Szelén forrásának megtekintése

{{egyért2|a kémiai elemről|Szelének}}
{{Szelén/Táblázat}}
A '''szelén''' egy [[nemfém]]es elem, amelynek a [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] 34 és a [[vegyjel]]e '''Se''', nyelvújításkori neve ''reteny''.<ref name=kfki>{{cite web| url       = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title     = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author    = Szőkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year      = 1972| work      = A  kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref> Az [[oxigéncsoport]] eleme, tulajdonságai a [[kén]]éhez és a [[tellúr]]éhoz hasonlóak. Több [[allotrop módosulat]]a is ismert. Ezek közül a két legjelentősebb neve vörös szelén és szürke szelén. A vörös szelén a kénre hasonlít, a szürke szelén néhány tulajdonsága már a fémekre emlékeztet. A szürke, fémes jellegű módosulat félvezető tulajdonságú. A szelén nagy mennyiségben [[méreg|mérgező]], de kis mennyiségben szüksége van rá a szervezetnek.

A szelén név a Hold görög nevéből, szelénéből (σελήνη) származik. [[Jöns Jakob Berzelius]] nevezte el, utalva arra, hogy a szelén ugyanúgy kísérője a [[tellúr]]nak, mint a Földnek a Hold.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=131}}</ref>

== Módosulatai ==
[[Fájl:Selen 1.jpg|thumb|left|190px|Fekete, szürke és vörös szelén]]
A szelénnek több allotrop módosulata létezik, ezek közül a két legjelentősebb a '''vörös szelén''' és a '''szürke szelén'''. Létezik még [[amorf]] vörös és fekete szelén is. A vörös szelén tulajdonságai a kénhez hasonlítanak. Vörös színű, [[molekularács]]os, benne a nyolcatomos kénmolekulákhoz hasonló Se<sub>8</sub> [[molekula|molekulák]] találhatók. Vörös szelént a fekete szelén [[szén-diszulfid]]ban való forralásával vagy szeléntartalmú vegyületek termikus bontásával állíthatunk elő. Közönséges körülmények között nem stabil, átalakul sötétszürke színű, fémes kinézetű szürke szelénné. A szürke szelén néhány tulajdonsága már a fémekre hasonlít. Legstabilabb módosulat. A rácsa egydimenziós lánc szerkezetű. [[Félvezető]] tulajdonságú, sötétben csak alig vezeti az elektromos áramot, de fény hatására az [[elektromos vezetőképesség]]e jelentősen megnő, ezért [[fotocella|fotocellákban]] használható. Ez a fémes módosulat hatszöges rendszerű kristályokat alkot. Olvadék lassú hűtésével állítható elő. Ha folyékony szelént öntenek vízbe, akkor a szelén sötétszürke színű, kaucsukszerű, rugalmas módosulata válik ki. Létezik [[amorf]] szelén is, ami vörös színű por. A szelén módosulatai közül csak a vörös oldódik [[szén-diszulfid]]ban, az oldat vörös színű.

== Kémiai tulajdonságai ==
A szelén kémiai tulajdonságai a kén kémiai tulajdonságaira hasonlítanak. Vegyületet képez [[alkálifémek]]kel és [[alkáliföldfémek]]kel, ezekben a vegyületekben kétszeresen negatív töltésű anion. Hidrogénnel reagál, [[hidrogén-szelenid]]et ([[hidrogén|H]]<sub>2</sub>Se) képez. A reakció csak magas hőmérsékleten játszódik le.

:<math>\mathrm{H_2 + Se \rightarrow H_2Se}\,\!</math>

[[Oxigén]] jelenlétében [[égés|elég]], [[szelén-dioxid]] (SeO<sub>2</sub>) keletkezik:

:<math>\mathrm{Se + O_2 \rightarrow SeO_2}\,\!</math>

Híg salétromsav a szelénport szelénessav képződése közben oxidálja:<ref name="Greenwood">N. N. Greenwood, A. Earnshaw, ''Az elemek kémiája'', Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. {{ISBN|963-18-9144-5}}</ref>

:<math>\mathrm{3\ Se + 4\ HNO_3 + H_2O \rightarrow 3\ H_2SeO_3 + 4\ NO}\,\!</math>

<!--Tömény [[kénsav]]ban oldódik, [[szelén-szulfit]] (SeSO<sub>3</sub>) keletkezik. A képződő oldat zöld színű. Ez a folyamat [[egyensúly]]ra vezet, vízzel meghígítva a reakció az alsó nyíl irányába tolódik el, vörös szelén válik ki.

:<math>\mathrm{Se + H_2SO_4 \rightleftharpoons SeSO_3 + H_2O}\,\!</math>-->

[[Halogének]]kel [[halogenidek]]et képez. A [[fémek]]kel szelenideket alkot, a szelenidek tulajdonságai a [[szulfid]]okhoz hasonlóak.

== Vegyületei ==
{{commonskat|Selenium}}

A [[hidrogén-szelenid]] ({{chem|H|2|Se}}) tulajdonságai a [[kén-hidrogén]] tulajdonságaira emlékeztetnek. [[Gáz]]-halmazállapotú. [[Redukálószer|Redukáló]] tulajdonságú. Oxigénnel [[szelén-dioxid]]dá ég el. A szelén-hidrogén molekulában a H-Se-H [[kötésszög]] (90°) jelentősen kisebb mint a H-O-H kötésszög a [[víz]]molekulában (104,5°), a [[kén-hidrogén]] 92,5°-os H-S-H kötésszögéhez áll közel.

Kétféle [[oxid]]ja létezik, a szelén-dioxid és a [[szelén-trioxid]]. Ezek a kén oxidjaival analógok. [[Szilárd halmazállapot]]ú vegyületek. [[Savanhidridek]]nek tekinthetők, belőlük [[oxosav]]ak származtathatók. A nekik megfelelő [[sav]]ak a [[szelénessav]] ({{chem|H|2|SeO|3}}) és a [[szelénsav]] ({{chem|H|2|SeO|4}}). Ezek a kén-oxosavaknál ([[kénessav|{{chem|H|2|SO|3}}]], [[kénsav|{{chem|H|2|SO|4}}]]) instabilabbak.

A szelénsav a kénsavhoz hasonló erősségű sav, de annál erősebb oxidálószer.<ref name="Greenwood"/>

== Előfordulása a természetben ==
A természetben megtalálható, mint a kén kísérője. A szelén ásványai a [[klaustalit]] (PbSe<sub>2</sub>). Előfordul a [[berzelianit]] (Cu<sub>2</sub>Se) és az eukairit ((Cu,Ag)<sub>2</sub>Se) ásványokként is. Az 54. leggyakoribb elem a Földön.

== Előállítása ==
A [[pirit]]ből kiinduló kénsavgyártás melléktermékeként keletkező kamraiszapból vagy a réz [[elektrolízis|elektrolitos]] finomításakor keletkező anódiszapból állítható elő. A kamraiszapba szelén-dioxid formájában kerül bele. Az iszapból a következőképpen vonható ki: Az iszapot először tömény kénsav és [[salétromsav]] keverékével reagáltatják, ekkor a szelén szelénessavvá és szelénsavvá alakul. A szelén vörös színű porként válik ki, ha kén-dioxidot vagy kén-hidrogént vezetnek a keletkezett oldatba.

== Felhasználása ==
A szelén fotoelektromos tulajdonságú, emiatt fotocellák készítésére használható. A szelén sötétben az áramot alig vezeti, de megvilágítás hatására vezetővé válik. Ha a szelén [[arany (kémiai elem)|arannyal]] érintkezik, akkor megvilágítás hatására a fényerősséggel arányos erősségű áramot termel. Ezért megvilágításmérők készítéséhez alkalmazható. Az [[üveggyártás]]ban a szelén vörös és szürke módosulatát egyrészt az üveg színtelenítésére alkalmazzák, másrészt felhasználják az üveg vörös, rózsaszín vagy narancssárga színűre festéséhez is. Alkalmazzák a [[gumi]] [[vulkanizálás]]akor és a növények kártevőinek irtására is.

== Élettani jelentősége ==
{{nincs forrás|szakasz=igen}}
Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen esszenciális [[nyomelem]], mely minden sejtben megtalálható és nélkülözhetetlen sok enzim megfelelő biokémiai folyamatainak működéséhez. Kiemelten fontos a szelén a [[máj]] megfelelő működéséhez, a [[hasnyálmirigy]] működéshez, [[Férfi|férfiak]] számára a [[Here (anatómia)|herék]] és a [[Ondó|spermaképzés]] szempontjából lényeges.

Normál esetben étkezéssel bevihető a megfelelő mennyiség, ám az európai földeknek az utóbbi 60 év során lényegesen lecsökkent a szeléntartalmuk, így a táplálékkal már nem jut a szervezet elég szelénhez. Férfiak esetében szelénhiány gyakrabban előfordulhat, mivel szexuális aktus során viszonylag sok szelén távozik a spermiumokkal a szervezetből.

Szelénhiány esetén a májfunkciós értékei ([[Glutamil-oxálacetát-transzamináz|GOT]], [[Glutamát-piruvát-transzamináz|GPT]], [[Gamma-glutamil-transzferáz|GGT]]) akár 10-szeresére is emelkedhetnek a normálishoz képest, ám a szelén hiányát rendszerint későn diagnosztizálják, mikor már kizárható, hogy a beteg májfunkciós értékeit nem alkohol, vagy egyéb mérgező anyag, esetleg hepatitis vagy zsírmáj okozza.

Szelénhiány érezhető fizikai tünetei: álmosság, motivációhiány, nemzőképesség visszaesése.

== Források ==
* [[Erdey-Grúz Tibor]]: Vegyszerismeret
* Nyilasi János: Szervetlen kémia

== Jegyzetek ==
<references/>

== További információk ==
* a magyar Wikipédia szelént tartalmazó vegyületeinek listája [https://web.archive.org/web/20180420010357/https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?Se külső keresővel]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

[[Kategória:Nemfémek]]
[[Kategória:Oxigéncsoport]]
[[Kategória:Félvezetők]]