Pánsíp forrásának megtekintése

{{Hangszer infobox
|név =
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|más nyelveken =
|besorolás =
|menzúra =
|csőhossz =
|hangolás =
|rokon hangszerek =
|hangminta =
|hangszerjátékos =
|hangterjedelem-kép =
|hangterjedelemkép-méret =
|hangterjedelemkép-aláírás =
}}
[[Fájl:Pan and Daphnis.jpg|jobbra|bélyegkép|170px|Pán pánsípra tanítja [[Daphnisz]]t, [[hellenisztikus művészet|hellenisztikus]] szobor [[Római Birodalom|római]] másolata]]
A '''pánsíp''' több összeillesztett [[Ajaksípos hangszerek|ajaksípos]] hangkeltő eszközből álló [[Fúvós hangszerek|fúvós hangszer]]. Ősi eredetű zeneszerszám, neve [[Pán]]ra, a görög mitológia egyik istenére utal. Változatai napjainkban [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], [[Románia|Romániában]], Észak-[[Olaszország]]ban népi hangszerként használatosak, de megtalálhatóak sokfelé [[Afrika|Afrikában]], [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Óceánia|Óceániában]] is.

== Felépítése ==
A pánsípok a világ különféle tájain sokféle anyagból – üreges [[csont]]okból, [[Terrakotta|terrakottából]], [[Kőzet|kőből]], [[nád]]szálakból, [[foltos bürök|bürök]]ből, kifúrt [[Fa (anyag)|fából]] stb. – készülhetnek többféle formában, felépítéssel. Közös bennük az, hogy különböző [[hangmagasság]]okra hangolt hangkeltő eszközök, sípok sorba rendezésével, összeépítésével (akár egy anyagtömbben különböző méretű furatok sorozataként) állíthatóak elő. E hangkeltő eszközök legtöbbször egyik végükön zárt csövek, melyek egyszerű [[ajaksípos hangszerek|ajaksípos hangszerként]] szólaltathatóak meg. A hasonló módon, peremre fúvással megszólaltatott [[fuvola]]féléktől eltérően viszont a dallamot itt nem hanglyukak vagy átfúvás révén lehet előállítani, hanem úgy, hogy a zenész a hangot keltő, ajkai között megformált légáramot mindig más-más, a szükséges hangra hangolt cső nyitott szájára irányítja. Ennek megkönnyítésére a pánsíp csöveinek felső, nyitott végei egy szintben vannak, egyenes vonalat vagy néha enyhe ívet alkotnak. A hosszabb csövek mélyebb, a rövidebbek magasabb hangot adnak ki, ez eredményezi a pánsípok jellemző kontúrját. A pánsíp egyik végükön zárt csövei az azonos hosszúságú nyitott fuvolákhoz képest nagyjából egy [[oktáv]]val mélyebb hangot adnak.

== Megszólaltatása ==
[[Fájl:Pan flute played 2.jpg|balra|bélyegkép|280px|A pánsíp megszólaltatása (dél-amerikai [[Siku (hangszer)|siku]])]]
A pánsípokat a zenész úgy szólaltatja meg, hogy a hangszert függőlegesen tartva alsó ajkát a hangszer megfelelő sípjának pereméhez illeszti, majd ajkai között levegősugarat irányít a síp nyílására. A pánsíp csövei ajaksípként működnek: a levegősugár a cső szájának távolabbi pereméhez ütközve [[peremhang]]os hangkeltéssel gerjeszti a síp testében lévő levegőoszlopot. A pánsípnak vannak olyan változatai is, amelyek nem ezen a módon, egyszerű peremre fúvással szólalnak meg, hanem a csövek peremére kanyarított szélhasító rovátka segíti a hangkeltést, vagy akár a [[Furulya|furulyához]] hasonló felépítésű [[Fúvóka (hangszerrész)|fúvókákkal]] rendelkeznek. Ezekben az esetekben a hangszer játék közbeni helyzete nem függőleges, hanem a befúvás irányához közeli.

Az egyik végén zárt cső levegőoszlopában a megszólaló alaphang negyedhulláma, illetve annak páratlan számú többszöröse jöhet létre [[Állóhullám (hang)|állóhullámként]]. Az ilyen csövek [[felhangsor]]a tehát hiányos, az alaphang után nem az oktáv, hanem rögtön a [[duodecima]] (oktáv + kvint) következik stb. Az oktávátfúvás emiatt nem lehetséges, a pánsípot mindig alaphangján szólaltatják meg. A [[frekvencia]] fordítottan arányos a cső hosszúságával, a hangszer be[[hangolás]]a is ennek megfelelően úgy történhet, hogy a csőbe viaszt csepegtetnek vagy magvakat potyogtatnak, ami felfelé módosítja az adott síp [[hangmagasság]]át.

Egyik végén zárt, hengeres furatú síp esetén az f alapfrekvencia és az l hosszúság összefüggése c [[hangsebesség]]nél elméletben:

<math>f = \frac{c}{4l}</math>

A valóságban a frekvencia hallhatóan alacsonyabb lesz az ilyen módon kiszámítottnál. Ennek egyik oka az, hogy a csövekben kialakuló állóhullámoknak a cső nyitott végén való visszaverődésének helye nem esik egybe pontosan a cső peremének síkjával, annál kissé kijjebb van. A másik, hogy a cső megfúvása során a zenész ajkaival szükségszerűen némileg beszűkíti a síp nyílását, ezzel mélyebbre hangolja rezonanciáját. Ez utóbbi jelenség felhasználásával – a síp nyílásának szándékos fedettebbé tételével – lehet a pánsíp hangjait lefelé módosítani, [[Diatonikus hangsor|diatonikus]] pánsípon [[Kromatikus hangsor|kromatikus]] hangokat létrehozni.

== Története, változatai ==
A pánsíp az egyik legegyszerűbb felépítésű, legkönnyebben előállítható fúvós hangszer. Egyszerűsége miatt egymástól függetlenül több helyen, különböző időkben is megszülethetett, elterjedhetett. A legkézenfekvőbb pánsíp-alapanyagok, a növényi szárak nem tartósak, emiatt az ásatásokból előkerült legrégebbi fennmaradt pánsípok főleg üreges madárcsontokból, kőből, terrakottából készült hangszerek.

=== Ókori Kína ===
{{PinjinMagyaros}}
Az [[ókor]]i [[Kína|Kínában]] {{kínai|[[paixiao]]|[[pai-hsziao]]}} volt a neve egy pánsípféleségnek. Az ásatások során előkerült legrégebbi példányai több, mint 3000 évesek, a {{kínai|[[Shang-dinasztia]]|[[Sang-dinasztia]]}} és a {{kínai|[[Zhou-dinasztia]]|[[Csou-dinasztia]]}} közötti időszakban készülhettek; 13 festett, hangmagasság szerint sorba rendezett bambuszcsőből állnak.<ref>{{Cite web |url=http://www.chinahistoryforum.com/index.php?showtopic=10009 |title=China History Forum |accessdate=2008-10-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090918035349/http://www.chinahistoryforum.com/index.php?showtopic=10009 |archivedate=2009-09-18 }}</ref> Valószínűleg nem zenei célokat szolgált, a hangmagasságok, skálák szabványosítása lehetett a feladata.

<div class="keretjobb">
„Pan, amikor Syrinxet vélte ölelni, <br />
teste helyett a folyó nádját szoritotta kezével; <br />
és hogy amint sóhajt, nádak közt szállva a szellő <br />
mint váltotta szavát szellő-susogásu panasszá; <br />
és hogy ez édes hang, hogy ez új lelemény megigézte <br />
Pant, s "Ez az egyesülés kettőnk közt megmarad!" így szólt; <br />
és hogy egyenlőtlen nádszálakat összekötözve <br />
lágy viaszával, a lányka nevét vele őrzi örökre.”

Ovidius: Átváltozások, részlet<ref>[http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm#8 Ovidius: Átváltozások (ford. Devecseri Gábor)]</ref>
</div>
=== Hellasz és Róma ===
A [[Görög mitológia|görög mitológiában]] [[Szürinx]]et, az erényességéről ismert [[árkádia]]i vízi [[Nimfa (mitológia)|nimfát]] [[Pán]], a [[pásztor]]ok kecskeszarvú, kecskelábú és -farkú istene üldözte szerelmével. Egy folyóhoz érve Szürinx nővéreitől, a [[naiaszok]]tól kért védelmet, akik [[nád]]szálakká változtatták őt, hogy elrejtsék. Mikor Pán odaérkezett, a nádak panaszos hangokat adtak ki csalódott sóhajtásától. Pán erre levágta a nádszálakat, [[Méhviasz|méhviasszal]] egymáshoz ragasztotta őket, megalkotta az első pánsípot, amit [[Szürinx (hangszer)|szürinxnek]] (σύριγξ) neveztek.<ref>A szürinx (σύριγξ) szó a görög szövegekben nem feltétlenül jelent pánsípot, hanem általában nádszárat, abból készült fuvolafélét. A pánsíp precízebb neve πολυκάλαμος σύριγξ, polikálamosz – azaz több nádból álló – szürinx.</ref>

A szürinxet az ókori görög források kb. [[kr. e. 400]]-tól pásztorhangszerként említik, az ábrázolásokon általában hét – néha nyolc-kilenc – csőből áll, anyaga nád vagy egyéb üreges növényi szár, leginkább [[szatír]]ok, [[szilének]], [[Szirén (mitológia)|szirének]] kezében látható.<ref>[http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/8061.html Pecz Vilmos: Ókori lexikon - Syrinx]</ref> [[Platón]] az [[Állam (dialógus)|Állam]] című dialógusában e szavakat adja [[Szókratész]] szájába, mikor az ideális társadalomban kívánatos hangszereket veszi sorra: ''„Megmarad neked a [[Khelüsz-líra|líra]] és a [[kithara]], lévén hasznosak államunkban; és a mezőn a pásztoroknál a szürinx.”''<ref>[http://mek.oszk.hu/03600/03629/03629.htm#45 Platón: Állam, III. (ford. Jánosy István)]</ref>

Az [[Ókori Róma|ókori római]] szerzőknél a pánsíp neve ''fistula'', illetve építési anyagától függően ''tenui arundine, harundo, calamo'' vagy ''cicuta'' néven említik.<ref>[http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/secondary/SMIGRA*/Syrinx.html A Dictionary of Greek and Roman Antiquities - Syrinx {{en}}]</ref>

[[Fájl:Fistula 001.jpg|right|thumb|180px|Középkori pánsíp ábrázolása a Saint-Germain-des-Près-i kéziratból, részlet]]

=== Középkor ===
A pánsíp [[középkor]]i [[Latin nyelv|latin]] neve ''fistula panis,'' francia területen ''frestel, fretiau.'' A középkori szobrokon a pánsíp ''monoxilitikus,'' egy darab fából faragott változata a leggyakoribb, néhány ilyen hangszer ásatásokból is előkerült.<ref>{{Cite web |url=http://panflute.net/history/viking_panpipe/panpipes.htm |title=Viking pánsíp a 10. századból |accessdate=2008-10-26 |archívurl=https://web.archive.org/web/20080905113607/http://panflute.net/history/viking_panpipe/panpipes.htm |archívdátum=2008-09-05 }}</ref> Az [[1070]] körül keletkezett [[Saint-Germain-des-Près-i kézirat]] is ilyen pánsíp ábrázolását tartalmazza. A pánsíp a [[Reneszánsz]] korában már kikerült a műzenei használatból, de népi hangszerként szinte napjainkig tovább él pl. [[Provence]]-ban ''fresteu'', a [[Pireneusok]]ban ''fioulet'', [[Észak-Itália|Észak-Itáliában]] ''firlinfeu'' néven.

=== A román pánsíp ===
[[Havasalföld]] területén a [[16. század]] elejéről származik a legkorábbi írásos feljegyzés pánsípról.<ref>{{Cite web |url=http://www.panflutejedi.com/levni.html |title=The "Romanian" Nai? {{en}} |accessdate=2008-10-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080828091219/http://www.panflutejedi.com/levni.html |archivedate=2008-08-28 }}</ref> Az elkövetkező évszázadokban népi hangszer, cigány muzsikusok hangszere volt. A román pánsíp, a [[nai]] vagy ''muscal'' a [[19. század]]ban vált népszerűvé, azóta világszerte talán a legismertebb, hangversenytermekben, hanghordozókon a legtöbbet szereplő pánsípfajta. A nai 20-30 fából vagy nádból készült csőből van összeragasztva, a sípok alsó részei fából faragott közös tokba vannak illesztve. A gyors, virtuóz játék megkönnyítésére ívelt formájú. Népszerűsítésében nagy szerepe volt [[Fănică Luca]] és [[Gheorghe Zamfir]] pánsípművészeknek.
[[Fájl:Rondador.jpg|left|thumb|260px|Rondador]]

=== Dél-Amerika ===
Dél-Amerikában, elsősorban az [[Andok]] vidékén a pánsípok különböző válfajainak használata az időszámításunk előtti évszázadoktól napjainkig folyamatos. A [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] előtti indián kultúrák nem ismerték a húros hangszereket, dallamhangszereik fúvós hangszerek, elsősorban változatos formájú, kőből, terrakottából, nádból készült pánsípok voltak. A napjainkban népi hangszerként elterjedt dél-amerikai pánsípok leginkább nád alapanyagból készülnek, a sípok nádból hasított keresztpántok segítségével fonallal vannak egymáshoz hurkolva.

[[Kecsua nyelv]]en [[Antara (hangszer)|antara]] a neve általában az Andok területén használatos pánsípoknak, szűkebb értelemben az egysoros, [[Diatonikus hangsor|diatonikus]] hangolású hangszerváltozatot hívják így. Jellemző a kétsoros pánsíp típus, amelynél a skála egymás után következő hangjai felváltva hol az egyik, hol a másik sípsorban vannak, ennek neve [[Siku (hangszer)|siku]]. A [[rondador]] a mai [[Ecuador]] területén található, érdekessége, hogy a sípok nem feltétlenül nagyság szerint vannak sorba rendezve, hanem úgy, hogy a szomszédos csövek egyidejű megfúvásával [[terc]]elő dallamok állíthatók elő, gyors futamoknál pedig sajátos [[trilla]]szerű díszítések.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* {{TarnóczyZeneiAkusztika}}
* The Diagram Group: Musikinstrumente der Welt – {{ISBN|3-570-05576-0}} {{de}}
* {{BRZene|ALL}}
* [http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/8061.html Pecz Vilmos: Ókori lexikon - Syrinx]
* [http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/secondary/SMIGRA*/Syrinx.html A Dictionary of Greek and Roman Antiquities - Syrinx {{en}}]

== További információk ==
=== Általános ===
* [http://www.panflutejedi.com/resources-page.html Panflute Educational Resources {{en}}] {{Wayback|url=http://www.panflutejedi.com/resources-page.html |date=20081024200558 }}
* [http://pan-flute.com/home.html Pan-flute.com, pánsíp-oldal {{en}}]
* [http://www.panflutejedi.com/pan-flute-history-main.html A pánsíp története {{en}}] {{Wayback|url=http://www.panflutejedi.com/pan-flute-history-main.html |date=20080915041102 }}
* [http://www.gilles.mille-et-une-vagues.org/spip.php?article14 Gilles Patrat: A pánsíp eredeti szimbolikája {{fr}}] {{Wayback|url=http://www.gilles.mille-et-une-vagues.org/spip.php?article14 |date=20081205052706 }}, [http://www.gilles.mille-et-une-vagues.org/spip.php?article39 {{en}}]{{Halott link|url=http://www.gilles.mille-et-une-vagues.org/spip.php?article39 |date=2023-10 }}
* [http://www.gilles.mille-et-une-vagues.org/spip.php?article59 A pánsíp hangspektruma {{fr}}] {{Wayback|url=http://www.gilles.mille-et-une-vagues.org/spip.php?article59 |date=20081205052736 }}

=== Típusok ===
* [https://web.archive.org/web/20110725171151/http://cidemp.org/index.php?option=com_content&task=view&id=39&Itemid=50 Az antara {{es}}]
* [https://web.archive.org/web/20071013140228/http://home.concepts.nl/~pc105904/index_bestanden/Page443.htm A román pánsíp reneszánsza, Fănică Luca {{en}}]
* [https://web.archive.org/web/20080809000432/http://www.preda-panflute.ro/ro/history.html Istoria Naiului (román nyelven)]
* [http://www.umbc.edu/eol/2/velitch/velich2.html Egy orosz pánsíp, a kugikly {{en}}]
* [http://www.panflutejedi.com/skudueiai.html A litván skuduèiai {{en}}] {{Wayback|url=http://www.panflutejedi.com/skudueiai.html |date=20081010181049 }}

{{Portál|zene}}

{{DEFAULTSORT:Pansip}}
[[Kategória:Ajaksípos hangszerek]]

[[es:Zampoña]]