Tabletta forrásának megtekintése

[[Fájl:Ritalin-SR-20mg-full.jpg|bélyegkép|Egyszerű korong alakú tabletták]]
A '''tabletták''' [[gyógyszerkönyv]]i definíció szerint:
:A ''tabletták'' préseléssel előállított, meghatározott mennyiségű [[hatóanyag]]ot tartalmazó adagolt szilárd gyógyszerkészítmények.

Napjaink legelterjedtebb gyógyszerformája a tabletta – törzskönyvezett gyógyszereink 30-50%-a. Alkalmazása – ''a páciens részéről'' – nem követel meg mélyreható ismereteket ''„egy pohár vízzel alkalmazható”''. Adagolása biztonságos: az egyes tabletták jól definiált mennyiségű [[hatóanyag]]ot tartalmaznak, amely lehetővé teszi a biztonságos és pontos adagolást.

A tabletta – mint gyógyszerforma – kialakulása a [[19. század]] közepére tehető, amikor megjelentek az első tablettázógépek. A tabletták elődjének tekinthetők a pilulák, pasztillák és más szilárd egyadagos gyógyszerek, amelyeket régen használtak.

A tabletta szó franciául lapocskát jelent (table = lap). Közvetve a latin tabula (=deszka) szóból származik.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=137}}</ref>

==Tabletták készítése==
A tabletták készítésének alapvető módja az, hogy veszik a por formájú hatóanyag meghatározott mennyiségét és tablettává préselik azt. Természetesen a tablettakészítés a valóságban ennél sokkal bonyolultabb folyamat. A tablettakészítés legfontosabb mozzanatai a tablettát alkotó ható- és segédanyagok kimérése, majd ezt követően meghatározott technológiai eljárás szerint a tabletta elkészítése préseléssel.

Segédanyagok alkalmazásának több oka is van:
* legtöbb esetben a tabletta hatóanyaga önmagában préselés hatására nem „áll össze” tablettává, esetleg préselés hatására bomlik és ami a legvalószínűbb: nagyon kicsi a mennyisége (a manapság használt gyógyszerek hatásos mennyisége a milligramm [<math>1 mg = 0,001 g</math>] és a mikrogrammos [<math> 1\mu{}g = 0,000001 g</math>] tartományban van) – lehetetlen tablettázni. Ilyen esetekben töltőanyagokat (pl.: laktóz, szacharóz, keményítő stb.) alkalmaznak.
* a tablettának különleges tulajdonságokkal kell rendelkeznie – ezek megkövetelik a célnak megfelelő segédanyag alkalmazását.

==Tabletták a szervezeten belül==
Amint egy tablettát lenyelünk ''([[orális gyógyszerbevitel|szájon keresztül]] ['''per os'''] bevett tabletták)'' az [[emésztőrendszer]]ünkbe kerül. Itt a tabletta az emésztőnedvek és a bélmozgás hatására lebomlik – ez a folyamat a tabletták szétesése – így a szabaddá vált hatóanyag fel tud szívódni a nyálkahártyán keresztül.

A tabletta felszívódásának befolyásolása kulcsfontosságú a megfelelő hatás eléréséhez, valamint a [[gyógyszer mellékhatás|mellékhatás]]ok csökkentéséhez. Ezért alakultak ki az úgynevezett nyújtott hatású ('''retard'''), bélben oldódó ('''intesztinoszolvens'''), gyomorban oldódó ('''gasztroszolvens''') és [[szabályozott hatóanyag-leadású rendszerek|szabályozott hatóanyag-leadású]] tabletták. Az előbb felsoroltakat általában valamilyen bevonási módszerrel (csak a bélben oldódó filmbevonat) vagy pedig egyéb módszerrel (mátrixtabletták, vagy ozmotikus pumpa rendszerek) érik el.

Ezért is fontos a gyógyszerhez mellékelt útmutató elolvasása, ugyanis gyakran az ilyen speciális tablettákat kettétörve, megrágva az előre kialakított szerkezet sérülhet, nem a várt módon szabadul fel a hatóanyag. Ennek következménye jobb esetben csak az, hogy a kívánt hatás nem a várt erősségű lesz. Egyéb esetekben a hamarabb felszabaduló hatóanyag nagy mennyiségben gyorsan felszívódik, így túladagolási tünetek jelentkezhetnek. A tápcsatorna nem megfelelő pontján felszabaduló hatóanyag (filmbevonat károsodása) esetlegesen károsíthatja a tápcsatorna más szakaszait (például gyomor).

==Tabletták csoportosítása==
=== Alkalmazás szerint===
A tablettákat alkalmazásuktól függően különböző típusokba sorolhatjuk. Minden egyes alkalmazási mód különböző tulajdonságokat és ''„képességeket”'' (lásd később) követel meg a tablettától.
* '''Bevételre szánt tabletták'''
** '''Bevételre és lenyelésre szánt tabletták''' alkalmazásának célja a tabletta emésztőrendszerbe történő juttatása, amely adott pontján a tabletta a hatóanyag-tartalmát előre meghatározott módon leadja ([[szabályozott hatóanyag-leadású rendszerek]]).
** ''Szájba vételre szánt tabletták'' esetén két altípust különböztethetünk meg: Az úgynevezett '''nyelv alá helyezendő''' ([[szublingvális tabletták]]) tabletták és a '''szájban tartandó tabletták''' az úgynevezett [[bukkális tabletták]].
* '''[[Parenterális gyógyszerkészítmények|Parenterális]] tabletták'''
** '''Injekciós tabletták''' olyan speciális tabletták, amelyek oldószer ''(általában injekciózáshoz való desztillált víz)'' hatására igen rövid időn belül maradék nélkül oldódnak. Fontos követelmény velük szemben a [[aszeptikus gyógyszerkészítmények|sterilitás]] és [[pirogénmentes gyógyszer|pirogénmentes]]ség
** Az '''Implantációs tabletták''' olyan speciális tabletták, amelyeket sebészi beavatkozással beültetnek a páciens bőre alá, ahol is közvetlenül ''(nyirok- vagy szövet közti nedv közvetítésével)'' a véráramba adja le [[szabályozott hatóanyag-leadású rendszerek|szabályozottan]] a hatóanyag-tartalmát.
* '''Külsőlegesen alkalmazott tabletták'''
** '''Vaginális tabletták''' – olyan tabletták, amelyeket vagy a vagina helyi kezelésére vagy ritkábban ''(régebben – legújabban)'' fogamzásgátlásra, vagy egyéb szervezeti hatás eléréséhez használnak.
** Ide tartoznak még a külsőlegesen alkalmazott oldatok készítéséhez használt tabletták is.

* '''Oldatkészítéshez szánt tabletták'''
** '''Külsőlegesen''' vagy
** '''belsőlegesen''' alkalmazott oldatok készítésére használt tablettákat sorolhatunk ide – ide is tartoznak például az injekciókészítéshez használt tabletták.
=== Tabletták alakja és méretei ===
A tabletta mérete, alakja és tömege alkalmazástól függően különböző lehet. Felülnézetben a tabletta leggyakrabban kör, ovális vagy „ellipszis” (oblong) alakú de számos más formája is lehet (négyzet, háromszög, gyűrű stb.). Oldalnézetből a tabletta lehet „lapos” (biplán), csapott élű vagy „domború” (bikonvex). A szétrágásra szánt orális tabletták általában korong alakúak és laposak; a lenyelésre szánt tabletták (per orális), a bevételt megkönnyítendő, általában domborúak, alakjukat tekintve pedig kör alakúak – a nagy tömegű tabletták inkább oblong alakúak (1000mg feletti tömeg esetén).

A tabletták felületén néha különböző „bemélyedések” találhatóak. A választó / törő vonal célja az eltörést könnyíteni (tabletta felezése, negyedelése). Ezenkívül szolgálhatnak még a tabletta megjelölésére is a könnyebb azonosíthatóság érdekében.

Vitás, mérgezési, gyógyszercsere vagy törvényszéki esetekben egy tablettáról nagy biztonsággal megállapítható már annak alakjából és vizuális ismertető jeleiből, hogy melyik gyógyszerről is van szó. A [[kompendium]](ok) minden esetben tartalmazzák a tabletták pontos alaki leírását – lehetővé téve a pontos azonosítást (ez minden Magyarországon gyógyszerként törzskönyvezett tablettára igaz – természetesen külföldön is lehetséges ez).

=== Hatóanyag-leadás szerint ===
A tablettákat hatóanyag leadásuk szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
* '''Normál hatóanyag leadású tabletták''': a tabletta az emésztőrendszer adott pontján szétesik, és hatóanyag tartalma viszonylag rövid időn belül felszívódik.
* '''Retard tabletták''' kialakításuknál fogva hatóanyag-tartalmukat időben elhúzódó módon adják le lassabb, folyamatos felszívódást biztosítva. Mindez lehetővé teszi a hosszabb hatást, valamint a hatóanyag egyenletesebb vérszintjét biztosítja így növelve a hatékonyságot és csökkentve a mellékhatásokat.
* '''Szabályozott hatóanyag leadású tabletták''' a hatóanyag-tartalmukat időben előre meghatározott módon adják le. Fontos különbség a retard tablettáktól az, hogy a leadás kinetikája pontosan ismert – általában nullad rendű kinetika. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer-felszabadulás a tablettából független a még fel nem szabadult hatóanyag mennyiségétől, valamint adott időegység alatt mindig ugyanakkora mennyiségű hatóanyag szabadul fel.

=== Felépítés szerint ===
A tablettákat felépítésük szerint több csoportba sorolhatjuk:
* '''Normál tabletták''': a hatóanyagon és a hatóanyag tablettázáshoz elengedhetetlen segédanyagokon kívül mást nem tartalmaznak.
* '''Bevont tabletták:''' egy tabletta ''magból'' és az azt körülvevő ''bevonatból'' állnak. A bevonat típusa szerint lehetnek:
** '''Drazsék:''' cukros drazsírozással bevont tabletták. Drazsírozás során a tabletta magra először egy alapozó réteget, majd erre több cukor réteget a legvégén pedig egy fényező viaszréteget visznek föl.  A drazsírozás célja lehet a hatóanyag kellemetlen ízének elfedése, a hatóanyag még jobb védelme a környezeti hatásoktól (pl.: C vitamin esetén a bomlás megakadályozása) valamint tetszetős külső biztosítása. A drazsírozás hosszas (24-36 óra) és munkaigényes folyamat valamint nagy mértékben (100-300%-kal) megnöveli a drazsémagok tömegét ezért egyre inkább filmbevonással próbálják kiváltani.
** '''Filmtabletták:''' speciális vékony bevonattal ellátott tabletták. A filmbevonat általában valamilyen könnyen párolgó szerves oldószerrel (alkohol, metil alkohol, kloroform, diklórmetán) vagy ritkábban vízzel készült oldatát viszik fel a tabletta felületére. A bevonat általában  egy polimer – például metakrilsav származék (Eudragit-R<sup>®</sup>, Eudragit-S<sup>®</sup> stb., de számtalan egyéb más bevonat is létezik) – amely száradás után egybefüggő réteget biztosít a tabletta felületén. Filmbevonás célja lehet hatóanyag-kioldódás befolyásolása:
::* A bevonat egyáltalán nem oldódik, de víz számára átjárható: lassú, elhúzódó hatóanyag-kioldódást biztosít.
::* A bevonat a gyomorban nem oldódik (például a savas oldalláncot tartalmazó metakrilsav polimerek) így védi a gyomrot a hatóanyagtól, valamint védi a hatóanyagot a gyomor savas kémhatásától.
::* A bevonat a bélben nem oldódik: csak a gyomorban oldódó tabletták létrehozását teszi lehetővé.
:A filmbevonat ezentúl védelmet biztosíthat még fénytől, oxigéntől, nedvességtől valamint ízfedésre is alkalmas.
* Egyéb – speciális felépítésű tabletták például a váztabletták, az ozmotikus minipumpák,…

== Tabletták csomagolása ==
A csomagolás célja a gyógyszer megvédése a környezeti hatásoktól, amelyek a hatóanyag bomlásához, nemkívánatos változásához vezetnének, valamint a gyógyszer azonosíthatóságának és szállításának biztosítása. 
A tabletták – más gyógyszerformákhoz hasonlóan – kétféle csomagoló anyaggal rendelkeznek:
* A '''primer csomagolóanyag''', amely magával a gyógyszerkészítménnyel érintkezik számos feltételnek kell, hogy megfeleljen:
::*Biztosítsa a gyógyszer szavatosságát a meghatározott lejárati időn belül. Ezért a primer csomagoló anyag – amennyiben szükséges – véd a fény, páratartalom, levegő oxigénje és más környezeti hatásoktól.
::*A primer csomagoló anyagon szerepelnie kell a gyógyszer nevének, hatáserősségének, lejárati idejének és sarzsszámának.
:Primer csomagoló anyag tabletták esetén a bliszter vagy a műanyagból vagy üvegből készült gyógyszeres tégely.
* A '''szekunder csomagolóanyag''' a primer csomagolóanyagot veszi körül, biztosítja a gyógyszerkészítmény sértetlenségét szállítás közben, tartalmazza a kötelezően előírt feliratokat és figyelmeztetéseket és a felhasználási útmutatót.
<!-- még át kell gondolnom a  struktúrát és részletességet -->

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

{{portál|orvostudomány|i }}

[[Kategória:Gyógyszerformák]]