Okulár forrásának megtekintése

[[Fájl:Eyepieces random selection.jpg|thumb|right|250px|Okulárok]]
Az '''okulár''' vagy '''szemlencse''' (az emberi [[Emberi szem|szemlencséről]]) egy olyan típusú lencserendszer, amely különféle [[optika]]i [[eszköz]]ökhöz van csatlakoztatva, mint például a [[távcső]], a teleszkóp vagy a [[mikroszkóp]].

== Alapfogalmak ==

Az okulár az '''objektív''' [[optikai lencse|lencse]] által létrehozott [[kép]]et nagyítja fel. A távcsőben az okulárok általában a kívánt [[nagyítás (optika)|nagyítás]]tól függően cserélhetőek.

A modern teleszkópokban okulár helyett [[CCD]] ''érzékelőket'' (''Charge-coupled Device'', azaz töltés-csatolt eszköz) használnak, a kép a [[számítógép]] [[Monitor|képernyő]]jén jelenik meg.
{{Bővebben|CCD}}

[[Kép:Clave 25mm eyepiece.jpg|bélyeg|jobbra|Nagy látómezejű ''Plössl'' okulár]]

=== Felbontóképesség ===

A felbontóképesség az a legkisebb '''szögtávolság''', aminél közelebbi [[Pont (geometria)|pontok]] már nem különböztethetők meg egymástól. Az '''objektív''' átmérőjének a növelésével a felbontóképesség is nő.
A ''felbontóképesség'' képlete:

:<math>\gamma = \frac{138}{D}</math>

ahol D az objektív átmérője [[méter|milliméterben]].

==== Kilépő pupilla ====

A kilépő pupilla az okulárból a megfigyelő szemébe lépő fénysugár átmérője. A kilépő pupilla könnyen megfigyelhető: a fény felé fordított, karnyújtásnyira lévő okuláral, ahol fényes körként jelenik meg az okulárok előtt. A kilépő pupilla átmérőjét úgy számíthatjuk, hogy a távcső objektívjének átmérőjét elosztjuk a [[nagyítás (optika)|nagyítás]]sal:

:<math>K_p = \frac{D}{N}</math>

[[Fájl:Exitpupil.png|thumb|right|300px|A kilépő pupilla keletkezése egy okulár esetében.<br> '''1''' Az objektív által leképzett tárgy képe '''2''' – Mezőrekesz<br> '''3''' –  Szemtávolság   '''4''' –  Kilépő pupilla]]

A kilépő pupilla mérete határozza meg, hogy mennyi fény jut a szembe. Ha nagyobb, mint sötétséghez alkalmazkodott szem pupillája, akkor nem tudjuk kihasználni a távcső teljes '''fénygyűjtő képesség'''ét. Az ideális az, ha a megfigyelő pupillája és a kilépő pupilla átmérője azonos.

==== Látómező ====

A látómező mérete arról ad felvilágosítást, hogy mekkora terület látható az égből az okulárba tekintve. Kétféle látómező létezik: ''látszólagos'' és ''valódi''. A látszólagos látómező az a [[szög]], amely a távcső nélküli okulárba tekintve megfigyelhető. A legtöbb okuláron a gyártók feltüntetik a látszólagos látómező méretét, amely általában 25° (ami nagyon kicsi) és 80° (ez már igen nagy látómező) közötti érték. Az átlagos okulároknak 40-50° a látómezeje, míg egyes különleges felépítésű okulárok látszólagos látómezeje 60° felett van. Ezek már kifejezetten nagy látómezejű okulárok. A valódi látómező értékét nem lehet feltünteti az okuláron, mert távcsőtől függően az értéke más és más lehet. Meghatározására több módszer is van. A legegyszerűbb, ami elég pontos értéket ad, az okulár látszólagos látómezejének értéke és a nagyítás hányadosa.

==== Szemtávolság ====

A szemtávolság a megfigyelő szemének távolsága a szemlencsétől akkor, amikor a látómező egésze látható. A szemtávolság általában az okulárok fókusztávolságával egyenesen arányos. Sok modern okulártípusnak egységesen hosszú szemtávolsága van a fókusztávolságtól függetlenül, tehát bármilyen nagyításnál állandó.

== Elterjedtebb típusok ==
== Az első okulárok ==

[[Fájl:Galilean 1069.png|bélyeg|balra|200px|Galilei féle okulár]]
[[Fájl:Kepler 1610.png|bélyeg|jobbra|200px|Kepler féle okulár]]
[[Fájl:Herschel 1768.png|bélyeg|balra|200px|Herschel féle okulár [http://i916.photobucket.com/albums/ad6/tamasflexoptics/optika/ball_lens.png]]]
[[Fájl:Dolond 1760.png|bélyeg|jobbra|200px|Dolond féle okulár]]

Történelmi szempontból megemlítendő az okulárok közül a [[Galileo Galilei|Galilei]]-  a [[Johannes Kepler|Kepler]]- és a '''Dolond'''-féle okulárok.<br>
Ezek kombinációiból fejlődtek ki a későbbiekben – kisebb-nagyobb módosítással – az alábbiakban sorra kerülő okulár típusok.<br>
Az egyszerű okulárok közül megemlítést érdemel még a [[William Herschel|Herschel-féle]], amelynek érdekessége, hogy [[gömb]] lencséből van kialakítva.<br>
A gömblencséből már nem készítenek okulárt, viszont a gyakorlati életben számos célra alkalmazzák.<ref>[http://href.hu/x/bwb3]{{Halott link|url=http://href.hu/x/bwb3 |date=2019-02 }}[http://href.hu/x/bwb0]{{Halott link|url=http://href.hu/x/bwb0 |date=2019-02 }}[http://href.hu/x/bwb1]{{Halott link|url=http://href.hu/x/bwb1 |date=2019-02 }}</ref>

{{clear|left}}

== Huygens-okulár ==
[[Fájl:Huygens 1703.png|bélyeg|jobbra|200px|Huygens-okulár]]

[[Christiaan Huygens]] ([[1629]]–[[1695]]) holland [[csillagász]], [[matematikus]] tervezte az [[1660-as évek]]ben. Két sík-domború lencsét tartalmaz, a belső lencse ''(mezőlencse)'' a nagyobb átmérőjű, a fókusza a szemlencse fókuszának háromszorosa. Gyenge fényerejű távcsöveknél használható.
* Ha a lencsék üvegből készülnek, az egymástól való távolságuk

<math>d = \frac{1}{2} (f_A + f_B),</math>

ahol f<sub>A</sub> és f<sub>B</sub> a lencsék gyújtótávolságai.

== Földi (terresztrikus) okulár ==
[[Kép:Image-erecting system.png|bélyeg|jobbra|Terresztrikus okulár elvi felépítése]]
[[Kép:Imageinverting-2.png|bélyeg|jobbra|Terresztrikus okulár optikai rajza]]
[[Kép:Terresztikus adapter csillagászati távcsövekhez.png|bélyeg|jobb|Terresztikus adapter csillagászati távcsövekhez]]

Két egymással szembe állított '''Huygens-okulár'''ból áll. Főleg földi távcsövekhez készül, de a csillagászatban is használják.
A rendszer fókusztávolsága:

:: <math> f = \frac{{f_1}{f_2}}{l-f_1+f_2},</math> ahol ''l'' a Huygens-okulárok közepétől mért távolság.

A kép megfordításához a '''f'''-nek nagyobbnak kell lennie a két okulár eredő gyújtótávolsága összegénél.
{{-}}

== Dollond-okulár ==

Az első olyan okulárt, amely drasztikusan csökkentette a [[optikai lencsék leképzési hibái|leképezés]] '''kromatikus aberráció'''ját, az [[egri csillagásztorony]] két távcsövét<ref>[http://aries.ektf.hu/~bikini/ecstva/index_a_kiallitas.htm]</ref> is készítő [[Peter Dollond]] angol optikus állította össze 1758-ban úgy, hogy a lencsekombinációhoz kétféle, különböző fénytörésű üveget ([[koronaüveg]]et és [[flintüveg]]et) használt.<ref>[[Dieter B. Herrmann]]: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 129. {{ISBN|963 280 982 3}}</ref>

== Ramsden-okulár ==

[[Fájl:Ramsden 1783.png|bélyeg|jobbra|200px|Ramsden-okulár ábrázolása]]
'''[[Jesse Ramsden]]''' ([[1735]]–[[1800]]), a ''"műszerek nagymestere"'' tervezte. Két sík-domború lencséjének domború felülete egymás felé néz, ezért távolságuk kisebb (néhány mm). Emiatt nagyobb a szemtávolságuk, mint a Huygens-okuláré, és nem zavaróak a karcok sem. A látómező 30-32°. Ezek az okulárok is egyre kevésbé használatosak.{{-}}

== Kellner-okulár ==
[[Fájl:Kellner 1849.png|bélyeg|jobbra|200px|Kellner- vagy akromatikus okulár]]

'''Carl Kellner''' ([[1826]]–[[1855]]) német mechanikus és autodidakta matematikus tervezte az első akromatikus okulárt. Szemlencséje kéttagú lencse ''(akromát)'', nagymértékben kiküszöböli a [[optikai lencsék leképzési hibái#Kromatikus aberráció|színhibákat]]. A látszólagos látómező mérete 40-50°. Hátránya, hogy a látott kép szellemképes, ez a reflexiót gátló bevonatokkal csökkenthető.

A Kellner-okulár másik neve ''Ramsden-akromát''.

:[[Kulin György]] egy olyan akromatikus okulárt ismertet, amelyben a szem- és mezőlencse egyaránt kéttagú (sík-homorú és kétszer domború), a látómező körülbelül 40°, bolygók és kettőscsillagok megfigyelésére nagyon alkalmas.{{-}}

== RKE okulár ==
[[Fájl:RKE 1970.png|bélyeg|jobbra|200px|RKE okulár]]
A RKE-t [[David Rank]] tervezte az '''Edmund Scientific Corporation''' részére, amely az [[1960|1960-as]] évek második felétől az [[1970|1970-es]] évek elejéig árulta azt.
A rövidítés jelentése nem egyértelmű: 1./ ''R''ank ''K''ellner ''E''yepiece'', 2. ''R''eserved ''K''ellner ''E''dmund vagy 3./ ''R''eserved ''K''ellner ''E''yepiece.
Az RKE fordított Kellner-okulár: kéttagú mezőlencséje és egytagú szemlencséje van. Optikai jellemzői jobbak, mint a Kellner-okuláré. A látómezeje 45° körüli.{{-}}

== Orthoszkopikus okulár ==
[[Fájl:Orthoscopic 1880.png|bélyeg|jobbra|200px|Orthoszkopikus okulár]]
[[Ernst Abbe|Ernst Karl Abbe]] ([[1840]]–[[1905]]) [[németek|német]] fizikus fejlesztette ki [[1880]]-ban, Abbe-okulárnak is nevezik. A mezőlencse három- (egy kétszer homorú lencse két oldalához egy-egy kétszerdomború lencse van ragasztva), a szemlencse egytagú, síkdomború. Majdnem tökéletes rendszer, sem szférikus-, sem kromatikus aberráció gyakorlatilag nincs, a szellemkép is csekély. Az okulár képe bármilyen nagyításnál éles és kontrasztos. A látómező mérete 40-50°.{{-}}

== Erfle-okulár ==
[[Fájl:Erfle 1917.png|bélyeg|jobbra|200px|Erfle-okulár grafikus ábrázolása]]
Katonai célokra kifejlesztett okulár; látómezeje mintegy 60-75°. Elsősorban mély-ég megfigyelésekre alkalmas. Öt vagy hat lencsetagot tartalmaz. Egyik változatában két akromát van, köztük egy kétszer domború egytagú lencsével, a másikban három akromát. Az Erfle-okulárok kis nagyításokra alkalmazhatóak.{{-}}

== Plössl-okulár ==
[[Fájl:Plössl 1860.png|bélyeg|jobbra|200px|Plössl-okulár]]
'''Georg Simon Plössl''' ([[1794]]–[[1868]]) [[osztrákok|osztrák]] optikus [[1860]]-ban fejlesztette ki; nagyon kedvelt. A mezőlencse és a szemlencse egyaránt kéttagú akromát, a képalkotása az orthoszkopikus okuláréval vetekszik. Bármilyen nagyításra alkalmazható. Jellemzők: minimális optikai hibák, jó látómezőméret és szemtávolság.{{-}}

== Nagler-okulár ==
[[Fájl:Nagler 2 1988.png|bélyeg|jobbra|200px|2. típusú Nagler-okulár [http://www.freepatentsonline.com/4747675.pdf][http://www.freepatentsonline.com/4525035.pdf]]]
[[Fájl:Nagler 1979 1981.png|bélyeg|balra|200px|Nagler okulárok [http://www.company7.com/televue/telal.html][http://www.freepatentsonline.com/4286844.pdf]]]
'''Albert Nagler''' fejlesztette ki a korábban kidolgozott nagylátószögű okulárok figyelembe vételével,<ref>{{Cite web |url=http://www.brayebrookobservatory.org/BrayObsWebSite/HOMEPAGE/forum/Smyth-Barlow%20lenses.html |title=Archivált másolat |accessdate=2010-03-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100521075333/http://www.brayebrookobservatory.org/BrayObsWebSite/HOMEPAGE/forum/Smyth-Barlow%20lenses.html |archivedate=2010-05-21 }}</ref> és [[1979]]-ben szabadalmaztatta. A csillagászati távcsövekhez tökéletes: ultraszéles, 82°-os látómezeje van, aberrációmentes és kíméli a szemet. Ezt a tervező a negatív és pozitív lencsecsoportok kombinációjával érte el.

A legjobb Nagler-változat egy Barlow-lencsés okulár, a fókusztávolsága hosszú, a szem nem fárad el. Fő hátránya a 0,5&nbsp;kg-os súlya. Az amatőr csillagászok ''papírsúlyú''nak vagy ''kézigránát''nak nevezik. A másik hátránya drágasága: annyiba kerül, mint egy kisebb távcső. Ezeket az okulárokat sok amatőr már luxusnak tekinti.{{-}}

== High-tech okulárok ==

Nagyon jó minőségű, drága üvegből készülnek, többszörös refexió-csökkentő bevonattal. 7-8 lencséből állnak, optikai hibáik minimálisak, a látómezőjük akár 82° is lehet.

== Binokuláris benéző toldat (okulár tartozék – kiegészítő) ==
[[Fájl:Binoviewer 2.jpg|thumb|300px|right|Binokuláris benéző toldat<br>
'''1''' – Barlow lencse '''2''' – Osztóprizma<br> '''3''' – Eltérítő prizma '''4''' – Kiegyenlítő lemez<br> '''5''' – Binokuláris benéző '''6''' – Okulár]]
A korszerű optikai műszereket a kényelmesebb betekintés érdekében binokuláris benéző toldattal látják el.

Ez sokkal kényelmesebb és kevésbé fárasztó megfigyelést tesz lehetővé, mint az egyszemes (monokuláris) megfigyelés.{{-}}

== Jegyzetek ==

{{Jegyzetek}}

== Források ==
* Dr. [[Kulin György]]–[[Zerinváry Szilárd (csillagász)|Zerinváry Szilárd]]: A távcső világa, Gondolat Kiadó, [[Budapest]], [[1958]]
* '''A távcső világa''', 2., bővített kiadás. Szerkesztő: dr. Kulin György és [[Róka Gedeon]]; Gondolat Kiadó, Budapest, [[1980]]; {{ISBN|963-280-817-7}}
* Dr. Kulin György: Távcsövek házi készítése, TIT Uránia Kiadó, Budapest, [[1984]]
* Dr. Horváth Árpád: A távcső regénye, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, [[1988]]

== Fordítás ==

* {{fordítás|en|Eyepiece}}

== További információk ==

* [http://www.brayebrookobservatory.org/BrayObsWebSite/HOMEPAGE/PageMill_Resources/PUBLICATIONS/treediag.jpg EYEPIECE EVOLUTION] {{Wayback|url=http://www.brayebrookobservatory.org/BrayObsWebSite/HOMEPAGE/PageMill_Resources/PUBLICATIONS/treediag.jpg |date=20210227120004 }}
* [https://web.archive.org/web/20081022004139/http://esztergom.mcse.hu/files/old/lexikon/felbonto.html Felbontóképesség]
* [https://web.archive.org/web/20071213194911/http://titan.physx.u-szeged.hu/~fureszg/mtech/I-03/mt-I-03-4.html Felbontóképesség és átviteli függvény, kontraszt]
* [https://web.archive.org/web/20080930113947/http://www.freeweb.hu/blglsl/tavcso/3_okular/oklitipusok.html Okulárok – Elterjedtebb típusok]
* [https://web.archive.org/web/20090515102233/http://www.tavcso.hu/kiegeszitok.php Távcső kiegészítők – Barlow, fókuszreduktor, jusztírlézer ...]

{{DEFAULTSORT:Okular}}
[[Kategória:Optika]]