Radioaktivitás forrásának megtekintése

[[Fájl:Alfa beta gamma radiation.svg|280px|jobbra|bélyegkép|Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy [[alumínium]]lemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást.]]
[[Fájl:Becquerel plate.jpg|280px|jobbra|bélyegkép|Becquerel fényképlemeze]]

A '''radioaktivitás''' a nem stabil (úgynevezett '''radioaktív''') [[atommag]]ok bomlásának folyamata. Ez nagy [[energia|energiájú]] [[ionizáló sugárzás]]t kelt. Radioaktív sugárzás a természetben is előfordul. Mérésére [[részecskedetektor]]okat használnak.

Az elnevezés a latin ''radio'' (sugároz) és ''activus'' (cselekvő) szó összetételéből származik.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=123}}</ref>

Radioaktív elemeknek nevezik azokat az elemeket, amelyeknek nincs stabil [[izotóp]]juk.

== Felfedezése ==

A radioaktivitást [[1896]]-ban a [[foszforeszkálás|foszforeszkáló]] anyagokkal kísérletező [[Henri Becquerel]] francia tudós fedezte fel, amiért [[1903]]-ban megkapta a [[fizikai Nobel-díj]]at. Úgy gondolta, hogy a [[katódsugárcső]] fénye valamilyen módon összefügg a foszforeszcenciával. Különféle foszforeszkáló anyagokat burkolt fekete papírba egy fényképlemezzel együtt, és a fényképlemez feketedését vizsgálta. Nem észlelt feketedést amíg [[urán]]sókkal nem próbálkozott. Miután a nem foszforeszkáló uránsókkal próbálkozott, kiderült, hogy a jelenségnek semmi köze sincs a foszforeszcenciához. Kimutatta, hogy a sugárzás intenzitása arányos az urán koncentrációjával, így arra következtetett, hogy ez a sugárzás az uránatom tulajdonsága. [[Pierre Curie|Pierre]] és [[Marie Curie]] új, sugárzó elemek után kutatva fedezték fel, hogy a [[tórium]] is sugároz. Az uránércből kivontak még két erősebben sugárzó elemet, a [[polónium]]ot és a [[rádium]]ot. A Curie házaspár nehéz és fárasztó munkájának szemléltetéséül: nyolc tonna uránércből 0,1 gramm rádium nyerhető ki.
A Curie házaspár és [[Ernest Rutherford]] kísérletei a radioaktív sugárzásnak két összetevőjét mutatta ki: a nagyon rövid hatótávolságú (levegőben kevesebb, mint 1&nbsp;cm) [[alfa-sugárzás]], és a [[béta-sugárzás]] (néhányszor tíz cm levegőben). [[1900]]-ban fedezte fel Paul Ulrich Villard a [[gamma-sugárzás]]t, amit 10&nbsp;cm [[ólom]] sem bír elnyelni. Később bebizonyították, hogy a gamma-sugárzás valójában nagyenergiájú [[elektromágneses sugárzás]].

== Radioaktív sugárzás (bomlás) ==
Három fontosabb fajtája van. Egyre nagyobb áthatolóképességgel:
# [[Alfa-bomlás]] során az [[atommag]]ból egy [[hélium]] atommag (erősen kötött 2 [[proton]] és 2 [[neutron]]) válik ki. Erősen [[ionizáló sugárzás|ionizáló]], viszont a hatótávolsága levegőben 1&nbsp;cm alatti.
# [[Béta-bomlás]] során az atommagban [[neutron]]ból lesz [[proton]], [[elektron]] kibocsátása közben. Így a béta-sugárzás valójában elektronsugárzás. Közepesen ionizáló hatású, hatótávolsága levegőben pár tíz cm.
# [[Gamma-bomlás]] során energia távozik nagy energiájú [[foton]]ként. Az előbbiek kísérőjelensége szokott lenni. Hatótávolsága légüres térben gyakorlatilag végtelen, a nagy tömegszámú elemek (általában ólom) hatékonyan gyengítik.

Az alábbi táblázat rendszerezi a három fontosabb és több további bomlásfajtát nagyjából csökkenő előfordulási valószínűség szerint rendezve. ''A'' az atom tömegszámát (protonok és neutronok együttes száma), ''Z'' pedig a rendszámot (protonok száma) jelöli.

{| class="wikitable"
! Bomlási mód !! Részt vevő részecskék !! Leánymagok !! Mag gerjesztettség
|-
! colspan="4" | Bomlás magemisszióval
|-
|[[Alfa-bomlás]] || Egy [[alfa-részecske|alfa-részecskét]] (''A''=4, ''Z''=2) emittál a mag || <center>(''A''-4, ''Z''-2)</center>||<center>nő</center>
|-
|[[Protonemisszió]] || Egy [[proton]] kilökődik a magból  || <center>(''A''-1, ''Z''-1)</center>||<center>?</center>
|-
|[[Neutronemisszió]] || Egy [[neutron]] kilökődik a magból   || <center>(''A''-1, ''Z'')</center>||<center>?</center>
|-
|[[Kettős protonemisszió]] || Egyidejűleg két proton kilökődése a magból|| <center>(''A''-2, ''Z''-2)</center>||
|-
|[[Kettős neutronemisszió]] || Egyidejűleg két neutron kilökődése a magból|| <center>(''A''-2, ''Z'')</center>||
|-
|[[Spontán hasadás]] || A kezdeti mag kettő vagy több kisebb magra, valamint részecskékre bomlik|| <center>–</center> ||
|-
|[[Klaszterbomlás]], nehézion-emisszió || A mag kibocsát egy kis tömegű magot (''A''<sub>1</sub>, ''Z''<sub>1</sub>), mely nehezebb az alfa-részecskénél|| <center>(''A''-''A''<sub>1</sub>, ''Z''-''Z''<sub>1</sub>) + (''A''<sub>1</sub>,''Z''<sub>1</sub>)</center>||
|-
! colspan="4" | A béta-bomlás különböző módjai
|-
|[[Negatív béta-bomlás]] || A mag egy elektront és egy antineutrínót emittál || <center>(''A, Z''+1)</center>||
|-
|[[Pozitronemisszió]] vagy [[pozitív béta-bomlás]] || A mag egy pozitront és egy [[neutrínó]]t emittál || <center>(''A, Z''-1)</center>||
|-
|[[Elektronbefogás]] || A mag befog egy héjelektront és kibocsát egy neutrínót <br />– A leánymag gerjesztett, instabil állapotba kerül||<center>(''A, Z''-1)</center>||<center>nő</center>
|-
|[[Kettős béta-bomlás]] || A mag két elektront és két antineutrínót bocsát ki || <center>(''A'', ''Z''+2) </center>||<center>nő</center>
|-
|[[Kettős elektronbefogás]] || A mag elnyel két héjelektront és kibocsát két neutrínót || <center>(''A'', ''Z''-2) </center>||
|-
|[[Elektronbefogás pozitronemisszióval]] || A mag elnyel egy héjelektront és kibocsát egy pozitront és két neutrínót ||<center>(''A'', ''Z''-2)</center> ||
|-
|[[Kettős pozitronemisszió]] || A mag kibocsát két [[pozitron]]t és két neutrínót || <center>(''A'', ''Z''-2)</center>||
|-
! colspan="4" | Átmenetek a mag két azonos összetételű állapota között
|-
|[[Gamma-bomlás]] || A gerjesztett mag kibocsát egy nagy energiájú [[foton|gamma-fotont]] ([[gamma-sugárzás]])|| <center>(''A'', ''Z'')</center>||
|-
|[[Belső konverzió]] || A gerjesztett mag energiát ad át egy [[elektronszerkezet|héjelektron]]nak, mely kilökődik az atomból ||<center>(''A'', ''Z'')</center>||
|}

== Aktivitás ==
{{bővebben|Aktivitás}}
Egy adott radioaktív forrás aktivitása megmondja, hogy hány bomlás történik másodpercenként. Mértékegysége a Bq ([[Henri Becquerel]] tiszteletére), 1 Bq másodpercenként egy bomlásnak felel meg. Régebbi mértékegység a Ci (Curie), 1 Ci egy [[gramm]] [[rádium]] aktivitásának felel meg (3,7·10<sup>10</sup> Bq). 
A radioaktív bomlás teljesen véletlen jelenség, egy adott [[atommag]]ról nem lehet megállapítani, hogy mikor fog elbomlani, viszont az elbomlásának időbeni valószínűsége állandó. Egy forrásban a bomlások száma tehát arányos a radioaktív magok számával, amit a következőképp írhatunk föl:
: <math>A= - \frac{\ dN}{dt} = \lambda \cdot N </math>
Ezt integrálva kapjuk a bomlási törvényt:
: <math>N\left(t\right) = N_0 \cdot e^{-\lambda t}</math>
Látható, hogy a radioaktív magok száma exponenciálisan csökken. A ''λ'' a bomlásállandó: megadja, hogy mekkora valószínűséggel bomlik el egy atommag egy másodperc alatt. 
Többet használják viszont a ''T<sub>1/2</sub>'' [[felezési idő]]t: ez megadja, hogy mennyi idő alatt bomlik el az összes radioaktív mag fele. A bomlásállandóból a következőképp lehet kifejezni:
: <math>T_{1/2} = \frac{\ln 2}{\lambda}</math>
Ha ismerjük egy izotóp felezési idejét, akkor egy adott forrás ''A'' aktivitása könnyen meghatározható:
: <math>A = \frac{\ln 2}{T_{1/2}} \cdot N</math>

== Radioaktív atommagok ==
* elsődleges természetes radionuklidok (1)
** olyan természetes radioaktív magok, amelyek megtalálhatóak a [[Naprendszer]] keletkezése óta
** felezési idejük nagyon hosszú
** 26 ilyen mag ismert. Például: <sup>238</sup>U ( T=4,47·10<sup>9</sup> év ), <sup>40</sup>K ( T=1,28·10<sup>9</sup> év ), <sup>87</sup>Rb ( T=4,8·10<sup>10</sup> év )
* másodlagos természetes radionuklidok (2)
** Olyan magok, amelyek (1) bomlása révén keletkeznek
** Felezési idejük nagyon rövid, a Naprendszer keletkezése óta nem találhatóak meg
** 38 ilyen mag ismert. Például: <sup>226</sup>Ra (T=1600 év), <sup>234</sup>Th (T=24,1 nap)
* Indukált természetes radionuklidok (3)
** állandóan keletkeznek a kozmikus sugárzás hatására
** 10 ilyen mag ismert. Például: <sup>3</sup>H (T=12,3 év), <sup>14</sup>C (T=5730 év)
* mesterséges radionuklidok (4)
** emberi tevékenység során keletkeztek, a természetben nincsenek számottevően jelen
** 2000 ilyen mag ismert <sup>60</sup>Co, <sup>137</sup>Cs, <sup>24</sup>Na

== Legfontosabb radioaktív atommagok ==
{{oszlop-start}}
{{oszlop-2}}
* [[Amerícium]] <SUP>241</SUP>Am
* [[Antimon]] <SUP>125</SUP>Sb
* [[Cézium]] <SUP>134</SUP>Cs, <SUP>135</SUP>Cs , <SUP>137</SUP>Cs
* [[Jód]] <SUP>129</SUP>I, <SUP>131</SUP>I , <SUP>133</SUP>I
* [[Klór]] <SUP>36</SUP>Cl
* [[Kobalt]] <SUP>60</SUP>Co
* [[Kripton]] <SUP>85</SUP>Kr , <SUP>89</SUP>mn
* [[Kűrium]] <SUP>242</SUP>Cm , <SUP>244</SUP>Cm
* [[Plutónium]] <SUP>239</SUP>Pu , <SUP>241</SUP>Pu
{{oszlop-2}}
* [[Radon]] <SUP>222</SUP>Rn
* [[Rádium]] <SUP>226</SUP>Ra , <sup>228</sup>Ra
* [[Ruténium]] <SUP>106</SUP>Ru
* [[Stroncium]] <SUP>90</SUP>Sr
* [[Szelén]] <SUP>75</SUP>Se
* [[Szén]] <SUP>14</SUP>C
* [[Tórium]] <SUP>232</SUP>Th
* [[Trícium]] <SUP>3</SUP>H
* [[Urán]] <SUP>235</SUP>U , <SUP>238</SUP>U
{{oszlop-vége}}

== A periódusos rendszer radioaktív elemei ==
A [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]]ben jelenleg 118 elemet ismerünk. Ebből 37 elemnek nincs stabil izotópja. Ezek az alábbi elemek:
{{oszlop-start}}
{{oszlop-3}}
* [[technécium]]
* [[prométium]]
* [[bizmut]]
* [[polónium]]
* [[asztácium]]
* [[radon]]
* [[francium]]
* [[rádium]]
* [[aktínium]]
* [[tórium]]
* [[protaktínium]]
* [[urán]]
{{oszlop-3}}
* [[neptúnium]]
* [[plutónium]]
* [[amerícium]]
* [[kűrium]]
* [[berkélium]]
* [[kalifornium]]
* [[einsteinium]]
* [[fermium]]
* [[mendelévium]]
* [[nobélium]]
* [[laurencium]]
* [[raderfordium]]
{{oszlop-3}}
* [[dubnium]]
* [[sziborgium]]
* [[bohrium]]
* [[hasszium]]
* [[meitnérium]]
* [[darmstadtium]]
* [[röntgénium]]
* [[kopernícium]]
* [[nihónium]]
* [[fleróvium]]
* [[moszkóvium]]
* [[livermórium]]
* [[oganeszon]]
{{oszlop-vége}}

== Biológiai hatásai ==
{{szakasz-csonk}}<!-- Kell ez még ide? -->
[[Fájl:Radioactive.svg|jobbra|bélyegkép|150px|A radioaktív anyagok jele.]]

A fizikai hatást az ionizáció váltja ki, ami az elektronokra hat. Az elektronszerkezet megváltozása kémiai hatásként megváltoztatja a molekulákat, amelyek megváltozva a vegyületekben másképpen hatnak a sejtekre. Ez a biológiai változás hat a szövetekre, a belőlük felépülő szervekre, így az emberre is.

A sugárzási energia egyik hatása a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] lánchasadása.<ref>{{Cite web |url=http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/SUGARZASOK%20KOLCSONHATASA/2014%20tavasz/ESSZEK/Kelemen_Klimko.pdf# |title=Kelemen – Klimkó: Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal |accessdate=2015-05-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305194547/http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/SUGARZASOK%20KOLCSONHATASA/2014%20tavasz/ESSZEK/Kelemen_Klimko.pdf# |archivedate=2016-03-05 }}</ref> Két változata van: a közvetlen és a közvetett. A közvetlen: a radioaktív részecske a DNS valamelyik atomjával ütközik, megváltoztatva az ezt tartalmazó [[nukleobázis]] kémiai szerkezetét, ami miatt a DNS hosszú lánca megszakad, illetve a gén szerkezete torzul. A közvetett: az eltalált atom ionizációja szabad gyököket hoz létre a sejtmagban, és ezek kémiai reakcióval változtatják meg a nukleobázist, roncsolva a DNS-t. (Az összes radioaktív sugárzás okozta DNS károsodás háromnegyede ilyen típusú.) Ha a sejt nem pusztul el, akkor a keletkezett hibát helyrehozhatja javító enzimekkel. Ha ez sikertelen, akkor az okozott [[mutáció]] vagy életképtelen és így elpusztuló, vagy megváltozott örökítő anyagú utódsejteket eredményez.

Egy-két sejt pusztulása nem okoz észlelhető kárt, de ha sok sejt pusztul el egyszerre, akkor az már károsan hat az adott szövet működésére, adott esetben teljesen leáll és/vagy elhalhat. Ilyen hatáshoz csak nagy dózis vezethet, amit determinisztikus hatásnak nevezünk. Következménye lehet a különböző fontos biológiai hatóanyagok pl. enzimek, vitaminok aktivitásának a csökkenése, vagy inaktiválódása, súlyosabb esetben különböző káros, esetleg halálos mutációk.

Néhány DNS-károsodás nem érint kódoló szakaszt, vagy csak inaktív marad további sugárzásig. 
A károsodás ilyenkor csak az utódokban jelenik meg.

Hogy a sugárzás biológiai hatásait objektíven felmérhessük, megfelelő fizikai mennyiségeket kell definiálni. Így vezették be a [[dózis]]t, ami a sugárzásból 1&nbsp;kg [[anyag (fizika)|anyag]] által elnyelt [[energia]] mennyisége. Mértékegysége a [[Gray (mértékegység)|gray]] (1 Gy = 1 J/kg). A régi, már hatályon kívül helyezett mértékegység a rad (1 rad = 0,01 Gy).

Kísérletileg igazolt tény, hogy a radioaktív sugárzás hatása élő szervezetekre nagymértékben függ a fajtájától és az energiájától. Adott energiájú [[alfa-részecske]] több kárt okoz, mint egy ugyanakkora energiájú [[elektron]], vagy egy [[foton]]. A különbség a lineáris energiaveszteség (dE/dx) különbözőségében rejlik. Például egy alfa-részecske az energiáját fémben 1 mikrométer alatt adja le, míg ehhez egy gamma-fotonnak akár több centiméterre is szüksége lehet. Emiatt minden fajta sugárzáshoz egy [[Együttható|koefficienst]] rendelünk – a biológiai hatásosságot (RBE – Relative Biological Effectivity). A dózis és a biológiai hatásosság szorzata az ekvivalens dózis, aminek a mértékegysége a [[sievert]] (Sv).

A radioaktív sugárzás hatása azonban az érintett szerv típusától is függ. Minden szervhez egy koefficiens tartozik, ami nem függ a sugárzás fajtájától és energiájától. Így az effektív dózis egy adott szervre egyenlő az ekvivalens dózis és a szerv koefficiensének szorzatával.

Egy embert Magyarországon átlagosan évi 3,1 (más forrás szerint 2) mSv természetes eredetű dózis ér, ami a levegőben lévő [[radon]]ból és a [[kozmikus sugárzás]]ból ered. Ehhez adódnak például a [[röntgensugárzás|röntgenvizsgálatok]] hatásai. A nem természetes forrásból származó sugárzás megengedett lakossági effektív dózisa az érzékeny belső szervekre 1 mSv/év, de a végtagoknál és a bőrfelületet kívülrő érő sugárzásnál ez a határ 50 mSv/évre emelhető. Sugárzó anyagokkal dolgozóknál a hosszútávú megengedett dózishatár 20 mSv/év, rövidebb távon 50 mSv/év, végtagoknál és bőrnél 500 mSv/év.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Orvosi-biologiai_izotoplaboratoriumok_sugarvedelme/ch05s02.html Varga József: Orvosi - biológiai izotóplaboratóriumok sugárvédelme] (tankonyvtar.hu)</ref>

== A bomlási sorok ==
A radioaktív bomlás során egy kémiai elemből (anyaelemből) egy új elem (leányelem) jön létre. Előfordulhat, hogy ez utóbbi is radioaktív, így újabb bomlás történik. Ez a folyamat addig tart, amíg egy stabil elemhez nem érünk. Ezt nevezik bomlási sornak. A radioaktív bomlás során a [[tömegszám]] vagy néggyel csökken (az [[alfa-bomlás]] esetében), vagy nem változik (a [[béta-bomlás]] és [[gamma-bomlás]] esetében). Ezért négy bomlási sor létezik attól függően, hogy a tömegszám négyes osztású maradéka 0, 1, 2 vagy 3. Ebből a négy bomlási sorból csak az a 3 maradt meg, amelyeknél a leghosszabb felezési idejű izotóp felezési ideje nagyságrendileg összemérhető a [[Föld]] életkorával (U-238, U-235 és a [[tórium|Th-232]]). A negyedik ([[neptúnium]]) anyaelemének bomlási ideje kétmillió év, így ez ma már csak mesterséges eredetből található meg a Földön.

[[File:Series Uranium-radium.svg|250px|bélyegkép|Az urán-rádium sorozat]]
'''<sup>238</sup>U-család''', (másnéven '''urán–rádium sorozat''', zárójelben a felezési idők):<br />
<sup>238</sup>U (4,468·10<sup>9</sup> év), <sup>234</sup>Th (24,1 nap), <sup>234</sup>Pa (6,70 óra), <sup>234</sup>U (245 500 év), <sup>230</sup>Th (75 380 év), <sup>226</sup>Ra (1602 év), <sup>222</sup>Rn (3,8235 nap), <sup>218</sup>Po (3,10 perc), <sup>214</sup>Pb (26,8 perc) és <sup>218</sup>At (1,5 s), <sup>214</sup>Bi (19,9 perc) illetve <sup>218</sup>Rn (35 ms), <sup>214</sup>Po (164,3 µs) és <sup>210</sup>Tl (1,30 perc), <sup>210</sup>Pb (22,3 év), <sup>210</sup>Bi (5,013 nap), <sup>210</sup>Po (138,376 nap) és <sup>206</sup>Tl (4,199 perc), <sup>206</sup>Pb (stabil).
{{clear}}

[[File:Series Actinium.svg|250px|bélyegkép|Az aktínium sorozat]]
'''<sup>235</sup>U-család''', (másnéven '''aktínium sorozat''', zárójelben a felezési idők):<br />
<sup>235</sup>U (7,04·10<sup>8</sup> év), <sup>231</sup>Th (25,52 óra), <sup>231</sup>Pa (32 760 év), <sup>227</sup>Ac (21,772 év), <sup>227</sup>Th (18,68 nap), <sup>223</sup>Fr (22,00 perc), <sup>223</sup>Ra (11,43 nap), <sup>219</sup>Rn (3,96 s), <sup>215</sup>Po (1,781 ms), <sup>211</sup>Pb (36,1 perc) és <sup>215</sup>At (0,1 ms), <sup>211</sup>Bi (2,14 perc), <sup>207</sup>Tl (4,77 perc) és <sup>211</sup>Po (516 ms), <sup>207</sup>Pb (stabil)
{{clear}}

[[File:Series Thorium.svg|250px|bélyegkép|A tórium sorozat]]
'''<sup>232</sup>Th-család''', (másnéven '''tórium sorozat''', zárójelben a felezési idők):<br />
<sup>232</sup>Th (1,405·10<sup>10</sup> év, <sup>228</sup>Ra (5,75 év), <sup>228</sup>Ac (6,25 óra), <sup>228</sup>Th (1,9116 év), <sup>224</sup>Ra (3,6319 nap), <sup>220</sup>Rn (55,6 s), <sup>216</sup>Po (0,145 s), <sup>212</sup>Pb (10,64 óra), <sup>212</sup>Bi (60,55 perc), <sup>212</sup>Po (299 ns) és <sup>208</sup>Tl (3,053 perc), <sup>208</sup>Pb (stabil)
{{clear}}

[[File:Series Neptunium.svg|250px|bélyegkép|A neptúnium sorozat]]
'''<sup>237</sup>Np-család''', (másnéven '''neptúnium sorozat''', zárójelben a felezési idők):<br />
<sup>237</sup>Np (2,14·10<sup>6</sup> év), <sup>233</sup>Pa (27 nap), <sup>233</sup>U (1,592·10<sup>5</sup> év), <sup>229</sup>Th (7,34·10<sup>4</sup> év), <sup>225</sup>Ra (14,9 nap), <sup>225</sup>Ac (10,0 nap), <sup>221</sup>Fr (4,8 perc), <sup>217</sup>At (32 ms), <sup>213</sup>Bi (46,5 perc), <sup>209</sup>Tl (2,2 perc), <sup>209</sup>Pb (3,25 óra), <sup>209</sup>Bi (1,9·10<sup>19</sup> év), <sup>205</sup>Tl (stabil)
{{clear}}

== Alkalmazása ==
=== Kormeghatározás ===
{{bővebben|Radiometrikus kormeghatározás}}
Élőlények maradványainak a korát a bennük található radioaktív [[szén|{{chem|14|C}}]] izotóp (a [[felezési idő|felezési ideje]] 5700 [[év]]) koncentrációjából lehet meghatározni. A magas légkörben folyamatosan keletkező {{chem|14|C}} izotóp (radiokarbon) beépül az élő szervezetbe. Az élőlény kimúlása után az anyagcsere megszűnik, és a {{chem|14|C}}/{{chem|12|C}} izotóparány csökkenni kezd, mivel a kémiai tulajdonságokat meghatározó [[Rendszám (kémia)|rendszám]] azonos, ezért az arány csupán a bomlás miatt változik meg. A maradványból kinyert szén megváltozott izotópösszetételéből következtetni lehet a maradvány korára. Ez a módszer kb. 40-50 ezer évig használható durván 10%-os pontossággal (ezen idő elteltével a {{chem|14|C}} szinte teljesen eltűnik a maradványból).

Megjegyzés: bizonyos korrekciókkal a [[radiometrikus kormeghatározás]] pontossága nagymértékben növelhető, de ennek feltételei nem mindig teljesülnek. A radiokarbonos módszerhez pl. kiváló kalibrációs lehetőséget adnak a fák évgyűrűinek elemzései.

Más [[Nuklid|radionuklidokkal]] más korszakokat lehet vizsgálni (például: a {{chem|235|U}}/{{chem|238|U}} arányból is meg lehet állapítani a [[Föld]] korát).

Borok és egyes elzárt vízrétegek korát a bennük lévő [[trícium]] arányából határozzák meg.

=== Nyomjelzés ===
A radioaktív nyomkövetés vagy nyomjelzés, amelyet [[Hevesy György]] dolgozott ki, a következőn alapszik: a rendszerben levő bizonyos [[kémiai elem|elem]] egy részét ugyanazon elem radioaktív [[izotóp]]jára cseréljük. Ettől kezdve különböző detektorokkal lehet követni az elem mozgását a rendszerben. Ily módon a [[pajzsmirigy]] működését, (a pajzsmirigybe radioaktív [[jód]]ot viszünk), az erek átjárhatóságát, a növények tápanyagcseréjét (radioaktív [[foszfor]]ral) lehet vizsgálni.

Az izotópos füstjelző berendezések működésének elve, hogy a kis áthatoló képességű [[alfa-részecske]] a levegőben lebegő szilárd részecskéken (magyarul füst) nagy mértékben elnyelődik, így az átfolyó áram hirtelen lecsökken.

Megjegyzés: Az [[alfa-részecske]] kétszeresen pozitív, de nem sugárzó izotóp. Az aktív izotóp bocsátja ki az alfa részecskét, így az izotóp felezési idejétől függően, hosszú ideig egy állandó átfolyó áramot tart fenn. Ezt a tulajdonságát használják ki a [[pacemaker]]ekben, hiszen így a beteget nem kell maximum 5-10 évente egy nyílt mellkas műtétnek kitenni, amit egy normál elem cseréje okozna.

=== Nukleáris erőművek ===
Az [[atomerőmű]]vek központi része az [[atomreaktor]] ahol a kontrollált [[láncreakció]] zajlik.

== Logisztika ==
A radioaktív anyagok tárolását és szállítását szigorú szabályok és paraméterek határozzák meg, különleges kialakítású tárolólétesítmények és szállítóeszközök használhatók kizárólag erre a célra, melyek árnyékolják a káros sugárzást. Ettől függetlenül ritkán, de volt példa radioaktív izotópkapszulák elhagyására, melyeket civilek megtalálva hazavittek, maguk és mások halálát okozva, ezért az ilyen kapszulákra a radioaktivitásra figyelmeztető jelzéseken kívül a ''Drop & Run'' felíratot is ráírják, ami annyit tesz: ''Tedd le és fuss!'' Halálos kimenetelű „hazavitelre” 1962-ben [[Mexikóváros]]ban és 1984-ben [[Marokkó]]ban is volt példa, 2023 elején pedig egy [[Ausztrália (ország)|ausztrál]] [[Bányászat|bányavállalat]] hagyott el szállítás közben egy ilyen, mindössze 6×8&nbsp;mm-es kapszulát a sivatagban az út mellett, amit később meg is találtak, személyi sérülés nélkül.<ref>[https://www.vezess.hu/firstclass/2023/02/02/ez-a-legveszelyesebb-felirat-radioaktiv/ Aki egy ilyen feliratot közelről tud olvasni, jobb, ha teljes erőből futni kezd] vezess.hu, 2023. február 2.</ref><ref>[https://index.hu/kulfold/2023/02/01/radioaktiv-kapszula-ausztralia-sugarzas-veszely-rio-tinto-katasztrofavedelem/ Véget ért a hajsza, megtalálták a radioaktív kapszulát] Index, 2023. február 1.</ref>

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* Marx György: Atommag-közelben
* Ray Mackintosh – [[Jim Al-Khalili]] – Björn Jonson – Terra Pena: Az atommag – Utazás az anyag szívébe
* [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9611/radv9611.html Fizikai Szemle: A radioaktivitás felfedezése]
* [https://web.archive.org/web/20070329140621/http://www.ibela.sulinet.hu/atomfizika/radioakt/radioak.htm A radioaktivitás (sulinet)]
* [http://www.muszakiak.com/munkavedelem/sugarzas.html A sugárzás] - muszakiak.hu - a műszaki portál

== További információk ==
* [http://nagysandor.eu/AsimovTeka/Harrison/NuclearDecay.html Magyarított sztochasztikus Flash szimuláció az exponenciális bomlástörvényről 500 atommal]. Szerző: David M. Harrison
* [http://nagysandor.eu/AsimovTeka/LON/decay_law/index.html Magyarított sztochasztikus Java szimuláció az exponenciális bomlástörvényről 4550 atommal]. Szerző: Wolfgang Bauer
* [http://nagysandor.eu/AsimovTeka/DecaySeries_iSpring/index.html Flash prezentáció a fő bomlássorok egyikéről, hangsúlyozva a fő bomlásmódokat (α, β)], plusz egy-egy ábra mind a 4-ről.
* [http://nagysandor.eu/AsimovTeka/RareDecays_iSpring/index.html Flash prezentáció a fő bomlássorok egyikéről, hangsúlyozva a ritka bomlásmódokat (SF, klaszter, βn)], plusz egy-egy ábra mind a 4-ről.
* [http://nagysandor.eu/AsimovTeka/HarfeSoft/DecaySeriesHU/index.html Magyarított Java szimuláció a négy fő bomlássor atomszámainak időbeli változásáról]. Szerző: Yevgeniy Miretskiy

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

{{DEFAULTSORT:Radioaktivitas}}
[[Kategória:Radioaktivitás| ]]