Szín forrásának megtekintése

{{egyért0|Ez a szócikk a színről, mint vizuális ingerről szól. Hasonló címmel lásd még: [[színek (heraldika)]], [[színtöltés]] (kvantumfizika), [[HTML-színkódok]].}}
{{más|Szín (isten)|akkád holdisten}}

[[Fájl:Színszóródás prizmán2.jpg|bélyegkép|jobbra|Színkép létrehozása prizmával]]'''Köznapi értelemben''' a '''szín''' a környezet tárgyainak látással érzékelhető azon tulajdonsága, amit olyan fogalmakkal írunk le mint a vörös, sárga, zöld és kék stb.

A különböző tárgyak a rájuk eső [[fény]]t különböző, rájuk jellemző módon nyelik el illetve verik vissza (színinger). Ez érvényes a fényáteresztés által okozott színes jelenségekre is.  Az emberi látás a visszaverődő fények egyedi sajátosságát (hullámhosszát) színként érzékeli. Agyunk pedig az érzékelt színt az adott tárgy tulajdonságaként értelmezi (érzéklet).

'''Tudományos szempontból''' a színészlelet olyan a látással érzékelhető fiziológiai érzet, amelyet a látható fény kelt, méghozzá a hullámhosszától függő minőségben.

A színek a [[Fény|fény hullámhosszával]] változnak. A látható fények kb. 380-760&nbsp;nm hullámhossz közé esnek. Ez a teljes látható színspektrum. Ezen belül a fény hullámhosszának változásával együtt változik az észlelt szín (vörös, vöröses narancs, narancs, narancsossárga, sárga stb. az ultraibolyáig), amely tehát az idegrendszerben képződött észlelet az adott hullámhosszú fényingerre.

[[Isaac Newton]] fedezte fel, hogy a fény különböző hullámhosszúságú sugarak összessége. A fény útjába állított prizma megtöri a sugarak útját, és a színek láthatóvá válnak (a szivárvány hét színe). A tárgyak színe a visszavert fénysugaraktól függ, a többit az anyag elnyeli. Monokromatikus színes fényt LED vagy lézer segítségével lehet előállítani. A LED fényforrások általában több hullámhosszon is sugároznak, de ezt az emberi látás egyetlen színű fényként észleli.

== A szín fogalma a Nemzetközi Világítástechnikai Szótár szerint ==
A '''szín''' a vizuális érzéklet azon tulajdonsága, amelynél valamely felület tulajdonságai hasonlóak az olyan észleletekhez, mint a vörös, sárga, zöld és kék, illetve ezek kombinációja<ref>{{cite web |url=
https://www.electropedia.org/iev/iev.nsf/display?openform&ievref=845-22-067

|title=IEC 60050 - International Electrotechnical Vocabulary - Hue |first= |last= |work=electropedia.org |year=2021 |accessdate=4 November 2023}} A szín legjobb definíciója a '''hue''' a Nemzetközi Világítástechnikai Szótárban</ref>
Az észlelt szín vizuális érzéklet, amit olyan szavakkal fejezünk ki, mint sárga, narancs, barna, vörös, rózsaszín, zöld, kék, vagy bíbor, illetve olyan akromatikus érzékletek nevével, mint [[fehér]], szürke, [[fekete]]; és olyan kifejezésekkel minősítünk, mint ragyogó, fakó, fényes, sötét, vagy ezek kombinációja.<ref>{{cite web |url= https://www.electropedia.org/iev/iev.nsf/display?openform&ievref=845-22-040

|title=IEC 60050 - International Electrotechnical Vocabulary - 845-22-40 (perceived) colour |first= |last= |work=electropedia.org |year=2022 |accessdate=13 May 2023}}</ref>
Az észlelt szín függ a színinger spektrális tulajdonságaitól, az ingert létrehozó felület méretétől, alakjától, szerkezetétől, és környezetétől; függ az észlelő adaptációs állapotától, tapasztalataitól, és a megfigyelthez hasonló érzékletere vonatkozó emlékeitől. A színészlelet kifejezhető, mint térfogati szín, fényszín, testszín, vagy Ganzfeld szín.<ref>Ganzfeld (''teljes tér'', német) effektus jön létre, ha a kísérleti személyt időben és térben tartósan egyenletes színinger hatásának tesszük ki. Az emberi agy ilyenkor a vizuális észleletekről független, kikapcsolt állapotba kerül.</ref> 
Irodalmi hivatkozások:<ref name="Bibliography">{{Cite web|url=http://www.colormatters.com/color-resources/bibliography|title=Bibliography|accessdate=2013-11-26|publisher=Color matters|author=L. Morton}}</ref> (angol)
Magyar szabvány:<ref name="Msz 9620">{{Cite web|url=http://vision.vein.hu/~schanda/CIE-ILV-MSz9620/20120201/9620_1.pdf|title=Fénytechnikai terminológia|accessdate=2013-11-26|publisher=Pannon Egyetem|work=Schanda János|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202225220/http://vision.vein.hu/~schanda/CIE-ILV-MSz9620/20120201/9620_1.pdf#|archivedate=2013-12-02}} Schanda professzor halála után szerverét a veszprémi egyetem felszámolta</ref> (12 szabványlap első lapja, kiegészítésekkel)

=== Színszám ===
A hétköznapi életben színek azonosítása tartalmazza annak [[színtelítettség|telítettség]]ét is és világosságát is. Amennyiben az ezektől elvonatkoztatott tulajdonságát akarjuk megadni, ehhez önálló azonosítóra van szükség. Számszerű kiértékeléseknél előnyös,ha ez mérőszámmal fejezhető ki, és így minőségi jellemzőként használható.

*Domináns színinger hullámhossz. Numerikus adat, számításokba bevonható, sajnálatos azonban, hogy színlátásunkkal nem arányos. Például egy nanométer eltérés a zöldek tartományában már észrevehető, de a a 700 és 780 nanométer közti színkülönbséget alig vesszük észre.
* Munsell. A színek azonosítását szám és betű jelzi, ezért numerikus számítások nem végezhetők vele. Albert Munsell halála után létrehoztak egy mérőszámot, amely nullától százig azonosítja a színeket, de ez nem hivatalos. Ennek két következménye van. Egyrészt a színvisszaadási index (CRI) méréséhez törtszámmal jellemzett Munsell mintákat is fel lehet használni (például a 4,5R 4/13 csak a részletes színatlaszban található meg). Másrészt ezzel a módszerrel kezelhetővé válnak az átmeneti értékek, például a 10Y (sárga) után folytonosan következik a 0,01GY (zöld-sárga), amelyek között észrevehetetlenül kis különbség van.
:{| class="wikitable" 
| sorszám || 0 || 10 || 20 || 30 || 40 || 50 || 60 || 70 || 80 || 90 || 100
|-
| azonosító || 10RP || 10R || 10YR || 10Y || 10GY || 10G || 10BG || 10B || 10PB || 10P || 10RP
|}
*Ostwald. Ez a színkör 24 egyenlő részből áll, amelyek neve nem numerikus. A kutatók ezen úgy segítenek, hogy nulla és 24 között arányos és folytonos számértékeket használnak.
*CIE 1931. Ez hivatalos ugyan, de színazonosító mérőszámot nem tartalmaz. Helyette ki szokták számítani a fehérnek a domináns színinger pontjával összekötő vonal irányát. Gyakran használják például így: <math>tg \phi</math>. Ez a módszer általánosan szokásos több színtér estén, bár az azonos színezetű vonalak egyiknél sem esnek pontosan egy egyenes vonalra. A színkör kezdőpontját a megvilágítás (a fehérpont) iránya adja meg; D65 fényforrás esetén kb. 622&nbsp;nm.
*CIELUV. Önálló színszámot kapott <math>h_{uv}</math> színezeti szög (hue angle) formájában. Ehhez először számítjuk az u'v' színezeti jellemzőket:
:<math>u' = \frac{4 X}{X + 15 Y + 3 Z} = \frac{4 x_n}{-2x_n + 12y_n + 3} = \frac{4 x}{-2x + 12y + 3}</math>
:<math>v' = \frac{9 Y}{X + 15 Y + 3 Z} = \frac{9 y_n}{-2x_n + 12 y_n +3} = \frac{9 y}{-2x + 12y + 3}</math> 
éppígy a megvilágításra vonatkozó értékeket (n, vagy 0 jelzi):
majd ebből az u*v* jellemzőket:

:<math>u^{*} = 13\;L^{*} (u' - u_n')</math>
:<math>v^{*} = 13\;L^{*} (v' - v_n')</math>

ennek ismeretében a színezeti szöget:

::<math>h_{uv} = \arctan\left(\frac{v^{*}}{u^{*}}\right)</math>
A színezeti szög kezdőpontja az u', illetve az u* pozitív iránya, és 360°-os szögben értelmezzük.

*CIELAB. A színezeti szög értelmezése épp olyan, mint a CIELUV színtérnél.
::<math>h^\circ_{ab} = \operatorname{atan}\frac{b^*}{a^*}</math> (a pozitív a* tengelytől indulva).
*CIECAM. A CIELAB színtér változata, azzal az igénnyel, hogy az azonos színezetű vonalak egyenesek legyenek. A színezeti szög mérésének kezdőpnotja az <math>a_c</math> pozitív értékeinek iránya. A színezeti szög értéke az óramutató járásával ellentétes irányban növekszik.
*COLOROID. A színezetek iránya azonos a CIE1931 irányszögével, ezt az '''A''' színességi változó jeleníti meg, amely alfanumerikus, ezért közvetlen számításra nem használható. A COLOROID végpontja  a 625&nbsp;nm, ezen belülre esik a 622&nbsp;nm. Ugyanakkor a kezdőpont az A10 jelű 570,8&nbsp;nm hullámhosszágú sárga szín, amelynek irányszöge a CIE1931 színtérben 58° (D65 fényforrás esetén). A színezetek iránya fordított a CIE színháromszögre épülő többi színtérhez képst; az óramutató járásával egyező. Ezért van, hogy az 58°-os A10-től a színszámok növekszenek, például az A31,9 vörös szín irányába; ennek iránya a nulla fok (a CIE1931 színességi diagramon).
* HSV, HSL. Az RGB hármasból százalékos értéket képeznek, 60-nal való szorzással számítják a színezeti szöget (h, hue). Ennek végpontja ezért a 300°.

== A színek jellemzői ==
Különbséget kell tennünk színinger és színészlelet között. A ''színinger'' (színes fényinger) a tudatunktól és látásunktól független természeti jelenség.

A ''színészlelet'' a színinger által létrehozott, az emberi látás és a tudat által létrehozott változata a színes jelenségeknek.

Az alábbiakban e kettőt egymással összehasonlítva írjuk le.

=== A fényszínek ===
Ennek kettős értelmezése van. A szabvány szerint azok a színek, melyek közvetlenül egy fény forrásból jutnak a szemünkbe, színes fények (perceived colour 17-22-040). A fényvisszaverő felületekről (szekunder fényforrásról, hivatalosan: önvilágító szín luminous colour 17-22-045) érkező fényt ugyanígy érzékeljük. Hasonlóképpen ''nem önvilágító szín'' (non-luminous color 17-22-046) az, amely fényáteresztő, vagy diffúz fényforrásból származik.<ref name="non-luminous">{{Cite web|url=https://cie.co.at/eilvterm/17-22-046|title=nem önvilágító szín|accessdate=2023-12-06|publisher=CIE}}</ref>

A [[Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság]] 2020-ban értelmezett egy új mennyiséget a fényforrások minőségének kereskedelmi jelzésére, és ezt magyarul szintén fényszínnek nevezzük [[Színhőmérséklet#Világítástechnika]] (a német Lichtfarbe tükörfordítása).

=== Tárgyszín ===
Azok a színek melyek egy tárgyról vissza verődve vagy azon áthaladva jutnak a szemünkbe, a tárgyszínek 17-22-042.

Főszínei az additív színingerkeverés esetén (17-23-30 additive mixture of colour stimuli) cián, bíbor, sárga CMYK ( cyan - Magenta - Yellow) A "K" a Black jelöli, mert a valóságban nem vagyunk képesek előállítani tiszta tárgyszínt, melynek mindegyike tartalmaz feketét, valamint fehéret így szűrkét kapunk összekeverésük után a fekete szín pótlása így szükséges. Szubtraktív színinger keverés esetén a tárgyszínek feketére egészítik ki egymást.

=== Felületszín ===
Az a szín, mely felületről visszaérkezik a szeműnkbe. A fehér fényből visszavert színek adják a felület színét!

=== A színek a gyakorlatban ===

'''A Színhőmérséklet'''

A csillagászatban használatos hőmérsékleti színskála fehér, sárga, narancssárga és vörös, vannak köztes színek. A színosztályok a következők: O (25 000), B (kékes), A (kék-fehér), F (10 000), sárga-fehér (6 000), narancssárga (4 000) és vörös (3 000) Kelvin fokba amit a csillagok látszólagos színeinek a meghatározására készítettek. A izzó színhőmérséklete is ez alapján van meghatározva!

==== Színezet ====
[[Kép:BYR color wheel.svg|bélyegkép|A tizenkét osztású színkörben a komplementer színpárok átlósan egymással szemben helyezkednek el]]
A színkörön elhelyezkedő tiszta színek megnevezése (sárga, sárgásnarancs, narancssárga stb.). Az emberi szem kb. száz színárnyalatot tud elkülöníteni a színkörben
:a) ''[[Kiegészítő színpárok|Kiegészítő (komplementer) színek]]:'' A színkörben egymással szemben álló színek: vörös-zöld, sárga-lila, kék-narancs.
:b) ''Hideg és meleg színek:'' A színek különböző hőérzetet keltenek bennünk. A sárga-vörös oldal a tűz melegére emlékeztet, a kék-zöld pedig a jeges téli hideg érzetét kelti. Néhány szín hőhatása a környezet színétől függ, pl. a lila a hidegebb színek között meleg hatású. Hideg színekkel is kelthető meleg érzet, ha más színek környezetébe kerülnek, pl. a sárgászöld a kékek és a zöldek között meleg színhatású. A színekkel térbeliséget is kifejezhetünk. Sötét háttér előtt a világos, meleg színek közelebbinek, a sötétebb hideg színek pedig távolabbinak látszódnak. Abszolút meleg szín a narancssárga, és abszolút hideg szín a kékeszöld.
:c) ''A színek hangulati hatása:'' Az emberek közérzetét és hangulatát a vegetatív idegrendszeren keresztül a színek is befolyásolják, pl. a hideg, sötét színek komor, nyomasztó hatásúak és szomorúságot keltenek. A meleg, világos színek barátságos, könnyed hatásukkal pedig kellemes hangulatot biztosítanak.

==== Tónus (valőr) ====
A színek különböző világossági és sötétségi foka. Legvilágosabb a sárga, legsötétebb pedig az ibolya (sötét lila). A valőr kifejezés a festészet gyakorlatában használatos. A Világítástechnikai Szótár francia változatában ez a kifejezés csupán annyit jelent: ''érték'', például ''845-04-72 valeur réflectométrique'' = reflektométeres mérés eredménye.

==== Telítettség ====
:a) ''Telt színek: a színkör tiszta színei, melyekhez sem fehér, sem fekete szín nincs hozzá keverve.''
:b) ''Tört színek:'' fehér hozzáadásával a telt színeket kivilágosítjuk (derítjük), fekete hozzá adásával pedig sötétítjük (tompítjuk). Tört színeket kapunk akkor is, ha a tiszta színekhez szürkét adunk, vagy a [[kiegészítő színpárok]]at egymással összekeverhetjük.

== A színek tulajdonságai ==
{{idézet 3|a magyarban a szín szó használatát kerülni kell, és mindenütt a színészlelet, illetve a színinger szavakat célszerű használni|Lukács Gyula: A MOMCOLOR színmérők története|45%|right|#DFAF00|rquote=1}}
A hétköznapi életben és a méréstechnikában eltérő elnevezéseket használunk.<ref>{{cite journal |quotes= |last=Lukács |first=Gyula |authorlink= |coauthors= |year=1992 |month=4 |title=Helyes szóhasználat a színmérésben|journal=Mérés és Automatika |volume=40 |issue=4 |pages=228–235 |id= |url= |accessdate= }}</ref>
A szín elsősorban a dolgok színes tulajdonságát fejezné ki. Azonban a hétköznapi nyelv és a szakma eltérő, az előbbi ide sorolja a „fehér színt” és a „fekete színt” is.{{jegyzet*|A Napból érkező semleges fehér szín megváltoztatható, ha valamilyen hatás torzítja a spektrumot pl. visszaverődés útján (reflexió), vagy azáltal, hogy áthalad valamin (transzmisszió, szűrt fény, pl. felhős ég) útján. Van tehát spektruma, amely jellemzi (pl. hidegfehér, melegfehér stb.)}} Valamennyi grafikusan szemléltetett színtérnek egyenrangú része a fehér is és a fekete is. Ha mégis a felületeknek az akromatikustól eltérő színes tulajdonságát akarjuk kifejezni, akkor a színezet (angolul hue) szót használjuk. A Nemzetközi Világítástechnikai Szótár<ref>{{cite book|title=International Lighting Vocabulary, CIE 17.4|publisher=CIE–IEC|year=1986}} A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság közös közleménye, megtekinthető az [http://www.electropedia.org Electropedia szolgáltatónál] továbbá az MSz 9620 Fénytechnikai terminológia</ref> ezzel a szóval kétféle értelemben jelöli a színezetet. Unitary hue (egységszín; észlelhető, de a saját nevén kívül más névvel nem illethető színezet) és Colour primaries (alapszíningerek: a trikromatikus rendszer három alapszíne).

Ha egy tárgyra színes fényt vetítünk, vagy a tárgy maga színes; vagy mindkét feltétel teljesül, akkor a róla visszaverődő fény spektruma hiányos; egyenlőtlen – vagyis színes. Ezt színes fényingernek nevezzük. Műszeres mérését a ''színinger metrika'' feladata ellátni. Az emberi látószerv képes a fénynek ezt a tulajdonságát érzékelni, ekkor a látószervben színes fényérzéklet keletkezik. A látóideg által az agyba továbbított érzékletet az agy feldolgozza, és a látókéregben színes észlelet keletkezik. Az észleletet az emberi agy hangulatának, pszichológiai beállítottságának megfelelően értékeli. Ilyen jelenség például a ''szukcesszív színkontraszt'' (a színingerek megítélése azok egymás utánisága alapján). A szín kifejezést önmagában használni megtévesztő<ref>{{cite web |url= http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr72/moncolor.pdf |title=A MOMCOLOR színmérők története |first=Gyula |last=Lukács |work=muszeroldal.hu |year=2003 |accessdate=4 November 2011}} Előadás a tatai Kolorisztikai Szimpóziumon 2003-ban</ref>

Az elektromágneses sugárzás emberi [[szem]] által [[látás|látható]] tartományba eső részére érzékeny a szem [[retina|retinája]], de a különböző [[hullámhossz]]ú fényekre másként reagál, ez okozza a különböző színüket. Háromfajta érzékelő fotopigmentet lehet megkülönböztetni, melyek érzékenysége a [[vörös]], a [[zöld]] és a [[kék]] színeknél a legerősebb. A látórendszer fontos tulajdonsága a színállandóság, tehát az agy a színeket nem abszolút módon azonosítja, hanem relatív úton, a környezethez hasonlítva.

Egy szín származhat [[monokromatikus sugárzás|monokromatikus]] fényből, ha egy adott [[hullámhossz]]úságú fénysugarat észlelünk, vagy több fény keverékéből, ha több különböző hullámhosszúságú fénysugár összességét érzékeljük. A szemünk ugyanúgy sárgának érzékeli a sárga színnek megfelelő hullámhosszú fényt, mint a vörös és a zöld színeknek megfelelő hullámhosszú fények keverékét stb. Vannak színek, amelyeknek nincs monokromatikus megfelelője, csak színkeveréssel állíthatók elő, például a bíbor.

Azt a színt, amely a teljes spektrumon azonos intenzitású, [[fehér]]nek nevezzük. Mivel a legtöbb élőlény, így az emberek [[látás]]a is a [[Nap]] spektrumához igazodott, az érzékelés szempontjából a Napból érkező fényt is fehérnek nevezhetjük, noha ez csak a látható tartományban egyenletes.
A [[fekete]] színt nemcsak fény, hanem a fény teljes hiánya is kiválthatja.

Az elnevezési problémák a magyarhoz hasonlóan a német nyelvben is zavart keltenek. Erre utalva a Nemzetközi Világítástechnikai Szótár a következőket írja (eredetileg angolul):
:A szín (Farbe) kifejezést gyakran használják a színérzéklet (Farbempfindung) szinonimájául. A szín kifejezést a színezetre (Farbvalenz) vonatkozóan nem szabad használni, hacsak a szövegkörnyezetből ki nem derül a jelentése.<ref>{{cite web |url=https://www.electropedia.org/iev/iev.nsf/display?openform&ievref=845-23-001 |title=IEC 60050 - International Electrotechnical Vocabulary - 845-23-01 Colour|first= |last= |work=electropedia.org |year=2021 |accessdate=13 May 2023}} A német szöveg hivatalos változata csak könyvalakban jelent meg, az internetes változatból hiányzik.</ref>

=== Színek érzékelése ===
{{idézet 3|A szín élet. A színek nélkül halott lenne a világ. Őseszmék a színek, a kezdettől való színtelen fénynek és ellentétpárjának, a színtelen sötétségnek a gyermekei. Mint a láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket|Johannes Itten, 1970 |45%|right|#DFAF00|rquote=1}}

Az érzékelés és megfigyelés típusa szerint a következő osztályokat állíthatjuk fel:<ref>{{cite book|last=Nemcsics|first=Antal |title=Színtan|publisher=Tankönyvkiadó|year=1977|location=Budapest}}</ref>

* A megfigyelt szín
** Fizikai leírása, pszichofizikai tulajdonságok
** Osztályozás, rendszerezés, színminta atlaszok
** Azonosítás, összehasonlítás, mérés
* A cselekvő szín
** Keverés (additív, szubtraktív)
** Színharmóniák: komplementer harmóniák, összetett harmóniák
** Színkontraszt: sötét–világos, hideg–meleg, komplementer, mennyiségi, szimultán, szukcesszív színkontraszt
* Az alkotó szín
** Színöröm, színasszociáció, színszimbólum
** Szín és az ember: művészeti, színkedvelési ismeretek
** Szín és a tárgyi világ: struktúra, forma és tér

=== Színek rendszerezése ===
A történelemben több ízben alkottak már színrendszereket. A színeket kezdetben csak megnevezésük azonosította: ásványi, állati, vagy növényi származék. Az alább felsorolt rendszerek jelenleg is használatosak; kereskedelmi, vagy műszaki alkalmazásokban. A színek történetiségét José Luis Caivano dolgozta fel a Buenos Aires-i egyetemen<ref>{{cite web |url=http://www.fadu.uba.ar/sitios/sicyt/color/bib1.htm |title=Chronological Bibliography on Color Theory Part 1. |first=José Louis |last=Caivano |work=fadu.uba.ar |year=2007 |accessdate=24 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111017143315/http://www.fadu.uba.ar/sitios/sicyt/color/bib1.htm# |archivedate=2011-10-17 }}</ref> és<ref>{{cite web |url=http://www.fadu.uba.ar/sitios/sicyt/color/bib2.htm |title=Chronological Bibliography on Color Theory, Part 2. |first=José Louis |last=Caivano |work=fadu.uba.ar |year=2007 |accessdate=24 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111017134256/http://www.fadu.uba.ar/sitios/sicyt/color/bib2.htm# |archivedate=2011-10-17 }}</ref> Általánosan használható szabad színszámító szolgáltatás található az easyRGB honlapján<ref>{{cite web |url= http://www.easyrgb.com/index.php?X=TINT |title=EasyRGB - The inimitable RGB and COLOR search engine |first= |last=IRO Group Limited|work=easyrgb.com |year=2012 |accessdate=2 April 2012}}</ref>
* [[Munsell-skála|Munsell színminta atlasz]] A színminta atlasz végén külön táblázatot találunk az akromatikus színek számára (fehértől a feketéig)
* NCS (Natural Colour System)<ref>{{cite book|last=Bergström|first=Berit|title=Colour Choices - A Pracitioner's Guide to Colour Scheming and Design|publisher=The Scandinavian Colour Institute AB|year=2008}}Az NCS tankönyv</ref> Anders Hård (a rendszer alkotój)<ref>{{cite journal|title=NCS - Natural Color System: A Swedish Standard for Color Notation|first= Anders|last=Hård| coauthors= Lars Sivik|journal= Color Research and Application|year(1981|month=6}}</ref>
* [[Pantone]]<ref>{{cite web |url=http://www.printingtalk.com/news/xri/xri117.html |title=Pantone Acquisition Completion For X-Rite |first= |last= |work=printingtalk.com |year=2010 |accessdate=6 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081202181819/http://www.printingtalk.com/news/xri/xri117.html# |archivedate=2008-12-02 }}</ref> Ez a rendszer a nyomdászati CMYK rendszerezés szerinti színazonosítókat használja<ref>{{cite web |url=http://www.mfk.unideb.hu/userdir/dmk/docs/20071/07_1_11.pdf |title=A színtan alapjaitól a nyomtatásig |first=Erika |last=Perge |work=mfk.unideb.hu |year=2008 |accessdate=6 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120528074631/http://www.mfk.unideb.hu/userdir/dmk/docs/20071/07_1_11.pdf# |archivedate=2012-05-28 }} 5. oldal</ref> Pantone közelítő színek táblázata<ref>{{cite web |url=http://www.vetinfo.hu/pss/pantoneszinek |title=Pantone színskála |first= |last= |work=vetinfo.hu |year=2011 |accessdate=7 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111114153919/http://www.vetinfo.hu/pss/pantoneszinek# |archivedate=2011-11-14 }}</ref> Pantone Coated 100C–814C, Pantone Uncoated 100U–814U
* [[DIN]] (Deutsche Institut für Normung)<ref>{{cite web |url= http://www.fnf.din.de/cmd?contextid=fnf&bcrumblevel=1&subcommitteeid=54738895&level=tpl-untergremium-home&committeeid=54738895&languageid=en |title=NA 025 Colour Standards Committee |first= |last= |work=fnf.din.de |year=2011 |accessdate=6 November 2011}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.farbe.com/din01.htm |title=DIN-6124 Farbsättigung |first= |last= |work=farbe.com |year=2003 |accessdate=6 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120216163137/http://www.farbe.com/din01.htm |archivedate=2012-02-16 }}Farbsystem nach Richter</ref> A CIE színmérő rendszer szabványszáma: DIN 5033.<ref>{{cite web |url= http://www.kern-gmbh.de/index.html?/kunststoff/service/lackierung/ral.htm |title=Technische Kunststoffteile und Halbzeuge |first= |last= |work=kern-gmbh.de |year=2011 |accessdate=15 November 2011}} Eurocolor összehasonlító táblázat</ref> DIN6164 szerinti TSD rendszer:
** T: Bunt'''T'''on 1–24,99 színezet
** S: '''S'''ättigung 0–16 telítettség
** D: '''D'''unkelstufe 0–10 sötétségi fokozat
* RAL Farben<ref>{{cite web |url=http://www.ral-farben.de/ |title=RAL – Farben machen den Unterschied &#124; RAL-Farben.de |first= |last= |work=ral-farben.de |year=2011 |accessdate=6 November 2011 }} [http://www.korrosionsschutzshop.de/cms/lack-farbe/ral-farben-und-din-normen Példák: a korrózióvédelem szabványai hivatkoznak a RAL színtáblázatokra] {{Wayback|url=http://www.korrosionsschutzshop.de/cms/lack-farbe/ral-farben-und-din-normen |date=20111022013210 }}</ref> Német szabványokba beágyazva. RAL&nbsp;1000–RAL&nbsp;9022 (RAL&nbsp;Classic), RAL&nbsp;000&nbsp;15&nbsp;00–360&nbsp;92&nbsp;05 (RAL&nbsp;Design), RAL&nbsp;110-1–RAL&nbsp;870-M (RAL&nbsp;Effect)
* BS (British Standard) BS381C, BS2660, BS5251, BS4800
* COLOROID színatlasz<ref>{{cite web |url=http://colourandlight.hu/index.php/coloroid-szinrendszer.html |title=Color & Light - A Coloroid színrendszer leírása |first= |last= |work=colourandlight.hu |year=2011 |accessdate=6 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120206104844/http://colourandlight.hu/index.php/coloroid-szinrendszer.html# |archivedate=2012-02-06 }}</ref><ref>{{cite web|url=https://www.mszt.hu/mszt/portal/user/anon/page/default.psml/js_panename/msztStandardDetails?cikkszam=121761|title=MSZ 7300:2002 COLOROID-színrendszer|first=|last=|work=mszt.hu|year=2011|accessdate=6 November 2011}}{{Halott link|url=https://www.mszt.hu/mszt/portal/user/anon/page/default.psml/js_panename/msztStandardDetails?cikkszam=121761 |date=2018-11 }}</ref> Leírása és beszkennelt táblázatai a Debreceni Egyetemen megtalálhatóak<ref>{{cite web |url=http://www.mfk.unideb.hu/userdir/perge/Sz%EDnek/szinatlasz.pdf |title=COLOROID színatlasz |first=Antal |last=Nemcsics |work=mfk.unideb.hu |year=2011 |accessdate=7 November 2011 }}{{Halott link|url=http://www.mfk.unideb.hu/userdir/perge/Sz%EDnek/szinatlasz.pdf |date=2018-11 }}</ref>
* OSA (Optical Society of America) színminta atlasz ismertetője (megtekinthető belőle egy lap képe)<ref>{{cite web |url=http://www.fis.unipr.it/home/fernando.fermi/software_colorimetria/Teo-OSA%20Atlas.html |title=OSA Atlas |first= |last= |work=fis.unipr.it |year=2006 |accessdate=9 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140815013101/http://www.fis.unipr.it/home/fernando.fermi/software_colorimetria/Teo-OSA%20Atlas.html |archivedate=2014-08-15 }} Információ a Parmai Egyetem Fizika Tanszékéről</ref>
* RHS színlista (Royal Horticultural Society)<ref>{{cite web|url=http://www.azaleas.org/index.pl/rhsmacfan1.html|title=Azalea Society of America. RHS, UCL and RGB colors|first=|last=|work=azaleas.org|year=2010|accessdate=7 April 2012|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120403182022/http://azaleas.org/index.pl/rhsmacfan1.html#|archivedate=2012-04-03}}</ref>
* UCL (Universal Color Language)<ref>{{cite web |url=http://www.azaleas.org/index.pl/azcolorhelp.html#ucl |title=Azalea Society of America. Terminology of UCL system |first= |last= |work=azaleas.org |year=2012 |accessdate=7 April 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120403165917/http://azaleas.org/index.pl/azcolorhelp.html#ucl#ucl |archivedate=2012-04-03 }}</ref>
* Радуга (Szivárvány)<ref>{{cite web|url=http://garezka.narod.ru/material/lab/specpredmeti/labcvet.doc|title=Лабораторные работы по курсу «Теория цвета и цветовоспроизведения»|last=Яковлев Михаил Кузьмич}} Etalonokon alapuló színgyűjtemény</ref>
Kémiai csoportok szerint rendezett, igen fontos gyűjtemény a [[Colour Index International]].<ref>{{cite web |url= http://www.colour-index.org/ |title=Colour Index International |first= |last= |work=colour-index.org |year=2011 |accessdate=6 November 2011}}</ref><ref>{{cite web |url= http://www.dyespigments.com/colour-index.html |title=Colour Index, CI Number, Colour Index Number, Features of the Colour Index |first= |last= |work=dyespigments.com |year=2011|accessdate=6 November 2011}}</ref> Ennek célkitűzése összegyűjteni a szabadalmi oltalom alatt álló színezékeket (festékeket és pigmenteket egyaránt).

Az élelmiszeradalékok európai rendszere az E-100 és E-181 között sorolja fel az [[E-számok#E100-e200|élelmiszerszínezékeket]]. Az Európai Közösség másik dokumentuma az EINECS,<ref>{{cite web |url=http://ec.europa.eu/environment/chemicals/exist_subst/einecs.htm |title=European Commission - Environment - Chemicals |first= |last= |work=ec.europa.eu |year=2010 |accessdate=6 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111221023427/http://ec.europa.eu/environment/chemicals/exist_subst/einecs.htm# |archivedate=2011-12-21 }}</ref> amely más szempontok szerint osztályozott színezékeket is tartalmaz, többek között a kozmetikai felhasználásúakat. Az élelmiszeradalékokat<ref>{{cite web |url=http://www.access.gpo.gov/nara/cfr/waisidx_11/21cfr73_11.html |title=2011 CFR Title 21, Food and Drugs, Color Additives |first= |last= |work=access.gpo.gov |year=2011 |accessdate=6 November 2011 }}{{Halott link|url=http://www.access.gpo.gov/nara/cfr/waisidx_11/21cfr73_11.html |date=2018-11 }}</ref> az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] vonatkozásában kissé eltérő rendszerben azonosítják.<ref>{{cite web |url=http://www.access.gpo.gov/cgi-bin/cfrassemble.cgi?title=201121 |title=The Code of Federal Regulations |first= |last= |work=access.gpo.gov |year=2011 |accessdate=6 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111111042018/http://www.access.gpo.gov/cgi-bin/cfrassemble.cgi?title=201121# |archivedate=2011-11-11 }}</ref>

Önálló japán színgyűjteményt találunk ''Toyo Color Finder Color Guide'' néven<ref>{{cite web |url=http://www.uvprocess.com/product.asp?code=GRAPHIC++Q |title=TOYO COLOR FINDER COLOR GUIDE |first= |last= |work=uvprocess.com |year=2011 |accessdate=7 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120527155031/http://www.uvprocess.com/product.asp?code=GRAPHIC++Q |archivedate=2012-05-27 }}</ref>

Az Egyesült Államok kormányzati és honvédelmi célokra önálló színszabványt bocsátott ki.<ref>{{cite web |url=http://www.wbdg.org/ccb/FEDMIL/fedstd595b.pdf |title=Federal Standard: Colors Used in Government Procurement |first= |last= |work=wbdg.org |year=2007 |accessdate=7 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091007104047/http://www.wbdg.org/ccb/FEDMIL/fedstd595b.pdf# |archivedate=2009-10-07 }} A szabvány színezékek azonosításán alapul</ref> Fontos szabványosítási lépés volt az ISCC-NBS ''Universal Color Language'',<ref>{{cite web |url=http://www.iscc.org/pdf/PC54_1724_001.pdf |title=Twenty-Two Colors of Maximum Contrast |first=Kenneth Low |last=Kelly |work=iscc.org |year=2011 |accessdate=31 January 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120527011727/http://www.iscc.org/pdf/PC54_1724_001.pdf# |archivedate=2012-05-27 }}</ref> könyv formájában is<ref>{{cite book|title=Color – Universal language and dictionary of names|last=Judd|first=Deane B|coauthors=Kenneth L. Kelly|publisher=U.S. Dept. of Commerce, National Bureau of Standards|pages=440|year=1976|location=Washington}}</ref>

A CMYK alapokon tervezett<ref>{{cite web |url= http://www.hks-farben.de/ |title=HKS Colours - Home |first= |last= |work=hks-farben.de |year=2011|accessdate=7 November 2011}}</ref> digitális színatlaszt Németországban dolgozták ki<ref>{{cite web |url= http://www.colouratlas.com/ |title=DIGITALER FARBATLAS 4.0 - Farbvergleiche und Farbharmonien |first= |last= |work=colouratlas.com |year=2011 |accessdate=7 November 2011}}</ref>

Az Európai Unió saját színkezelő rendszere a European Color Initiative<ref>{{cite web |url= http://www.eci.org/doku.php?id=en:start |title=ECI |first= |last= |work=eci.org |year=2011 |accessdate=7 November 2011}} European Color Initiative</ref>

=== Színek típusai ===
[[Fájl:Tint-tone-shade.svg|bélyegkép|250px|Színek kategóriái. Középen felülről lefelé: tört, pasztell és barna színek]]
* Telített színek – színtelítettsségük igen nagy, [[Munsell-skála]] esetén pl. C 15-nél nagyobb, igen kevés szürke tartalommal (a kék szín krómája akár 26 is lehet), angolul: ''strong colours''
* Élénk színek – nagy színtelítettségű, világos színek (szürke tartalmuk világos), angolul: ''vivid colours''
* Tört színek – telítetlen és igen világos színek (szürke tartalmuk világos). Munsell jellemzőik: 9V/2C, angolul: ''pale colours''
* Pasztell színek – közepesen világos, de viszonylag telített (tiszta) színek, közepes szürke tartalommal. Munsell jellemzőik: 6-8V és 4-6C, angolul: ''moderate colours''
* Barna színek – Alacsony telítettségű színek nagy szürke tartalommal (főként a sárga és narancs színek sötét változatai). Munsell jellemzőik: 6-9V és 4-8C, angolul: ''brown colours''

Bővebben: Színország törvényei, CD-lemez<ref>{{cite web |url= http://kepes.society.bme.hu/Tagok/Nemcsics/publikaciok.pdf |title=Nemcsics Antal: Jelentősebb publikációk, könyvek, oktató filmek, CD-ROMok |first= |last=Nemzetközi Képes Társaság |work=kepes.society.bme.hu |year=2004 |accessdate=26 November 2011}}</ref>

{| class="wikitable" style="text-align: center;"
|-
! rowspan=3 | Név
! colspan=3 | COLOROID
! colspan=3 | Munsell
! colspan=3 | RGB (külön)
! rowspan=2 | RGB<br />(hex)
|-
! A!!T!!V!!H!!V!!C!!R!!G!!B
|-
!színezet!!telítettség!!világosság!!színezet!!világosság!!króma!!vörös!!zöld!!kék!!jel
|-
| colspan=11 | tört színek (Nemcsics: Színdinamika<ref>{{cite book|first=Antal|last=Nemcsics|title=Színdinamika. A színes környezet tervezése|publisher=Akadémiai Kiadó|year=2009|isbn= 9789630580274}}</ref>)
|- bgcolor="#E8E7D3" style="color:black;"
| alument<ref>Alument: nagy nyomás alatt különféle formákra öntött aluminium</ref>||10||12||90||5GY||9||2||232||231||211||E8E7D3
|- bgcolor="#F0E4D7" style="color:black;"
| lenszőke||15||10||90||2,5Y||9||2||240||228||215||F0E4D7
|- bgcolor="#E7D7CB" style="color:black;"
| melegfehér||20||10||85||10YR||9||2||231||215||203||E7D7CB
|-
| colspan=11 |pasztell színek
|- bgcolor="#ECEAA4" style="color:black;"
| pasztellsárga||10||37||90||2,5GY||9||4||236||234||164||ECEAA4
|- bgcolor="#DB8199" style="color:black;"
| pasztellrubin||34||27||60||10RP||6||8||219||129||153||DB8199
|- bgcolor="#DEB8B5" style="color:black;"
| pasztellvörös||30||10||75||5YR||8||2||222||184||181||DEB8B5
|- bgcolor="#AB959E" style="color:black;"
| krappbíbor||40||7||60||10RP||6||2||171||149||158||AB959E
|- bgcolor="#C1B5C5" style="color:black;"
| pasztellviola||45||7||72||10P||8||2||193||181||197||C1B5C5
|- bgcolor="#C8B3C4" style="color:black;"
| pasztell-lila||43||10||72||2,5RP||8||2||200||179||196||C8B3C4
|- bgcolor="#96BEDC" style="color:black;"
| nürnbergi kék||54||37||70||7,5B||8||4||150||190||220||96BEDC
|- bgcolor="#ABC8AC" style="color:black;"
| Metternich-zöld||71||10||75||2,5G||8||4||171||200||172||ABC8AC
|-
| colspan=11 |barnák
|- bgcolor="#847252" style="color:white;"
| umbra||14||10||45||2,5Y||5||4||132||114||82||847252
|- bgcolor="#9E7303" style="color:white;"
| sienna||15||22||47||2,5Y||5||10||158||115||3||9E7303
|- bgcolor="#D8AC7B" style="color:white;"
| kaseli barna||16||27||70||10YR||7||4||216||172||123||D8AC7B
|- bgcolor="#BE8A40" style="color:white;"
| égetett okker||16||27||57||10YR||6||6||190||138||64||BE8A40
|- bgcolor="#8F805C" style="color:white;"
| dohánybarna||13||12||50||5Y||6||4||143||128||92||8F805C
|- bgcolor="#7C5A35" style="color:white;"
| anatóliai barna||20||10||37||10YR||4||4||124||90||53||7C5A35
|- bgcolor="#7D6350" style="color:white;"
| csokoládébarna||21||7||40||10YR||5||2||125||99||80||7D6350
|- bgcolor="#86553A" style="color:white;"
| négerbarna||23||10||37||5YR||4||6||134||85||58||86553A
|- bgcolor="#BE6C5C" style="color:white;"
| pontusi vörös||26||17||50||10R||6||8||190||108||92||BE6C5C
|- bgcolor="#815557" style="color:white;"
| van Dyck-barna||32||7||37||5R||4||4||129||85||87||815557
|- bgcolor="#917641" style="color:white;"
| zöldesbarna||15||14||44||2,2Y||4,6||4,8||145||118||65||917641
|-
| colspan=11 |Lukács Gyula: Színmérés<ref>{{cite book|first=Gyula|last=Lukács|title=Színmérés|publisher=Műszaki Könyvkiadó|location=Budapest|year=1982|isbn= 963-10-4484-X}}</ref>
|- bgcolor="#ECC529" style="color:black;"
| kadmiumsárga||13,8||61||78||4Y||8||15,5||236||197||41||ECC529
|- bgcolor="#FEBF00" style="color:black;"
| MI 8618-78<ref>MI 8618-78 Műszaki Irányelvek. Közli: Lukács Gyula: Színmérés</ref>||15||57,7||76,6||3,3Y||7,81||15,8||254||191||0||FEBF00
|- bgcolor="#9F0201" style="color:white;"
| MI 8618-78||31,5||12,5||25,5||8,9R||2,97||13,8||159||2||1||9F0201
|- bgcolor="#A00A22" style="color:white;"
| kárminpiros||31,8||17||28||7,8R||3,3||12,9||160||10||34||A00A22
|- bgcolor="#22692A" style="color:white;"
| smaragdzöld||71||7||32||0,8G||3,8||8,13||34||105||42||22692A
|- bgcolor="#007E55" style="color:white;"
| türkizzöld||63||13||31||9,5G||3,6||8,13||0||126||85||007E55
|- bgcolor="#E8E3D6" style="color:black;"
| RAL9001 krémfehér||16||26||89||2,5Y||9||0,8||232||227||214||E8E3D6
|- bgcolor="#D7D6C8" style="color:black;"
| RAL9002 szürkésfehér||21||5,1||83||8,2Y||8,5||0,5||215||214||200||D7D6C8
|}
A COLOROID ''színharmóniák szempontjából egyenletes'' lépésközű rendszer, a [[Munsell-skála|Munsell]] viszont ''érzékelés szempontjából egyenletes''. Ezért, és az igen telített színek matematikai kezelése miatt a táblázat csak tájékoztató jellegű. A táblázat kiinduló adatai egytől egyig szakkönyvekből származnak.

=== Színek funkciója ===
[[Biztonsági szín- és alakjelek]]: grafikus szimbólumok ISO 7010:2003, illetve ISO 3864,<ref>{{cite web |url= http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail.htm?csnumber=31020 |title=ISO 3864-2:2004 - Graphical symbols -- Safety colours and safety signs -- Part 2: Design principles for product safety labels |first= |last= |work=iso.org |year=2011 |accessdate=30 November 2011}}</ref> színek MSZ 17066:1985,<ref>{{cite web|url=http://mbev.hu/munkavedelmi-tablak.html|title=Munkavédelmi táblák - MBEV - Munka-, Biztonság- és Egészségvédelem cégkatalógusa|first=|last=|work=mbev.hu|year=2011|quote=MSZ 17066:1985|accessdate=29 November 2011|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110914063350/http://www.mbev.hu/munkavedelmi-tablak.html#|archivedate=2011-09-14}}</ref> utánvilágító festékek: DIN&nbsp;67510:2002

[[Országos tűzvédelmi szabályzat]]<ref>{{cite web |url=http://www.piroprev.hu/jog/OTSZ-20080222-reszlet-teljes-biztonsagi_jelek.pdf |title=9/2008 (II. 22) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Biztonsági jelekre vonatkozó részletek |first= |last=Krizsanits |work=piroprev.hu |year=2009 |accessdate=29 November 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110929103758/http://www.piroprev.hu/jog/OTSZ-20080222-reszlet-teljes-biztonsagi_jelek.pdf |archivedate=2011-09-29 }}</ref>

== A látható fényspektrum színei ==
{|class=wikitable style="margin: 1em 0em 1em 1em; clear: right"
!style="text-align: left"|Szín
! abbr="wavelength" | Hullámhossztartomány
! abbr="frequency" | Frekvenciatartomány
|-align="center" bgcolor="#DF0000" style="color:white;"
!style="text-align: left"|[[vörös]]
|~ 640–750&nbsp;nm
|~ 480–405&nbsp;THz
|-align="center" bgcolor="#FF8000" style="color:white;"
!style="text-align: left"|[[narancssárga|narancs]]
|~ 590–640&nbsp;nm
|~ 510–480&nbsp;THz
|-align="center" bgcolor="#FFFF00" style="color:black;"
!style="text-align: left"|[[sárga]]
|~ 550–590&nbsp;nm
|~ 530–510&nbsp;THz
|-align="center" bgcolor="#00FF00" style="color:black;"
!style="text-align: left"|[[zöld]]
|~ 490–550&nbsp;nm
|~ 600–530&nbsp;THz
|-align="center" bgcolor="#00F0E0" style="color:black;"
!style="text-align: left"|[[cián (szín)|cián]]
|~ 485–500&nbsp;nm
|~ 620–600&nbsp;THz
|-align="center" bgcolor="#0000FF" style="color:white;"
!style="text-align: left"|[[kék]]
|~ 450–490&nbsp;nm
|~ 670–620&nbsp;THz
|-align="center" bgcolor="#7F00FF" style="color:white;"
!style="text-align: left"|[[lila|ibolya]]
|~ 360–430&nbsp;nm
|~ 790–670&nbsp;THz
|}

== Színkeverés ==
[[Fájl:AdditiveColorMixing.svg|bélyegkép|150px|Összeadó (additív) színkeverés]]
[[Fájl:SubtractiveColorMixing.png|bélyegkép|150px|Kivonó (szubtraktív) színkeverés]]
=== A Grassmann-törvények ===
[[Hermann Günther Grassmann]] szerint:
#Bármely színezet meghatározható három független érték alapján
#A keverék színezete nem függ az összekevert színek spektrális eloszlásától
#Két szín additív keverésénél a felület világossága növekszik
#Ha folytonosan változtatjuk az összegzett színingerek bármelyikét, akkor az eredményül kapott színinger is folytonosan változik

=== Színkeverés általánosan ===
[[Fájl:Additive colors.ogv|left|bélyegkép|Additív színkeverés CD tokokkal]]
Ha színes fénysugarakat összekeverünk, az eredmény egy kevert színű fénynyaláb lesz, amelyben az emberi érzékelés számára az egyes komponensek nem választhatók szét. Az ilyen fajta színkeverést ''összeadó színkeverésnek'' nevezik. Rendszeresen találkozunk vele [[televízió]]-nézéskor, vagy bármiféle színes kijelzős elektronikai készülékek használatakor. Az összeadó színkeverés ''alapszínei'' a <span style="color: #FF0000;">vörös</span> (piros), a <span style="color: #00FF00;">zöld</span> és a <span style="color: #0000FF;">kék</span>, ezeket különböző arányban keverve minden színt megkaphatunk, de csak azokat, amelyek a [[gamut]] belsejébe esnek. Az ezen kívülre eső színeket az emberi agyműködés (képzelet) adja hozzá.

Felületen való visszaverődéskor, szóródáskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti (abszorbeálja), kivonhatja, ezért látjuk a fehér fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. Azt a fajta színkeverést, amikor nem színek összeadásával, hanem színösszetevők kivonásával kapunk új színt, ''[[Szubtraktív színkeverés|kivonó színkeverésnek]]'' nevezzük. Legkézenfekvőbb példája a [[festőművészet]], amikor különböző színű festékek keverésével érjük el a kívánt színhatást, de a hagyományos színes fényképezés, nyomtatás is ezen az elven alapul. Ilyenkor a színes felület színének azt a színt érzékeljük, amely a megvilágító fehér fény spektrumából megmarad, a többi elnyelődik. A kivonó színkeverés ideális alapszínei a <span style="color: #FF00FF;">magenta</span> (bíbor), <span style="color: #FFFF00;">sárga</span> és a <span style="color: #00FFFF;">cián</span> (türkíz), de a színes nyomtatás fekete festéket is használ, a festészet pedig még többféle színt.

== Színbontás ==
[[Fájl:Opticks.jpg|bélyegkép|150px|Newton könyvének címlapja]]
Az összetett fénysugár egy [[prizma]] segítségével felbontható monokromatikus összetevőire. [[Isaac Newton]] írta le először, hogy a fehér fény sok-sok ilyen összetevőből áll.<ref>{{cite book|first=Isaac|last=Newton|title=A Principiából és az Optikából. Válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: Heinrich László|publisher= Kriterion Könyvkiadó - Európa Kiadó|location = Bukarest |year=1981|isbn = 963-07-2172-4}}</ref>

== A lézer ==
{{Bővebben|Lézer}}

== Színérzékelés ==
=== A szemben ===
{| class="wikitable"
!Típus || Név || Érzékenységi tartomány || Érzékenységi csúcs<ref name="Wyszecki">{{cite book
 | first = Günther
 | last = Wyszecki
 | authorlink = 
 | coauthors = Stiles, W.S.
 | year = 1982
 | title = Color Science: Concepts and Methods, Quantitative Data and Formulae
 | url = https://archive.org/details/colorscienceconc00unse
 | edition = 2nd ed.
 | pages = 
 | publisher = Wiley Series in Pure and Applied Optics
 | location = New York
 | isbn = 0-471-02106-7
}}</ref><ref>{{cite book
 | author = R. W. G. Hunt
 | year = 2004
 | title = The Reproduction of Colour
 | url = https://archive.org/details/reproductionofco0000hunt
 | edition = 6th ed.
 | pages = [https://archive.org/details/reproductionofco0000hunt/page/11 11]–12
 | publisher = Wiley–IS&T Series in Imaging Science and Technology
 | location = Chichester UK
 | isbn = 0-470-02425-9
}}</ref>
|-
|S || β || 400–500 [[Nanométer|nm]] || 420–440&nbsp;nm
|-
|M || γ || 450–630&nbsp;nm || 534–545&nbsp;nm
|-
|L || ρ || 500–700&nbsp;nm || 564–580&nbsp;nm
|}

Az emberi szemben háromféle színérzékelő receptorsejt van, ezek a csapok. A különböző hullámhosszú fény ezeket más és más mértékben stimulálja. A sárgászöld az L és M csapokat egyformán erősen, de az S csapokat kevéssé aktiválja. A vörös fény az L csapokat sokkal inkább, mint az M csapokat, és az S csapokat nehezen; a kék-zöld az M csapokat erősebben, mint az L csapokat, és az S csapokat egy kicsit erősebben, és a pálcikáknak is ez a fő stimulálója; az ibolyára majdnem kizárólag az S csapok válaszolnak.Az agy ezekből az információkból alkotja meg a különböző színeket a különböző hullámhosszakhoz (a rövidítés forrása a hullámhosszra utal: Long – Medium – Short).

Az L és M csapok pigmentjeinek génjei az X-kromoszómán öröklődnek. Ezek mutációja vezethet a színtévesztés gyakoribb típusaihoz. Az OPN1LW génnek sok változata alakult ki; Verrelli és Tishkoff 85 változatát találta meg 236 férfiban.<ref>Verrelli, BC; Tishkoff, S (2004). [http://dx.doi.org/10.1086/423287 "Color vision molecular variation."] ''American Journal of Human Genetics''. '''75''' (3), 363-375</ref> Ez a gén egy sárga színre érzékeny pigmentet kódol, és egyfajta tetrakromáziához vezet a nők 10 százalékában.<ref>[http://www.spie.org/x8849.xml?highlight=x2410 A biológiai színlátás inspirálja a mesterséges színészlelést.]</ref><ref>Roth, Mark (2006). [http://www.post-gazette.com/pg/06256/721190-114.stm "Egyes nők 100 millió színt láthatnak génjeiknek köszönhetően"] {{Wayback|url=http://www.post-gazette.com/pg/06256/721190-114.stm |date=20061108171635 }} ''Post-Gazette.com''</ref> A kékeszöldre érzékeny pigmentet kódoló OPN1MW gén változatai kevésbé vannak hatással a spektrális érzékenységre.

=== Színérzékelés az agyban ===
A színfelismerés kisgyerekkorban a jobb [[agyfélteke|agyféltekében]] történik, de a színek nevének megtanulásakor áttevődik a bal agyféltekébe.<ref>[https://index.hu/tudomany/kornyezet/sznvi081120/ A színek nevének ismerete agyféltekeváltást idéz elő] (Index.hu, 2008. november 20.)</ref><ref>[http://www.lelkititkaink.hu/color_teszt.html Az agyféltekék konfliktusa]</ref>

=== Színtévesztés, színvakság ===
{{Bővebben|Dikromatikus színlátás}}
A régebbi elmélet szerint színérzékelési hiányosságok főként akkor fordulnak elő, ha egy személy egy vagy több szín látására képes csapsejtje hiányzik vagy kevéssé érzékeny. Az újabb elmélet szerint szó sincs a csapok funkciójának elvesztéséről, hanem inkább az érzékenység eltolódásáról. Ha az alany kevesebb színt lát, akkor színtévesztő, ha pedig csak a szürke árnyalatait érzékeli a fehértől a feketéig, akkor színvak. 
Az újabb elméletet színszűrős szemüvegek igazolják, amikkel az alanyok képesek úgy látni, ahogy a többség.<ref name="hirado.hu">{{Cite web |url=http://www.hirado.hu/2014/11/01/jobb-helyzetbe-kerulhetnek-a-szintevesztok/ |title=Archivált másolat |accessdate=2016-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161011122013/http://www.hirado.hu/2014/11/01/jobb-helyzetbe-kerulhetnek-a-szintevesztok/ |archivedate=2016-10-11 }}</ref> Eszerint a jó színlátó, a színtévesztő és a színvak között nincs éles válaszfal;<ref name="hirado.hu"/> úgyhogy ma már a színtévesztéseket sem nevezik anópiának, hanem anomáliának. Agyi sérülések is okozhatnak színlátási zavarokat, ha a vizuális rendszer sérül.

=== Tetrakromázia ===
Míg a legtöbb ember trikromát, azaz háromféle színészlelő receptora van, addig sok állatnak négyféle. Közéjük tartozik néhány [[pókok|pókfaj]], a legtöbb [[erszényesek|erszényes]], [[madarak|madár]], [[hüllők|hüllő]], és a [[halak]] sok faja. Más fajok azonban csak két alapszínt látnak, vagy egyáltalán nem látnak színeket; ezeket '''dikromátoknak''', illetve '''monokromátoknak''' hívják. A rovaroknak van egy ibolyántúli receptoruk is kb. 360&nbsp;nm-nél, a vörös receptoruk rövidebb hullámhosszúságú (kb. 600&nbsp;nm), mint az emberé. A halak között van olyan faj is, amelynek hat receptora van.

Különbséget kell tenni a '''retinális [[tetrakromázia]]''' és a '''funkcionális tetrakromázia''' között. Az előbbiben négyféle színészlelő [[Receptor (érzékelés)|receptor]] van a retinában, az utóbbiban pedig az illető egyed e négyféle receptor segítségével képes jobban megkülönböztetni a színeket.

A [[nő]]k fele, de a [[férfi]]ak kis százaléka retinális tetrakromát.<ref name=Jameson/> Ez fokozottan érvényesül, ha az adott egyén kétféle változatot örökölt az egyik csapfajta (közepes vagy nagy hullámhosszra érzékeny) génjéből. Ez a gén az [[X-kromoszóma|X-kromoszómán]] helyezkedik el, ami különbséget okoz a nemek arányában.<ref name=Jameson/> Közülük egyesek jobban meg tudják különböztetni a színeket, ezért funkcionális tetrakromátok.<ref name=Jameson>{{cite journal |author=Jameson, K. A., Highnote, S. M., & Wasserman, L. M. |year=2001 |title=Richer color experience in observers with multiple photopigment opsin genes. |doi=10.1038/351652a0 <!--Elérve innen: Yahoo! by DOI bot--> |journal=Psychonomic Bulletin and Review |volume=8 |issue=2 |pages=244–261 |url=http://www.klab.caltech.edu/cns186/papers/Jameson01.pdf |format=PDF |accessdate=2008-08-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20051019005154/http://www.klab.caltech.edu/cns186/papers/Jameson01.pdf# |archivedate=2005-10-19 |issn = 0028-0836 }}</ref>

=== Szinesztézia ===
{{Bővebben|Szinesztézia}}
A szinesztézia egyes formáiban betűk és számok látása, vagy zenei hangok hallása színérzetet is kivált. Kísérletekkel és leképező technikákkal mutatták ki, hogy ezek a színészlelések megnövekedett tevékenységgel járnak az agynak a színekkel foglalkozó részén, és hasonló agyi folyamatok hozzák létre őket, mint amik a valós színeket is létrehozzák.

=== Utóképek ===
{{Bővebben|Utókép}}
Az erős fénynek kitett fényreceptorok deszenzitiválódnak, ha ez a fény az érzékeny tartományukban éri őket. Még mindig kevésbé jeleznek a szokásosnál néhány másodperccel azután, hogy a fény kihunyt. Az ez alatt látott színekben ez a komponens kevésbé van jelen, mint egyébként; ez a jelenség vezet az utóképek kialakulásához, amikor a szem tovább lát egy élénk színű figurát, de komplementer színben.

Az utóképeket a festők is felhasználták, megjelenítették, mint például Vincent van Gogh.
<!--
== Filmen ==
{{csonk-szakasz}}
== Fényérzékeny lemezen (CD-n) ==
-->

== Színszimbolika ==
[[Kép:RBG color wheel.svg|280px|bélyegkép|Hagyományos színkerék, amelyet 1867-ben Charles Blanc fejlesztett ki]]
[[Hippokratész]] az emberi vérmérséklet jellemzésére a színeket használta:
:szangvinikus – vörös
:kolerikus – sárga
:melankólikus – fekete
:flegmatikus – fehér
Az [[ókor]]ban a négy alapelem megjelölésére:
:tűz – vörös
:levegő – sárga
:víz – kék
:föld – zöld
A [[Heraldika|heraldikában]]:
:bátorság – vörös
:állhatatosság – narancs
:tisztelet – sárga
:termékenység – zöld
:őszinteség – kék
:méltóság – bíbor

== A színek a festészetben ==
A tapasztalat azt mutatja, hogy a másodlagos színeket nem könnyű kikeverni, hogy a lila és a narancssárga meglehetősen labilis, mert nagyon könnyen túlsúlyba kerül benne valamelyik alapszín.

A másodlagosok az alapszínek kiegészítői. A zöld a vörös kiegészítőszíne, mert nincs benne vörös, a narancssárga a kéké, a lila a sárgáé. Habár minden értékük, színerősségük, világos-sötét, hideg-meleg hatásuk eltérő, ennek ellenére „keresik egymást”, összekapcsolódnak: szemünk is megkívánja ezt a teljességet, mert a [[kiegészítő színpárok]]ban megvan mind a három alapszín. A kiegészítő színek kölcsönhatása alapján sok festő ösztönösen harmonikus képet készített a római középkoron át egészen napjainkig.

Mivel a kiegészítő színek kontrasztosak, ezért alkalmasak arra, hogy egy-egy tárgy tömegét árnyalatokkal emeljék ki. [[Pierre-Auguste Renoir]] ''Almás csendélet''én a piros gyümölcsök gömbölydedségét az árnyékot helyettesítő színek adják meg. Megfigyelhetjük azt, hogy a színek önmagukban is képesek kifejezni fényt és sötétséget (nem kell hogy tört szín legyen). A középkori freskókon az arcok rózsaszínes árnyalatához a kontúrok zöldes árnyéka kapcsolódik.

A színek világos-sötét kontrasztját legjobban az [[impresszionizmus|impresszionisták]] használták ki, akik festményeik közül eltávolították a feketét és fehéret, és a fényt meleg színekkel, az árnyékot a megfelelő hideg kiegészítőkkel festették meg. Egy szín minél világosabb, annál melegebbnek tűnik, és fordítva.

Számos kísérlet tanúskodik arról, hogy a színek aszerint hogy melegek vagy hidegek, befolyásolják aktivitásunkat és hangulatunkat. A színek pszichikai hatásához a dinamikájuk is hozzátartozik.

A színek minden tulajdonsága és értéke viszonylagos, mert mindig változnak, átalakulnak. [[Vincent van Gogh]] ''Nyári est Arles-ban (Búzamező)'' című képén mindhárom alapszín megjelenik. Ez a legerősebb színkontraszt. A sárga a vászon kétharmadán dominál, de a város fekete sziluettjén túl is megjelenik a napban. Az alkony a város házait vörösre festi, s ez visszaverődik a búzatábla sárgáján is, amely emiatt még melegebb és még érettebb, olyan, mintha magába szívta volna az égitest minden erejét.

A tizenkét részes színkörben még hat szín van. Ezeket köztes színeknek hívjuk. A vörös köztes színt alkot a narancssárgával és a lilával, a sárga a narancssárgával és a zölddel, a kék a lilával és a zölddel. Ezen színek szerepe az árnyalatok kialakításában rejlik.

== Színek használata a marketingben == 
Számos kutatás is bizonyítja, hogy a nőknek és a férfiaknak, illetve az eltérő korúaknak és kultúrájú embereknek más és más színnel lehet hatásosan információt átadni.
A színek jelentése<ref>{{cite web |url= http://www.szinkommunikacio.hu/230_01.htm|title=A szín mint vizuális üzenet |author=Földvári Melinda | publisher=Szín kommunikáció honlap |language=magyar |format= }}</ref> minden emberben közös, de kisebb mértékben különbözhet a kulturális, nagyobb mértékben az egyedi jelentés.
Elmondhatjuk, hogy minden színnek más lehet a hatása. Az általuk felébresztett érzelmek függnek az adott szín árnyalatától, a személyiségünktől, hangulatunktól is. Illetve, hogy milyen színeket látunk egymás mellett.
A marketingben tudatosan használják<ref>{{cite web |url= https://kardos-onlinemarketing.hu/facebook-hirdetes-szinvilaganak-tervezese/|title=A hirdetések színvilág tervezésének lépései |author=Kardos András | publisher=Marketing Blog |language=magyar |format= }}</ref> az egyes színeket annak az érdekében, hogy hatásosabban átadják a kívánt üzenetet az elérni kívánt célközönségnek.

== Megjegyzések==
{{megjegyzések}}

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== További információ ==
* [https://web.archive.org/web/20080308013725/http://sicyt.fadu.uba.ar/ingles/index.php Bibliográfiai adatbázis a színelméletről], [[Buenos Aires University]]
* [https://web.archive.org/web/20080915220723/http://poynterextra.org/cp/colorproject/color.html Szín, kontraszt és dimenzió a News Designban]
* Color szócikk a Barry Maund-féle Stanford Encyclopedia of Philosophyból
* [https://web.archive.org/web/20070403075656/http://www.physicstoday.org/vol-55/iss-7/p43.html Goethe és Newton színelméletének összehasonlító elemzése]
* [http://www.gutenberg-e.org/lowengard/index.html The Creation of Color in Eighteenth-Century Europe]
* [http://webexhibits.org/causesofcolor/ Miért színesek a dolgok?] {{Wayback|url=http://webexhibits.org/causesofcolor/ |date=20100612135209 }}
* [http://www.research.ibm.com/people/l/lloydt/color/color.HTM Why Should Engineers and Scientists Be Worried About Color?]
* Johannes Itten: ''A színek művészete. Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak''; ford. Karátson Gábor; Corvina, Bp., 1978 
* [[Johann Wolfgang von Goethe|Johann Wolfgang Goethe]]: ''Színtan. Didaktikai rész''; vál., új színes táblák összeáll., bev. Johannes Pawlik munkája, ford. Rajnai László; Corvina, Bp., 1983 (''Művészet és elmélet'') 
* Nemcsics Antal: ''Színdinamika. Színes környezet tervezése''; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Bp., 2004
* Josef Albers: ''Színek kölcsönhatása. A látás didaktikájának alapjai''; ford. Mauer Dóra; Magyar Képzőművészeti Egyetem–Arktisz, Bp., 2007
* Johann Wolfgang Goethe: ''Színtan. A teljes "Didaktikai rész"''; ford., előszó, jegyz. Hegedűs Miklós; Genius, Bp., 2010
* R. Török Mária: ''A szín mindennapi életünk környezetkultúrájában. Belsőépítészeknek, lakberendezőknek, otthonteremtőknek''; Terc, Bp., 2014
* Jean-Gabriel Causse: ''A színek hatalma''; ford. Schnedarek Réka; Partvonal, Bp., 2016
* David Coles: ''Chromatopia. A színek képes története''; fotó Adrian Lander, ford. Sipos Dániel; Corvina, Bp., 2020
* Johannes Itten: ''A színek művészete. A szubjektív élmény és az objektív megismerés mint a művészethez vezető utak''; ford. Karátson Gábor, Szegedi Csaba; Göncöl–Saxum, Bp., 2002

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Optika]]
* [[Fény]]
* [[Kiegészítő színpárok]]
* [[Színtér]]

== További információk ==
{{commonskat|Colors}}
* [http://www.lelkititkaink.hu/szin_szimbolum.html Színek mint szimbólumok]
* [http://optika.lap.hu/ Optika.lap.hu – linkgyűjtemény]
* [https://web.archive.org/web/20081206074004/http://szinek.teleoldal.hu/ A színekről általában]
* [http://szin.lap.hu/ Szín.lap.hu – linkgyűjtemény]
{{színelméleti alapfogalmak}}

{{Nemzetközi katalógusok}}

{{DEFAULTSORT:Szin}}
[[Kategória:Optika]]
[[Kategória:Színek| ]]