette őket, hogy csatlakozzanak hozzá, s a lövedék belsejébe zárva, együtt tegyék meg az utat a Holdba.

A Gun Club elfogadta Ardan ajánlkozását. A lövedék alakját módosították: hengerkúp alakban készítették el. A légi utasfülke alatt hatalmas rugókat és egymás után beszakadó válaszfalakat alkalmaztak; ezeknek kellett lefékezniük az induláskor keletkező ellenlökés erejét.

Az utasfülkében egy évre elegendő élelmiszert, néhány hónapra való vizet és pár napra való gázt helyeztek el. Egy önműködő készülék fejlesztette és szolgáltatta a három utas légzéséhez szükséges levegőt.

December 1-jén, az előre megállapított órában, a nézők hatalmas tömegének jelenlétében kilőtték az ágyúgolyót. Először történt meg, hogy három emberi lény elhagyta a földtekét, és felszállt a bolygók pályájának térségei felé; mégis csaknem biztosra vehető volt, hogy elérik céljukat.

A három vakmerő utasnak, Michel Ardannak, Barbicane elnöknek és Nicholl kapitánynak kilencvenhat óra, tizenhárom perc és húsz másodperc alatt kellett megtennie az utat. Tehát csak december 5-én éjfélkor érkezhettek a Hold felületére, mégpedig pontosan telihold idején - nem pedig 4-én, mint ahogyan azt néhány rosszul értesült újság jelentette.

A derék és bátor J. T. Maston, a három utas legodaadóbb barátja, J. Belfastnak, a cambridge-i csillagvizsgáló igazgatójának társaságában a [[Sziklás-hegység]]be utazott. Longs Peak vasútállomásán szállt ki; itt, a hegycsúcson volt felállítva az a távcső, amely kétmérföldnyi közelségbe hozta a Holdat. A Gun Club tiszteletre méltó titkára saját szemével akarta figyelni vakmerő barátai útját a világűrben.

December 11-én este 8&nbsp;óra 47&nbsp;perckor Belfast és J. T. Maston urak észlelték a Stone's Hill-i Columbiad által kilőtt lövedéket. A lövedék valamely ismeretlen okból eltérült, és nem érkezett célba, de olyan közel haladt el a Hold mellett, hogy az vonzóerejével visszatartotta. Még azt is jelentette a sürgöny, hogy a lövedék egyenes vonalú mozgása keringő mozgássá változott, s elliptikus pályát írva le a Hold körül, annak bolygójává vált.

A sürgöny két lehetőség felvetésével végződött: a Hold vonzóereje lesz végül is az erősebb, s akkor az utasok elérik a célt - vagy pedig a lövedék változatlanul megmarad a pályáján, s az idők végezetéig a Hold körül fog keringeni.

==Fejezetek==
{{hasáb eleje}}
#A Gun Club
#Barbicane elnök bejelentése
#A bejelentés hatása
#A cambridge-i csillagvizsgáló válasza
#A Hold regénye
#Amit minden amerikainak tudnia kell, és amit egyetlen amerikainak sem szabad hinnie többé
#Az ágyúgolyó himnusza
#Az ágyú története
#A lőporkérdés
#Huszonötmillió barát és egyetlenegy ellenség
#[[Florida]] és [[Texas]]
#[[Apostoli áldás|Urbi et orbi]]
#Stone's Hill
#Csákánnyal és vakoló kanállal
#Az öntés ünnepe
#A Columbiad
#A sürgöny
#Az ''Atlanta'' utasa
#A népgyűlés
#A támadás és a visszavágás
#Hogyan intéz el egy kényes ügyet egy francia?
#Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] új állampolgára
#Utasfülke a lövedékben
#Távcső a [[Sziklás-hegység]]ben
#Utolsó intézkedések
#Tűz!
#Borús idő
#Az új égitest
{{hasáb vége}}

==Szereplők==
{{hasáb eleje}}
* '''Impey Barbicane''', a ''Gun Club'' elnöke, lövedék-utas
* '''J. T. Maston''', a ''Gun Club'' tagja, örökös titkár
* '''Tom Hunter''', a ''Gun Club'' tagja
* '''Blomsberry''' ezredes, a ''Gun Club'' tagja
* '''Morgan''' tábornok, a ''Gun Club'' tagja
* '''Elphiston''' őrnagy, a ''Gun Club'' tagja
* '''Bilsby''', a ''Gun Club'' tagja
* '''Nicholl''' kapitány, lövedék-utas
* '''Michel Ardan''', lövedék-utas
* '''Murchison''' mérnök a Goldspring alkalmazásában
* '''J. M. Belfast''', a cambridge-i csillagvizsgáló igazgatója
* '''Clarké''', a cambridge-i csillagvizsgáló munkatársa
{{hasáb vége}}

==Értékelés==
{{Idézet|A technika és a fantasztikum első nagyszabású szövetsége Verne harmadik regénye: De la Terre á la Lune (1865). Fergusson ballonja<ref>[[Öt hét léghajón]]</ref> után ágyúgolyó, a legsötétebb Afrika beutazása után a Hold meghódítása: nagy, de logikus haladás. A mélységekből<ref>[[Utazás a Föld középpontja felé (regény)|Utazás a Föld középpontja felé]]</ref> visszatért költő újra a magasságok felé fordul. Kitárja karjait a világegyetem felé s a legmodernebb líra feszíti lantját. Hipotézisek, egyenletek, tudományos viták és valószínűségi számítások nagyon bőven alkalmazott eszközei ennek a lírának, s mégis mennyi ihlet, mennyi egyéni meggyőződés, milyen — most már nemcsak képletesen alkalmazott — kozmikus pátosz tesz tanúságot a költeményről! A Hold és az ember viszonyának történetét már csak azért sem kell megírnunk, mert a regény ezt is elvégzi helyettünk. De az ember idegrendszere is úgy volt alkotva, hogy a holdat ne tudja csak a csillagász tudományos érdeklődésével, érzelmi hullámzás nélkül nézni. Ám nem volnánk méltók Verne iskolájához, ha a csillagász tudományos rajongását nem találnék legalább annyira érdekesnek és emberinek, mint a szerelmesek vagy a holdkórosok hódolatát.

A három legelső regény közt ennek az ötlete volt a leghatalmasabb. A lehetetlenségek közül ez volt az, amelyre még éppen felcsillanhatott a ''»Hátha mégis?«'' remény. S a megoldás eszköze oly eredeti, hogy Fergusson léggömbje nem versenyezhet vele. Az ilyen ötleteket, hatvan év múltán, ''»amerikai ötleteknek«'' szokás nevezni. Az amerikanizmus a világháború óta sok európai korlátot döntött le, s nagy lépésekkel haladt előre hódító útján. De még ma is tapad hozzá valami lenézés, egy kis irónia: talán a gyengébb fél szerény bosszúja, talán a tapasztaltabb, élemedett kultúra óvása a mohó fiatalság túlzása ellen? Verne korában még inkább helyén való volt a bizalmatlanság az amerikanizmussal szemben. Ezt a fantasztikus ötletet csak amerikaiaknak lehetett tulajdonítani,<ref>Az amerikaiakra azért is szüksége lesz szerzőnknek, hogy az angolszász fajnak az ő műfajához nélkülözhetetlen erényeit ne kelljen angolokban megtestesítenie. A [[Greenwichi Királyi Obszervatórium|greenwichi obszervatórium]] és az angol kormány irigyen elzárkóznak a nagy terv támogatása elől: Verne-ből hamar kitört az anglofóbia.</ref> akiket a nemrég lefolyt szecessziós háború hozott divatba.

Az amerikai háborúviselés minden komikus különössége ellenére is vetett fel nagyszerű mozzanatokat, különösen az ágyúgyártás terén, és Verne a baltimore-i Gun-Clubnak a békét unó tagjaival találtatja ki a Holdba irányítandó lövedék eszméjét. A komoly, okos és higgadt Barbicane, a fanatikusan lelkes J. T. Maston, az ágyúművészet vértanúja, akinek egyik kezét vaskampó pótolja, s ellenfelük, a páncélgyártó Nicholl őrnagy, megannyi pompás különcportré. Angolokról vagy amerikaiakról lévén szó, a kontinentális szerző tolla akaratlanul is karikatúrát rajzol. Ám az amerikaiakat mégis túlszárnyalja a még amerikaibb francia: Ardan, akiben [[Nadar]] és Verne lelke egyesült. Nem szaktudós, de mindenhez ért; csupa fantázia és optimizmus; bűbájos egyéniség, akit minden tömeg előbb-utóbb a vállára vesz.<ref>Humora és szellemessége, szerénysége és vakmerősége mellett is vannak apró, kedves, franciás hibái. Szereti a tömjént, habár átlát rajta s tudja, hogy eloszlik a levegőbe. Bámulatosan közel áll Chanteclerhez és [[Cyrano de Bergerac (dráma)|Cyranóhoz]], egy másik francia idealista író [Edmond Rostand] jellegzetes hőseihez, s ennek megvan a jelentősége. Ardan népszerűsége Verne népszerűsége is volt: százszámra kapta az ajánlkozásokat férfiaktól és nőktől, akik el akarták kísérni a Holdba.</ref> Ő egészíti ki a nehézsúlyú amerikai ötletet, amikor szobát vájat a lövedékbe, s elviszi a Hold felé Barbicane-t és Nichollt, akiknek párbaját megakadályozta.

Ennek az utazásnak is az lett a sorsa, mint a megelőzőnek: a lövedék nem esett a Holdra, hanem keringeni kezdett körülötte. A regény folytatásában ([[Utazás a Hold körül|Autour de la Lune]], 1870) Verne mégis megtalálja a módját, hogy a bátor és oly rokonszenves utasokat épségben visszahozza a földre.

1929. július közepén Soddard amerikai professzor holdrakétája, amelyen tizenhét esztendeje dolgozott, nem tud megválni a Földtől.<ref>{{cite web |title=Can Man Exist on Other Planets? |url=https://arc.aiaa.org/doi/abs/10.2514/8.10054?journalCode=bais |accessdate=2020-10-15}}</ref> Soddard újabb tizenhét év múlva, 1946-ban meg akarja ismételni kísérletét...|[[Hankiss János]]<ref>{{cite journal |author=Hankiss János |title=Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban |journal=[[Budapesti Szemle]] |date=1929. október |issue=623 |pages=54–86 |accessdate=2020-06-25}}</ref>}}

== Tudományos vonatkozásai ==
Jules Verne mindig törekedett a tudományos hitelességre. A mű rengeteg részletes technikai leírást tartalmaz. Annak ellenére, hogy Verne könyvének számítását a híres francia matematikus, Verne unokatestvére, Henri Garcé készítette, a XXI.&nbsp;században a regény tudományos, technikai oldala számos sebből vérzik.

* Az egyik ilyen hiba az [[Éter (fizika)|éter]] létezésének feltételezése. Az éter egy, a 19. században bevezetett hipotetikus közeg, amelyben az [[Elektromágneses sugárzás|elektromágneses hullám]]ok terjednek. Ez a feltételezés abból a megfigyelésből adódott, hogy minden hullámnak szüksége van valamilyen közvetítő közegre (ilyen például a hang esetében a levegő). Az akkori fizikusok úgy gondolták, hogy az éter az egész teret kitölti, és ahhoz viszonyítható az abszolút sebesség és az abszolút idő.
* Problémás a kilövés, elsősorban az utazókra gyakorolt irtózatos [[gyorsulás]] miatt.

A könyvben adott az ágyú hossza, ez 300 méter. A számítások egyszerűsítése kedvéért feltételezzük, hogy az ágyúban és az ágyú után a „lövedék” [[vákuum]]ban halad, tehát nincs [[közegellenállás]]. Továbbá feltételezzük, hogy a lövedéknek elég elérnie a második [[Kozmikus sebesség#Második kozmikus sebesség|szökési sebesség]]et az ágyú végénél, és utána nem lassul le.

:s: az ágyú hossza (300 m)
:v: sebesség az ágyú végénél (legalább 11 200 m/s, vagy több)
:a: gyorsulás az ágyúcsőben (ezt keressük)

:<math>a = \frac{v}{t}</math>
:<math>s = v \times t</math>
:<math>t = \frac{s}{v}</math>
:<math>a = \frac{v^2}{s}</math>

Ha <math>v = 11 200 m/s</math>, és <math>s = 300 m</math>, akkor
<math>a = 125 440 000 / 300 = 418 133 m/s^2</math>

mivel <math>g = 9,81 m/s^2</math>, ezért <math>a = 418 133 / 9,81 = 42 623 g</math>

Az utasokra végeredményben legalább 42 ezer ''g'' gyorsulás hat, amit természetesen sem élőlény, sem (21. századi) technikai eszköz nem bír ki, az ágyúcsőben minden papírvékonyságúra nyomódott volna össze. (Embert szállító [[űrhajó]]k felbocsátásakor a gyorsulás 6-8 g körüli, ami pár percig elviselhetőnek számít.)

* A [[gravitáció]] hiányát (a [[Mikrogravitáció|súlytalanság]]ot) a hőseink csak a Hold–Föld közötti semleges pontban érzékelik, pedig ez már a kilövés után azonnal jelentkezik, amint a gyorsítóerő megszűnik (esetünkben az ágyú végénél).

== Érdekességek==
* ''Ha egy amerikainak valami ötlete támad, keres egy másik amerikait, aki magáévá teszi az elképzeléseit. Ha hárman vannak, egy elnököt és két titkárt választanak maguk közül. Négyes létszám mellett egy irattárost is kineveznek, és az iroda már működik. Ha számuk ötre emelkedik, közgyűlést hívnak össze, és megalakul a klub.''<ref name=1fejezet>1. fejezet</ref>
* ''A Rodman ágyú, amely hét mérföld távolságra vitte a fél tonna súlyú golyót, akár 150&nbsp;lovat vagy 300&nbsp;embert is könnyen leteríthetett volna. A Gun Clubban szóba is került, hogy az ágyút ünnepélyes külsőségek mellett kipróbálják. Ám ha a lovak hajlandók is lettek volna belemenni a kísérletbe, az emberek, sajnos, nem álltak kötélnek.''<ref name=1fejezet />
* ''A kíváncsiságtól sarkallt tömeg taszigálta, lökdöste, tiporta egymást a bejáratoknál, azzal a fesztelenséggel, amely az önkormányzat eszméiben nevelt tömegek sajátos tulajdonsága.''<ref name=2fejezet>2. fejezet</ref>
* ''1835 táján a New York Americanből franciára lefordított művecske közli, hogy a Jóreménység fokára kiküldött Sir John Herschel, aki ott csillagászati megfigyeléseket végzett, egy belső világítás segítségével tökéletesített messzelátóval 80 yardnyi közelségbe hozta a Holdat. A cikkecske állítása szerint Sir Herschel egész tisztán látott a Holdban barlangokat, amelyekben vízilovak tanyáztak; zöldellő aranycsipkével szegélyezett hegyeket is látott és elefántcsontszínű szarvakat viselő bárányokat, fehér őzeket, s látta a Hold-lakókat is, akiknek hártyás szárnyuk van, mint a denevéreknek. A brosúra, amelynek egy Locke nevezetű amerikai volt a szerzője, óriási sikert aratott. De azután hamarosan rájöttek, hogy tudományos misztifikáció az egész.''<ref name=2fejezet /><ref name=gretamoonhoax>A ''Great Moon Hoax'' (Nagy Hold Átverés) hat cikkből álló sorozat volt, amelyet 1835. augusztus 25-én kezdett közölni a [[New York]]-i The Sun. A Hold feltételezett felfedezéséről szóló cikkek szerzőjének hamisan Sir John Herschelt, az egyik legismertebb csillagászt tüntették fel.</ref>
* ''...egy bizonyos Hans Pfaal, Rotterdamból, nitrogénből kivont s a nitrogénnél harminchétszer könnyebb gázzal töltött léggömbben felszállt a Földről, s tizenkilenc napos utazás után megérkezett a Holdba.<ref>{{cite book |author=Pfaal Hans |title=Utazás a holdba. |subtitle=Pfaal Hans csodálatos kalandjai |date=1877. |location=Budapest |translator=[[Hang Ferenc]]}}</ref> Ez az utazás, csakúgy, mint az előzőek, persze merőben képzeletbeli volt, leírása egy Amerikában népszerű író tollából származik, egy különös, elmélyült, lángeszű alkotóművésztől. A neve Edgar Allan Poe!''<ref name=2fejezet>2. fejezet</ref> Poe volt Verne egyik kedvenc írója, de ez nem jelentette azt, hogy ne kritizálta volna azért, mert a tudomány elé, fölé helyezte a képzeletet. Megbecsülésének jele, hogy megírta [[Edgar Allan Poe]] ''[[Arthur Gordon Pym nantucketi tengerész elbeszélése]]'' (1838) elbeszélésének feloldását a ''[[Jégszfinx]]'' (1897) regényében.
* [[H. G. Wells]] ''[[Az első emberek a Holdon]]'' (''The First Men in the Moon'') (1901) című regényében a főszereplő, Mr. Bedford, Verne regényét megemlíti társának, Cavor professzornak. Cavor nem tudja, mire utal Bedford. Ez a párbeszéd fricska Verne-nek, aki nem tetszését fejezte ki amiatt, hogy Wells hősei ''tudománytalanul'' utaznak, nem támaszkodva a kor fizikai és egyéb ismereteire. Erre utal Verne több interjújában.<ref name=tphetilap />
* Uram - folytatta Michel Ardan -, tréfán kívül mondom, hogy én mélységesen tisztelem azokat a tudósokat, akik valóban tudnak is valamit. De mélységesen megvetem az olyan tudósokat, akik tudatlanok.
:- ''Ismer ön olyan tudósokat, akik az utóbbi kategóriába tartoznak?''
:- Hogyne. Mégpedig egészen közelről ismerem ezeket az urakat. Franciaországban van egy, aki amellett kardoskodik, hogy „matematikai” képtelenség, hogy a madár repülni tudjon. Egy másik pedig elméletileg bebizonyította, hogy a halat nem arra alkotta a természet, hogy a vízben éljen.<ref name=20fejezet>20. fejezet</ref>
* ''Ebbe a csavarokkal ellátott, fedőlappal záruló csinos bombába először is egy kövér macskát helyeztek el, majd egy mókust... A mozsarat 160 font súlyú lőporral töltötték meg, majd elhelyezték benne a bombát. Azután elsütötték az ágyút... Öt perc sem telt el attól a pillanattól kezdve, hogy a lövedék belsejébe bezárták az állatokat, s már le is csavarták a börtönük tetejét. Abban a pillanatban, hogy a bomba kinyílt, kiugrott belőle a macska. Kissé berzenkedett, de nagyon eleven volt, csöppet sem látszott rajta, hogy légi kirándulásról tért vissza. A mókus azonban nem mutatkozott. Keresték, de hasztalan. Eltűnt, szőröstül-bőröstül. Mi tagadás: a macska megette az útitársát.''<ref name=22fejezet>22. fejezet</ref> Így tesztelték, miként hat a gyorsulás élőlényekre.
* ''- Harmincöt! - Harminchat! - Harminchét! - Harmincnyolc! - Harminckilenc! - Negyven! - Tűz!!!''<ref name=26fejezet>26. fejezet</ref> A kilövés előtt nem visszaszámolták, hanem a másodpercértékeket mondták be.
* ''A Gun Club azonban ragaszkodott ahhoz, hogy mind a távcsövet, mind a Columbiadot az Egyesült Államok területén állítsák fel, és így be kellett érniük a [[Sziklás-hegység]]gel. Tehát az egész felszerelést a [[Missouri (állam)|Missouri]] államban levő Longs Peak csúcsára irányították.'' A Longs Peak soha sem tartozott Missouri államhoz, ma [[Colorado]] állam területén található.
* Ardan Mihály neve [[Nadar]] [[Anagramma|anagrammája]]. Nadar Verne egyik legjobb barátja volt, a repülés iránti szenvedélyük kötötte össze őket, mindketten hitték, hogy a repülés jövője nem a kor léggömbjének fejlesztett változata, hanem a ''levegőnél nehezebb megoldás''.
* 1880-ban a The Pall Mall Gazette Verne Columbiadját ''„űrhajóként”'' írta le - ez az [[űrhajó]] szó első bizonyítható említése. [[John Jacob Astor (üzletember, 1864–1912)|John Jacob Astor]] – a negyedik, aki a [[RMS Titanic|Titanic]] elsüllyedésekor vesztette életét – 1894-ben írt ''Utazás más világokba'' fantasztikus regényében szerepelt először az "űrhajó emberi személyzettel" (''a manned spacecraft'') kifejezés.
* A [[Vissza a jövőbe III.]] film több ponton is tiszteleg Verne előtt. Clara Clayton, Doc társa, művelt nő, akit érdekel a csillagászat és a tudomány, mindkettőjük kedvenc szerzője Jules Verne. Amikor megszületik első fiúk 1886-ban, a Jules nevet kapja, amíg 1888-ban született öccse neve Verne lesz.<ref>{{cite web |title=Clara Clayton |url=https://backtothefuture.fandom.com/wiki/Clara_Clayton |publisher=Futurepedia |accessdate=2020-10-16 |language=angol}}</ref>
:Clara Clayton: Emmett, gondolod, hogy valaha majd úgy utazunk a Holdra, ahogy az országot átszelő vonatokkal utazzunk?
:Doki: Határozottan, bár még nyolcvannégy évig nem és nem is vonaton. Lesznek űrjárműveink, rakétákkal hajtott kapszulák, óriási robbanásokat okozó eszközök, olyan hatalmas robbanások, amelyek ...
:Clara Clayton: ''"... megtörik a föld gravitációjának vonzerejét, és lövedéküket elküldik a világűrben."'' <ref>''"They break the pull of the earth's gravity and send their projectile through outer space."'' Ez a mondat nem szerepel Verne művében. {{cite web |author=Jules Verne |title=From the Earth to the Moon |url=http://www.gutenberg.org/files/83/83-h/83-h.htm |publisher=The Project Gutenberg |accessdate=2020-10-19 |language=angol}}</ref>
:CC: Emmett, én is olvastam azt a könyvet. Jules Verne ''Utazás a Holdba'' könyvéből idézel.
:Doc: Olvastad Jules Verne-t?
:CC: Imádom Jules Verne-t.<ref>{{cite web |title=Back to the Future Part III (1990) Mary Steenburgen: Clara Clayton |url=https://www.imdb.com/title/tt0099088/characters/nm0005460 |publisher=IMDb |accessdate=2020-10-16 |language=angol}}</ref>
* A német első kiadást, ''A földtől a holdig: közvetlen felemelkedés 97 óra alatt'' 1873-ban adták ki a pesti Légrády testvérek.<ref>{{cite book |author=Roland Innerhofer |title=Deutsche Science-fiction 1870-1914 |date=1996. |location=Bécs |publisher=Böhlau Verlag |page=36 |isbn=ISBN 3-205-98514-1 |language=német}}</ref>
* Verne másik űrregénye a [[Hector Servadac]].
* Ez az első Verne-regény, ahol a pozitív, vidám és okos főhős francia, ahogy későbbi műveiben, elég csak a [[Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény)|Nyolcvan nap alatt a Föld körül]], Hector Servadac, [[A Szahara tengere]], [[Bombarnac Klaudius]], [[César Cascabel]], [[Sztrogof Mihály (regény)|Sztrogof Mihály]], [[Város a levegőben]]... említeni.
* Sok kritikus szerint Verne könyve a világirodalom új műfajának - a [[sci-fi|tudományos-fantasztikus]] - hírnöke.

===Az [[Apollo–8]], az [[Apollo–11]] és Verne===
Az Apollo–8 volt az első embert szállító űrhajó, amely megkerülte a Holdat, az Apollo–11 pedig az első, amely leszállt a Holdon.
* Az [[Apollo–11]] történelmi útja során megemlítették Verne nevét. A parancsnoki űrhajó neve megegyezett a regényben szereplőével.<ref>[[Apollo–11#Hívójel- és emblémaválasztás]]</ref> A visszaúton [[Neil Armstrong]] emlékezett meg Vernéről. ''Száz éve Jules Verne regényt írt a Hold utazásról. Az ő űrhajója, a Columbia [sic!] Floridából emelkedett fel és a Csendes-óceánban landolt, miután sikerrel teljesítette küldetését. Úgy tűnik, hasonló módon jár el a mai idők Columbiája legénységével, amikor holnap visszatérünk a Földre valahol a Csendes-óceánban.''<ref>{{cite web |author=Elizabeth Howell |title=Apollo 11 Flight Log, July 23, 1969: Preparing for Landing |url=https://www.space.com/26617-apollo-11-flight-log-july-23-1969.html |publisher=Space.com |accessdate=2020-10-15 |language=angol}}</ref>
* Verne ágyúját hívták Columbiadnak, az Apollo–11 parancsnoki modulját (Apollo CSM) pedig Columbiának. Ez utóbbi név az amerikai fővárost [[Washington (főváros)|Washington D. C.]]) magába foglaló District of Columbia terület neve, a D. C. feloldása. Így oldották meg, hogy az amerikai főváros egyetlen tagállamához sem tartozzon.
* Az űrhajó személyzete három emberből állt (Barbicane, Michel Ardan és Nicholl kapitány), ahogy az Apolló–11-küldetésben is ([[Neil Armstrong|Neil A. Armstrong]] parancsnok, [[Michael Collins (űrhajós)|Michael Collins]], a parancsnoki modul pilótája, [[Buzz Aldrin|ifjabb Edwin E. Aldrin]] holdkomppilóta) hárman vettek részt.
* A lövedéket a regényben Floridából, a mai [[Tampa]] területéről<ref name=stonehill>Reggel öt órakor indulnak útnak Tampából, délelőtt tíz óráig tizenkét mérföldet tesznek meg, a pontos helymeghatározást Barbicane pont délben végzi el. A regényhez készült térképen ábrázolt hely, nagyjából [[Broward megye]] északi pontja, Tampától körülbelül 200&nbsp;kilométerre esik.</ref> ({{coord|27|7|0|N|82|7|0|W}}) lövik ki, az összes Apollo-küldetés a floridai Cape Canaveralból ({{coord|28|23|48.6132|N|80|36|20.3724|W}}) indult. ''Ez a hely 300 öl magasban van a tenger színe felett, a szélesség 27° 7'-én és a nyugati hosszúság 5° 7'-én.''<ref name=13fejezet>13. fejezet</ref> – méri be Barbicane  a kilövés leendő helyszínét. A megadott koordináta ({{coord|27|7|0|N|5|7|0|W}}) azonban [[Algéria]] nyugati részére mutat. Ennek oka, hogy a könyv írása idején még nem volt egységesítve a [[földrajzi koordináta-rendszer]]. Verne regényeiben általában a párizsi kezdőkörű koordináta-rendszert használta, ebben a regényében azonban nem, itt Washingtonon halad át a kezdőkör. A könyvbéli Florida-térképen pedig párizsi kezdőkörrel számolják a hosszúsági fokokat.
* A könyvben szereplő repülés költsége, átszámítva 1969-os értékre, 12,1 milliárd dollár, a Holdat először megkerülő [[Apollo–8]] összköltsége 14,4 milliárd dollár volt.
* A könyvben szereplő hajó és az Apollo-rakéta is az amerikai haditengerészet hajóiból előállított anyagokból készült.
* A Columbiad-lövedék acél helyett az akkoriban elterjedt alumíniumból készült, az Apolló–11 Columbia-modulja főként alumíniumötvözetekből készült.
* A regény eredeti címe tartalmazza a szerző becslését az utazás időtartamáról: 97&nbsp;óra 20&nbsp;perc, ami 4&nbsp;nap, 1&nbsp;óra és 20&nbsp;perc. Az Apolló–8 útja 6&nbsp;nap 3&nbsp;óra 0&nbsp;perc 42&nbsp;mp hosszú volt.
* Verne lövedéke és az Apollo-űrhajók összehasonlítása
{|class="wikitable"
|+ Verne lövedéke és az Apollo-űrhajók összehasonlítása
|- style="background:#e8e8e8;"
!| 
!| magasság
!| átmérő
!| beltér
!| tömeg
|-
| Verne<ref name=23fejezetmeret>''A lövedék kívül 9&nbsp;láb széles és 12&nbsp;láb magas volt... A fülke területe 54 négyzetláb volt, a magassága pedig körülbelül 10 láb.''</ref> ||align="right"| 3,66m ||align="right"| 2,74m ||align="right"| kb. 15,00m<sup>3</sup> ||align="right"| kb. 8&nbsp;731&nbsp;kg <ref>''Számításaim eredményét máris közölhetem önökkel'' - felelte Barbicane. - ''Egy 108&nbsp;hüvelyk átmérőjű és 12&nbsp;hüvelyk vastagságú öntöttvasból készült ágyúgolyónak a súlya 67&nbsp;440&nbsp;font; alumíniumöntvényből azonban 19&nbsp;250&nbsp;fontra csökkenthetjük a súlyát.'' 7. fejezet</ref>
|-
| [[Holdkomp]] ||align="right"| 6,37m ||align="right"| 4,27m ||align="right"| 6,65m<sup>3</sup> ||align="right"| 10&nbsp;149&nbsp;kg <ref>Holdról visszatérő egység 4&nbsp;547&nbsp;kg, leszállóegység, ami a Holdon maradt, 10&nbsp;149&nbsp;kg</ref>
|-
| Parancsnoki modul ||align="right"| 11,00m ||align="right"| 3,90m ||align="right"| 6,20m<sup>3</sup> ||align="right"| 14&nbsp;104&nbsp;kg
|}

==Henri de Montaut illusztrációi==
[[Henri de Montaut]] (1829–1889) rajzoló és François Pannemaker (1822–1900) metsző eredeti illusztrációi az 1868. július 31-i kiadásból. A magyar kiadások nyomdai okok miatt hagytak ki önkényesen képeket. A képaláírások a [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.]] hatodik képes kiadásából származnak.
<gallery>
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 02.jpg|A ''Gun-klub'' vezérférfiai
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 03.jpg|Barbicane, a ''Gun-klub'' elnöke
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 04.jpg|Barbicane nyilatkozik
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 05.jpg|Barbican diadalútja
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 06.jpg|A cambridge-i csillagvizsgáló
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 07.jpg|<ref name=nincs>Ehhez a képhez nincs képaláírás.</ref>
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 08.jpg|A Hold
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 09.jpg|Az előkészítő bizottság működik
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 10.jpg|Rodman ''Columbiad''ja
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 11.jpg|A [[Máltai lovagrend|máltai lovagok]] ágyúja
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 12.jpg|Maston ágyúcsöve
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 13.jpg|A [[lőpor]] feltalálása
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 14.jpg|Nicholl kapitány
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 15.jpg|A polemizáló Nicholl
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 16.jpg|<ref name=nincsFranklin>Ez a kép kimaradt a Franklin-kiadásból.</ref>
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 17.jpg|Florida térképe. A kép és a regény szövege ellentmond egymásnak<ref name=stonehill />
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 18.jpg|Ostromállapot Baltimore-ban
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 19.jpg|Aranyeső
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 20.jpg|A gyártelep kohói
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 21.jpg|Stone's Hill
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 22.jpg|A bizottság kiszemeli a helyet
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 23.jpg|Az ásási munka
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 24.jpg|Ezerkétszáz olvasztókemence
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 25.jpg|<ref name=nincsFranklin />
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 26.jpg|A tampa-towni kikötő
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 27.jpg|Az ünnepi ebéd zajos volt
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 28.jpg|Barbicane és a türelmetlen nép
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 29.jpg|Ardan Mihály
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 30.jpg|A népgyűlés
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 31.jpg|Ardan Mihály lövegvonata
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 32.jpg|Ardan vitatkozik Nicholl-lal
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 33.jpg|A diadalmenet
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 34.jpg|Maston felveri Ardant álmából
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 35.jpg|A párbajozó Nicholl
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 36.jpg|A halálos ellenségek szövetkeznek
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 37.jpg|Az élelmes macska
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 38.jpg|Lövegkocsi
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 39.jpg|Maston jön ki a lövegből
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 40.jpg|<ref name=nincsFranklin />
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 41.jpg|A sziklahegyi csillagvizsgáló
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 42.jpg|Ardan Mihály rendezkedik
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 43.jpg|A kíváncsiak légiója
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 44.jpg|<ref name=nincsFranklin />
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 45.jpg|Tüzet!
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 46.jpg|Bujdosik a Hold
'From the Earth to the Moon' by Henri de Montaut 47.jpg|A türelmetlen Maston J. T.
</gallery>

==Magyar kiadások==
A felsorolás az Országos közös katalógus és könyvtárközi kölcsönzés<ref>http://www.odrportal.hu/</ref> adatai alapján készült.

* Utazás a Holdba és a Hold körül, Pest : Heckenast, 1872, a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]{{Rögzültrossz|c=1|Vasárnapi Újság|{{akh12|21}}}} 1869. és 1870. évi számaiban közölt részletek alapján.
* Utazás a Holdba és a Hold körül, fordította: [[Gaál Mózes (író, 1863–1936)|Gaál Mózes]], Budapest, [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin]], 1882 (második kiadás), 1895 (harmadik kiadás), 1906 (?. kiadás), 1920 (?. kiadás)
* Utazás a Hold körül, fordította: Balla Károly és Geiger Richárd, Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, (191?), a könyv a ''Verne Gyula Munkái'' sorozatban jelent meg.
* Utazás a Holdba : közvetlen út 97 óra 20 perc alatt, fordította: Iván Ede és Geiger Richard, Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, (192?), a könyv a ''Verne Gyula összes munkái'' és a ''Verne Gyula munkái'' sorozatban jelent meg
* Utazás a Holdba : közvetlen ut 97 óra és 20 perc alatt, fordította: Iván Ede, Geiger Richard rajzaival, Budapest, Tolnai, (1923), a könyv a ''Verne Gyula munkái'' sorozatban jelent meg.
* Utazás a Holdba. Utazás a Hold körül, fordította: [[Kilényi Mária]] és Bokros Ferenc, Budapest, [[Ifjúsági Könyvkiadó]] és [[Pozsony|Bratislava]], Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1956, csehszlovák–magyar közös könyvkiadás
* Utazás a Holdba, Utazás a Hold körül, fordította: Kilényi Mária és Bokros Ferenc, [[Bukarest]], Ifjúsági Kiadó, 1956, román–magyar közös kiadás
* Utazás a Holdba. Utazás a Hold körül, fordította: Kilényi Mária, illusztráció: [[Gyulai Líviusz]], Budapest, [[Móra Könyvkiadó]] és [[Újvidék|Novi Sad]], Fórum Kiadó, 1961, közös jugoszláv–magyar kiadás
* Utazás a Holdba. Utazás a Hold körül, fordította: Kilényi Mária, illusztráció: Gyulai Líviusz, [[Pozsony|Bratislava]] Madách Kiadó és Budapest, Móra Kiadó, 1970, csehszlovák–magyar közös kiadás
* Utazás a Holdba, Utazás a Hold körül, Budapest : Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó, 1976, {{ISBN|963-11-0535-0 (v.)}}, ez a változat érhető el Elérhető a [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]ban [https://mek.oszk.hu/00500/00521/], 1978 {{ISBN|963-11-0535-0}},
* Utazás a Hold körül, fordította: Veressné Deák Éva, sajtó alá rendezte Majtényi Zoltán, illusztráció: Fabó Attila László, Budapest, Unikornis, 1998 {{ISBN|963-427-268-1}}, 
* Utazás a Holdba. Utazás a Hold körül, Kilényi Mária fordítása alapján átdolgozta Fenyő Áron, Üllő : Regun Press, (2007 vagy 2008), a könyv a ''Jules Verne összes átdolgozott műve'' és a ''Regun ifjúsági könyvtár'' 4. könyveként jelent meg. {{ISBN|978-963-7459-82-5}}
* Utazás a Hold körül, Budapest, [[Népszabadság]] Zrt., 2008, {{ISBN|978 963 9709 65 2}}, 
* Utazás a Hold körül, fordította: Kilényi Mária, Budapest, Népszabadság Kiadóvállalat., 2008, a regény a tizenhat kötetes ''Verne Gyula-sorozat'' kilencedik könyve volt, {{ISBN|978-963-9709-65-2}}
* Utazás a Holdba. Utazás a hold körül,  fordította: Kilényi Mária, [[Szeged]], Jonatán Könyvmolyképző, 2010, {{ISBN|978 963 245 166 4}}

==Feldolgozások==
* [[Jacques Offenbach]] 1875-ből származó ''Le voyage dans la lune'' című operettje a téma szabad adaptációja. Három utazót üreges héjú ágyúval lőnek a Holdra. Verne eredetileg plágium miatt pereskedni akart, de nem tette meg.
* Az ''[[Utazás a Holdba (film, 1902)|Utazás a Holdba]]'' (eredeti cím: ''Le Voyage dans la lune'') [[1902 a filmművészetben|1902]]-ben bemutatott fekete-fehér [[sci-fi|tudományos-fantasztikus]] [[némafilm]]. A film története két népszerű regényen alapszik: [[Jules Verne]] ''Utazás a Holdba'' és [[H. G. Wells]] ''Emberek a holdban'' című művén. A filmet [[Georges Méliès]] írta és rendezte testvére, Gaston segítségével.<ref>{{cite web |title=A Trip to the Moon (1902) |url=https://www.imdb.com/title/tt0000417/?ref_=fn_tt_tt_1 |publisher=IMDb |accessdate=2020-10-19 |language=angol}}</ref> A 8:25 hosszú film megtekinthető.<ref>{{cite web |author=Georges Méliès |title=Le Voyage Dans De Lune |url=http://indavideo.hu/video/Utazas_a_Holdba |accessdate=2021-07-13}}</ref>
* [[Utazás a Holdba (film, 1902)]]
* Excursion to the Moon (1908)<ref>{{cite web |title=Excursion to the Moon (1908) |url=https://www.imdb.com/title/tt0449252/?ref_=fn_al_tt_1 |publisher=IMDb |accessdate=2020-10-19 |language=angol}}</ref>
* From the Earth to the Moon (1958)<ref>{{cite web |title=From the Earth to the Moon (1958) |url=https://www.imdb.com/title/tt0051638/ |publisher=IMDb |accessdate=2020-10-19 |language=angol}}</ref>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* {{cite web| url = https://mek.oszk.hu/00500/00521/ | title = Utazás a holdba| accessdate= 2020-02-18| author = '''[[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]'''}}
* {{cite journal |author=[[Hankiss János]] |title=Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban |journal=[[Budapesti Szemle]] |date=1929. október |issue=623 |pages=54–86 |accessdate=2020-06-25}}
* {{cite journal |author=[[Hankiss János]] |title=Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban |journal=[[Budapesti Szemle]] |date=1929. november |issue=624 |pages=215–240 |accessdate=2020-06-25}}
* {{cite journal |author=[[Hankiss János]] |title=Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban |journal=[[Budapesti Szemle]] |date=1929. december |issue=625 |pages=377–384 |accessdate=2020-06-25}}
* {{cite journal |author=P. Gondolo Della Riva  |title=Une suite des romans lunaires : Quinze mois dans la Lune ''A holdregények folytatása: Tizenöt hónap a Holdon'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=197 |pages=23-29 |year=2018 |month=Novembre |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Georges Hermans |title=Bibliographie des romans lunaires de Jules Verne ''Jules Verne holdregényeinek bibliográfiája'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=17 |pages=23-26 |year=1971 |month=1er |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Éric Weissenberg |title=À propos d’une coquille... lunaire ''Egy ... holdhéjról'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=133 |pages=42-44 |year=2000 |month=1er |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Jordi Sotorra Pedrola |title=Un Voyage à la Lune en cartes publicitaires ''Utazás a Holdra reklámkártyákon'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=133 |pages=45-50 |year=2000 |month=1er |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Olivier Dumas Et Éric Weissenberg |title=De la Terre à la Lune, une prévision ignorée et inaccomplie ''Földtől a Holdig, figyelmen kívül hagyott és be nem teljesített előrejelzés'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=155 |pages=53-57 |year=2005 |month=3e |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Krystof Czubaszek |title=Voyages à la Lune. Deux équipées – deux utopies ''Utazások a Holdra. Két mód - két utópia'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=126 |pages=7-12 |year=1998 |month=2e |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=David Cook |title=En apesanteur pendant le voyage de la Terre à la Lune ''Súlytalanság a Földtől a Holdig tartó út során'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=122 |pages=40-43 |year=1997 |month=2e |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Piero Gondolo Della Riva |title=Camille Flammarion et De la Terre à la Lune ''[[Camille Flammarion]] és az Utazás a Holdba'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=122 |pages=44-44 |year=1997 |month=2e |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Jean-Jacques Couderc |title=Deux suites à Autour de la Lune ''Két lakosztály a Hold körül'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=95 |pages=12-16 |year=1990 |month=3e |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Robert Pourvoyeur Et Piero Gondolo Della Riva |title=Verne et la féerie Le Voyage dans la Lune ''Verne és a tündérútja a Holdra'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=46 |pages=182-184 |year=1978 |month=2e |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Simone Vierne |title=Mais où sont les Lunes d’antan? ... ou la Lune et l’Imaginaire chez Jules Verne ''De hol vannak a múlt Holdjai? ... vagy a Hold és Jules Verne-i képzelet'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=15 |pages=142-151 |year=1970 |month=3e |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Pierre Terrasse |title=Autour de la Lune 1968 ''A Hold körül 1968'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=9 |pages=4-5 |year=1969 |month=1er |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}
* {{cite journal |author=Robert Taussat |title=Autour de la Lune, de la Columbiad à Apollo VIII ''A Hold körül, a Kolumbiadtól az Apolló-ig'' |journal=Bulletin de la Société Jules Verne |issue=11 |pages=43-47 |year=1969 |month=3e |language=francia |ország=Franciaország |location=Párizs |publisher=Société Jules Verne |date=2020. 10. 20.}}

== További információk ==
*[http://mek.oszk.hu/00500/00521/html/ Utazás a Holdba; Utazás a Hold körül MEK]
*https://web.archive.org/web/20160829070511/http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/agyuloves-a-holdra

{{Commonscat|De La Terre à la Lune}}

{{Jules Verne munkássága}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Irodalom||Sci-fi| }}

[[Kategória:Francia sci-fi regények]]
[[Kategória:Jules Verne művei]]
[[Kategória:Az 1860-as évek regényei]]