Troff (Unix) forrásának megtekintése

{{kisbetűscím}} 
{{Szoftver infobox
|név                 = troff
|logó                =
|logóméret           =
|pillanatkép         =
|pillanatkép mérete  =
|pillanatkép leírása =
|fejlesztő           = [[Joe Ossanna]]{{WD|Q92674}}, [[Bell Labs|AT&T Bell Laboratories]]
|programozási nyelv  = [[C (programozási nyelv)|C]]
|operációs rendszer  = [[Unix]], [[Unix-szerű operációs rendszer|Unix-like]], [[Plan 9 from Bell Labs|Plan 9]]
|platform            = [[Platformfüggetlenség|platformfüggetlen]]
|kategória           = [[Utasítás (informatika)|command]]
|licenc              = Plan 9: [[MIT-licenc|MIT License]]{{WD|Q334661}}
|weboldal            = https://troff.org/
}}

A '''troff''', a „typesetter roff” rövidítése, a [[Bell Labs]] által a [[Unix]] [[operációs rendszer]]hez kifejlesztett [[Dokumentumszerkesztő|dokumentumfeldolgozó rendszer]] fő komponense. A ''troff'' és a hozzá kapcsolódó ''[[nroff (Unix)|nroff]]''{{WD|Q1174644}} is az eredeti [[roff (Unix)|''roff''ból]]{{WD|Q1936492}} lett kifejlesztve.

Míg az nroff terminálokon és sornyomtatókon történő kimenet előállítására készült, addig a troff a [[Szedés|szedőrendszereken]], különösen az 1972-ben bevezetett [[CAT (phototypesetter)|Graphic Systems CAT-on]]{{WD|Q5008903}} történő kimenet előállítására. Mindkettő ugyanazt a mögöttes [[jelölőnyelv]]et használta, és egyetlen [[Forráskód (programozás)|forrásfájlt]] általában változtatás nélkül használhatott az nroff és a troff is.

A ''troff'' parancsokat tartalmaz a [[betűtípus]]ok, a [[szóköz]]ök, a [[Bekezdés (nyelvészet)|bekezdések]], a margók, a [[lábjegyzet]]ek és egyéb elemek kijelölésére. Sok más szövegformázótól eltérően a troff képes a [[karakter]]eket tetszőlegesen elhelyezni az oldalon, akár átfedéssel is, és teljesen programozható beviteli nyelvvel rendelkezik. Külön előfeldolgozókat használunk a táblázatok, diagramok és matematika jelek kényelmesebb előállításához. A troff bemenetei egyszerű [[szövegfáj]]lok, és bármilyen [[szövegszerkesztő]]vel létrehozhatók.

A különböző dokumentumstílusokhoz kiterjedt [[#Makrók|makrócsomagok]] készültek. Egy tipikus '''troff''' disztribúció tartalmazza a '''me''' makrókat a kutatómunkák formázásához, a '''man''' és '''mdoc''' makrókat a [[Unix]] [[Kézikönyv-lapok|man oldalak]] létrehozásához, az '''mv''' makrókat a beépíthető [[projektor]]-fóliák létrehozásához, valamint az '''ms''' és '''mm''' makrókat a levelekhez, könyvekhez, technikai memorandumokhoz és jelentésekhez.

== Történet ==
A ''troff'' eredete a [[RUNOFF]]{{WD|Q7380095}} nevű szövegformázó programra vezethető vissza, amelyet [[Jerry Saltzer|Jerome H. Saltzer]]{{WD|Q6184376}} írt az [[Massachusetts Institute of Technology|MIT]] [[Compatible Time-Sharing System|CTSS]]{{WD|Q1121396}} operációs rendszeréhez az 1960-as évek közepén. (A név állítólag az ''I'll run off a document'' kifejezésből származik).

[[Robert Morris (kriptográfus)|Bob Morris]]{{WD|Q1304547}} átültette a [[GE-600 series|GE 635]]{{WD|Q5513122}} architektúrára, és a programot [[roff (Unix)|''roff''-nak]]{{WD|Q1936492}} (a ''runoff'' rövidítése) nevezte el. Majd ''rf'' néven átírták a [[PDP-7|PDP-7-re]]{{WD|Q1270176}}, és ugyanebben az időben (1969) [[Douglas McIlroy|Doug McIlroy]] átírta a ''roff'' kiterjesztett és egyszerűsített változatát a [[BCPL]]{{WD|Q810009}} programozási nyelven.

A [[Unix]] első verzióját egy [[PDP-7|PDP-7-en]]{{WD|Q1270176}} fejlesztették ki, a [[Bell Labs]] környezetében. 1971-ben a fejlesztők egy [[PDP–11]]-et akartak beszerezni az [[operációs rendszer]] további fejlesztéséhez. Hogy igazolják a rendszer költségeit, azt javasolták, hogy a Bell Labs szabadalmi osztálya számára egy dokumentumformázó rendszert valósítanának meg.<ref>{{cite book |last=Kernighan |first=B. W. |author-link=Brian Kernighan |date=October 2019 |title=Unix: A History and a Memoir |url=https://www.cs.princeton.edu/~bwk/memoir.html|publisher=Kindle Direct Publishing |page=42 |isbn=9781695978553}}</ref> Ez az első formázó program a McIllroy-féle ''roff'' újraimplementációja volt, amelyet [[Joe F. Ossanna]]{{WD|Q92674}} írt.<ref>'''Joseph Frank Ossanna, Jr.''' (1928. december 10. – 1977. november 28.) amerikai villamosmérnök és számítógép-programozó, aki a [[New Jersey]] állambeli [[Murray Hill (New Jersey)|Murray Hillben]]{{WD|Q984466}} található [[Bell Labs|Bell Telephone Laboratories]] műszaki személyzetének tagjaként dolgozott.</ref>

Amikor rugalmasabb nyelvre volt szükségük, megírták a ''roff'' új változatát, az ''nroff''-ot (''newer „roff”''), amely az összes későbbi verzió alapját képezte. Amikor beszereztek egy Graphic Systems [[CAT (phototypesetter)|CAT]]{{WD|Q5008903}} fénymásolót, Ossanna módosította az ''nroff''-ot, hogy több betűtípust és az arányos szóközöket támogassa. A ''troff''-nak, a betűszedő ''roff''-nak nevezett, kifinomult kimenete lenyűgözte a szedőgyártókat, és megzavarta a lektorokat, akik azt hitték, hogy már korábban megjelentek ''troff''-ot használó kéziratok.<ref>J. F. Ossanna. ''Nroff/Troff User's Manual''.  CSTR #54, Bell Labs, 1976. Revised by B. W. Kernighan, 1992.</ref><ref name="reader">{{cite web |first1=M. D. |last1=McIlroy |author-link1=Doug McIlroy |year=1987 |url=http://www.cs.dartmouth.edu/~doug/reader.pdf |title=A Research Unix reader: annotated excerpts from the Programmer's Manual, 1971–1986 |series=CSTR |number=139 |institution=Bell Labs}}</ref>

A ''troff''-fal együtt jött az ''nroff'' (valójában majdnem ugyanaz a program volt), amely a [[Line printer|sornyomtatók]]{{WD|Q1320033}} és karakteres terminálok kimenetének előállítására szolgált. Mindent megértett, amit a ''troff'' csinált, és figyelmen kívül hagyta azokat a parancsokat, amelyek nem voltak alkalmazhatóak, pl. a betűtípusok megváltoztatását.

Az Ossanna-féle ''troff''-ot [[PDP–11]] [[Assembly|assembly nyelven]] írták, és kifejezetten a CAT fénymásolóhoz készített kimenetet. Újraírta [[C (programozási nyelv)|C-ben]], bár most már 7000 sor kommentálatlan kódot tartalmazott, és továbbra is a CAT-tól függött. Mivel a CAT egyre kevésbé volt elterjedt, és a gyártó már nem támogatta, prioritássá vált, hogy más eszközöket is támogasson. Ossanna meghalt, mielőtt ez a feladat befejeződött volna, így [[Brian Kernighan]] vette át a ''troff'' újraírásának feladatát. Az újonnan átírt változat olyan eszközfüggetlen kódot eredményezett, amelyet a posztprocesszorok nagyon könnyen tudtak olvasni és lefordítani a megfelelő nyomtatókódokra. A ''troff'' ezen új verziója (gyakran [https://man7.org/linux/man-pages/man7/ditroff.7.html '''ditroff'''-nak] nevezték, ''device independent troff'') számos bővítéssel rendelkezett, amelyek rajzoló funkciókat is tartalmaztak.<ref>B. W. Kernighan.  ''A Typesetter-Independent TROFF''. CSTR #97, Bell Labs, 1981, revised March 1982.</ref> A program dokumentációja meghatározza a ''ditroff'' kimeneti formátumát, amelyet számos modern ''troff'' klón, például a GNU [[groff]]{{WD|Q288684}} használ.

1983-ban a ''troff'' egyike volt a Charles River Data Systems [[ΜnOS|UNOS]]{{WD|Q8083992}} operációs rendszeréhez Bell Laboratories licenc alatt elérhető UNIX eszközöknek.<ref>{{Cite book|year=1983|title=The Insider's Guide To The Universe|publisher=Charles River Data Systems, Inc.|url=https://www.1000bit.it/ad/bro/charles/CharlesRiverSystem-Universe.pdf|page=13}}</ref>

A ''troff'' eszközgyűjteményt (beleértve az [[#Preprocesszorok|elő-]] és utófeldolgozókat is) végül [https://archives.loomcom.com/3b2/documents/Applications/310-004_Documenters_Workbench_Software_Release_2-0_Users_Guide.pdf Documenter's WorkBench] (DWB) néven emlegették, és 1994-ig folyamatosan fejlesztették a Bell Labs-ben, majd a később kivált Unix System Laboratories-ban ([[Unix System Laboratories|USL]]{{WD|Q2297159}}). Ekkor a [[SoftQuad Software|SoftQuad]]{{WD|Q17093182}} vette át a karbantartást, bár [[Brian Kernighan]] egyedül folytatta a ''troff'' fejlesztését. Így az eredeti Bell Labs ''troff''-nak legalább a következő változatai vannak használatban:
* a SoftQuad DWB, amely az 1994-es USL DWB 2.0-n alapul;
* a [[Lucent Technologies|Lucent]]{{WD|Q1873176}} Software Solutions (korábban USL) DWB 3.4 verziója;
* troff, [[Plan 9 from Bell Labs|Plan 9]] kiadás.

Bár a ''troff''-ot már kiszorították más programok, például az [[Interleaf]]{{WD|Q3799482}}, a [[Adobe FrameMaker|FrameMaker]]{{WD|Q1440655}} és a [[LaTeX]], még mindig széles körben használják. Továbbra is ez az alapértelmezett formázó a [[Kézikönyv-lapok|UNIX dokumentációhoz]].

A szoftvert 1990-től kezdődően [[GNU troff|groff]]{{WD|Q288684}} néven újra implementálták a [[GNU]] rendszerre. Ezen kívül a [[Ancient UNIX|korai UNIX]]{{WD|Q4752932}} rendszerek [[Nyílt forráskódú szoftver|nyílt forráskódjának]], valamint a modern utódoknak köszönhetően, mint például az [[OpenSolaris]]-on és a [[Plan 9 from Bell Labs|Plan 9-en]] található ''ditroff''-alapú nyílt forráskódú változatok, az [[AT&T]] ''troff'' több változata (CAT és ''ditroff''-alapú<ref>See the man page of the ditroff -> postscript converter on OpenSolaris: dpost(1) – [[illumos]]{{WD|Q2274332}} and [[OpenSolaris]] User Commands Reference [[man (Unix)|Manual]] from latest Sun based OpenSolaris</ref>) is elérhető különböző [[Nyílt forráskódú szoftver|nyílt forráskódú]] [[licenc]]ek alatt.

== Makrók ==
Általában nem javasolták a troff közvetlen használatát, hanem inkább valamilyen könnyebben használható felületen keresztül.<ref>{{cite book | title=Troff Typesetting for UNIX Systems ·| first1=Sandra L. | last1=Emerson | first2=Karen | last2=Paulsell | year=1987 | page =9 | publisher=Prentice-Hall | location=Englewood Cliffs, New Jersey}}</ref><ref name="gehani">{{cite book | first=Narain | last=Gehani | title=Document Formatting and Typesetting on the UNIX System | publisher=Silicon Press | location=Summit, New Jersey  | edition=Second | year=1992  | pages=11&ndash;12 | isbn=978-0-9615336-2-5 | url=https://books.google.com/books?id=Wz1C5JhTzlYC&q=-m&pg=PA15 }}</ref> A troff olyan [[Makró|'''makró'''kat]] tartalmaz, amelyek a dokumentum feldolgozásának megkezdése előtt futnak le. Ezek a makrók magukban foglalják az oldalfejlécek és láblécek beállítását, új parancsok definiálását és a kimenet formázásának befolyásolását. A makrókészlet beillesztésének [[Parancssoros felhasználói felület|parancssori]] argumentuma a ''-m'''''name''', ami ahhoz vezetett, hogy sok makrókészletet alapfájlnévként ismernek, egy vezető '''m'''-mel az elején.<ref>{{cite web | url=https://www.stephenlindholm.com/groff_macros.html | title=groff/troff macros: ms, mm, me or mom | first=Stephen | last=Lindholm | publisher=... | access-date=June 3, 2024}}</ref>

A szabványos makrókészletek, '''m'''-mel kezdődően a következők:
* '''man''' [[Kézikönyv-lapok|kézikönyv oldalak]] létrehozásához<ref>{{cite web |title=Writing and Formmating UNIX Manual Pages with -man macros |url=http://home.fnal.gov/~mengel/man_page_notes.html |website=home.fnal.gov |access-date=7 May 2019}}</ref><ref>[https://www.mankier.com/7/man.mandoc man(7)] – Linux Miscellanea Manual</ref>
* '''mdoc''' a szemantikailag kommentált [[Kézikönyv-lapok|kézikönyvoldalakhoz]], amelyek jobban alkalmazkodnak a [[mandoc]]{{WD|Q6748127}} más formátumba való konvertálásához<ref>[https://man.freebsd.org/cgi/man.cgi?query=mdoc&sektion=7 mdoc(7)]– FreeBSD Miscellaneous Information Manual</ref><ref>{{cite web |title=Index - Mandoc extended documentation |url=http://mandoc.bsd.lv/mdoc/ |website=Mandoc |access-date=7 May 2019}}</ref> <code inline>mandoc</code> egy olyan fúzió, amely mindkét manual parancskészletet támogatja<ref name=tmac/>
* '''me''' kutatási dokumentumok készítéséhez<ref>[https://www.mankier.com/7/groff_me groff_me(7)] – Linux Miscellanea Manual</ref>
* '''mm''' [[Alapító okirat|memorandumok]] létrehozásához<ref>[https://www.mankier.com/7/groff_mm groff_mm(7)] – Linux Miscellanea Manual</ref>
* '''ms''' könyvek, jelentések és műszaki dokumentációk készítéséhez<ref>[https://www.mankier.com/7/groff_ms groff_ms(7)] – Linux Miscellanea Manual</ref>

Az '''ms''' makrók voltak az első ilyenek, amelyeket az AT&T-nél fejlesztettek ki, mielőtt az '''mm''' makrók kiszorították volna őket.<ref name="Srinivasan"/> Az '''mm''' makrók egyik célja az volt, hogy a Bell Labs gépírói számára is használhatóak legyenek, ami idővel meg is történt, és az '''mm''' makrók a Bell Labs szabványává váltak.<ref name="oh-mashey">{{cite interview | url=https://archive.computerhistory.org/resources/access/text/2018/10/102738835-05-01-acc.pdf  | title=Oral History of John Mashey | first=John| last=Mashey | interviewer=John Markoff | editor=Dag Spicer | publisher=Computer History Museum | location=Mountain View, California | date=July 18, 2018 | pages=27–29, 37 | access-date=May 26, 2024 }}</ref> Az AT&T az '''mm''' makrókat kereskedelmi forgalomba hozta a System V Unixhoz.<ref name="Srinivasan"/> Ezzel szemben a '''me''' makrókat a Berkeley-n fejlesztették ki.<ref name="Srinivasan">{{cite book | first=B. | last=Srinivasan | title=UNIX Document Processing and Typesetting | publisher=World Scientific | location=Singapore | year=1993 | pages= 11–12  | isbn=978-981-02-0605-5 | url=https://books.google.com/books?id=VKPBHCWTCGEC&q=unix+document+processing+and+typesetting+hound}}</ref>

Egy példa egy egyszerű üzleti levélre, amelyet az '''mm''' makrókkal készíthetünk el:
<syntaxhighlight lang="text">
.TL
.ND "January 10, 1993"
.AU "Ms. Jane Smith"
.AT "Upcoming appointment"
.MT 5
Reference #A12345
.sp 4
Mr. Samuel Jones
.sp 0
Field director, Bureau of Inspections
.sp 0
1010 Government Plaza
.sp 0
Capitoltown, ST
.sp 3
Dear Mr. Jones,
.sp 2
.P
Making reference to the noted obligation to submit for state inspection our newly created production process, we request that you consider the possible inappropriateness of subjecting the  innovative technologies of tomorrow to the largely antiquated requirements of yesterday.  If our great state is to prosper in the twenty-first century, we must take steps 
.B now ,
in 
.I this 
year of 
.I this 
decade, to prepare our industrial base for the interstate and international competition that is sure to appear.  Our new process does precisely that.  Please do not let it be undone by a regulatory environment that is no longer apt.
.P
Thank you for your consideration of our position.
.FC Sincerely
.SG
</syntaxhighlight>

A rendelkezésre álló makrók átfogó listája általában a <code inline>tmac(5)</code> kézikönyvben található.<ref name=tmac>[https://www.mankier.com/5/groff_tmac groff_tmac(5)]– Linux File Formats Manual</ref>

== Preprocesszorok ==
A ''troff'' fejlődése során, mivel számos olyan dolog van, amit nem lehet egyszerűen elvégezni a ''troff''-ban, számos [[preprocessor|preprocesszort]]{{WD|Q918333}} fejlesztettek ki. Ezek a programok a dokumentum bizonyos részeit átalakítják ''troff'' bemenetre, természetesen illeszkedve a Unixban használt „pipelines” használatához — az egyik program kimenetét egy másik program bemeneteként küldik el (lásd [[Csővezeték (architekturális minta)|pipes és filters]]). Jellemzően minden előfeldolgozó a bemeneti fájlnak csak a speciálisan megjelölt részeit fordítja le, a fájl többi részét változatlanul átadja. A beágyazott előfeldolgozási utasításokat egy egyszerű, alkalmazásspecifikus programozási nyelven írják, ami nagyfokú teljesítményt és rugalmasságot biztosít.

* Az [[eqn (szoftver)|'''eqn''']]{{WD|Q5384093}} preprocesszor lehetővé teszi a matematikai képletek egyszerű és intuitív módon történő megadását.<ref>B. W. Kernighan and Lorinda L. Cherry.  ''A System for Typesetting Mathematics''. CSTR #17, Bell Labs, May 1974.</ref>
* A '''tbl''' egy preprocesszor a táblázatok formázásához.
* [[refer (szoftver)|'''refer''']]{{WD|Q7307091}} (és a hasonló ''bib'' program) a dokumentumban található idézeteket egy [[Bibliográfia|bibliográfiai]] adatbázis alapján dolgozza fel.

Három preprocesszor biztosítja a ''troff'' számára a rajzolási képességeket a kép leírására szolgáló [[Doménspecifikus nyelv|tartományspecifikus nyelv]] meghatározásával.
* A ''[[PIC (jelölőnyelv)|pic]]''{{WD|Q7190476}} egy [[Procedurális programozás|procedurális programozási nyelv]], amely különböző rajzolási funkciókat biztosít, mint például a ''circle'' és a ''box''.<ref>B. W. Kernighan.  ''PIC — A Graphics Language for Typesetting (Revised User Manual)''.  CSTR #116, Bell Labs, December 1984.</ref>
* Az ''ideal'' lehetővé teszi a képek [[Deklaratív programozás|deklaratív]] rajzolását, a képet a bemenet által leírt vektorokon és transzformációkon alapuló [[Egyenletrendszer|szimultán egyenletrendszer]] megoldásával származtatva.<ref>C. J. Van Wyk.  ''IDEAL User's Manual''. CSTR #103, Bell Labs, December 1981.</ref>
* ''grn'' a képeket abszolút koordinátákkal rajzolt grafikus elemekkel írja le, egy korai grafikus munkaállomás által meghatározott ''gremlin fájlformátum'' alapján.<ref>grn — groff preprocessor for gremlin files [http://www.unix.com/man-page/All/1/grn/].</ref>

Ezen kívül van egy ''soelim'' parancs, amely eltávolítja a {{Kód2i|.so}} include direktívákat a bemeneti szövegből.<ref name="oreilly-quick-svr4"/>

A [[pipeline|csővezeték]]{{WD|Q3679502}} tipikus felépítése a következő lehet:

<code>soelim <i>file</i> | refer | ideal | pic | tbl | eqn | troff</code>

Még több preprocesszor teszi lehetővé bonyolultabb képek rajzolását azáltal, hogy kimenetet generál a ''pic'' számára.
* A ''grap'' [[Diagram|grafikonokat]]{{WD|Q28923}} rajzol, például [[Szórásdiagram|szórásdiagramokat]] és [[Hisztogram|hisztogramokat]].<ref>J. L. Bentley and B. W. Kernighan.  ''GRAP — A Language for Typesetting Graphs (Tutorial and User Manual)''. CSTR #114, Bell Labs, August 1984.</ref>
* ''chem'' [[Szerkezeti képlet|kémiai szerkezeti diagramokat]] rajzol.<ref>J. L. Bentley, L. W. Jelinski, and B. W. Kernighan. ''CHEM — A Program for Typesetting Chemical Structure Diagrams''. CSTR #122, Computers and Chemistry, Bell Labs, April 1986.</ref>
* A ''dformat'' [[row (adatbázis)|rekord alapú]]{{WD|Q1366302}} [[adatszerkezet]]eket rajzol.<ref>J. L. Bentley.  ''DFORMAT — A Program for Typesetting Data Formats''. CSTR #142, Bell Labs, April 1988.</ref>

== Egyéb front-endek ==
Számos más front-endet is kifejlesztettek, amelyek célja, hogy barátságosabb interfészek legyenek a troffhoz.

Ezek egyike a '''Sanscribe''', amelyet eredetileg a [[Kaliforniai Egyetem (Berkeley)|Berkeley-ben]] fejlesztettek ki, majd az 1980-as években számos felhasználó, köztük az [[Intel]] és az InterACT továbbfejlesztett. A feljegyzések, jelentések, dokumentumok írására használt Sanscribe az alapvető ''troff'' parancsokra, valamint a ''me'' makrókra és különböző elő- és utófeldolgozókra épül, mint például a ''soelim'', ''eqn'', ''tbl'', ''grap'' és ''pic''. Azonban ez egy fő program bináris, nem pedig egy előfeldolgozó. A feltételes beillesztés képessége különösen hasznos a többplatformos referenciakézikönyvek karbantartásához. A Sanscribe azonban törékeny és hajlamos rejtélyes hibákat vagy furcsán formázott eredményeket produkálni.<ref name="sanscribe">{{cite book | title=Sanscribe: User's Guide and Reference | publisher=... | edition=Revision 3.0 | date=January 13, 1989 | pages=1-1, 2-1, 3-2, 6-1 }}</ref>

Egy speciális célú front-end a '''vgrind''', amely szépen formázott forrásprogram-listákat generál, olyan funkciókkal, mint a dőlt betűs megjegyzések, a félkövér betűs kulcsszavak és a margóval kiemelt függvénynevek. Futtatható szűrőként vagy főprogramként, amelynek kimenete a troff-nak kerül átadásra. Támogatja a Bell Labs létesítményeiben használt nyelveket, beleértve a [[Fortran]], a [[C (programozási nyelv)|C]] és a [[C++]] mellett az olyan szakterület-specifikus eszközöket is, mint a [[Bourne shell]]{{WD|Q844595}} és a [[yacc]], valamint az olyan távolabbi nyelveket, mint az [[Emacs Lisp]]{{WD|Q1334586}} és az [[Icon (programozási nyelv)|Icon]]{{WD|Q1156474}}.<ref name="oreilly-quick-svr4">{{cite book | url=https://books.google.com/books?id=hjSqwEKIyOAC&pg=PA187 | title=UNIX in a Nutshell: A Desktop Quick Reference for System V Release 4 and Solaris 7 | first=Arnold | last=Robbins | publisher=O'Reilly Media | edition=Third | location=Sebastopol, California | year=1999 | pages=151, 187–189 | isbn=978-1-56592-427-7 }}</ref>

A '''CADiZ''' eszközcsomag más megközelítést alkalmaz a [[Z notation|Z jelölésnél]]{{WD|Q1430781}}.<ref>A '''Z jelölés''' egy formális specifikációs nyelv, amelyet számítógépes rendszerek leírására és modellezésére használnak.</ref> Ahelyett, hogy a {{Kód2i|cadiz}} program egy előfeldolgozó lenne a [[Csővezeték (architekturális minta)|csővezeték]] elején, többszörösen kölcsönhatásba lép a {{Kód2i|troff}}-al, mind bemenetként, mind kimenetként, és cső helyett elmentett fájlokat használ. A CADiZ saját makrókészletet is tartalmaz, {{Kód2i|.ZA}}-tól {{Kód2i|.ZZ}}-ig.<ref name="cadiz">{{cite conference | url=https://books.google.com/books?id=nSHUBwAAQBAJ&dq=cadiz+soelim+eqn+tbl+pic&pg=PA95 | first1=David | last1=Jordan | first2=John A. | last2=McDermid | first3=Ian | last3=Toyn | year=1991 | title=CADi<math>\mathbb{Z}</math> &ndash; Computer Aided Design in Z | conference=Z User Workshop, Oxford 1990: Proceedings of the Fifth Annual Z User Meeting, Oxford: 17&ndash;18 December 1990 | editor-first=J. E. | editor-last=Nicholls| publisher=Springer-Verlag | location=Berlin, Heidelberg | pages= 93–104 }}</ref>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Standard Generalized Markup Language|SGML]]
* [[TeX]]

== További információk ==
* [https://troff.org/ The Text Processor for Typesetters]
* [https://man7.org/linux/man-pages/man1/troff.1.html troff(1)] [[Kézikönyv-lapok|manual]]
* [https://www.gnu.org/software/groff/ GNU roff] (groff)

==Fordítás==
*{{Fordítás|en|troff}}

{{unix parancsok}}

{{Portál|Informatika|i }}

[[Kategória:Unix-parancsok]]