Titán (elem) forrásának megtekintése

{{Titán/Táblázat}}
{{Egyért3|Titán (egyértelműsítő lap)}}
A '''titán''' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] [[kémiai elem]]einek egyike. Vegyjele '''Ti''', rendszáma 22., melynek régies magyar elnevezése a ''kemeny''.<ref name=kfki>{{cite web |url= http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html |title=A magyar kémiai szaknyelv kialakulása |accessdate=2010-12-03 |author=Szőkefalvi-Nagy Zoltán |coauthors =Szabadváry Ferenc |year=1972 |work=A kémia története Magyarországon |publisher=Akadémiai Kiadó}}</ref> [[Szabványos nyomás és hőmérséklet|Standard hőmérsékleten és nyomáson]] világos, fénylő, ezüstös, kis sűrűségű és nagy szilárdságú [[átmenetifémek|átmenetifém]], tulajdonságait tekintve nagyon hasonlít a [[szilícium]]hoz és az [[ón]]hoz. A titán ellenáll a [[korrózió]]nak a tengervízzel, [[klór]]ral, lúgokkal és savakkal szemben, hiszen még a [[királyvíz]] sem oldja.

A titánt [[William Gregor]] fedezte fel [[Cornwall]]ban 1791-ben, nevét pedig [[Martin Heinrich Klaproth]]tól kapta a görög mitológiai [[titánok]] után. Az elem számos ásványban előfordul, legfontosabbak ezek közül az [[ilmenit]] (FeTiO<sub>3</sub>) és a [[rutil]] (TiO<sub>2</sub>), melyek a [[földkéreg]]ben és a [[litoszféra|litoszférában]] nagy területen szétszórva találhatók meg. A titán szinte az összes élőlényben, a vizekben, sziklákban és a talajban is megtalálható.<ref name="EBC"/> A fémet elsődleges érceiből a [[Kroll-eljárás]]sal, vagy a [[Hunter-eljárás]]sal állítják elő.<ref name="LANL"/> A leggyakoribb vegyülete, a [[titán-dioxid]] népszerű [[fotokatalízis|fotokatalizátor]], emellett fehér [[pigment]]ek gyártására is használják.<ref name="HistoryAndUse">{{cite book|last=Krebs|first=Robert E.|title=The History and Use of Our Earth's Chemical Elements: A Reference Guide|url=https://archive.org/details/historyuseofoure0000kreb|edition=2nd|publisher=Greenwood Press|location=Westport, Connecticut|isbn=0-313-33438-2|date=2006}}</ref> Egyéb vegyületei közé tartozik a [[titán-tetraklorid]] (TiCl<sub>4</sub>), egy [[katalizátor]] és a katonaságnál használt álcafüst egyik összetevője; és a [[titán(III)-klorid]] (TiCl<sub>3</sub>), melyet a [[polipropilén]] gyártásakor katalizátorként használnak.<ref name="EBC"/>

A titánt [[vas]]sal, [[alumínium]]mal, [[vanádium]]mal, [[molibdén]]nel, vagy egyéb elemekkel ötvözve nagy szilárdságú és kis sűrűségű [[ötvözet]]ek nyerhetők, melyeket a repülőgépiparban és az űrhajózásban ([[sugárhajtómű]]vek, [[rakéta|rakéták]] és [[űrhajó]]k gyártása), a hadiiparban, autóiparban, különböző ipari folyamatokban (kémiai és petrolkémiai eljárások, [[sótalanítás]], papírgyártás), [[Protézis (orvostudomány)|protézisek]] gyártásában, fogászati eszközök és implantátumok, sportszerek, ékszerek távirányítható gépek és mobiltelefonok gyártásában, valamint még további sok egyéb területen is alkalmaznak.<ref name="EBC"/>

A fém két leghasznosabb tulajdonsága a korróziótűrése és a nagy szilárdság:sűrűség aránya, mely az összes fémes elem közül a legmagasabb.<ref>{{harvnb|Donachie|1988|p=11}}</ref> Ötvözetlen formában a titán szilárdsága vetekszik egyes [[acél]]okéval, de sűrűsége kisebb azokénál.<ref name="Barksdale1968p738">{{harvnb|Barksdale|1968|p=738}}</ref> A titánnak két [[allotrópia|allotrop módosulata]]<ref name="TICE6th">{{cite encyclopedia|title=Titanium|encyclopedia=[[Columbia Encyclopedia]]|edition=6th|year=2000–2006|publisher=[[Columbia University Press]]|url=http://www.answers.com/Titanium|location=New York|isbn=0-7876-5015-3|accessdate=2017-03-25|archívurl=https://web.archive.org/web/20111118151229/http://www.answers.com/Titanium|archívdátum=2011-11-18}} {{Wayback|url=http://www.answers.com/Titanium |date=20111118151229 }}</ref> és öt természetes [[izotóp]]ja van a <sup>46</sup>Ti-tól a <sup>50</sup>Ti-ig terjedően, melyek közül a <sup>48</sup>Ti fordul elő a legnagyobb mennyiségben (73,8&nbsp;%-ban)<ref name="EnvChem">{{cite web|url=http://environmentalchemistry.com/yogi/periodic/Ti-pg2.html#Nuclides|title=Periodic Table of Elements: Ti – Titanium|accessdate=26 December 2006-12-26|author=Barbalace, Kenneth L.|year=2006}}</ref> Annak ellenére, hogy a titánnak és a [[cirkónium]]nak megegyező számú [[vegyértékelektron]]juk van, számos kémiai és fizikai tulajdonságukban különböznek egymástól.

== Tulajdonságai ==

=== Fizikai tulajdonságai ===

A titán nagy mechanikai szilárdságú, alacsony sűrűségű és (főleg oxigénmentes környezetben) jól alakítható,<ref name="EBC">{{cite encyclopedia|encyclopedia=Encyclopædia Britannica|title=Titanium|date=2006|url=http://www.britannica.com/eb/article-9072643/titanium|accessdate=29 December 2006}}</ref> fénylő, ezüstfehér fém,<ref name="Stwertka1998">{{cite book|title=Guide to the Elements|edition=Revised|first=Albert|last=Stwertka|publisher=[[Oxford University Press]]|date=1998|chapter=Titanium|pages= 81–82|isbn=978-0-19-508083-4|chapter-url=https://books.google.com/books?id=K3RWAAAAYAAJ}}</ref> mely főként nagy szilárdság-sűrűség arányáról ismert.<ref name="TICE6th"/> Viszonylag magas olvadáspontja (1650&nbsp;°C) jó [[tűzálló anyagok|tűzálló fémmé]] teszi. A titán [[paramágnesesség|paramágneses]] tulajdonságú és a többi fémhez viszonyítva gyenge [[hővezetés|hő-]] és [[elektromos vezetés|elektromos vezető]].<ref name="EBC"/>

A kereskedelmi tisztaságú (99,2&nbsp;%-os) titán [[szakítószilárdság]]a körülbelül 434 MPa, ami megegyezik a közönséges, gyengébb minőségű acélok szakítószilárdságával, de a titán ezeknél kisebb sűrűségű. A titán 60&nbsp;%-kal nehezebb az [[alumínium]]nál, de több mint kétszer olyan erős,<ref name="Barksdale1968p738"/> mint a leggyakrabban használt 6061-T6 alumíniumötvözet. Egyes titánötvözetek, például a Ti-3Al-8V-6Cr-4Zr-4Mo (BETA-C) szakítószilárdsága az 1400 MPa-t is meghaladhatja.<ref>{{harvnb|Donachie|1988|loc=Appendix J, Table J.2}}</ref> 430&nbsp;°C feletti hőmérsékleten viszont a titán szilárdsága csökken.<ref name="Barksdale1968p734">{{harvnb|Barksdale|1968|p=734}}</ref>

A titán nem olyan kemény, mint egyes hőkezelt acélok, nem [[mágnesség|mágneses]], és a többi fémnél kevésbé vezeti a hőt és az elektromosságot. Rossz hővezetése megnehezíti megmunkálását, mert a forgács csak a fejlődő hő mintegy negyedét vezeti el, a fennmaradó rész közvetlenül melegíti a szerszámot. Ezért a megmunkáláshoz hőálló keményfém szerszámanyag és hatékony hűtés kell. Az acélszerkezetekhez hasonlóan a titánból készült szerkezeteknek is van kifáradási határértékük, ami garantálja a hosszú élettartamot egyes alkalmazásoknál.<ref name="Stwertka1998"/> Hosszabb használatot a gyógyászatban is eredményez, hiszen a titán lényegesen könnyebb, mint az acél de az ötvözet típusától függően az acéléval azonos szilárdságot ad. További előnye, hogy eközben a súlya csak körülbelül negyven százaléka annak, miközben biokompatibilis az emberi testbe beültetése esetén, például emiatt a kilökődés kockázata is kisebb.<ref>{{cite web | title =Mennyire erős a titán? Most kiderül a prés alatt | author =M.Z. | language =magyar | url =https://computerworld.hu/tech/mennyire-eros-a-titan-most-kiderul-a-pres-alatt-video-304004.html | publisher =computerworld.hu |date =2021-12-23 | accessdate =2023-03-19}}</ref>

A fémnek két [[allotrópia|allotrop módosulata]] létezik, a hexagonális [[Fémrács|rácsszerkezetű]] α-módosulat és a tércentrált kockarácsú β-módosulat, ami 882&nbsp;°C-on képződik az α-módosulatból.<ref name="Barksdale1968p734"/> Az α-módosulat [[hőkapacitás]]a erre az átmeneti hőmérsékletre való melegítéskor drasztikusan nő, de utána ismét lecsökken és közel állandó marad a β-módosulatnál a hőmérséklettől függetlenül.<ref name="Barksdale1968p734"/> A cirkóniumhoz és a hafniumhoz hasonlóan egy omega-módosulat is létezik, ami nagy nyomáson stabil, de normális nyomáson metastabil. Ez a módosulat általában hexagonális ''(ideális)'', vagy trigonális ''(torzult)''.<ref>{{cite journal|last=Sikka|first=S. K.|author2=Vohra, Y. K. |author3=Chidambaram, R. |title=Omega phase in materials|journal=[[Progress in Materials Science]]|date=1982|volume=27|pages=245–310|doi=10.1016/0079-6425(82)90002-0|issue=3–4|issn = 0079-6425}}</ref>

=== Kémiai tulajdonságai ===

[[File:Titanium in water porbiax diagram.png|thumb|left|250px|A titán Pourbaix-diagramja tiszta vízben, perklórsavban vagy nátrium-hidroxidban <br>Függőleges tengely: redox potenciál; vízszintes tengely: pH<ref name="medusa">Puigdomenech, Ignasi (2004) [https://web.archive.org/web/20130605034847/http://www.kth.se/che/medusa ''Hydra/Medusa Chemical Equilibrium Database and Plotting Software''], KTH Royal Institute of Technology.</ref>]]
Az [[alumínium]]hoz és a [[magnézium]]hoz hasonlóan a titánon és ötvözetein levegő hatására azonnal oxidréteg alakul ki. A titán könnyedén reagál oxigénnel levegőn 1200&nbsp;°C-on, tiszta oxigénben pedig 610&nbsp;°C-on [[titán-dioxid]]ot képezve.<ref name="TICE6th"/> Vízzel és a levegővel közönséges körülmények közt nem, vagy csak lassan reagál a felületén kialakuló passzív oxidréteg miatt, ami megvédi a fémet a további oxidációtól.<ref name="EBC"/> Ez a védőréteg kialakulásakor mindössze 1–2 nanométer vastag, de lassan növekszik és négy év alatt 25 nanométeres vastagságot ér el.<ref name="Emsley2001p453"/>

A passzivációnak köszönhetően a titán kitűnően ellenáll a korróziónak, közel ugyanannyira, mint a [[platina]]. A titán ellenálló a híg [[kénsav]]val, a [[sósav]]val, a klorid-oldatokkal és a legtöbb szerves savval szemben.<ref name="LANL"/> A forró tömény ásványi savak viszont megtámadják, a [[hidrogén-fluorid]] pedig jól oldja.<ref>{{cite journal|title=Pitting Corrosion of Titanium|url=https://archive.org/details/sim_journal-of-the-electrochemical-society_1994-03_141_3/page/636|journal=J. Electrochem. Soc.|volume=141|issue=3|pages=636–642|date=1994|author=Casillas, N.|author2=Charlebois, S.|author3=Smyrl, W. H.|author4=White, H. S.|doi=10.1149/1.2054783}}</ref> Negatív [[standardpotenciál]]jából következően a titán termodinamikailag egy igen reaktív fém, normál atmoszférában már az olvadáspontja előtt elég. Így az olvasztása egyedül inert atmoszférában, vagy vákuumban lehetséges. 550&nbsp;°C-on reagál a [[klór]]gázzal.<ref name="LANL"/> Emellett reagál a többi [[halogének|halogén]]nel is és megköti a hidrogént.<ref name="HistoryAndUse"/>

A titán azon kevés elemek egyike, melyek tiszta nitrogéngázban égnek: a reakció 800&nbsp;°C-on megy végbe és [[titán-nitrid]] keletkezik, amelyre a törékenység jellemző.<ref name="titaniumindustry">{{cite book|title=Industrial Applications of Titanium and Zirconium|url = https://books.google.com/books?id=0Adr4zleybgC&pg=PA112|page = 112|first = A. L.|last = Forrest |chapter = Effects of Metal Chemistry on Behavior of Titanium in Industrial Applications|date=1981}}</ref> Az oxigénnel, nitrogénnel és néhány más gázzal való nagyfokú reakcióképessége miatt az úgynevezett titán-szublimációs szivattyúkban fel lehet használni olcsó és megbízhatóan ultranagy vákuum kialakítására.

=== Izotópjai ===

{{Bővebben|A titán izotópjai}}
A természetben előforduló titán ('''Ti''') öt stabil izotópból áll: <sup>46</sup>Ti, <sup>47</sup>Ti, <sup>48</sup>Ti, <sup>49</sup>Ti és <sup>50</sup>Ti, ezek közül a <sup>48</sup>Ti részaránya a legmagasabb ([[természetes előfordulás]]a 73,8%). Huszonegy [[radioizotóp]]ját írták le, ezek közül a legstabilabbak: <sup>44</sup>Ti ([[felezési idő|felezési ideje]] 60 év), <sup>45</sup>Ti (felezési ideje 184,8 perc), <sup>51</sup>Ti (5,76 perces felezési idő) és <sup>52</sup>Ti (felezési ideje 1,7 perc). A többi [[radioaktivitás|radioaktív]] izotóp felezési ideje 33 másodpercnél kevesebb, többségüké a fél másodpercet sem éri el.<ref name="EnvChem" /> A legkevésbé a <sup>61</sup>Ti stabil, felezési ideje valamivel több mint 300 nanomásodperc.

A titánizotópok [[atomtömeg]]e 38,01 (<sup>38</sup>Ti) és 62,99 (<sup>63</sup>Ti) [[atomi tömegegység]] közé esik. A leggyakoribb (<sup>48</sup>Ti) izotópnál könnyebbek főként elektronbefogással, a nehezebbek β<sup>−</sup>-bomlással alakulnak át. A <sup>48</sup>Ti előtti izotópok elsődleges bomlásterméke főként [[szkandium]]-, a nehezebbeké elsősorban [[vanádium]]izotóp.<ref name="EnvChem"/>

A titán [[deutérium]]-atommagokkal való bombázáskor radioaktívvá válik, főként [[pozitron]]ok és [[gamma-sugárzás]] kibocsátása közben.<ref name="LANL"/>

== Története ==

[[File:Martin Heinrich Klaproth.jpg|thumb|right|250px|[[Martin Heinrich Klaproth]] a titánt a görög mitológia [[titánok|titánjairól]] nevezte el.]]

A titánt [[William Gregor]] lelkész és amatőr geológus fedezte fel 1791-ben [[Cornwall]]ban, a helyi Helford folyóból származó homokot vizsgálva.<ref name="Emsley2001p452">{{harvnb|Emsley|2001|p=452}}</ref> A homokból mágnessel sikerült elkülönítenie egy fekete színű anyagot,<ref name="Emsley2001p452" /> amit ma ilmenitnek neveznek.<ref name="HistoryAndUse"/> Az anyagból sósavval kioldotta a vasat, de a hátramaradó 45,25%-nyi fehér színű fém-oxidot képtelen volt azonosítani.<ref name="Barksdale1968p732">{{harvnb|Barksdale|1968|p=732}}</ref> Miután ráébredt arra, hogy az ismeretlen oxid egy olyan fémet tartalmazott, ami nem egyezett egy ismert elemmel sem, Gregor felfedezéséről beszámolt a Cornwalli Királyi Geológiai Társaság előtt, valamint egy német tudományos folyóiratban, a ''Crell's Annalen''-ben.<ref name="Emsley2001p452" /><ref>Gregor, William (1791) "Beobachtungen und Versuche über den Menakanit, einen in Cornwall gefundenen magnetischen Sand" (Observations and experiments regarding menaccanite [i.e., ilmenite], a magnetic sand found in Cornwall), ''Chemische Annalen'' … , '''1''', [https://books.google.com/books?id=ZFAyAQAAMAAJ&pg=PA40#v=onepage&q&f=false pp. 40–54], [https://books.google.com/books?id=ZFAyAQAAMAAJ&pg=PA103#v=onepage&q&f=false 103–119.]</ref><ref>Gregor, William (1791) "Sur le menakanite, espèce de sable attirable par l'aimant, trouvé dans la province de Cornouilles" (On menaccanite, a species of magnetic sand, found in the county of Cornwall), ''Observations et Mémoires sur la Physique'', '''39''' :  [https://archive.org/stream/journaldephysiq23unkngoog#page/n77/mode/1up 72–78], [https://archive.org/stream/journaldephysiq23unkngoog#page/n159/mode/1up 152–160.]</ref><!--<ref>{{cite book|url = https://books.google.com/books?id=pqc5AAAAcAAJ&pg=PA40#v=onepage&q&f=false}}</ref>-->

Nagyjából ugyanebben az időben [[Müller Ferenc József|Franz-Joseph Müller von Reichenstein]] előállított egy hasonló vegyületet, de nem tudta azonosítani.<ref name="HistoryAndUse"/> Az oxidot Gregortól függetlenül 1795-ben [[Martin Heinrich Klaproth]] [[Porosz Királyság|porosz]] vegyész újra felfedezte a [[felvidék]]i [[Bajmócska|Bajmócskáról]] származó [[rutil]]ban.<ref name="Emsley2001p452" /><ref>Klaproth, Martin Heinrich (1795) [https://books.google.com/books?id=5zFGAAAAYAAJ&pg=PA233#v=onepage&q&f=false „Chemische Untersuchung des sogenannten hungarischen rothen Schörls”] (Chemical investigation of the so-called Hungarian red tourmaline [rutile]) in:  ''Beiträge zur chemischen Kenntniss der Mineralkörper'' (Contributions to the chemical knowledge of mineral substances), vol. 1, (Berlin, (Germany):  Heinrich August Rottmann, 233–244.  From page 244:  ''"Diesem zufolge will ich den Namen für die gegenwärtige metallische Substanz, gleichergestalt wie bei dem Uranium geschehen, aus der Mythologie, und zwar von den Ursöhnen der Erde, den Titanen, entlehnen, und benenne also diese neue Metallgeschlecht:  Titanium; … "''  (By virtue of this I will derive the name for the present metallic substance — as happened similarly in the case of uranium — from mythology, namely from the first sons of the Earth, the Titans, and thus [I] name this new species of metal:  "titanium"; … )</ref> Klaproth felfedezte, hogy az oxid egy új elemet tartalmazott, és azt a [[titánok]]ról nevezte el. Ők a [[görög mitológia|görög mitológiában]] [[Gaia]] és [[Uranosz]] gyermekei, az erő megtestesítői voltak, akiket [[Kronosz]] bukása után arra kárhoztattak, hogy a Föld mélyének rejtett tüzei között éljenek.<ref name="Emsley2001p451"/> Miután értesült Gregor korábbi felfedezéséről, megszerzett egy mintát a vizsgált anyagból és bebizonyította, hogy az tényleg titánt tartalmazott.

A ma ismert eljárások a titán különféle érceiből való előállítására költségesek és sok munkát igényelnek. Az érc szénnel való hevítéssel történő redukálása (mint a [[nyersvasgyártás]]ban) nem lehetséges, mert a titán reagál a szénnel [[titán-karbid]]ot alkotva.<ref name="Emsley2001p452" /> A fémet szennyezett formában először [[Jöns Jakob Berzelius]] állította elő 1825-ben, de nagy tisztaságú (99,9%-os) titánt először csak 1910-ben [[Matthew A. Hunter]] állított elő a TiCl<sub>4</sub> [[nátrium]]mal 700–800&nbsp;°C-on és nagy nyomáson való hevítésével,<ref name="Roza2008p9">{{harvnb|Roza|2008|p=9}}</ref> ezt ma [[Hunter-eljárás]]ként ismerik.<ref name="LANL"/> A titánt a laboratóriumon kívül nem nagyon használták egészen 1932-ig, amikor [[William Justin Kroll]] felfedezte, hogy [[titán-tetraklorid]] (TiCl<sub>4</sub>) [[kalcium]]mal való redukálásával is elő lehet azt állítani.<ref name="Greenwood1997p955">{{harvnb|Greenwood|1997|p=955}}</ref> Nyolc évvel később az eljárást [[magnézium]]mal és [[nátrium]]mal is véghez vitte.<ref name="Greenwood1997p955"/> Bár ma is zajlik a kutatás költséghatékonyabb módszerek kidolgozására, a [[Kroll-eljárás]] még mindig a legelterjedtebb mód a titán előállítására.<ref name="LANL"/><ref name="HistoryAndUse"/>

[[File:Titanium metal.jpg|thumb|250px|left|[[Kroll-eljárás]]sal készült titán „szivacs”]]

Nagyon nagy tisztaságú fémet kis mennyiségben először akkor állítottak elő, amikor [[Anton Eduard van Arkel]] és [[Jan Hendrik de Boer]] 1925-ben a titánt jóddal reagáltatta, majd a keletkező tetrajodidot elpárologtatás után izzó fémszálon bontotta, így tiszta fémet nyerve.<ref>{{cite journal |last=van Arkel |first=A. E. |authorlink=Anton Eduard van Arkel |author2=de Boer, J. H. |title=Preparation of pure titanium, zirconium, hafnium, and thorium metal |journal=Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie |date=1925 |volume=148 |pages=345–50 |doi=10.1002/zaac.19251480133}}</ref>

Az 1950-es és 60-as években a [[Szovjetunió]] úttörő módon kezdte alkalmazni a titánt katonai célokra és [[tengeralattjáró]]kban (Alfa-osztály, K-278 Komszomolec)<ref>{{cite web |url=http://warfare.be/?lang=&linkid=1756&catid=243 |title=Submarines: general information |first=Eugene |last=Yanko |author2=Omsk VTTV Arms Exhibition and Military Parade JSC |date=2006 |accessdate=2015-02-02}}</ref> a [[hidegháború]]hoz kapcsolódó programjai részeként.<ref>{{cite news |last=Stainless Steel World |title=VSMPO Stronger Than Ever |pages=16–19 |publisher=KCI Publishing B.V. |year=2001 |month=július–augusztus |url=http://www.stainless-steel-world.net/pdf/ssw0107.pdf?issueID=30 |accessdate=2 January 2007 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20061005041506/http://www.stainless-steel-world.net/pdf/ssw0107.pdf?issueID=30 |archivedate=2006-10-05 }}</ref> Az 1950-es évektől kezdődően a titánt kiterjedten kezdték használni a katonai repülőgépeknél, különösen a nagyteljesítményű sugárhajtóművekben kezdve a [[F–100 Super Sabre]]-rel, a [[Lockheed A-12]]-vel és a [[SR–71 Blackbird]]del. Felismerve a titán stratégiai fontosságát,<ref>{{cite book |title=Titanium: Past, Present, and Future |publisher=national Academy Press |page=R9 |author=National Materials Advisory Board, Commission on Engineering and Technical Systems (CETS), National Research Council |id=NMAB-392 |location=Washington, D.C. |url=http://books.nap.edu/openbook.php?record_id=1712&page=R1 |date=1983}}</ref> az [[Amerikai Védelmi Minisztérium]] támogatta a fém termelésének üzleti alapokra helyezésére irányuló korai törekvéseket.<ref>{{cite web|title =Titanium Metals Corporation. Answers.com. Encyclopedia of Company Histories|publisher =Answers Corporation|date =2006|url =http://www.answers.com/topic/titanium-metals-corporation|accessdate=2 January 2007}}</ref>

A hidegháború alatt az Amerikai Egyesült Államok kormánya a titánra stratégiai erőforrásként tekintett és ezért hatalmas készletet halmoztak fel belőle, ami csak a 2000-es évekre fogyott el.<ref>{{cite book |title=Strategic and Critical Materials Report to the Congress. Operations under the Strategic and Critical Materials Stock Piling Act during the Period October 2007 through September 2008 |publisher=[[Amerikai Védelmi Minisztérium|United States Department of Defense]] |page=3304 |author=Defense National Stockpile Center |url=https://www.dnsc.dla.mil/Uploads/Materials/esolomon_5-21-2009_13-29-4_2008OpsReport.pdf |format=PDF |date=2008 |accessdate=2017-03-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100211093359/https://www.dnsc.dla.mil/Uploads/Materials/esolomon_5-21-2009_13-29-4_2008OpsReport.pdf |archivedate=2010-02-11 }}</ref> 2006-os adatok szerint a világ legnagyobb termelője, az oroszországi központú [[VSMPO-Avisma]] cég világpiaci részesedését 29%-ra becsülik.<ref>{{cite news|date=15 February 2006 |title=Boeing's Plan to Land Aeroflot |last=Bush |first=Jason |work=[[BusinessWeek]] |url=http://www.businessweek.com/technology/content/feb2006/tc20060215_694672.htm?campaign_id=search |accessdate=29 December 2006 |deadurl=unfit |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090409221829/http://www.businessweek.com/technology/content/feb2006/tc20060215_694672.htm?campaign_id=search |archivedate=9 April 2009 }}</ref> 2015-ben titán-fémszivacsot hat országban gyártottak, ezek a termelés sorrendjében: Kína, Japán, Oroszország, Kazahsztán, az Egyesült Államok, Ukrajna és India.<ref>[http://www.prnewswire.com/news-releases/roskill-information-services-global-supply-of-titanium-is-forecast-to-increase-105243193.html "Roskill Information Services: Global Supply of Titanium is Forecast to Increase"], Titanium Metal: Market Outlook to 2015 (5th edition, 2010).</ref><ref>{{Cite web|title = ISRO's titanium sponge plant in Kerala fully commissioned|url = http://articles.economictimes.indiatimes.com/2015-08-10/news/65415517_1_kmml-isro-indian-space-research-organisation|website = timesofindia-economictimes|accessdate = 2015-11-08}}</ref>

2006-ban a [[DARPA]] 5,7 millió dollárral jutalmazott egy két cégből álló konzorciumot egy új eljárás kifejlesztéséért, amivel titánport lehet előállítani. Nagy nyomáson és hőmérsékleten a porból erős és könnyű tárgyakat lehet gyártani a páncélzattól kezdve a repülőgép- és űrhajóalkatrészeken át az autóipar és kémiai feldolgozóipar számára szükséges alkatrészekig.<ref>{{cite press release |url=http://www.prnewswire.com/news-releases/us-defense-agency-awards-57-million-to-dupont-and-mer-corporation-for-new-titanium-metal-powder-process-56045122.html |title=U.S. Defense Agency Awards $5.7 Million to DuPont and MER Corporation for New Titanium Metal Powder Process |author=DuPont |date=12 September 2006 |accessdate=1 August 2009 |authorlink=DuPont |archívurl=https://web.archive.org/web/20160304000035/http://www.prnewswire.com/news-releases/us-defense-agency-awards-57-million-to-dupont-and-mer-corporation-for-new-titanium-metal-powder-process-56045122.html |archívdátum=2016-03-04 }}</ref>

== Vegyületei ==

[[File:Titanium nitride coating.jpg|thumb|left|60px|Titán-nitrid bevonatú csigafúró]]
A titán [[oxidációs szám]]a a vegyületeiben leggyakrabban +4,<ref name="Greenwood1997p958">{{harvnb|Greenwood|1997|p=958}}</ref> ritkábban +2 vagy +3.<ref name="Greenwood1997p970">{{harvnb|Greenwood|1997|p=970}}</ref> A titán vegyületei általában oktaéderes koordinációjak, ez alól kivétel a tetraéderes szerkezetű TiCl<sub>4</sub>. A +2-es oxidációs számú titánt tartalmazó titánvegyületek [[ionos kötés|ionosak]], a magasabb oxidációs fokú titánvegyületek többnyire [[kovalens kötés|kovalens]] jellegűek. A titán(III)-sók redukáló hatásúak, az [[analitikai kémia|analitikában]] redukálószerként használják őket. A legtöbb átmenetifémmel ellentétben a titán egyszerű akvakomplexei nem ismertek.

=== Oxidok és szulfidok ===

A titán oxidjai közül messze a legfontosabb a [[titán-dioxid]] (TiO<sub>2</sub>), egy fehér színű, vízben oldhatatlan, [[atomrács]]os jellegű szilárd vegyület. Savakkal, lúgokkal szemben ellenálló, a tömény [[kénsav]] oldja, a reakcióban titán(IV)-szulfát (Ti(SO<sub>4</sub>)<sub>2</sub>) keletkezik. A titán-dioxid szobahőmérsékleten három módosulat - az [[anatáz]], a [[rutil]] és a [[brookit]] formájában fordul elő. Mindhárom módosulat polimer szerkezetet alakít ki, ahol a titánatomokat oktaéderes elrendeződésben hat oxigénatom veszi körül, melyek mindegyike egy-egy további titánhoz kapcsolódik. A három módosulat közül a rutil a leggyakoribb mind a természetben, mind a kereskedelmi termékek között és melegítés hatására a másik két módosulat is rutillá alakul.<ref name="Greenwood&Earnshaw2nd|page=963">{{Greenwood&Earnshaw2nd|page=963}}</ref>

Bár a titán-dioxid meglehetősen inert vegyület, de magas hőmérsékletre hevítve és [[Sztöchiometria|sztöchiometrikus mennyiségű]] alkalmas oxiddal megömlesztve vagy elégetve számos vegyes oxidot, vagyis [[titanát]]ot lehet előállítani. A titanátoknak két típusa létezik, az ortotitanátok (M<sub>2</sub><sup>II</sup>TiO<sub>4</sub>) és a metatitanátok (M<sup>II</sup>TiO<sub>3</sub>). Ha a fémion mérete közel azonos a titán(IV)-ion méretével ([[magnézium]], [[mangán]], [[vas]], [[kobalt]], vagy [[nikkel]] esetén), akkor a metatitanát szerkezete [[ilmenit]] (FeTiO<sub>3</sub>) típusú, ha viszont annál lényegesen nagyobb ([[kalcium]], [[stroncium]], vagy [[bárium]] esetén), akkor inkább [[perovszkit]] (CaTiO<sub>3</sub>) szerkezet alakul ki.
Ez utóbbira példa a [[bárium-titanát]], ahol a nagy méretű bárium-ion oly mértékben kitágítja a perovszkitrácsot, hogy a titán túl kicsi lesz ahhoz, hogy kitöltse az oktaéderes térközöket, és ez ferroelektromos és [[Piezoelektromosság|piezoelektromos]] tulajdonságot eredményez.<ref name="Greenwood&Earnshaw2nd|page=963"/> A [[korund#zafír|csillagzafírok]] és a [[korund#rubin|rubin]]ok [[Aszterizmus (ásványtan)|aszterizmusáért]] (csillagszerű fényvisszaverődésért) a titán-dioxid szennyeződések a felelősök.<ref name="Emsley2001p453"/>

A titánnak jó néhány redukált oxidja is ismert. A Ti<sub>3</sub>O<sub>5</sub>, amely Ti(IV)-Ti(III) vegyes oxidként írható le egy kékesfekete [[félvezető]] anyag, ami TiO<sub>2</sub>-ból hidrogénnel való redukcióval állítható elő 900&nbsp;°C-on,<ref>{{cite journal|last1=Liu|first1=Gang|last2=Huang|first2=Wan-Xia|last3=Yi|first3=Yong|title=Preparation and Optical Storage Properties of λTi<sub>3</sub>O<sub>5</sub> Powder|journal=Journal of Inorganic Materials|date=26 June 2013|volume=28|issue=4|pages=425–430|doi=10.3724/SP.J.1077.2013.12309|language=Chinese}}</ref> és az iparban a felületek titán-dioxiddal való gőzfázisú bevonására használható.<ref>{{Cite journal|arxiv=1406.0622|last1=Bonardi|first1=Antonio|title=A new solution for mirror coating in $γ$-ray Cherenkov Astronomy|journal=Experimental Astronomy|volume=38|pages=1|last2=Pühlhofer|first2=Gerd|last3=Hermanutz|first3=Stephan|last4=Santangelo|first4=Andrea|date=2014|doi=10.1007/s10686-014-9398-x|bibcode=2014ExA....38....1B}}</ref> Ismert még a [[titán(III)-oxid]] (Ti<sub>2</sub>O<sub>3</sub>), egy [[korund]] szerkezetű, sötét ibolyaszínű anyag, melyet a titán-dioxid és titán 1600&nbsp;°C-on végbemenő reakciójával lehet előállítani; illetve a [[titán(II)-oxid]], egy bronzszínű, nemsztöchiometrikus, [[kősó]] szerkezetű vegyület.<ref>{{Greenwood&Earnshaw2nd|page=962}}</ref>

A TiCl<sub>4</sub> [[alkoholok]]kal való reakciójával előállítható titán(IV)-alkoxidok (alkanoátok) színtelen vegyületek, melyek vízzel reagálva titán-dioxiddá alakulnak. Ezeket a vegyületek az iparban szilárd TiO<sub>2</sub> rétegek előállítására használhatók a szol-gél módszer útján. A titán-izopropoxidot királis szerves vegyületek szintézisében használják a Sharpless-epoxidálás során.

A titán számos szulfidot is alkot, de közülük egyedül a [[titán-diszulfid]] kapott nagyobb figyelmet. A titán-diszulfid réteges szerkezetet alakít ki, és korábban lítiumelemek katódjaként alkalmazták. Mivel a Ti(IV) egy "kemény kation", a titán szulfidjai instabilak és hidrogén-szulfid felszabadulása mellett hajlamosak oxidokká hidrolizálni.

=== Boridok, karbidok és nitridek ===

A [[titán-borid]] (TiB<sub>2</sub>), a [[titán-karbid]] (TiC) és a [[titán-nitrid]] (TiN) kiemelkedően nagy keménységű, kémiailag inert tűzálló anyagok. Olvadáspontjuk megközelíti, vagy meghaladja a 3000&nbsp;°C-ot (TiB<sub>2</sub>: 2980&nbsp;°C, TiC: 3160&nbsp;°C, TiN: 2930&nbsp;°C), [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-keménységük]] eléri a 9,0-s értéket, ami egyenlő a [[korund]] keménységével.<ref>{{cite web|url=http://www.rpi.edu/~schubert/Educational-resources/Materials-Hardness.pdf|title=The hardness scale introduced by Friederich Mohs|author=Schubert, E.F.|accessdate=2018-04-14|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100603075632/http://www.rpi.edu/~schubert/Educational-resources/Materials-Hardness.pdf|archivedate=2010-06-03}}</ref> Nagy keménységük és hőálló képességük miatt kopásálló bevonatok készítésére alkalmazzák őket, például vágószerszámoknál, fúrófejeknél, turbinalapátoknál, égetőkamráknál és rakétafúvókáknál.<ref>{{cite journal|last=Truini|first=Joseph|title=Drill Bits|journal=Popular Mechanics|publisher=Hearst Magazines|volume=165|date=May 1988|issue=5|page=91|issn=0032-4558|url=https://books.google.com/?id=Z-QDAAAAMBAJ&printsec=frontcover}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.hcstarck.com/titanium_carbide_tic|title=Titanium carbide product information|publisher=H. C. Starck|accessdate=16 November 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170922194330/https://www.hcstarck.com/titanium_carbide_tic|archivedate=2017-09-22}}</ref> Emellett használják még őket magas hőmérsékletű reaktoredények, párologtató csészék, tégelyek és szivattyúlapátok gyártására, valamint elektromos hőmérők burkolására. A titán-nitridet arany színe miatt dekoratív bevonatok készítésére, illetve a mikroelektronikában a félvezetőgyártásban is használják.<ref>{{cite book|last=Baliga|first=B. Jayant|title=Silicon carbide power devices|publisher=World Scientific|date=2005|page=91|isbn=981-256-605-8|url=https://books.google.com/?id=LNLVwAzhN7EC&printsec=frontcover}}</ref>

=== Halogenidek ===

[[File:TiCl3.jpg|thumb|160px|A titán(III)-vegyületek jellegzetes ibolyaszínűek]]
A titán legjelentősebb halogénvegyületei a titán(II)-klorid (TiCl<sub>2</sub>) és a titán-tetraklorid (TiCl<sub>4</sub>). A [[Titán(II)-klorid|TiCl<sub>2</sub>]] szilárd halmazállapotú, rétegrácsos szerkezetű ionvegyület. A TiCl<sub>4</sub> folyékony halmazállapotú, [[molekularács]]os vegyület. A TiCl<sub>4</sub> füstöl, és nedves levegőn teljesen [[hidrolízis|hidrolizál]], a reakcióban TiO<sub>2</sub> ([[titán-dioxid]], titán(IV)-oxid) keletkezik.<ref>{{cite book|url=https://books.google.com/?id=tIPFfYW304IC&pg=PA10|page=10|title=Titanium: industrial base, price trends, and technology initiatives|publisher=Rand Corporation|date=2009|isbn=0-8330-4575-X|author=Seong, S.|displayauthors=1|author2=Younossi, O.|author3=Goldsmith, B. W.}}</ref> Vizes sósavoldatban különböző intermedier hidrolízistermékek, például Ti[[Oxigén|O]]Cl<sub>2</sub> ([[titanil-klorid]]) is keletkezhetnek.<ref name="ref1 p1320">N. N. Greenwood, A. Earnshaw, ''Az elemek kémiája'', Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999</ref>

:<math>\mathrm{TiCl_4 + 2 \ H_2O \rightarrow 4 \ HCl + TiO_2}\,\!</math>

:<math>\mathrm{TiCl_4 + H_2O \rightarrow 2 \ HCl + TiOCl_2}\,\!</math>

A [[Kroll-eljárás]]ban a titán-tetrakloridot a klórgáz hevített titán-dioxid fölötti átvezetésével, redukálószer (például szén) jelenlétében állítják elő.<ref>{{cite book|last=Johnson|first=Richard W.|title=The Handbook of Fluid Dynamics|publisher=Springer|date=1998|pages=38–21|isbn=3-540-64612-4|url=https://books.google.com/?id=JBTlucgGdegC}}</ref> A szerves kémiában széles körben alkalmazzák Lewis-savként, például a Mukaiyama-aldol addícióban.<ref>{{cite book|last=Coates|first=Robert M.|author2=Paquette, Leo A. |title=Handbook of Reagents for Organic Synthesis|publisher=John Wiley and Sons|date=2000|page=93|isbn=0-470-85625-4|url=https://books.google.com/?id=xxYjJgupBSMC}}</ref> A van Arkel-eljárás során [[titán-tetrajodid]]ot (TiI<sub>4</sub>) állítanak elő a nagytisztaságú titán fém előállítása céljából.

A titán(III) és titán(II) stabil kloridjai is léteznek. A titán(III)-kloridot (TiCl<sub>3</sub>) például poliolefinek gyártásában katalizátorként, a szerves kémiában pedig redukálószerként alkalmazzák.

=== Fémorganikus vegyületek ===

A titánvegyületek [[polimerizáció]]s [[katalizátor]]ként való jelentős szerepük miatt a Ti-C kötést tartalmazó vegyületeket intenzíven tanulmányozták. A legközönségesebb titánorganikus komplex vegyület a [[titanocén-diklorid]] ((C<sub>5</sub>H<sub>5</sub>)<sub>2</sub>TiCl<sub>2</sub>). Hasonló vegyületei a [[Tebbe-reagens]] és a [[Petasis-reagens]]. A titán karbonil komplexeket is alkot, ilyen például a titanocén-dikarbonil ((C<sub>5</sub>H<sub>5</sub>)<sub>2</sub>Ti(CO)<sub>2</sub>).<ref>[[John F. Hartwig|Hartwig, J. F.]] (2010) ''Organotransition Metal Chemistry, from Bonding to Catalysis''. University Science Books: New York. {{ISBN|189138953X}}</ref>

== Természetes előfordulásai ==

{|class="wikitable" style="float:right; text-align:left; margin-left:0.5em"
|+ A rutil és ilmenit termelése 2011-ben (Oroszország nélkül)<ref name=USGS>{{cite web|url=http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/titanium/|title=USGS Minerals Information: Titanium|author=United States Geological Survey|author-link=United States Geological Survey}}</ref>
! Ország !! ezer <br>tonna !! az összes %-a
|-
|{{zászló2|Ausztrália}}||1300||19,4
|-
|{{zászló2|Dél-afrikai Köztársaság}}||1160||17,3
|-
|{{zászló2|Kanada}}||700||10.4
|-
|{{zászló2|India}}||574||8.6
|-
|{{zászló2|Mozambik}}||516||7,7
|-
|{{zászló2|Kína}}||500||7,5
|-
|{{zászló2|Vietnam}}||490||7,3
|-
|{{zászló2|Ukrajna}}||357||5,3
|-
|'''Világ összesen'''||'''6700'''||'''100'''
|}
A legnagyobb termelők 2022-ben (ilmenit + rutil, 1000&nbsp;t, Oroszország nélkül):<ref>[https://www.statista.com/statistics/759972/mine-production-titanium-minerals-worldwide-by-country/Mine production of titanium minerals worldwide in 2022, by country]</ref>
* Kína — 3400 + 0
* Mozambik — 1200 + 8
* Dél-Afrika — 900 + 95

* Ausztrália — 660 + 190
* Szenegál — 520 + 90
* Kanada — 470 + 0
* Norvégia — 420 + 0
* Madagaszkár — 300 + 0

* Ukrajna — 200 + 59
* USA — 200

* India — 200 + 11

* Kenya 180 + 73
A földkéreg 0,63 tömegszázalékát kitevő<ref name="Barksdale1968p732"/> titán nagyon gyakori elem: a kilencedik leggyakoribb az összes elem közül, a fémek közül a hetedik, az átmenetifémek közül pedig a második leggyakoribb. Régen ennek ellenére kevéssé ismerték, ami annak tulajdonítható, hogy a tiszta fémet igen nehéz volt előállítani, emellett dúsulásra kevéssé hajlamos. Oxidjai előfordulnak a legtöbb [[magmás kőzetek|magmás kőzetben]] és az azok lepusztulásávak képződő [[üledékes kőzetek|üledékekben]], az élőlényekben és a természetes vizekben.<ref name="EBC"/><ref name="LANL">{{cite book | editor = Lide, D. R. | title = CRC Handbook of Chemistry and Physics | url = https://archive.org/details/crchandbookofche0000unse_86ed | edition = 86th | location = Boca Raton (FL) | publisher = CRC Press | year = 2005 | isbn = 0-8493-0486-5}}</ref> Az Amerikai Földtani Intézet által tanulmányozott 801-féle magmás kőzetből 784 tartalmazott kimutatható mennyiségű titánt. A talajban a tömegaránya hozzávetőlegesen 0,5–1,5%.<ref name="Barksdale1968p732"/>
[[File:Titanite crystals on Amphibole - Ochtendung, Eifel, Germany.jpg|thumb|left|250px|Titanit kristályok amfibolon]]
Gyakori ásványai az [[anatáz]], a [[brookit]], az [[ilmenit]], a [[perovszkit]], a [[rutil]] és a [[titanit]].<ref name="Emsley2001p453">{{harvnb|Emsley|2001|p=453}}</ref> Közülük a rutilnak és az ilmenitnek van gazdasági jelentősége, de még ezeket is nehéz nagyobb koncentrációban föllelni. Ezekből az ásványokból 6,0, illetve 0,7 millió tonnányit termeltek 2011-ben.<ref name=USGS/> Jelentős ilmenitlelőhelyek vannak [[Ausztrália (ország)|Nyugat-Ausztráliában]], [[Kanada|Kanadában]], [[Kína|Kínában]], [[India|Indiában]], [[Mozambik]]ban, [[Új-Zéland]]on, [[Norvégia|Norvégiában]], [[Ukrajna|Ukrajnában]] és [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]].<ref name="Emsley2001p453"/> 2011-ben körülbelül {{szám|186000}} tonna titán [[fémhab]]ot állítottak elő, ebből a legtöbbet Kínában ({{szám|60000}} tonnát), Japánban ({{szám|56000}}), Oroszországban ({{szám|40000}}), az Amerikai Egyesült Államokban ({{szám|32000}}) és Kazahsztánban ({{szám|20700}}). Magyarországon a [[Nyirád|nyirádi]] bauxitércben is jelen van; ipari előállításával [[Gillemot László]] professzor foglalkozott először. Munkájáért 1957-ben Kossuth-díjat kapott, a kohászati kutatási eredményei alapján a Szovjetunióba szállított magyar bauxitból jelentős mennyiségű titánt nyertek ki.<ref>{{cite web |author=Götz Attila |url=https://index.hu/belfold/2010/10/24/hova_tunt_a_magyar_titan/ |title=Hová tűnt a magyar titán? |date=2010-10-24 |accessdate=2022-10-02 |publisher=index.hu }}</ref>

Az óceánokban a titán koncentrációja körülbelül 4 pikomólos. 100&nbsp;°C-on a titán koncentrációja a vízben kevesebb mint 10<sup>−7</sup> M 7-es pH-nál. A vizes oldatokban lévő titánionokat a titán kis oldhatósága és az érzékeny spektroszkópiai módszerek hiánya miatt nem ismerjük. Humánbiológiai szerepe nem igazolt, bár egyes élőlények koncentráciit halmozzák fel.<ref>{{Cite journal | doi = 10.1021/cr1002886| pmid = 22074443| title = Bioinorganic Chemistry of Titanium| url = https://archive.org/details/sim_chemical-reviews_2012-03_112_3/page/1863| journal = Chemical Reviews| volume = 112| issue = 3| pages = 1863| year = 2012| last1 = Buettner | first1 = K. M. | last2 = Valentine | first2 = A. M. }}</ref>

Kimutatták [[meteorit]]okból, a [[Nap]]ból és az [[M színképtípusú csillag]]okból<ref name="LANL"/> — ezek a leghidegebb csillagok, amelyek felszíni hőmérséklete mindössze 3200&nbsp;°C.<ref name="Emsley2001p451">{{harvnb|Emsley|2001|p=451}}</ref> Az [[Apollo–17]] küldetésen a [[Hold]]ról hozott kőzetek körülbelül 12,1&nbsp;% titán-dioxidot tartalmaztak.<ref name="LANL"/> Megtalálható még a kőszén hamujában, növényekben, sőt az emberi testben is. A tiszta, elemi titán nagyon ritka a természetben.<ref>{{cite web |url=https://www.mindat.org/min-7339.html |title=Titanium |accessdate=2022-10-02 |publisher=mindat.org |language=angol }}</ref>

== Előállítása és felhasználása ==

1932-ben a luxemburgi [[William Justin Kroll]] állította elő a titán-kloridot fém kalciummal ([[kalcium|'''Ca''']]), majd később magnéziummal ([[Magnézium|'''Mg''']]), illetve nátriummal reagáltatva. Ezen eljárások költségessége megakadályozta a titán kereskedelmi hasznosítását, pedig azt kedvező tulajdonságai (kis sűrűség, jó mechanikai szilárdság, előnyös ötvöző tulajdonságok) indokolták. Fő felhasználási területe még ma is a [[repülőgép]]ipar, mind [[sugárhajtómű]]vek, mind [[repülőgépsárkány]]ok részeinek előállításához, de széleskörűen használják vegyipari berendezések és hajók gyártásához is. A gyógyászatban az [[implantátum]] anyagaként alkalmazzák, mivel a tiszta, ötvözetlen titánt az élő szervezet elfogadja. Előállítására még ma is a [[Kroll-módszer]] a legelterjedtebb: [[ilmenit]]et vagy [[rutil]]t hevítenek klór ([[klór|'''Cl<sub>2</sub>''']]) és szén ('''[[szén|C]]''') jelenlétében 900&nbsp;°C-on:

:<math>\mathrm{2 \ FeTiO_3 + 7 \ Cl_2 + 6 \ C \rightarrow 2 \ TiCl_4 + 2 \ FeCl_3 + 6 \ CO}\,\!</math>

A TiCl<sub>4</sub> argonatmoszférában zárt kemencében magnéziumolvadékkal 900&nbsp;°C-on redukálható:

:<math>\mathrm{TiCl_4 + 2 \ Mg \rightarrow Ti + 2 \ MgCl_2}\,\!</math>

A titán allergénmentes fémként ismert, de azért egyseknél a titánból készült implantátum vagy ékszer is okozhat allergiás reakciót.<ref>{{cite web |author= |url=https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegek/allergias-betegsegek/egy-kulonos-femerzekenyseg-a-titan-allergia/g7qv49r |title=Egy különös fémérzékenység: a titán-allergia |date=2016-12-21 |accessdate=2022-10-02 |publisher=egeszsegkalauz.hu }}</ref>

== Jegyzetek ==

{{jegyzetek}}

== Fordítás ==

{{Fordítás|en|Titanium|oldid=771327748}}

== Források ==

* {{CitLib |aut=Nyilasi János |tit=Szervetlen kémia |loc=Budapest |red=Gondolat |ann=1975 |pag=175-176}}

== További információk ==

* {{commonskat-natúr}}
* a magyar Wikipédia titánt tartalmazó vegyületeinek listája [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?Ti külső keresővel]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

{{jó cikk}}
[[Kategória:Átmenetifémek]]