Tólengés forrásának megtekintése

A '''tólengés''' (vagy ''seiche'') az állóvizek felszínén vagy magában a [[víz]]testben bekövetkező nagyobb mértékű kibillenés, amit a [[hidrológia]] tudománya vizsgál.

== Jellemzése, fajtái ==
A [[légkör]]ben zajló áramlási viszonyok nem kiegyensúlyozott jellege miatt a nagyobb állóvizeket, pl. [[tó|tavakat]], [[tenger|tengereket]] egy bizonyos területen alacsonyabb [[légnyomás]] éri, mint máshol. Minden állóvízen létezik, viszont csak a nagy kiterjedésűeken lehet számszerű paraméterekkel mérni, és a következményeit egyértelműen beazonosítani.

Ezen természeti jelenségnél a magasabb légnyomású részről vízáramlás indul meg az alacsonyabb légnyomású felé – ekkor az adott tó denivellálódik –, ami akár összegződhet a [[szél]] által keltett [[denivelláció]]val. Amikor a légköri viszonyok egyensúlyba kerülnek, a feltorlódott víztömeg visszaáramlik; ehhez a folyamathoz a [[Föld]] [[gravitáció]]s hatása is hozzájárul. Ekkor periodikus, mérleghintaszerű mozgás következik be, melyet „tólengésnek” vagy „seiche”-nek nevezünk. A mértékét, vagyis periodicitását és lengésidejét a meder méretei, valamint a légköri viszonyok határozzák meg.
[[Fájl:Standing Wave Sum.gif|385px|thumb|right|A folyamatos hullám (piros) mutatja a két szaporító hullám összegét, amelyek ellenkező irányban mozognak (zöld és kék)]]
:A tólengést, azaz a seiche periódusidejét a következő matematikai összefüggéssel számíthatjuk ki:

:<math>T=\frac{2L}{\sqrt{zg}}</math>

A kifejezésben szereplő összetevők:

:''T'': periódusidő, s
:''L'': a tómeder hossza, m
:''g'': nehézségi gyorsulás, m/s<sup>2</sup>
:''z'': vízmélység, m

Egyes tavak tólengésének periódusideje:
* [[Genfi-tó]]: 73 perc
* [[Boden-tó]]: 56 perc
* [[Balaton]]: 10–12 óra

=== Felszíni tólengés ===
A felszínen bekövetkező seiche esetében a légköri viszonyok és a fellépő gravitációs erő vízfelszínre gyakorolt hatásának következtében egycsomós, úgynevezett uninodális tólengés alakulhat ki. Ezt csak a tómeder tagoltsága tudja befolyásolni, aminek révén kettős-, vagyis többcsomós, úgynevezett bi- és multinodális tólengések is kialakulhatnak.

=== Belső tólengés ===
A vízfelszínre ható légköri viszonyok és a [[gravitációs erő]] okozzák, amik viszont nem váltanak ki olyan nagy hatást, és a tó [[termoklin réteg]]ének hintaszerű mozgása jelentősebb vízálláskülönbség nélkül, gyorsan stabilizálódik. A vízfelszín dőlésszöge ellentétes a felszíni tólengésnél tapasztalhatóval, ami annak köszönhető, hogy a vízfelszín a tónak azon az oldalán, ahová feltorlódik, szinte lenyomja a termoklin réteget, ezáltal a mozgás amplitúdója nagyobb lesz. Természetesen ezt is igen komolyan befolyásolja a [[meder morfológiája]]. Jelentősége nagyobb, mert amikor a tápanyagdús, hipolimnetikus réteg, a víz felső része diszturbinanciajelleggel, lökésszerűen az epilimnionban juthat, jelentősen megváltoztathatja az ottani viszonyokat, ha tápanyaghiány áll fenn. Ezen jelenség megfigyelhető pl. a Kineret-tóban: a nyári rétegzettség során a belső seiche nagy hatással van a tó tápanyagforgalmára.

[[Fájl:Lake Erie water level.gif|thumb|right|300px|A vízszint különbségei, melyeket a tólengés idézett elő az [[Erie-tó|Erie-tavon]]: [[Buffalo (New York)|Buffalo]] ''(piros)'' és [[Toledo (Ohio)|Toledo, Ohio]] ''(kék)'' nyilvántartott adatai 2003. november 14-én]]

:A belső tólengés periódusidejét a következőképpen becsülhetjük meg (T, nap):

:<math>T=\frac{2L}{\frac{g(D_h+D_e)}{{\sqrt{(\frac {D_h}{z_h}+\frac{D_e}{z_e})}}}}</math>

:A kifejezésben szereplő összetevők:

:''L'': a tómeder hossza, m
:''g'': nehézségi gyorsulás, m/s<sup>2</sup>
:''<math>z_h</math>'': a hipolimnion mélysége, m
:''<math>z_e</math>'': az epilimnion mélysége, m
:''<math>D_h</math>'': a hipolimnetikus víz sűrűsége, g/cm<sup>3</sup>
:''<math>D_e</math>'': az epilimnetikus víz sűrűsége, g/cm<sup>3</sup>

A belső tólengést nemcsak a gravitációs erő generálhatja, hanem a [[földrengés]]t okozó belső erő is létrehozhat egy tengerben effajta vízmozgási jelenséget, amelyet [[cunami|szökőár]]nak neveznek. Ekkor a belső tólengés kialakulása a tenger medréből induló, lökésszerű [[hullám]] következménye lesz, ami a part menti részeken feltorlasztja a tengervizet, ezáltal nagy hullámokat hozva létre.

== Irodalom ==
* Padisák Judit ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2005

{{DEFAULTSORT:Tolenges}}
[[Kategória:Hidrológia]]