Platina forrásának megtekintése

{{hasonló}}
{{Platina/Táblázat}}
[[Fájl:Platin 1.jpg|thumb|left|150px|Platina]]
A '''platina''' (nyelvújításkori magyar nevén: '''éreny''') egy fémes [[kémiai elem|elem]], az [[átmenetifémek]] közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike. A [[rendszám (kémia)|rendszáma]] 78, a [[vegyjel]]e '''Pt'''.

== Története ==
A természetes eredetű szennyezett platinát – nem szándékosan ugyan – de már az ősi egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett. Az [[ecuador]]i indián törzsek pedig ékszereket készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt. 1736-ban ''de Ulloa'' spanyol csillagász és tengerésztiszt egy megmunkálhatatlan fémre figyelt fel a mai Kolumbia aranybányáiban, amelyet ''„platina”'' névvel illetett (a spanyol eredetű szó ''„kicsi ezüstöt”'' jelent).

== Előfordulása ==
A platina többnyire az egyéb platinafémekkel együtt fordul elő, vagy elemi állapotban a nikkel-, réz- és vas-szulfidokkal együtt. Manapság a legjelentősebb előfordulást azok a réz-nikkel ásványok jelentik, amelyek egyrészt Dél-Afrikában, másrészt Oroszországban vannak, és ezeket egészíti ki a kanadai Sudbury-kitermelés.

== Kémiai tulajdonságai ==
[[Fájl:Platin löst sich in heißem Königswasser.jpg|bélyegkép|balra|A platina oldódása forró királyvízben]]
A platina kémiailag nagyon ellenálló fém. Csak [[királyvíz]]ben vagy [[oxidálószer]] jelenlétében [[sósav]]ban oldódik. Ha a királyvízben oldjuk, [[hexakloro-platina(IV)-sav]] (hidrogén-[hexakloro-platinát(IV)], [[hidrogén|H]]<sub>2</sub>[Pt[[klór|Cl]]<sub>6</sub>]) keletkezik. 

<chem>Pt + 4HNO3 + 18 HCl -> 3 H2[PtCl6] + 4NO + 8H2O</chem>

A királyvízben a [[salétromsav]] és a [[sósav]] aránya itt 1:4,5.

A platina vegyületei általában +4 vagy +2 [[oxidációs szám|oxidációs állapotú]].

Halogenidjei általában PtX<sub>2</sub> összetételűek, de előfordul PtCl<sub>4</sub> és PtBr<sub>4</sub> vegyülete is.

A platina PtO<sub>2</sub> oxidjában +4 oxidációs állapotú.

== Előállítása és felhasználása ==
A világ platinafém-termelése csak egy pár országból származik, elsősorban a [[Dél-afrikai Köztársaság]]ból.

{| class="wikitable sortable"
|- bgcolor="#ececec"
! No. !! ország/régió !! platina termelés <ref>[http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/platinum/mcs-2015-plati.pdf Mineral Commodity Summaries - Platinum-Group Metals]</ref> (2014)<br>(kg)
|-
|||	világ||align="left"| 161 000
|-
|1||	{{flag|Dél-afrikai Köztársaság}} ||align="left"| 110 000
|-
|2||	{{flag|Oroszország}} ||align="left"| 25 000
|-
|3||	{{flag|Zimbabwe}} ||align="left"| 11 000
|-
|4||	{{flag|Kanada}} ||align="left"| 7 200
|-
|5||	{{flag|Egyesült Államok}} ||align="left"| 3650
|-
|||	más országok||align="left"|3800
|}

A kőzetekből általában nemesfém-koncentrátumokat állítanak elő, melyekből mind a hat platinafém előállítható.

A platina 35-40%-át ([[palládium]]mal együtt) a benzinüzemű gépkocsik [[katalizátor]]aként használják fel. Körülbelül azonos mennyiséget [[ékszer]]ek készítésére használnak, és az összmennyiség 18%-át alkalmazzák a [[petrolkémia]]i, valamint az [[üveg]]iparban.

Bizonyos platinavegyületeket [[daganat]]ellenes [[daganatellenes szer|gyógyszerként]] alkalmaznak. Ilyen vegyületek a ''[[ciszplatin]]'', a ''[[karboplatin]]'' és az ''[[oxaliplatin]]''.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* {{CitLib|aut=Erdey-Grúz Tibor|tit=Vegyszerismeret|red=Műszaki Könyvkiadó|loc=Budapest|ann=1963|edi=3. kiadás|pag=386–387}}
* {{CitLib|tit=Kis kémiai szótár|red=Gondolat|loc=Budapest|ann=1972|ass=Fordította Hársing Lászlóné|pag=354–355}}
* {{CitLib|tit=Akadémiai kislexikon|ass=Főszerkesztő: Beck Mihály és Peschka Vilmos|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|isbn=963 05 5279 5|ann=|pag=2. kötet, 437}}
* {{CitLib|aut=Hans Breuer|tit=Atlasz – Kémia|ass=Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna|red=Athenaeum 2000 Kiadó Kft.|ann=2003|isbn=963-9471-35-6|edi=Harmadik, javított kiadás|loc=Budapest|pag=263}}
* {{CitLib|szerző=Dr. Otto |szerző2=Albrecht Neumüller|cím=Römpp vegyészeti lexikon|hely=Budapest|kiadó=Műszaki Könyvkiadó|év=1981|isbn=963-10-3269-8 |oldal=3. kötet, 737–738}}
* {{CitLib|aut=N. N. Greenwood|aut2=A. Earnshaw|tit=Az elemek kémiája|red=Nemzeti Tankönyvkiadó|loc=Budapest|ann=2004|isbn= 963-19-5255-X|pag=3. kötet, 1563–1602}}

== További információk ==
* a magyar Wikipédia platinát tartalmazó vegyületeinek listája [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?Pt külső keresővel]
* [http://platina.lap.hu/ Platina.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://www.v-pearl.hu/rates.aspx Aktuális platina árfolyam Ft/g-ban]
{{commonskat|Platinum}}

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia}}

[[Kategória:Átmenetifémek]]