Proxima Centauri forrásának megtekintése

{{Csillag infobox
|név =Proxima Centauri
|kép =Position from Proxima Centauri.png
|képméret =
|képaláírás =a Proxima Centauri elhelyezkedése
<!-- MEGFIGYELÉSI ADATOK-->
|csillagkép = [[Kentaur csillagkép|Kentaur]]
|epocha =
|változékonyság =[[Flercsillag]]
|színkép =M5,5 Ve<ref name="SIMBAD"/>
|rektaszcenzió =14 h 29 m 42,9487 s<ref name="SIMBAD">[http://simbad.u-strasbg.fr/simbad/sim-id?Ident=proxima%20centauri SIMBAD query result: V* V645 Cen - Flare Star] Centre de Données astronomiques de Strasbourg - néhány adat a "Measurements" alatt található</ref>
|deklináció =−62° 40′ 46,141″<ref name="SIMBAD"/>
|távolság fényévben = 
|távolság parszekben = 
|látszó magnitúdó =11,05<ref name="SIMBAD"/>
|abszolút magnitúdó =15,49<ref name="táblázat3">Kamper, K. W.; Wesselink, A. J. (1978) ''Alpha and Proxima Centauri'' Astronomical Journal 83: 1653–1659.</ref>
<!--PÁLYAADATOK-->
| távolság a Tejútrendszertől = kb. 30 ezer [[fényév]]<br />(8,3-9,5 [[parszek|pc]])
|parallaxis = 768,7 ± 0,3 mas<ref name="táblázat2">Benedict, G. Fritz et al. (1999) [http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/118/2/1086/ Interferometric Astrometry of Proxima Centauri and Barnard's Star Using HUBBLE SPACE TELESCOPE Fine Guidance Sensor 3: Detection Limits for Substellar Companions]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/118/2/1086/ |date=2018-09 }} The Astronomical Journal 118 (2): 1086–1100.</ref>
|galaktikus periódus =
|sebesség =−21,7 ± 1,8 [[A sebesség mértékegységei|km/s]]<ref name="táblázat">García-Sánchez, J.; Weissman, P. R.; Preston, R. A.; Jones, D. L.; Lestrade, J.-F.; Latham, D. W.; Stefanik, R. P.; Paredes, J. M. (2001) [http://www.aanda.org/index.php?option=article&access=doi&doi=10.1051/0004-6361:20011330 Stellar encounters with the solar system] Astronomy and Astrophysics 379: 634–659.</ref>
|sajátmozgás rektaszcenzióban = −3775,4 mas/év<ref name="SIMBAD"/>
|sajátmozgás deklinációban = 769,33 mas/év<ref name="SIMBAD"/>
<!-- FIZIKAI JELLEG -->
|átmérő = 
|kerület = 
|lapultság =
|felszín = 
|térfogat = 
|tömeg kg = 
|naptömeg =0,123 ± 0,006<ref name="táblázat4">Ségransan, D.; Kervella, P.; Forveille, T.; Queloz, D. (2003) [http://www.aanda.org/index.php?option=article&access=doi&doi=10.1051/0004-6361:20021714 First radius measurements of very low mass stars with the VLTI] Astronomy and Astrophysics 397: L5–L8.</ref>
|sűrűség = 
|sugár km = 
|nap-sugár =0,145 ± 0,011<ref name="táblázat4"/>
|szín b-v =1,43<ref name="SIMBAD"/>
|szín v-i =1,90<ref name="SIMBAD"/>
|felszíni gravitáció =5,20 ± 0,23<ref name="táblázat4"/>
|szökési sebesség =
|luminozitás =0,0017<ref name="táblázat5">Doyle, J. G.; Butler, C. J. (1990) ''Optical and infrared photometry of dwarf M and K stars'' Astronomy and Astrophysics 235: 335–339. (1. táblázat), és {{cite book|author=Peebles, P. J. E.|title=Principles of Physical Cosmology|url=https://archive.org/details/principlesofphys00pjep|isbn=0691019339|publisher=Princeton, New Jersey: Princeton University Press|year=1993}} 57. o.</ref>
|felszíni hőmérséklet = 3042 ± 117<ref name="táblázat4"/>
|korona hőmérséklete =
|mag hőmérséklete =
|kor =4,85{{e|9}} [[év]]<ref name="adat">Kervella, Pierre; Thevenin, Frederic (2003) [http://www.eso.org/public/news/eso0307/ A Family Portrait of the Alpha Centauri System] ESO</ref>
|tengelyferdeség =
|forgási periódus =83,5 [[nap (időegység)|nap]]<ref name="táblázat6">Benedict, G. Fritz (1998) [http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/116/1/429/ Photometry of Proxima Centauri and Barnard's Star Using Hubble Space Telescope Fine Guidance Sensor 3: A Search for Periodic Variations]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/116/1/429/ |date=2019-04 }} The Astronomical Journal 116 (1): 429–439.</ref>
|forgási sebesség =
|oszcillációs periódus =
<!-- RENDSZER -->
|csillagösszetevők =
|társcsillag =
|bolygók =
|más jelölések =[[Bayer-féle jelölés|Alfa Centauri C]], CCDM J14396-6050C, GCTP 3278.00, GJ 551, [[Hipparcos-katalógus|HIP]] 70890, LFT 1110, LHS 49, LPM 526, LTT 5721, NLTT 37460, V645 Centauri
|megjegyzés =
}}

A '''Proxima Centauri''' (''[[Latin nyelv|latin]]'' proxima: legközelebbi) [[vörös törpe]] a [[Kentaur csillagkép|Kentaur]] [[csillagkép]]ben. A Földtől 4,24 [[fényév]] (4{{e|13}}&nbsp;km) távolságra helyezkedik el. 1915-ben fedezte fel [[Robert Innes]], a [[Dél-afrikai Köztársaság|dél-afrikai]] Union Obszervatórium igazgatója. A Proxima Centauri a [[Nap]]hoz [[Közeli csillagok listája|legközelebbi]] [[csillag]].<ref name="adat"/> Az [[Alfa Centauri]] [[hármascsillag]]-rendszer tagja. A két fő csillagtól 0,21&nbsp;[[fényév]] ({{szám|15000}}&nbsp;±&nbsp;700&nbsp;[[Csillagászati egység|CsE]]) távolságra helyezkedik el.<ref name="pálya">
Wertheimer, Jeremy G.; Laughlin, Gregory (2006) [http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/132/5/1995/ Are Proxima and α Centauri Gravitationally Bound?]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/132/5/1995/ |date=2019-04 }} The Astronomical Journal 132 (5): 1995–1997.
</ref>

Közelsége miatt a csillag [[szögátmérő]]je közvetlenül mérhető, a Nap átmérőjének mintegy hetedét teszi ki.<ref name="adat"/> Tömege a Nap tömegének nyolcada, átlagos [[sűrűség]]e pedig annak 40-szerese.<ref group="m" name="sűrűség">A sűrűség ''(ρ)'' kiszámolható úgy, hogy a test tömegét elosztjuk a térfogatával. A Napot alapul véve:
:{|
| <math>\rho</math>
| = <math>\begin{smallmatrix}\frac{M}{M_{\odot}} \cdot \left( \frac{R}{R_{\odot}} \right)^{-3} \cdot \rho_{\odot}\end{smallmatrix}</math>
|-
| || = 0,123 · 0,145<sup>-3</sup> · 1,41 · 10³&nbsp;kg/m³
|-
| || = 40,3 · 1,41 · 10³&nbsp;kg/m³
|-
| || = 5,68 · 10³&nbsp;kg/m³
|}
ahol <math>\begin{smallmatrix}\rho_{\odot}\end{smallmatrix}</math> a Nap átlagos sűrűsége.
Forrás:
* {{cite web|authors=Munsell, Kirk; Smith, Harman; Davis, Phil; Harvey, Samantha|url=http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Sun&Display=Facts&System=Metric|title=Sun: Facts & Figures|date=2008-06-11|work=Solar System Exploration|publisher=NASA|accessdate=2010-01-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080102034758/http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Sun&Display=Facts&System=Metric|archivedate=2008-01-02}}
* {{cite book|author=Bergman, Marcel W.; Clark, T. Alan; Wilson, William J. F.|year=2007|pages=220–221|title=Observing Projects Using Starry Night Enthusiast|edition=8|publisher=Macmillan|isbn=142920074X}}</ref> Habár [[luminozitás]]a nagyon alacsony, a Proxima Centauri [[flercsillag]], mágneses tevékenysége folytán véletlenszerűen növekedik a fényessége.<ref>Christian, D. J.; Mathioudakis, M.; Bloomfield, D. S.; Dupuis, J.; Keenan, F. P. (2004) [http://www.iop.org/EJ/abstract/0004-637X/612/2/1140/ A Detailed Study of Opacity in the Upper Atmosphere of Proxima Centauri]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/0004-637X/612/2/1140/ |date=2019-04 }} The Astrophysical Journal 612 (2): 1140–1146.</ref> A csillag [[Mágneses mező|mágneses mezeje]] áramlásokat hoz létre a csillag belsejében, ami [[fler]]eket idéz elő; ennek eredményeképpen pedig a sugárzása lefedi a teljes [[röntgensugárzás|röntgentartományt]].<ref name="aktivitás">Wood, B. E.; Linsky, J. L.; Müller, H.-R.; Zank, G. P. (2001) [http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-4357/547/1/L49/ Observational Estimates for the Mass-Loss Rates of α Centauri and Proxima Centauri Using Hubble Space Telescope Lyα Spectra]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-4357/547/1/L49/ |date=2019-04 }} The Astrophysical Journal 547 (1): L49–L52.</ref> A Proxima Centauri [[csillagfejlődés|fősorozat]]beli csillag; figyelembe véve a relatív alacsony energiatermelési ütemét, valamint a [[hidrogén]] áramlását a magjában, még négy [[billió]] évig az is marad.<ref name="fősorozat">Adams, Fred C.; Laughlin, Gregory; Graves, Genevieve J. M. [http://adsabs.harvard.edu/abs/2004RMxAC..22...46A Red Dwarfs and the End of the Main Sequence] Gravitational Collapse: From Massive Stars to Planets. Revista Mexicana de Astronomía y Astrofísica</ref> Ez az [[világegyetem|univerzum]] jelenlegi feltételezett életkoránál 300-szor hosszabb idő.<ref>Dunkley, J. [http://arxiv.org/abs/0803.0586 Five-Year Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) Observations: Likelihoods and Parameters from the WMAP data] NASA</ref>

A Proxima Centauri körül keringő égitestek létezésére irányuló kutatások sikertelenek maradtak, kizárva a [[barna törpe|barna törpék]] és a [[Óriásbolygó|szupernehéz]] bolygók jelenlétét.<ref name="kísérők">
M. Kürster (1999) [http://arxiv.org/abs/astro-ph/9903010v1 Precise Radial velocities of Proxima Centauri] Astronomy & Astrophysics Letters 344: L5–L8</ref><ref name="kutatás">
Schroeder, Daniel J.; Golimowski, David A.; Brukardt, Ryan A.; Burrows, Christopher J.; Caldwell, John J.; Fastie, William G.; Ford, Holland C.; Hesman, Brigette; Kletskin, Ilona; Krist, John E.; Royle, Patricia; Zubrowski, Richard. A. (2000) [http://adsabs.harvard.edu/abs/2000AJ....119..906S A Search for Faint Companions to Nearby Stars Using the Wide Field Planetary Camera 2] The Astronomical Journal 119 (2): 906–922.
</ref> Precíz radiális sebességmérések [[szuperföld]]ek jelenlétét is kizárták a csillag [[lakható övezet]]én belül.<ref name="tömeglimit">Endl, M. and Kürster, M. (2008). [http://www.aanda.org/index.php?option=article&access=doi&doi=10.1051/0004-6361:200810058 Toward detection of terrestrial planets in the habitable zone of our closest neighbor: proxima Centauri]. Astronomy and Astrophysics 488 (3): 1149–1153.</ref><ref group="m" name="RStömeghatár">Ez valójában az <math>m</math> sin <math>i</math> kifejezés felső határa, ahol <math>i</math> a pályasíkra való rálátás szöge (a földi megfigyelő szemszögéből). A radiális sebességmérésekkel akár nagy tömegű égitestek is észrevétlenek maradhatnak, hogyha a pályasíkjukra való rálátási szög közel 90°.</ref> Kisebb objektumok észlelése olyan új eszközöket igényel, mint a tervezett [[SIM PlanetQuest]] [[Csillagászati műhold|űrtávcső]].<ref name="SIM">Watanabe, Susan (2006 okt. 18) [http://www.jpl.nasa.gov/news/features.cfm?feature=1209 Planet-Finding by Numbers] {{Wayback|url=http://www.jpl.nasa.gov/news/features.cfm?feature=1209 |date=20100804160702 }} NASA</ref> Miután a Proxima Centauri egy vörös törpe és egyben változócsillag, vitatott, hogy egy körülötte keringő bolygón lehetséges-e az élet.<ref name="élet">
Tarter, Jill C. (2007) [http://www.liebertonline.com/doi/abs/10.1089/ast.2006.0124 A Reappraisal of The Habitability of Planets around M Dwarf Stars] Astrobiology 7 (1): 30–65.</ref><ref name="koronakidobódás">
Khodachenko, Maxim L. (2007) [http://www.liebertonline.com/doi/abs/10.1089/ast.2006.0127 Coronal Mass Ejection (CME) Activity of Low Mass M Stars as An Important Factor for The Habitability of Terrestrial Exoplanets. I. CME Impact on Expected Magnetospheres of Earth-Like Exoplanets in Close-In Habitable Zones] Astrobiology 7 (1): 167–184.
</ref> A csillag – közelsége miatt – egy jövőbeni [[csillagközi repülés|csillagközi utazás]] lehetséges célpontja.<ref name="utazás">{{cite book|author=Gilster, Paul|title=Centauri Dreams: Imagining and Planning. Springer.|isbn=038700436X|year=2004}}</ref>

== Megfigyelése ==
[[Robert Innes]] a [[Dél-afrikai Köztársaság|dél-afrikai]] [[Johannesburg]]ban található Union Obszervatórium igazgatója, 1915-ben felfedezte, hogy a Proxima Centaurinak az [[Alfa Centauri]]val megegyező [[sajátmozgás]]a van.<ref name="adat4">
Queloz, Didier (2002) [http://www.eso.org/public/news/eso0232/ How Small are Small Stars Really?] ESO
</ref> Nevéhez fűződik a ''Proxima Centauri'' név javaslata is.<ref>
Alden, Harold L. (1928) ''Alpha, and Proxima Centauri'' Astronomical Journal 39 (913): 20–23.
</ref> 1917-ben [[Joan Voûte]] holland csillagász a [[Jóreménység foka|Jóreménység fokán]] épült Királyi Obszervatóriumban (ma Dél-afrikai Asztronómiai Obszervatóruim, SAAO), megmérte a csillag trigonometrikus [[parallaxis]]át, és megállapította, hogy valóban azonos távolságra van, mint az [[Alfa Centauri]]. Abban az időben a Proxima Centauri számított a legkisebb [[luminozitás]]ú ismert csillagnak.<ref>
Voûte, J. (1917) ''A 13th magnitude star in Centaurus with the same parallax as α Centauri'' Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 77: 650–651.
</ref> 1951-ben [[Harlow Shapley]] amerikai csillagász bejelentette, hogy a Proxima Centauri [[változócsillag]]. A korábban készült fényképek vizsgálata azt mutatta, hogy a képek 8%-án mérhetően nagyobb a csillag fényessége, így a legaktívabb akkoriban ismert változócsillag.<ref>
Shapley, Harlow (1951) [http://www.pnas.org/content/37/1/15 Proxima Centauri as a flare star] Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 37 (1): 15–18.</ref>

A csillag közelsége lehetővé teszi [[fler]]tevékenységének részletes megfigyelését. 1980-ban az [[High Energy Astrophysical Observatory|Einstein Obszervatórium]] aprólékosan kidolgozott [[röntgensugárzás]]i görbét készített a Proxima Centauri flerjeiről. További megfigyeléseket végzett az [[EXOSAT]] és [[ROSAT]] [[műhold]], majd 1995-ben a [[japán]] [[ASCA]] műhold, amely kisebb (a Napéhoz hasonló) flerek által kibocsátott röntgensugárzást észlelt.<ref>
Haisch, Bernhard; Antunes, A.; Schmitt, J. H. M. M. (1995) [http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/268/5215/1327 Solar-Like M-Class X-ray Flares on Proxima Centauri Observed by the ASCA Satellite] Science 268 (5215): 1327–1329.
</ref> A legtöbb röntgenobszervatórium, beleértve az [[XMM-Newton]]t és a [[Chandra űrtávcső|Chandrát]], azóta is tanulmányozza a Proxima Centaurit.<ref name="röntgen">
Guedel, M.; Audard, M.; Reale, F.; Skinner, S. L.; Linsky, J. L. (2004) [http://arxiv.org/abs/astro-ph/0312297 Flares from small to large: X-ray spectroscopy of Proxima Centauri with XMM-Newton] Astronomy and Astrophysics 416: 713–732.</ref>

A csillag déli deklinációjának köszönhetően a Proxima Centauri csak a 27. északi [[Földrajzi koordináta-rendszer|szélességi kör]]től délre látható az égbolton.<ref group="m">
Egy, a déli égbolton látszódó csillag [[zenit]]tel bezárt szögét úgy kaphatjuk meg, hogy a [[Földrajzi koordináta-rendszer|szélesség]]i fokból kivonjuk a [[deklináció (csillagászat)|deklinációt]]. A csillag akkor válik észrevehetetlenné a megfigyelő számára, ha a zenittel bezárt szöge nagyobb, vagy egyenlő mint 90°. A Proxima Centauri esetében:
:Legmagasabb szélesség, ahonnan látható = 90° + (−62,68°) = 27,32°.
Forrás:
{{cite book|author=William Wallace Campbell|title=The Elements of Practical Astronomy|url=https://archive.org/details/elementspractic00campgoog|publisher=Macmillan|location=London|year=1899}}
</ref> A Proxima Centaurihoz hasonló [[Vörös törpe|vörös törpék]] fénye túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel láthatóak legyenek; még a Proxima Centauri A-ról és B-ről is csak akkor látszódna a csillag, ha [[Magnitúdó|fényessége]] elérné az 5 magnitúdót.<ref>[http://sdc.laeff.inta.es/ines/Ines_PCentre/Demos/Fluxdist/pcentauri.html Proxima Centauri UV Flux Distribution] {{Wayback|url=http://sdc.laeff.inta.es/ines/Ines_PCentre/Demos/Fluxdist/pcentauri.html |date=20100618103513 }} ESA/Laboratory for Space Astrophysics and Theoretical Physics</ref><ref>Kaler, Jim [http://stars.astro.illinois.edu/sow/rigil-kent.html Rigil Kentauros] University of Illinois (Hozzáférés: 2010. január 13.)
</ref> A csillag [[Magnitúdó|látszólagos fényesség]]e 11 magnitúdó, megfigyeléséhez még felhőtlen égbolt esetén is legalább 8&nbsp;cm objektívátmérőjű [[távcső]] szükséges.<ref>
{{cite book|author=Sherrod, P. Clay; Koed, Thomas L.; Aleichem, Thomas L. Sholem|title=A Complete Manual of Amateur Astronomy: Tools and Techniques for Astronomical Observations|publisher=Courier Dover Publications|isbn= 0486428206|year=2003}}
</ref> Ahhoz, hogy valóban vizsgálni lehessen, a Proxima Centaurinak magasan a [[horizont]] felett kell járnia az éjszakai égbolton.

== Jellemzői ==
[[Fájl:Alpha centauri size.svg|bélyegkép|260px|Balról jobbra: a [[Nap]], az α Centauri A, az α Centauri B és a Proxima Centauri méretarányos összehasonlítása]]

A Proxima Centauri [[vörös törpe]]ként lett osztályozva, mert a [[Hertzsprung–Russell-diagram]] alapján a [[Csillagfejlődés|fősorozat]]ban jár, [[Csillagászati színképosztályozás|színképosztálya]] M5,5. További besorolása „késői M-törpe csillag”, amely arra utal, hogy M5,5-ös értéknél tömege közelebb esik az M osztály alsó határához.<ref name="adat"/> A csillag [[Magnitúdó|abszolút fényessége]] (vagyis látszólagos fényessége 10 [[parszek]] távolból nézve) 15,49.<ref name="táblázat3"/> [[Luminozitás]]a a teljes [[hullámhossz]]tartományban a [[Nap]] 0,17%-a;<ref name="táblázat5"/> az emberi szem számára látható [[fény]] tartományában azonban csupán a Nap 0,0056%-a.<ref>{{cite book|author=Binney, James; Scott Tremaine|title=Galactic Dynamics|url=https://archive.org/details/galacticdynamics0000binn_d4l5|publisher=Princeton, New Jersey: Princeton University Press|isbn=0691084459|year=1987}} 8. o.</ref> A kisugárzott energiájának 85%-a az [[Infravörös sugárzás|infravörös]] tartományba esik.<ref>Leggett, S. K. (1992) ''Infrared colors of low-mass stars'' Astrophysical Journal Supplement Series 82 (1): 351–394 357. o.</ref>

2002-ben a [[Very Large Telescope|VLT]]-vel optikai interferenciamérésekkel meghatározták a Proxima Centauri [[szögátmérő]]jét, amely 1,02±0,08 milliívmásodpercnek (mas) adódott. Mivel a távolság ismert, kiszámítható a valódi [[átmérő]]je is, amely a [[Nap]] átmérőjének hetede, vagy másképpen a [[Jupiter]] átmérőjének a másfélszerese.<ref name="adat4"/> A csillag becsült tömege a [[naptömeg]] 12,3%-a, vagyis 129 szerese a Jupiter tömegének.<ref name="adat"/> A [[Csillagfejlődés|fősorozati]] csillagok átlagos [[sűrűség]]e a tömegükkel fordítottan arányos.<ref>{{cite book|author=Zombeck, Martin V.|title=Handbook of Space Astronomy and Astrophysics|url=https://archive.org/details/handbookofspacea0000zomb_q4d7|edition=3.|location=Cambridge, [[Egyesült Királyság|UK]]|publisher=Cambridge University Press|isbn=0521782422|year=2007}}</ref> Ez alól a Proxima Centauri sem kivétel, átlagos sűrűsége {{szám|56800|kg/m³}}. Összehasonlításképpen a Nap átlagos sűrűsége 1409&nbsp;kg/m³.<ref group="m" name="sűrűség"/>

A kis tömege miatt a csillag belseje teljes egészében [[Nap#A konvekciós zóna|konvektív]], ennek eredményeképpen a kisugárzott energia nagyobbrészt a [[plazma]] áramlásának következménye, és nem a [[Nap#A sugárzási zóna|sugárzási folyamatoké]]. Ez az áramlás azt jelenti, hogy a [[hidrogén]] [[Magfúzió|termonukleáris fúziójából]] visszamaradt [[hélium]] nem halmozódik fel a magban, hanem a csillag belsejében cirkulál. A Nappal ellentétben, amely hidrogénkészletének mintegy 10%-át fogja csak elhasználni a fősorozat elhagyása előtt, a Proxima Centauri ennél jóval nagyobb mennyiséget fog felhasználni, mielőtt a hidrogénfúzió leáll.<ref name="fősorozat"/>

Ezek az áramlások a [[mágneses mező]] jelenlétéhez köthetők. A mágneses energia a [[fler]]nek nevezett folyamat során szabadul fel a mezőből, rövid időre megnövelve a csillag fényességét. A flerek a csillaggal megegyező méretre nőhetnek, és hőmérsékletük elérheti a 27 millió [[kelvin]]t is.<ref name="röntgen"/> Ez a hőmérséklet elegendően forró [[röntgensugárzás]] kibocsátásához<ref>[http://chandra.harvard.edu/photo/2004/proxima/ Proxima Centauri: The Nearest Star to the Sun] Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics</ref> A csillag fényessége a röntgentartományban „nyugalmi” állapotban 4–16{{e|19}} [[Watt (mértékegység)|watt]] között mozog; ami hozzávetőleg megegyezik a Nap fényességével. Nagyobb flerek esetén azonban elérheti a 10<sup>21</sup> wattot is.<ref name="röntgen"/>

A csillag [[Nap#Kromoszféra|kromoszférája]] aktív, és [[Csillagászati színképelemzés|spektrumában]] erősen látszódnak az egyszeresen negatív [[magnézium]]ion 280&nbsp;[[méter|nm]] [[hullámhossz]]úságú emissziós vonalai.<ref>E. F., Guinan; Morgan, N. D. (1996) [http://adsabs.harvard.edu/abs/1996BAAS...28S.942G Proxima Centauri: Rotation, Chromosperic Activity, and Flares] Bulletin of the American Astronomical Society 28: 942.</ref> A Proxima Centauri felszínének kb. 88%-a nagy valószínűséggel aktív; ez a Naphoz viszonyítva lényegesen magasabb érték, még a [[Nap#A napciklus|napciklus]] maximumához képest is. Ez az aktivitás még azokban a „nyugodt” időszakokban is 3,5 millió kelvin körüli hőmérsékletre fűti a koronát, amikor alig, vagy egyáltalán nincsenek flerek. Összehasonlításképpen a Nap [[Nap#Korona|koronájának]] hőmérséklete 2 millió kelvin.<ref>Wargelin, Bradford J.; Drake, Jeremy J. (2002) [http://www.iop.org/EJ/abstract/0004-637X/578/1/503/ Stringent X-Ray Constraints on Mass Loss from Proxima Centauri]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/0004-637X/578/1/503/ |date=2018-09 }} The Astrophysical Journal 578: 503–514.</ref> Más M-törpékkel összevetve aktivitása alacsony,<ref name="aktivitás"/> ami a csillag becsült életkorával magyarázható. Az évmilliók során a csillag tengely körüli forgása lassul, ezzel együtt az aktivitási szintje is csökken.<ref>Stauffer, J. R.; Hartmann, L. W. (1986) ''Chromospheric activity, kinematics, and metallicities of nearby M dwarfs'' Astrophysical Journal Supplement Series 61 (2): 531–568.</ref> Az aktivitási szint periodikus változásokat mutat, egy ilyen periódus 442 napig tart; így rövidebb a 11 éves [[Nap#A napciklus|napciklusnál]].<ref>Cincunegui, C.; Díaz, R. F.; Mauas, P. J. D. (2007) [http://www.aanda.org/index.php?option=article&access=doi&doi=10.1051/0004-6361:20066027 A possible activity cycle in Proxima Centauri] Astronomy and Astrophysics 461 (3): 1107–1113.</ref>

A Proxima Centauri [[napszél|csillagszele]] viszonylag gyenge, az így vesztett tömeg alig éri el a Nap [[napszél]] okozta tömegvesztési rátájának 20%-át. A csillag azonban lényegesen kisebb a Napnál, így az egységnyi felületre jutó tömegvesztesége nyolcszorosa a Napénak.<ref>Wood, B. E.; Linsky, J. L.; Muller, H.-R.; Zank, G. P. (2000) [http://www.iop.org/EJ/abstract/0004-637X/537/1/304/ Heliospheric, Astrospheric, and Interstellar Lyα Absorption toward 36 Ophiuchi]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/0004-637X/537/1/304/ |date=2019-04 }} Astrophysical Journal 537 (2): L49–L52.</ref>

Egy, a Proxima Centaurival megegyező tömegű vörös törpe négybillió évig a fősorozatban marad. Ahogy a hidrogénfúzió eredményeképpen nő a hélium mennyisége, a csillag egyre kisebb és forróbb lesz, fokozatosan változva át vörösből kékké. A folyamat végéhez közeledve a Proxima Centauri jelentősen fényesebbé válik majd, elérve a Nap fényességének 2,5%-át, és néhány milliárd évre felmelegít minden körülötte keringő égitestet. A hidrogén kimerülésével a [[vörös óriás]] fázist kihagyva [[fehér törpe|fehér törpévé]] fog átalakulni, fokozatosan veszítve el a megmaradt hőenergiát.<ref name="fősorozat"/>

=== Távolsága és mozgása ===
A [[Hipparcos]] által mért 772,3±2,4 milliívmásodperces és a precízebb [[Hubble űrtávcső|Hubble]], illetve a [[Fine Guidance Sensor]] általi 768,7±0,3 milliívmásodperces<ref name="táblázat2"/> [[parallaxis]] alapján a Proxima Centauri hozzávetőleg 4,2 [[fényév]]nyire található. Ez a távolság {{szám|270000}} [[csillagászati egység]]. A Földről nézve a Proximát 2,18° választja el az [[Alfa Centauri]]tól,<ref>
Kirkpatrick, J. Davy (1999) [http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/121/6/3235/ Brown Dwarf Companions to G-Type Stars. I. Gliese 417B and Gliese 584C]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/121/6/3235/ |date=2019-04 }} The Astronomical Journal 121: 3235–3253.
</ref> ez a [[hold|telihold]] [[szögátmérő]]jének négyszerese.<ref>Williams, D. R. (2006-02-10) [http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/factsheet/moonfact.html Moon Fact Sheet] NASA</ref> A Proxima Centauri ugyanakkor gyors [[sajátmozgás]]sal rendelkezik; évente 3,85 [[fok (szög)|ívmásodpercet]] halad az égbolton.<ref>Benedict, G. F. [http://clyde.as.utexas.edu/SpAstNEW/Papers_in_pdf/%7BBen93%7DEarlyProx.pdf Astrometric Stability and Precision of Fine Guidance Sensor #3: The Parallax and Proper Motion of Proxima Centauri](PDF)</ref> Radiális sebessége –21,7&nbsp;km/s; a csillag közelít a Naphoz.<ref name="SIMBAD"/>

Az ismert csillagok között az elmúlt {{szám|32000}} évben a Proxima Centauri volt a Naphoz legközelebbi csillag, és a következő {{szám|33000}} évben az is marad; ekkorra a [[Ross 248]] válik a legközelebbi csillagá.<ref>Matthews, R. A. J. (1994) ''The Close Approach of Stars in the Solar Neighborhood'' Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society 35: 1–9.</ref> A Proxima Centauri körülbelül {{szám|26700}} év múlva éri el legnagyobb közelségét, ekkor 3,11 [[fényév]]nyire lesz majd.<ref name="táblázat"/> A Proxima Centauri a [[Tejútrendszer]]ben kering a galaktikus mag körül. Távolsága a galaktikus magtól 8,3 és 9,5&nbsp;[[parszek|kpc]] között változik. Pályájának [[Excentricitás (csillagászat)|excentritása]] 0,07.<ref>Allen, C.; Herrera, M. A. (1998) [http://adsabs.harvard.edu/abs/1998RMxAA..34...37A The Galactic Orbits of Nearby UV Ceti Stars] Revista Mexicana de Astronomia y Astrofisica 34: 37–46.</ref>

Felfedezése óta gyanítják, hogy a Proxima Centauri az [[Alfa Centauri]] [[kettőscsillag]] rendszer harmadik tagja. Ebben az esetben az Alfa Centauritól mindössze 0,21 fényév ({{szám|15000}}&nbsp;±&nbsp;700 [[Csillagászati egység|CsE]])<ref name="pálya"/> távolságban keringő csillag [[Keringési idő|keringési ideje]] {{szám|500000|év}} lenne. Ennek okán sokszor hivatkoznak rá α Centauri C-ként is. A modern számítások szerint – figyelembe véve a csillagok közti kis távolságot és viszonyított sebességüket – a véletlenszerű egybeesés valószínűsége egy a millióhoz.<ref>Matthews, Robert; Gilmore, Gerard (1993) ''Is Proxima really in orbit about Alpha CEN A/B'' MNRAS 261: L5</ref> A [[Hipparcos]] adatait földi megfigyelésekkel egybevetve megalapozottnak látszik a hipotézis, miszerint a három csillag valóban egy rendszert alkot. Ha ez így van, akkor a Proxima Centauri közel jár az [[apszispont|apasztronhoz]], pályájának legtávolabbi pontjához. A feltételezés bizonyításához pontosabb radiálissebesség-mérések szükségesek.<ref name="pálya"/>

Amennyiben a Proxima Centauri kialakulása idején az [[Alfa Centauri]] rendszer része volt, a csillagok [[Kémiai elem|elemi]] összetétele feltehetőleg azonos. Lehetséges, hogy éppen a Proxima gravitációs hatása felelős az Alfa Centauri [[protoplanetáris korong]]jának felkavarásáért. Ez elősegíthette az alacsony forráspontú anyagok (pl. víz) eljutását a száraz belső régiókba. Egy [[Föld-típusú bolygók|Föld-típusú bolygó]] feltehetőleg nagy mennyiségben tartalmaz ilyen anyagokat.<ref name="pálya"/>

Az Alfa Centauri rendszeren kívül még hat csillag, két kettőscsillag rendszer és egy hármascsillag rendelkezik a Proxima Centaurihoz hasonló térbeli mozgással. E csillagok mindegyikének sebessége a Proxima Centauri sebességének közelében van (±10&nbsp;[[A sebesség mértékegységei|km/s]]). Ezek a csillagok feltehetőleg egy [[mozgási csoport]]ot alkotnak, ami közös kiindulópontra utal,<ref>Johnston, Kathryn V. (1995) [http://arxiv.org/abs/astro-ph?papernum=9602060 Fossil Signatures of Ancient Accretion Events in the Halo] Bulletin of the American Astronomical Society 27: 1370.</ref> például egy [[csillaghalmaz]]ra. Ha bebizonyosodik, hogy Proxima Centauri nem az Alfa Centauri rendszer tagja, akkor egy mozgási csoport magyarázhatja a csillagok relatív közelségét.<ref>Anosova, J.; Orlov, V. V.; Pavlova, N. A. (1994) [http://adsabs.harvard.edu/abs/1994A%26A...292..115A Dynamics of nearby multiple stars. The alpha Centauri system] Astronomy and Astrophysics 292 (1): 115–118.</ref>

Bár a Proxima Centauri a legközelebbi valódi csillag, elképzelhető, hogy eddig felfedezetlen [[Barna törpe|barna törpék]] közelebb találhatóak.<ref>[http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=wise-infrared-satellite WISE Satellite Set to Map the Infrared Universe] Scientific American (2009)</ref>

=== Lehetséges kísérők ===
{{lásd|Lakható övezet}}

{| class="wikitable" style="float: right;"
|+ Kísérők tömegének felső határai<ref name="tömeglimit"/><br />(Radiális sebességből származtatva)
![[Keringési idő|Keringési<br />idő]]<br />([[Nap (időegység)|nap]])
![[Fél nagytengely|Távolság]]<br />([[Csillagászati egység|CsE]])
!Maximális<br />tömeg<ref group="m" name="RStömeghatár"/><br />(×&nbsp;[[föld]]tömeg)
|-
|style="text-align: center;"| 3,6–13,8
|style="text-align: center;"| 0,022–0,054
|style="text-align: center;"| 2–3
|-
|style="text-align: center;"| &lt;100
|style="text-align: center;"| &lt;0,21
|style="text-align: center;"| 8,5
|-
|style="text-align: center;"| &lt;1000
|style="text-align: center;"| &lt;1
|style="text-align: center;"| 16
|}

Ha egy nagy tömegű égitest a Proxima Centauri körül keringene, akkor ennek az égitestnek a gravitációja elmozdulásokat idézne elő a csillag helyzetében (a pálya síkjában). Vagyis, ha ezeknek az égitesteknek a pályasíkjai nem merőlegesek a látóirányra, akkor a csillag radiális sebességében periodikus változásokat lehetne észlelni. A különböző mérések eddig nem mutattak ki ehhez hasonló változásokat, így lecsökkent a lehetséges kísérők maximális tömege.<ref name="táblázat2"/><ref name="kísérők"/> Sajnálatos módon a csillag aktivitása miatt a radiális sebesség pontos mérése nem lehetséges, ez behatárolja a módszer jövőbeni kilátásait esetleges kísérők felfedezését illetően.<ref>Saar, Steven H.; Donahue, Robert A. (1997) [http://www.iop.org/EJ/abstract/0004-637X/485/1/319/ Activity-Related Radial Velocity Variation in Cool Stars]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/0004-637X/485/1/319/ |date=2019-04 }} Astrophysical Journal 485: 319–326.</ref>

A Proxima Centauri 1998-as vizsgálata során, amit a Hubble űrteleszkópon található [[Faint Object Spectrograph]]-fal végeztek, bizonyítékot találtak egy 0,5&nbsp;[[Csillagászati egység|CsE]] távolságban keringő kísérő létezésére.<ref>Schultz, A. B.; Hart, H. M.; Hershey, J. L.; Hamilton, F. C.; Kochte, M.; Bruhweiler, F. C.; Benedict, G. F.; Caldwell, John; Cunningham, C.; Wu, Nailong; Franz, O. G.; Keyes, C. D.; Brandt, J. C. (1998) [http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/115/1/345/ A possible companion to Proxima Centauri]{{Halott link|url=http://www.iop.org/EJ/abstract/1538-3881/115/1/345/ |date=2019-04 }} Astronomical Journal 115: 345–350.</ref> A [[Wide Field and Planetary Camera 2]]-val végzett későbbi keresések azonban nem tudtak lokalizálni egyetlen kísérőt sem.<ref name="kutatás"/> A Proxima Centauri, az Alfa Centauri A-val és B-vel együtt a [[NASA]] tervezett [[SIM PlanetQuest|Űr-Interferometriai Küldetésének]] (SIM) elsődleges célcsillagai közé ''(Tier 1)'' tartozik. Az űreszközzel elméletileg lehetségessé válik kis tömegű (3 [[föld]]tömeg) égitestek észlelése 2&nbsp;CsE távolságban a szóban forgó csillagok körül.<ref name="SIM"/>

[[Fájl:RedDwarfNASA.jpg|bélyegkép|balra|Művészi ábrázolás egy vörös törpéről ([[NASA]]-illusztráció)]]

Nagyon valószínűtlen, hogy 2–3 földtömegnél nehezebb bolygók keringenek a [[lakható övezet]]en belül.<ref name="solstat">[http://www.solstation.com/stars/alp-cent3.htm Alpha Centauri 3<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Az [[Alien Worlds|Idegen Világok]] dokumentumfilm-sorozat feltételezte, hogy egy élet számára alkalmas bolygó létezhet a Proxima Centauri, vagy más vörös törpék körül. Egy ilyen bolygó a lakható övezeten belül, 0,023–0,054&nbsp;CsE közti távolságban keringene a csillag körül, és [[Keringési idő|keringési ideje]] 3,6–14 nap lenne.<ref>Endl, M.; Kuerster, M.; Rouesnel, F.; Els, S.; Hatzes, A. P.; Cochran, W. D. (2002 június 18-21.) [http://arxiv.org/abs/astro-ph/0208462 Extrasolar Terrestrial Planets: Can We Detect Them Already?] Konferencia eredmények: ''"Scientific Frontiers in Research on Extrasolar Planets"''. Washington DC. 75–79.</ref> Egy, a csillagtól ilyen távolságban keringő bolygón [[kötött tengelyforgás]] lenne tapasztalható, vagyis a Proxima Centauri egyáltalán nem, vagy csak alig mozogna a bolygó egén. Ebből adódóan a felszínének túlnyomó részén örök nappal, illetve éjszaka uralkodna. Mindazonáltal egy jelenlévő [[légkör]] képes lehet arra, hogy a napenergia egy részét a túloldalra is eljuttassa.<ref name="élet"/>

A Proxima Centauri [[flercsillag]], a csillagból származó flerek zavart okozhatnak bármely, a lakható övezeten belül keringő bolygó légkörében. Azonban a dokumentumfilm tudósai szerint ez az akadály is legyőzhető<!-- (lásd [[Alien Worlds#További elméletek|További elméletek]])-->. Gibor Basri, a [[University of California|Kaliforniai Egyetem]] munkatársa egyenesen azt állítja, eddig senki sem talált olyan tényt, ami kétségbe vonná a lakhatóságot. Például, az egyik elmélet szerint a flerekből származó töltött részecskék özöne lefejheti egy közeli bolygó légkörét. Ha azonban a bolygónak van [[Mágneses mező|mágneses mezeje]], akkor a mező eltérítené a töltött részecskéket, így védve meg a légkört. Még egy M-törpe kötött tengelyforgású bolygójának lassú forgása – egyszer fordul meg a saját tengelye körül, azalatt míg megkerüli a csillagját – is elegendő egy mágneses mező generálásához, mindaddig, amíg a mag olvadt marad.<ref>Alpert, Mark (2005 november) [http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=red-star-rising Red Star Rising] {{Wayback|url=http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=red-star-rising |date=20110319135211 }} Scientific American.</ref>

Más tudósok, különösen a [[Ritka Föld elmélet]] támogatói vitatják,<ref>{{cite book|author=Ward, Peter D.; Brownlee, Donald|title=Rare Earth: Why Complex Life is Uncommon in the Universe|url=https://archive.org/details/rareearthwhycomp0000ward|publisher=Springer|isbn=0387987010|year=2000}}</ref> hogy egy M-törpe csillag fenn tudja-e tartani az életet. A kötött tengelyforgású bolygó rendkívül gyenge [[mágneses momentum]]mal rendelkezne, ez pedig a légkör erős [[erózió (geológia)|eróziójához]] vezetne, amit a Proxima Centauri [[koronakidobódás]]ai okoznának.<ref name="koronakidobódás"/> Néhány szerző továbbá úgy véli, hogy a földi típusú élet valószínűtlen.<ref name="solstat"/>

A folyamatos megfigyelések és az egyre tökéletesedő észlelési technikák következtében 2016-ban nyilvánosságra került a [[Proxima Centauri&nbsp;b]] léte, amely 1,3-szoros földtömegű, a csillagától 7,5 millió kilométer távolságban keringő bolygó, amely 11,2 földi nap alatt tesz meg egy keringést.<ref>https://index.hu/tudomany/2016/08/24/megtalaltak_a_masodik_foldet/</ref>
A tovább gyarapodó adatbázis elemzésével 2019-ben újabb exobolygó jelölt került elő, amely legalább hatszoros földtömegű, és másfél [[csillagászati egység]] távolságban helyezkedik el napjától.<ref>https://www.hirado.hu/tudomany-high-tech/urkutatas/cikk/2019/04/14/egy-masodik-bolygo-is-keringhet-a-foldhoz-legkozelebb-eso-csillag-korul</ref>

== Csillagközi utazás ==
[[Fájl:Sol View from AlpCenA1.png|bélyegkép|A [[Nap]], ahogy az [[Alfa Centauri]] rendszerből látszana ([[Celestia (szoftver)|Celestia]])]]

A Proxima Centauri javasolt úti célja az első [[csillagközi repülés|csillagközi utazásnak]].<ref name="utazás"/> Alternatív megoldás, egy az [[Alfa Centauri]] rendszerben végrehajtott [[hintamanőver]]t magában foglaló utazás, mivel így nincs szükség lassítási fázisra. A [[nukleáris impulzusmeghajtás]] több olyan technológiát fog össze, amelyek a jövőben lehetővé tehetik a csillagközi utazást. Egy ilyen út a következő évszázadban kezdődhetne, és hozzávetőleg egy évszázadig is tartana. Az utazásnak ennek a módja inspirálta a [[Daedalus terv]]et, az [[Orion terv]]et és a [[Longshot terv]]et.<ref name="csillagközi">Beals, K. A.; Beaulieu, M.; Dembia, F. J.; Kerstiens, J.; Kramer, D. L.; West, J. R.; Zito, J. A. (1988) [http://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/19890007533_1989007533.pdf Project Longshot, an Unmanned Probe to Alpha Centauri] NASA-CR-184718. U. S. Naval Academy.</ref>

A [[Voyager-program]] űrszondái az első olyan ember alkotta mesterséges tárgyak, amelyek eljutnak a csillagközi űrbe; ám a szondák relatíve lassan mozognak, mindössze 17&nbsp;km/s-os sebességgel, így számukra jóval több mint {{szám|10000}} évig tart egyetlen [[fényév]] megtétele is.<ref>{{cite book|author=Mallove, Eugene F.; Gregory L. Matloff|title=The starflight handbook: a pioneer's guide to interstellar travel|url=https://archive.org/details/starflighthandbo0000mall|isbn= 0471619124|year=1989|page=[https://archive.org/details/starflighthandbo0000mall/page/6 6]}} A Voyager-1 sebessége 3,5 CsE/év, a Voyager-2 sebessége pedig 3,4 CsE/év.</ref> Összehasonlításképpen a Proxima jelenleg 21,7&nbsp;km/s-mal közeledik;<ref name="SIMBAD"/> igaz, csak 3,11 fényévre fogja megközelíti a Napot, és {{szám|26700}} év múlva már távolodni fog.<ref name="táblázat"/> Tehát egy alacsony sebességű [[űrszonda|űrszondának]] már csak néhány tízezer év áll rendelkezésre, hogy akkor érje a Proximát, mikor az a legközelebb található; ám a siker nem garantált, hiszen egy ilyen út könnyen végződhet azzal, hogy a szonda már csak a távolodó csillagot lesz képes megfigyelni. Az [[ionhajtómű]] előtérbe kerülésével lehetőség nyílt a Voyager szondáknál gyorsabb csillagközi űrhajók készítésére, ilyen a tervezett [[Innovative Interstellar Explorer]]. Ennek ellenére az ionhajtású űrhajókat még mindig túl lassúnak tartják egy működő próbaúthoz.<ref name="csillagközi"/>

A csillagközi utazást már a 2100-as évekre megvalósíthatónak tartják nukleáris pulzus meghajtásos rakétamotorok segítségével. Ezek tervezése már több projektet (Project Orion, Project Daedalus, Project Longshot) inspirált. A „Project Breakthrough Starshot” az Alpha Centauri rendszert 100 GW-os lézermeghajtásos mikroszondákkal tervezi elérni, kb. 20 éven belül, ha a [[fénysebesség]] egy ötödével haladna. 
   
A Proxima Centauriról nézve a Nap fényessége 0,4 [[magnitúdó]] lenne, és a [[Cassiopeia csillagkép|Kassziopeia]] csillagképben látszódna.<ref group="m" name="centauri">A Nap koordinátái a Proxima koordinátáinak (α={{RA|02|29|42,9487}}, δ={{DEC|+62|40|46,141}}) ellentétei. A Nap abszolút fényessége ''(M<sub>v</sub>)'' 4,83 magnitúdó, a 0,77199 parallaxissal ''(π)'' számolva a látszólagos fényessége ''(m''):
:4,83 - 5(log<sub>10</sub>(0,77199) + 1) = 0,40
Forrás: {{cite book
 | first=Roger John | last=Tayler | year=1994
 | title=The Stars: Their Structure and Evolution
 | url=https://archive.org/details/starstheirstruct00tayl_311 | publisher=Cambridge University Press
 | pages=[https://archive.org/details/starstheirstruct00tayl_311/page/n24 16] | isbn=0521458854}}</ref> A jelenlegi hagyományos meghajtás használatával, egy több ezer éves úthoz olyan méretű űrhajóra lenne szükség, amely képes elegendő embert szállítani egy bolygó kolonizálásához.<ref>Crawford, I. A. (1990. szeptember) [http://adsabs.harvard.edu/abs/1990QJRAS..31..377C Interstellar Travel: A Review for Astronomers] Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society 31: 377–400.</ref>

== Jegyzetek ==
=== Megjegyzések ===
<references group=m/>

=== Hivatkozások ===
{{jegyzetek}}

== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Proxima Centauri}}

== További információk ==
{{WikiSky|Proxima%20Centauri|z=12}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Nagyságrendek listája (hosszúság)]]
* [[Közeli csillagok listája]]

{{Portál|Csillagászat}}

[[Kategória:Változócsillagok]]
[[Kategória:M színképtípusú csillagok]]