OMÁV 36.0 forrásának megtekintése

{{Vasúti jármű infobox
 | sorozatszám = OMÁV 36.0 sorozat<br />kkStB 211 sorozat<br />ČSD 211 sorozat<br />ČSD 363.0 sorozat<br />MÁV 329 sorozat
 | kép = StEG 36 10.jpg
 | pályaszám = <small>OMÁV&nbsp;3601–3610<br/>kkStB&nbsp;211.01–10<br/>ČSD&nbsp;211.01–10<br/>ČSD&nbsp;363.001–10<br/>MÁV&nbsp;329,501–510</small>
 | gyártó = [[Lokomotivfabrik der StEG|Mf. d. StEG]], [[Bécs]]
 | gyártásban = [[1908]]
 | selejtezés = [[1949]]–[[1963]]
 | darabszám = 10
 | tengelyelrendezés = 2'C
 | nyomtávolság = 1&nbsp;435 mm
 | hajtókerék-átmérő = 1&nbsp;820 mm
 | futókerék-átmérő = 1&nbsp;025 mm
 | legnagyobb sebesség = 90
 | ütközők közötti hossz = 17&nbsp;900 mm<ref>[[MÁV N jellegű szerkocsi|N jellegű]] szerkocsival: 19&nbsp;985</ref>
 | csatolt kerekek tengelytávolsága = 4&nbsp;200 mm
 | össztengelytávolság = 8&nbsp;300 mm
 | üres tömeg = 53,7
 | szolgálati tömeg = 60,2
 | tapadási tömeg = 39,8
 | legnagyobb tengelyterhelés = 13,3 t
 | sebességmérő = Haushälter
 | fékek típusa = <small>légűr Hardy-rendszerű [[1902]]. típusú önműködő gyorsfék</small>
 | rögzítőfék típusa = –
 | átmenő fék = <small>légűr Hardy-rendszerű [[1902]]. típusú önműködő gyorsfék</small>
 | vonatfűtés típusa = gőz
 | legkisebb pályaívsugár = 180
 | jelleg = 2'C–h2
 | tengelytávolság szerkocsival = 14&nbsp;302 mm
 | hengerek száma = 2
 | hengerek átmérője = 550 mm
 | dugattyú lökethossza = 650 mm
 | kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett = <br /><br />2&nbsp;925 mm
 | tűzcsövek száma = 136 db
 | tűzcsövek belső/külső átmérője = 47/52 mm
 | tűzcsövek hossza = 4&nbsp;500 mm
 | füstcsövek száma = 24 db
 | füstcsövek belső/külső átmérője = 119/127 mm
 | rostélyfelület = 3,1 m²
 | sugárzó fűtőfelület = 14 m²
 | csőfűtőfelület = 142,9 m²
 | túlhevítő felület = 38,4 m²
 | gőznyomás = 12&nbsp;bar
 | gépezeti vonóerő = 77,785 kN
 | tapadósúlyból számított vonóerő = 62,47 kN
 | vezérlés típusa = Heusinger-Walschaert
 | szerkocsi típusa = h<ref>kkStB-sorozatjele: 73<br />ČSD-sorozatjele 512.0</ref><ref>Később alkalmazott szerkocsi típusa: [[MÁV N jellegű szerkocsi|N]]</ref>
 | szerkocsi szolgálati tömege = 32 t<ref>[[MÁV N jellegű szerkocsi|N jellegű]] szerkocsi: 52,5</ref>
 | vízkészlet = 12 m³<ref>[[MÁV N jellegű szerkocsi|N jellegű]] szerkocsi: 22 m³</ref>
 | tüzelőanyag-készlet = 7,6 m³<ref>[[MÁV N jellegű szerkocsi|N jellegű]] szerkocsi: 8 m³</ref>
 | szolgálati tömeg szerkocsival = 92,2
}}
 
A [[OMÁV]] '''36 sorozatú''' [[gőzmozdony]]a vasúttársaság utolsó gyorsvonati mozdonytípusa volt, mely korszerű megoldásaival nemcsak az osztrák, de a magyar gőzmozdonyépítésre is hatással volt.

==Kifejlesztése==
A [[OMÁV]] az [[1900-as évek]] közepén új gyorsvonati [[gőzmozdony]]típust rendelt [[Lokomotivfabrik der StEG|saját gépgyárától]] a társaság [[Brünn]]–[[Prága]] vonalán közlekedő gyorsvonatok továbbítására.

==Szerkezete==
===Kazán===
A mozdonyokat a kívánt minél nagyobb teljesítmény érdekében az akkor újdonságnak számító ''Schmidt-rendszerű nagyfüstcsöves [[túlhevítő]]''vel felszerelt [[Kazán (berendezés)|kazánnal]] látták el. Az 1,28 m széles [[Állókazán#Porosz-rendszerű állókazán|''porosz-'', más néven ''Becker-rendszerű'' állókazán]]t a keret fölé emelve, de a kapcsolt kerékpárok közé húzták be. A rostély közepe kibillenthető volt. A majdnem 1,5 m átmérőjű hosszkazánt két övből szegecselték össze; a tengelye (középvonala) a sínkorona fölött akkor [[Európa|Európában]] a legmagasabbra, 2925&nbsp;mm magasra került. Az első kazánövön helyezték el a gőzdómot. A kazánba 136 darab 47/52&nbsp;mm átmérőjű folytvas tűzcsövet és négy sorban összesen 24 db 119/127&nbsp;mm átmérőjű füstcsövet építettek. A [[füstszekrény]]ben helyezték el az amerikai rendszerű szikrafogót és a túlhevítőszekrényt. A kazánt 2 db ''Friedmann-rendszerű'' nem szívó, 9&nbsp;mm-es nyílású ún. „restarting” frissgőz-[[Gőzsugár-szivattyú|lövettyű]] táplálta vízzel. A gőzdómra 2 db ''Coale-rendszerű'' közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelepet szereltek.

===Gépezet===
A két gőzhenger a kapcsolt kerékpárok közül a másodikat hajtotta. A dugattyúrúd átmenő rendszerű volt és csőben futott, a keresztfejek kétvezetékesek voltak. A hajtó- és csatlórudak <tt>I</tt> alakú keresztmetszettel készültek.

<!--A gőzhengerek üresjárati munkájának (ellenállásának) csökkentésére a hengerekre ún. ''Ricour-szelep''et szereltek.-->
A gőzhengerek belső beömlésű, széles, rugalmas, önfeszítő gyűrűs hengeres [[tolattyú]]kkal készültek, melyeket ellenforgattyús [[Vezérmű#Heusinger–Walschaert vezérmű|''Heusinger–Walschaert-rendszerű'' vezérművek]] szabályoztak.

===Keret és futómű===
A 28&nbsp;mm vastag folytvas lemezekből összeszegecselt, belső elrendezésű keretbe ágyazott hajtott és kapcsolt kerékpárok rugózását himbák kötötték össze. A hajtott tengely 3%-os nikkelacélból, míg a kapcsolt- és futótengelyek folytacélból készültek. A kerékpárok tengelyeit a tengelyvonalban teljesen átfúrták. Az elülső futó[[forgóváz]] forgócsapja oldalirányban 40–40&nbsp;mm-t tudott elmozdulni, középállásba pedig laprugók terelték vissza. Az ívbeállás megkönnyítésére a hajtókerékpár nyomkarimáját 4&nbsp;mm-rel vékonyabbra esztergálták.

===Segédberendezések===
A mozdonyra egy ''XXI W300'' típusú ''Hardy-rendszerű légűr[[fék]]''hengert szereltek. A [[fék]]tuskók a mozdony hajtott kerékpárjait elölről fékezték, míg a futó[[forgóváz]] kerékpárjai a fékezetlenek voltak. A féktuskónyomás a tapadási súly 55%-a volt. A gőzben lévő alkatrészek kenéséről egy 8 nyílású ''Friedmann-rendszerű'' KD jelű dugattyús melegalkatrész-kenőszivattyú gondoskodott. A mozdonyokat gőzfűtési rendszerrel is ellátták.

===Szerkocsi===
A '''36.0''' sorozatú mozdonyokhoz háromtengelyű [[szerkocsi]]t kapcsoltak. A [[szerkocsi]] minden kerékpárját egy oldalról [[fék]]ezték.

==Sorsuk az első világháború végéig==
A mozdonyokkal a próbamenetek során 112&nbsp;km/h legnagyobb sebességet értek el.

Az [[OMÁV]] [[1908]]-ban összesen tíz '''36.0 sorozatú''' mozdonyt állított forgalomba, '''3601–3610''' pályaszámmal. A hozzájuk kapcsolt szerkocsik szintén a mozdony pályaszámát viselték.

A mozdonyok a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchiában]] ekkor kötelező módon [[Hadijel (vasút)|hadijel]]et is kaptak, mely ennél a típusnál <math>\tfrac{\mathrm{III\ 375}}{\mathrm{A}_1}</math> lett.

A járművek a vasúttársaság [[Prága]]–[[Brünn]] közötti vonalának gyorsvonatai továbbították.

Az [[OMÁV]] [[1909]]-es osztrák [[államosítás]]a után mozdonyok a [[Császári és Királyi Osztrák Államvasutak|kkStB]]-nél a '''211'''.01–10 sorozat- és pályaszámokat kapták, míg a szerkocsikat a '''73'''.01–10 számokon vette állagba.

==További pályafutásuk==

Az [[első világháború]] után valamennyi példány a [[ČSD]]-hez került. A [[ČSD]] az első években a korábbi sorozat- és pályaszámokon üzemeltette a járműveket. A [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] vasúttársaságai járműparkjának végleges felosztása után, [[1925]]-ben bevezetett jelölési rendszerében a mozdonyok a '''363.0'''01–10, a szerkocsik a '''512.0'''01–10 pályaszámokat kapták. A járműveket [[Kassa|Kassára]] állomásították, ahonnan főleg. a keleti határ felé továbbítottak gyorsvonatokat.

===Magyarország===
Az [[bécsi döntések|első bécsi döntés]] nyomán a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] számos [[ČSD]]-eredetű mozdonyt vett át, köztük az összes '''363.0''' sorozatút is, melyeket a '''329,501–510''' pályaszámokkal sorozott be az állagába. Mivel a mozdonyok két részletben (3 és 7 db) kerültek átadásra, így a mozdonyok átszámozása nem az eredeti számsorrendben, hanem az egyes átadások alkalmával átadott példányok növekvő számsorrendjében történt. A szerkocsik a ''h'' típusjelet kapták.

A '''329 sorozatú''' mozdonyok [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] által engedélyezett vonatterheléseit az alábbi táblázat szemlélteti:

{{Sticky header}}
{| class="wikitable sortable static-row-numbers sticky-header
! colspan="7" style="color:yellow; background:#0B4559;" | &nbsp;A 329 sorozatú mozdonyok engedélyezett vonatterhelései&nbsp; 
|-
! <small>Pálya-<br />&nbsp;emelkedés&nbsp;</small>
! &nbsp;50&nbsp;km/h&nbsp;
! &nbsp;60&nbsp;km/h&nbsp;
! &nbsp;70&nbsp;km/h&nbsp;
! &nbsp;80&nbsp;km/h&nbsp; 
! &nbsp;90&nbsp;km/h&nbsp;
! &nbsp;100&nbsp;km/h&nbsp; 
|-
| colspan="1" style="text-align:center"| &nbsp;&nbsp;0–&nbsp;&nbsp;3‰ || colspan="1" style="text-align:center"| 840 t || colspan="1" style="text-align:center"| 600 t || colspan="1" style="text-align:center"| 470 t || colspan="1" style="text-align:center"| 350 t || colspan="1" style="text-align:center"| 250 t || colspan="1" style="text-align:center"| – 
|-
| colspan="1" style="text-align:center"| &nbsp;&nbsp;3–&nbsp;&nbsp;5‰ || colspan="1" style="text-align:center"| 770 t || colspan="1" style="text-align:center"| 575 t || colspan="1" style="text-align:center"| 450 t || colspan="1" style="text-align:center"| 350 t || colspan="1" style="text-align:center"| 250 t || colspan="1" style="text-align:center"| – 
|-
| colspan="1" style="text-align:center"| &nbsp;&nbsp;5–&nbsp;&nbsp;7‰ || colspan="1" style="text-align:center"| 630 t || colspan="1" style="text-align:center"| 500 t || colspan="1" style="text-align:center"| 400 t || colspan="1" style="text-align:center"| 320 t || colspan="1" style="text-align:center"| 250 t || colspan="1" style="text-align:center"| – 
|- 
| colspan="1" style="text-align:center"| &nbsp;&nbsp;8–10‰ || colspan="1" style="text-align:center"| 470 t || colspan="1" style="text-align:center"| 400 t || colspan="1" style="text-align:center"| 330 t || colspan="1" style="text-align:center"| 260 t || colspan="1" style="text-align:center"| 210 t || colspan="1" style="text-align:center"| – 
|- 
| colspan="1" style="text-align:center"| 14–16‰ || colspan="1" style="text-align:center"| 295 t || colspan="1" style="text-align:center"| 280 t || colspan="1" style="text-align:center"| 240 t || colspan="1" style="text-align:center"| 200 t || colspan="1" style="text-align:center"| 165 t || colspan="1" style="text-align:center"| – 
|- 
| colspan="1" style="text-align:center"| 25‰ || colspan="1" style="text-align:center"| 130 t || colspan="1" style="text-align:center"| 140 t || colspan="1" style="text-align:center"| 135 t || colspan="1" style="text-align:center"| 130 t || colspan="1" style="text-align:center"| 115 t || colspan="1" style="text-align:center"| – 
|- 
|}

A mozdonyokat [[Cegléd]]re, [[1942]]-ben [[Kolozsvár]]ra állomásították.

A mozdonyokra [[acetilén]]-fejlesztő berendezést és acetilén-világítást, a kazánjaikra tolattyús lefúvató-váltókat szereltek. A mozdonyok kettős (légnyomásos és légűr-) fékberendezését átmenetileg megtartották.

[[1944]]-ben két mozdony [[Nagyvárad]]ra került. A tapasztalatok szerint a mozdonyok a háború éveiben 100 elegytonna-kilométerenként 8,3–12,2&nbsp;kg szenet és 5,6 gramm meleg-, illetve 19 gramm hidegkenő-olajat fogyasztottak.

A [[második világháború]] végén négy példány maradt az ország újra lecsökkent területén. Ebből egy példány a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] „T” hadizsákmány-jelét viselte. Egy további példányt [[1948]]-ban az [[ÖStB]] adott vissza a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]]-nak. Bár a mozdonyok a repartíciós állagba tartoztak, a magyar-csehszlovák tárgyalások nyomán a törzsállagba kerültek át. A [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] a mozdonyok közül egyet [[1953]]-ban leselejtezett.

A megmaradt négy mozdonyhoz a hatósugár növelése érdekében [[1954]]-ben korábban leselejtezett ''[[MÁV 203 sorozat|203 sorozat]]ú'' mozdonyok ''[[MÁV N jellegű szerkocsi|N-jellegű]]'' négytengelyes szerkocsiját kapcsolták. Ezzel összefüggésben a mozdonysátor tetejét hátrafelé fél méterrel meghosszabbították, a lövettyűket pedig alacsonyabbra helyezték. A szerkocsik új pályaszáma a mozdonyoknak megfelelően ''N329,503–505'', és ''507'' lett. Valójában ekkor csak egyetlen mozdony, a '''329,507''' pályaszámú üzemelt, a másik három [[1953]]–[[1955]] között anyaghiány miatt az [[Északi Járműjavító]]ban javításra várt és csak [[1955]]-ben, más fontosabbnak ítélt sorozatokhoz tartozó mozdonyok kijavítása után álltak újra üzembe. A régi ''h'' típusú szerkocsikat [[1955]]-ben a [[MÁV Építési Géptelep Főnökség]] kapta meg.

Hosszú szolgálat ez után nem várt már a '''329-es'''ekre: kettőt [[1960]]-ban, egyet [[1961]]-ben, míg a '''329,507''' pályaszámút, a mozdonytípus utolsó példányaként [[1963]]-ban a [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] törölte az állagából.

===Csehszlovákia===

[[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]] három példányt ért a háború vége, egy továbbit pedig a [[Lengyel Államvasutak|PKP]] adott vissza a [[ČSD]]-nek, mely a korábbi pályaszámukat visszakapott mozdonyokat [[1949]]–[[1957]] között selejtezte. Egy példány háború utáni sorsa bizonytalan.

==Források==
* {{CitLib | cím = Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k.k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917 | kiadó= Verlag der k.k. österreichischen Staatsbahnen | hely = Bécs | év= 1918 }}
* {{CitLib | szerző= Karl Gölsdorf | cím= Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918 | kiadó= Verlag Slezak | hely= Bécs | év= 1978 | isbn= 3-900134-40-5 }}

==További információk==
* [http://www.pospichal.net/lokstatistik/55059-mav329.htm A 329 sorozatú mozdonyok életútja számokban (német)]

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

{{Az Osztrák–Magyar Monarchia mozdonyai}}
{{Vasúti vontatójárművek Csehszlovákiában}}
{{Vasúti vontatójárművek Magyarországon}}
{{Portál|vasút}}

[[Kategória:Osztrák gőzmozdonyok|OMAV 036]]
[[Kategória:2C tengelyelrendezésű szerkocsis gőzmozdonyok|OMAV 036]]