Neumann János forrásának megtekintése

{{Tudós infobox
| név                         = Neumann János
| kép                         = JohnvonNeumann-LosAlamos.jpg
| képméret                    =
| képaláírás                  = Az 1940-es években
| ismeretes mint              = az egyik [[A marslakók (tudósok)|marslakó]]
| nemzetiség                  = [[Magyarok|magyar]]
| állampolgárság              = magyar, amerikai
| születés dátuma             = [[1903]]. [[december 28.]]
| születés helye              = [[Budapest]]
| halál dátuma                = [[1957]]. [[február 8.]] {{életkor-holt|1903|12|28|1957|2|8}}
| halál helye                 = [[Washington (főváros)|Washington]]
| házastárs                   = Kövesi Marietta (1929-1937)<br>[[Dán Klára]] (1938-haláláig)
| gyermekei                   = 
| lakhely                     = 
| szakterület                 = [[Matematika]]
| kutatási terület            = [[Kvantummechanika]], [[Számítógép|számítógép tervezése]]
| tudományos fokozat          = matematika doktora (1926)
| mérnöki ág                  = 
| aktivitási típus            = 
| szakintézeti tagság         = Az Amerikai Matematikai Társaság elnöke (1951–1954)<br/>Az Atomenergia Bizottság (AEC) tagja (1955)<br/>Az Annals of Mathematics és a Compositio Mathematica folyóiratok szerkesztője
| felsőoktatási munkahely1    = [[Princetoni Egyetem]]
| felsőoktatási beosztás1     = professzor (1930–1931)
| felsőoktatási munkahely2    = [[Institute for Advanced Study]]
| felsőoktatási beosztás2     = professzor (1933–1955)
| kutatóintézeti munkahely    = 
| kutatóintézeti beosztás     = 
| más munkahelyek             = 
| jelentős munkái             = [[Manhattan terv]], [[Neumann-elvek]], [[Halmazelmélet]]
| jelentős tervfeladatai      = 
| tudományos publikációk száma=
| akadémiai tagság            = American Academy of Arts and Sciences (1944)<br>National Academy of Sciences (1937)
| szakmai kitüntetések        = Bôcher Memorial Prize (1938)<ref>{{cite web|url=http://www.ams.org/profession/prizes-awards/ams-prizes/bocher-prize|title=Bôcher Memorial Prize|language=angol|accessdate=2011-12-28}}</ref><br>Medal for Merit (1947)
<br>Medal of Freedom (1956) <!--nem szakmai, de fontos – esetleg valaki lefordíthatná--><ref>{{cite web|url=http://www.nndb.com/honors/482/000045347/|title=Presidential Medal of Freedom|language=angol|accessdate=2011-12-28}}</ref><br>[[Enrico Fermi-díj]] (1956)
| hatással volt               = 
| hatással voltak rá          = 
| honlap                      = 
| iskolái = [[Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium]]

[[Humboldt Egyetem|Frigyes Vilmos Egyetem]]

[[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem]]

[[Eidgenössische Technische Hochschule|Zürichi Műegyetem]]

[[Göttingeni Egyetem]]
}}
Margittai '''Neumann János''' (külföldön: '''John von Neumann''', született: ''Neumann János Lajos'') ([[Budapest]], [[1903]]. [[december 28.]]<ref>Születése bejegyezve a Budapest VI-V. ker. polgári születési akv. 5/1904. folyószáma alatt.</ref> – [[Washington (főváros)|Washington]], [[1957]]. [[február 8.]]) magyar születésű matematikus. [[Kvantummechanika]]i elméleti kutatásai mellett a [[digitális számítógép]] elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté.

== Családi gyökerek, kezdetek ==
1903. december 28-án született Neumann Miksa (1867–1929) és Kann Margit (1881–1956) első gyermekeként, zsidó családba Budapesten, az [[Budapest V. kerülete|V. kerület]] [[Báthory utca]] 26. számú házban. Jánosnak később két öccse is született: Mihály (1907–1989) és Miklós (1911–2011).<ref>[https://www.geni.com/people/John-von-Neumann/6000000002591543079 Neumann family tree]</ref> Az édesapja [[Pécs]]ről származott, és Budapesten [[ügyvéd]]ként dolgozott, aztán a Magyar Jelzálog- és Hitelbankhoz került először fő jogtanácsosi pozícióba, majd pedig a bank igazgatói székébe. János édesanyja, Margit a háztartást vezette és fiai nevelésével foglalatoskodott.

Neumann Miksa 1913. február 20-án magyar [[armális]] [[nemesség]]et kapott a „margittai” [[nemesi előnév]]vel az akkori [[I. Ferenc József magyar király|királytól]].<ref>852/1913 P.M. sz.</ref><ref>{{cite web| url= http://www.omikk.bme.hu/archivum/neumann/kepek/neumannk0004-01.htm| title= Neumann Miksa nemesi oklevele és címere, 1913| publisher= OMIKK | accessdate= 2018-04-05}}</ref> Ilyen módon leszármazottjai jogosulttá váltak ennek a nemesi előnévnek a használatára. Fia, Neumann János így lett hivatalosan ''margittai Neumann János'', aki későbbi külföldi tartózkodása idején használta először a Johann von Neumann, majd később a John von Neumann nevet. A világ nagyobbik részén ma is így ismerik.

A Neumann család ingergazdag szellemi légkört teremtett gyermekei számára. A gyakori beszélgetések nem kizárólag tudományról zajlottak, nem volt ritka a [[zene]]i, [[színházművészet]]i vagy [[irodalom|irodalmi]] téma sem. A gyerekek már fiatalon [[német nyelv|németül]] és [[francia nyelv|franciául]] is tanultak nevelőnőiktől. Ugyancsak mindennapos volt a vendégség a háznál, jöttek külföldiek és magyarok egyaránt. A hazai szellemi elit prominens képviselői is tiszteletüket tették Neumannéknál, például [[Ortvay Rudolf]], a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti tudományegyetem]] elméleti [[fizika]]i intézetének igazgatója és [[Fejér Lipót]] [[matematika]]professzor.{{forr}}

János már korán kortársait jóval meghaladó képességekről tett tanúbizonyságot. Magyar anyanyelve, a francia és a német nyelvek mellett tanulta a [[latin nyelv|latint]] és az [[ógörög nyelv|ógörögöt]]; emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Ez utóbbi képessége felnőttkorában szinte védjegyévé vált. [[Legenda]]-szerű, hogy a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben a gépekével azonos sebességgel. Hasonlóan legendás volt emlékezőtehetsége. Élete végéig görögül idézett [[Thuküdidész]]ből, és franciául [[Voltaire]]-ből.<ref>{{CitLib |tit=Adventures of a Mathematician |url=https://www.ucpress.edu/book/9780520071544/adventures-of-a-mathematician |ann=1991-07 |isbn=978-0-520-07154-4 |aut=S. M. Ulam |ass=Daniel Hirsch |ass2=William G. Mathews |ass3=Françoise Ulam |accd=2023-05-10}}</ref>

[[1935]]-ben Kövesi Mariettával, első feleségével megszületett [[Marina von Neumann Whitman|Marina]] (von Neumann Whitman) nevű lányuk, aki híres közgazdász lett Amerikában. Miután elváltak, 1938. november 17-én Budapesten, a [[Budapest VI. kerülete|Terézvárosban]] feleségül vette [[Dán Klára|Dán Klárát]].<ref>Budapest VI. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1938. év, 1724. folyószám.</ref>

== Tanulmányai ==
[[Fájl:Fasori Gimnázium.JPG|bélyeg|bal|200px|A Fasori Evangélikus Gimnázium]]
Neumann már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, 1913-ban szülei beíratták a híres [[Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium|fasori Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumba]]. Ebbe az iskolába járt a [[fizikai Nobel-díj]]as [[Wigner Jenő]] is, ahol mindketten [[Rátz László]]tól tanultak matematikát. Neumann már gimnazistaként is kitűnt a matematikában, és tanárával, [[Fekete Mihály (matematikus)|Fekete Mihállyal]] közösen publikálta első matematikai cikkét, amelyet nem egészen 18 éves korában írt. Neumann 1921-ben érettségizett.

Barátja, [[Kármán Tódor]] szerint Neumann apja azt akarta, hogy fia kövesse őt az üzleti életben, ezért megkérte Kármánt, győzze meg fiát, hogy a továbbtanulásnál ne a matematikát válassza szakirányként.<ref>von Kármán, T., & Edson, L. (1967). The wind and beyond. Little, Brown & Company.</ref> Végül Neumann az apjával úgy döntött, hogy a vegyészmérnöki pálya jó kompromisszum. A kémiához ugyan nem nagyon konyított, de szülei akaratának engedve 1921-ben beiratkozott a [[berlin]]i [[Humboldt Egyetem|Frigyes Vilmos Egyetemre]]. Egyetemi évei alatt [[Fritz Haber]]nél kémiát, [[Albert Einstein]]nél statisztikus mechanikát és [[Erhard Schmidt]]nél matematikát hallgatott. Ott fűzte szorosra kapcsolatát Wignerrel, [[Szilárd Leó]]val és [[Gábor Dénes (fizikus)|Gábor Dénessel]]. A berlini egyetemmel párhuzamosan beiratkozott a budapesti [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem]] matematika szakára is.<ref>{{Cite web |title=CBS News/New York Times Monthly Poll, November 1990 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr09617.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1992-05-12 |accessdate=2023-12-09}}</ref>

Apja kívánságára 1923-ban [[Zürich]]be ment, hogy a [[Eidgenössische Technische Hochschule|Zürichi Műszaki Egyetemen]] folytassa vegyészmérnöki tanulmányait.<ref>{{CitLib |tit=John von Neumann |ann=1992 |isbn=978-0-679-41308-0 |ser=A Cornelia & Michael Bessie book |aut=Norman Macrae |accd=2023-12-09}}</ref> Az igazi szerelme azonban mindig is a matematika maradt, amelynek bármikor önfeledten adta át magát. Csakúgy, mint korábban Berlinben, a zürichi egyetemen is áthallgatott a matematika előadásokra, rendszeresen részt vett [[Hermann Weyl]] és [[Pólya György]] matematika szemináriumain, akik hamarosan felfigyeltek rá. Vegyészmérnöki diplomáját Zürichben 1925-ben szerezte meg, diplomamunkája a [[naftazarin]] nevű vegyület előállításával foglalkozott.<ref>''[http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/neumann-diplomaja Neumann diplomája]''. [[Sulinet|Sulinet.hu]]. Hiv. beill.: 2015-09-15.</ref>

A rákövetkező évben, 1926-ban Budapesten matematikából (kísérleti fizika és kémia szakokkal kiegészítve) [[Tudományos fokozat|summa cum laude]] eredménnyel tette le doktori vizsgáját.<ref>{{CitLib |tit=Historical and Biographical Reflections and Syntheses |url=https://link.springer.com/10.1007/978-3-662-07791-7 |ann=2001 |isbn=978-3-642-08180-4 |accd=2023-12-09}}</ref> Elkészítette [[Georg Cantor|Cantor]] [[halmazelmélet]]ének axiomatizációját, 1928-as cikkében megfogalmazta a kétszemélyes nullaösszegű nem kooperatív játék egyensúlyát, és megfelelő feltevések mellett igazolta az egyensúly létezését. 1944-ben [[Oskar Morgenstern]]nel közösen megjelent ''Theory of Games and Economic Behavior'' című könyvük, amelyben általánosította a fenti eredményt, valamint bevezette a kooperatív játékokat és az ún. Neumann–Morgenstern féle hasznosságfüggvényt. A játékelméleti alkalmazhatóságot megkönnyítette [[John Forbes Nash]] általánosítása ''n''-személyes, tetszőleges hasznosságfüggvényű játékosra.

A doktori cím megszerzését követően a [[Rockefeller Alapítvány]] ösztöndíjával a [[Göttingeni Egyetem]]re ment, hogy matematikát tanuljon [[David Hilbert]]nél. Hermann Weyl [[Emmy Noether]]ről írt nekrológjában arra emlékszik vissza, hogy 1926 telén Neumann, Noether és ő az órák után nagy sétákat tettek „Göttingen hideg, nedves, esőáztatta utcáin”, ahol a hiperkomplex számrendszereket és azok ábrázolásait vitatták meg.<ref>Weyl, Hermann (2012). Pesic, Peter (ed.). ''Levels of Infinity: Selected Writings on Mathematics and Philosophy'' (1 ed.). Dover Publications. p. 55. {{ISBN|978-0-486-48903-2}}</ref>

== Pályafutás ==
[[Fájl:Fuld Hall, Institute for Advanced Study, Princeton, NJ.jpg|bélyeg|264px|Az Institute for Advanced Study Fuld Hall épülete]]
[[1930]]-ban meghívták vendégprofesszornak az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]], a [[Princetoni Egyetem]]re. Hamarosan az egyetem professzora lett (1930–1931), majd az újonnan megnyílt princetoni [[Institute for Advanced Study|Institute for Advanced Studies]] professzora lett (1933–1955) – ''John von Neumann'' néven –, ahol a világ legkiválóbb tudósai gyűltek össze. A [[második világháború]] idején addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Rendszeresen járt [[Los Alamos]]ba, ahol részt vett az első [[Nukleáris fegyver|atombomba]] megépítésével kapcsolatos titkos programban. Az [[1930-as évek]] végétől érdeklődése egyre inkább az alkalmazott matematikai problémák felé fordult. 1951-től 1953-ig az Amerikai Matematikai Társaság elnöke volt. 1955-ben az öttagú [[Atomenergia Bizottság]] (AEC) tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb szintű kormánymegbizatásnak számított egy tudós számára. Az [[nukleáris fegyver|atom- és hidrogénbombák]] kísérleti robbantásainál az ott keletkező lökéshullámok tanulmányozása során olyan bonyolult matematikai összefüggéseket fedezett fel, amelyek a klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Ekkor fordult érdeklődése a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé.

Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel, a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Jelentős eredményeket ért el az ergodelméletben, és kifejlesztette a ''„folytonos geometria”'' elméletét is. Az ő nevéhez fűződik a ''[[játékelmélet]]'' megteremtése ''(minimax elv,'' [[1928]]), melyet [[Oskar Morgenstern|Morgensternnel]] dolgoztak ki. Az elméletet az USA nemzeti kártyajátéka, a [[póker]] elsajátítása, a játék általános elmélete alapján fogalmazták meg. A [[koreai háború]] idején például ennek az elméletnek a kiértékelése volt az oka, hogy az USA nem támadta meg [[Kína|Kínát]].{{forr}} Szerkesztője volt a Princetonben megjelenő Annals of Mathematics és az [[Amszterdam]]ban kiadott Compositio Mathematica című tudományos [[folyóirat]]oknak. Számos tudományos akadémia és társaság választotta tagjának, illetve díszdoktorának. Foglalkozott tudománypolitikai kérdésekkel, kifejtette a humánum iránti elkötelezettségét tükröző nézeteit a tudományos és technikai fejlődés filozófiai és morális problémáiról.

== Kvantummechanika ==
A matematikusok 1900-as nemzetközi kongresszusán ([[International Congress of Mathematicians]]) állt elő a huszonhárom problémából álló híres listájával [[David Hilbert]]. Ezek komoly hatással voltak a 20. század matematikájának fejlődésére. Közülük a hatodik a ''[[Hilbert hatodik problémája|fizikai elméletek axiomatizálásáról]]'' szólt. Az évszázad új fizikai elméletei közül csak ezek egyike került axiomatizálásra az 1930-as évek végére: a [[kvantummechanika]], amely – a halmazelmélethez hasonlóan – a kezdeti krízis állapotában volt; filozófiai és technikai jellegű problémákkal nézett szembe. Egyrészt a nyilvánvaló nem determinisztikus jellege nem szűnt meg, ahogy [[Albert Einstein]] hitte, hogy meg kell történnie ahhoz, hogy kielégítő és teljes legyen. Másrészt két független, de ekvivalens heurisztikus megfogalmazása volt, a [[Werner Heisenberg]] által bevezetett ''mátrixmechanikai'' és az [[Erwin Schrödinger]] által kifejlesztett ''hullámmechanikai'' kép, de nem volt kielégítő egyesített megfogalmazása.

Miután teljessé tette a [[halmazelmélet]] [[axióma]]rendszerét, Neumann nekiállt a kvantummechanika axiomatizálásának. Rögtön látta – 1926-ban – hogy a kvantumrendszer állapotát egy úgynevezett [[Hilbert-tér]] egy pontjának kell tekinteni, hasonlóan a klasszikus mechanika 6N dimenziójához (N a részecskék száma, 3 általános koordináta és 3 kanonikus impulzus minden részecske esetén), de a 6N helyett végtelen dimenzióval, mivel a rendszernek végtelen sok lehetséges állapota van: a klasszikus fizikai mennyiségeket (például hely és lendület) emiatt ezen a téren ható [[lineáris operátor]]okként kell kezelni. A kvantummechanika ''fizikája'' ezáltal a Hilbert-tér lineáris Hermitikus operátorainak ''matematikájára'' egyszerűsödik. Például Heisenberg híres [[Határozatlansági reláció|határozatlansági elve]] – mely szerint a részecske helye és lendülete nem határozható meg tetszőleges pontossággal – a két megfelelő operátor ''nem-kommutativitásává'' alakul. Ez az [[Neumann-algebra|új matematikai megfogalmazás]] – amely a mátrixmechanikát és a hullámmechanikát is magában foglalja – 1932-ben ''A kvantummechanika matematikai alapjai ([[The Mathematical Foundations of Quantum Mechanics]])'' című alapvető könyvhöz vezetett. A fizikusok azonban általában másfajta megközelítést fogadtak el, Neumanné inkább a matematikusok számára volt elegáns és kielégítő. A fizikusok által elfogadott megközelítést 1930-ban [[Paul Dirac]] fogalmazta meg. Ez egy különös függvényen – az úgynevezett [[Dirac-delta]] függvényen – alapult, amit Neumann keményen bírált.

Mindenesetre absztrakt kezelési módja lehetővé tette a számára, hogy szembeállítsa a determinizmus és a nem-determinista álláspont ügyét, és a könyvében megmutatta, hogy a kvantummechanika nem származtatható egy a klasszikus mechanikához hasonló determinisztikus elmélet statisztikai megközelítéséből. A bizonyítás ugyan tartalmazott egy fogalmi hibát, mégis egy sor kutatásra ösztönzött, amely [[John Stewart Bell]] 1964-es [[Bell-elmélet]]tel kapcsolatos munkáján és [[Alain Aspect]] kísérletein keresztül megmutatta, hogy a kvantummechanika gyökeresen eltérő ''valóságképet'' igényel, mint a klasszikus fizika.

Egy 1936-os kiegészítő művében Neumann [[Garrett Birkhoff]]-fal együtt bebizonyította, hogy a kvantummechanika egy teljesen más ''logikát'' is követel, mint a klasszikus. Például a fény (a [[foton]]ok) nem képesek áthaladni két egymást követő, egymásra merőlegesen polarizált polárszűrőn, és emiatt egy harmadik szűrőn sem tudnak átmenni, amely az eredetiekhez képest ferdén polarizált, akár a másik kettő elé, akár mögé helyezzük. De ha a harmadik szűrőt a másik kettő ''közé'' helyezzük, a foton képes keresztülhaladni. Ez a kísérleti tény mint a konjunkció ''nem-kommutativitása'' fordítható a logika nyelvére: <math>(A\land B)\ne (B\land A)</math>. Azt is megmutatták, hogy a klasszikus logika disztributív törvénye – <math>P\lor(Q\land R)=(P\lor Q)\land(P\lor R)</math> és
<math>P\land (Q\lor R)=(P\land Q)\lor(P\land R)</math> – szintén nem igaz a kvantummechanikában. Ez annak a következménye, hogy a kvantumos diszjunkció – ellentétben a klasszikussal – akkor is lehet igaz, ha a két tag hamis, és ennek tulajdonítható az a gyakori tény a kvantummechanikában, hogy egy alternatívapár szemantikailag determinált, míg a tagjai nem determináltak. Ez utóbbi tulajdonságot egy példával illusztrálhatjuk. Foglalkozzunk egy [[fermion|félegész spinű]] részecskével (mint az [[elektron]]), melynek spinje csak két lehetséges értéket vehet fel: pozitívat és negatívot. A határozatlansági elv értelmében két különböző (például ''x'' és ''y)'' irányban vett spinérték egymástól független mennyiség. Ha egy bizonyos elektron '''ɸ''' állapotfüggvényére teljesül, hogy „a spin ''x'' irányú komponense pozitív”, a határozatlansági elv értelmében ekkor a spin ''y'' irányú értéke a '''ɸ''' állapotban teljesen meghatározatlan. Így a '''ɸ''' állapotra sem az nem igazolható, hogy „a spin ''y'' irányú komponense pozitív”, sem az, hogy „a spin ''y'' irányú komponense negatív”, holott a két állítás diszjunkciójának igaznak kell lennie a '''ɸ''' állapotban.
A disztributív esetben emiatt lehetséges olyan szituáció, melyben ''<math>A \land (B\lor C)= A\land 1 = A</math>'', <math>(A\land B)\lor (A\land C)=0\lor 0=0</math>.
== Manhattan terv ==
{{Bővebben|Manhattan terv}}

== A számítógép tervezése ==
[[Fájl:John von Neumann ID badge.png|bélyegkép|[[Los Alamos]]-i katonaigazolványának fotója]]
Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a [[kettes számrendszer]] alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer – [[Neumann-elvek]]ként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az [[EDVAC]] – az első olyan számítógép, amely a memóriájában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), s ennek alapján készülnek a mai számítógépek is.

== Numerikus analízis ==
A [[numerikus analízis]] kezdete az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] kultúráig nyúlik vissza; egyik első ilyen témájú írott emlék a Rhind papirusz (i. e. 1650 körül). Komolyabb fejlődésnek azonban csak [[Isaac Newton]] és [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]] munkásságának köszönhetően indult. A 18. és 19. században nem kisebb elmék, mint [[Leonhard Euler]], [[Joseph Louis Lagrange]] és [[Carl Friedrich Gauss]] fejlesztették tovább a numerikus analízist. Ezen eredményekre építve a 20. század elejére kialakultak a kis lineáris egyenletrendszerek megoldására, kis [[mátrix (matematika)|mátrixok]] invertálására, a közönséges [[differenciálegyenlet]]ek megoldására és az [[integrál]]ok közelítésére használható gyakorlati módszerek.

Neumann János felismerte, hogy kihasználva a számítógépek képességét hosszú számítási sorok emberi beavatkozás nélküli elvégzésére, kiterjesztheti a numerikus módszerek hatókörét az összetettebb [[lineáris egyenletrendszer]]ekre és a [[parciális differenciálegyenlet]]ekre is. Arra is rájött, hogy a fejlettebb módszerek alkalmazásának kulcsa a számítógépek memóriakapacitásának növelése. A számítógépek nagy előnye a számológépekkel szemben igazán jelentősen a szorzások műveleti sebességében mutatkozott meg, míg tárolókapacitás terén egyértelműen a lyukkártyás számológépek vezettek. A numerikus módszerek azonban nagy mennyiségben állítanak elő közbenső eredményeket, amelyeket egy gyorsan hozzáférhető központi memóriában tárolva komoly teljesítménynövekedést lehet elérni.

Az eszközök fejlesztésén túl a módszereket is át kellett alakítani, mert a hagyományos eliminációs eljárások numerikusan nem voltak eléggé stabilak, azaz érzékenyek voltak a kerekítési hibák halmozódására. Az eliminációs eljárások helyét [[szukcesszív approximáció]]s (sorozatosan közelítő) eljárások vették át, melyek ugyan több szorzást igényeltek, de természetüknél fogva stabilabbak voltak. <!-- (folyt. köv.) -->

== Közgazdaságtan ==
[[Fájl:VonNeumann CA demo.gif|bélyegkép|Neumann 29 állapotú sejtautomatája egyik struktúrájának animációja. Egy bináris jelet egy kék huzalos hurokban ismételten átvezetnek. A jelet egy piros huzalon is továbbküldik, és a végén dekódolják, az éppen mögötte lévő üres cellába írva. Ez a bizonyos jel (1011) egy jobbra mutató piros nyilat kódol, minden alkalommal egy cellával meghosszabbítva a piros huzalt]]
A 30-as években [[Wald Ábrahám]] matematikussal együtt foglalkoztak egyensúlyi feltételekkel dinamikus és statikus modellekben. Kettőjük munkája eredményeképpen jelentősen javult a közgazdaságtani elemzés technikai színvonala, feltárták több korábbi közgazdász teoretikus és politikai elemzésének hiányosságait. Munkásságukat később olyan neves közgazdászok is felhasználták, mint [[Kenneth Arrow]] és [[Gerard Debreu]], akik kiegészítették, és [[Léon Walras|Walras]] általános egyensúlyi modellére alkalmazták.<ref>{{Cite book |coauthors=Harry Landreth |title=History of Economic thought |David Colander=}}</ref> 1937-ben egy bécsi konferencián Wald előadta a statikus általános egyensúly létezésének bizonyítását, Neumann pedig (általánosítva az 1928-as játékelméleti cikkét) egy dinamikus modellben igazolta az egyensúlyi növekedési pálya létezését, s ez a dualitással együtt a széleskörben használt lineáris programozás előfutára lett.{{forr}}

{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2012 novemberéből}}

== Numerikus meteorológia ==
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2004 novemberéből}}

== Betegsége és halála ==
[[1955]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] [[Rák (betegség)|csontrákra]] utaló elváltozást találtak a nyakában, ami feltehetőleg a korábban diagnosztizált [[prosztatarák]] áttétje volt. A rákot valószínűleg a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban töltött ideje alatt történt [[Sugárbetegség|sugárterhelése]] okozta.<ref>{{CitLib |tit=The Pentagon's Brain |url=https://www.hachettebookgroup.com/titles/annie-jacobsen/the-pentagons-brain/9780316371650/ |ann=2017-06-27 |isbn=978-0-316-37165-0 |accd=2023-05-10}}</ref>

A következő év elején állapota tovább romlott, és [[kerekesszék]]be kényszerült. [[1956]] áprilisában kórházba került, amit korai haláláig már nem hagyhatott el. A kórházban [[Megtérés|megtért]] [[Római katolikus egyház|katolikus]] hitéhez, amit addig csak nevében tartott. Ezt lányának, Marinának úgy indokolta, hogy „a [[katolicizmus]] nagyon kellemetlen [[vallás]], ha aszerint kell élni, de meghalni csak abban szabad”.<ref>{{Cite web |title=Indulókkal bosszantotta Einsteint és szeretett szeszélyesen élni – 120 éve született Neumann János |url=https://hvg.hu/360/20230509_hvg_neumann_janos_tudomany_szamitogep_atombomba_az_ember_a_jovobol |work=hvg.hu |date=2023-05-09 |accessdate=2023-05-10}}</ref>

Nem tudta elfogadni saját [[halál]]ának közelségét, annak árnyéka nagy félelmet keltett benne.<ref>{{CitLib |tit=The Portfolio Theorists: von Neumann, Savage, Arrow and Markowitz |url=https://books.google.com/books?id=YZd9DAAAQBAJ&pg=PA65 |ann=2011-12-07 |isbn=978-0-230-36230-7 |aut=C. Read |accd=2023-05-10}}</ref> Magához hívatott egy katolikus [[pap (hivatás)|papot]], Anselm Strittmatter [[Bencések|bencés atyát]], és megkérte, hogy látogassa rendszeresen és [[Lelkigondozás|lelkigondozza]].<ref>{{Cite news|title=The American Mathematical Monthly|url=https://www.tandfonline.com/toc/uamm20/80/4|work=Taylor & Francis|accessdate=2023-05-10|language=en}}</ref> Neumann [[Blaise Pascal|Pascalra]] utalva<ref>"Blaise Pascal", ''Columbia History of Western Philosophy'', 353. o.</ref> állítólag azt mondta: „Míg a nem hívők számára fennáll az [[Pokol|örök kárhozat]] esélye, addig logikusabb a végén hívővé válni”. Korábban azt mondta édesanyjának: „Valószínűleg kell lennie egy [[Isten]]nek. Sok mindent könnyebb megmagyarázni, ha van, mint ha nincs.”<ref>Ayoub, Raymond George (2004). ''Musings Of The Masters: An Anthology Of Mathematical Reflections''. Washington D.C.: MAA {{ISBN|978-0-88385-549-2}}. OCLC 56537093. 170. o.</ref>

Kórházi ágyán kezdetben azzal szórakoztatta Mihály öccsét, hogy szóról szóra idézett neki fejből [[Faust (Goethe)|Goethe Faustjából]].<ref name=":0">Blair, Clay Jr. (February 25, 1957). "Passing of a Great Mind". ''Life''. 89–104. o.</ref> Később szellemi képességei töredékükre csökkentek, ami nagy kínokat okozott neki.

Haláláig nem hagyott fel a kutatással. Jellemző volt a türelmetlen, szellemes és kiszámíthatatlanul zseniális Neumann Jánosra, hogy míg az utolsó pillanatig dolgozott másoknak, addig saját, az agy működéséről szóló értekezését – a művet, amellyel meg akarta koronázni életművét – befejezetlenül hagyta."<ref name=":0" /> Halálos ágyán még mindig nem volt biztos abban, hogy elegendő fontos munkát végzett-e életében. Még megérte, hogy rákbetegsége ellenére kinevezték professzorrá a [[Los Angeles]]-i [[Kaliforniai Egyetem (Los Angeles)|Kaliforniai Egyetemen]] is.<ref>Ulam, Stanisław (1976). ''Adventures of a Mathematician''. New York: Charles Scribner's Sons {{ISBN|0-684-14391-7}}</ref>

Strittmatter atya adta fel neki az [[Betegek kenete|utolsó kenetet]],<ref>Halmos, Paul (1973). "The Legend of John Von Neumann". ''The American Mathematical Monthly''. '''80''' (4): 382–394.</ref> [[1957]]. [[Február 8.|február 8-án]] halt meg a [[Washington (főváros)|washingtoni]] Walter Reed Army Medical Centerben, katonai biztonsági intézkedések mellett, nehogy katonai titkokat fedjen fel, miközben erősen be volt gyógyszerezve. A Nassau Presbiteriánus Egyház princetoni temetőjében temették el, [[New Jersey|New Jersey államban]].<ref>Macrae, Norman (1992). ''John von Neumann: The Scientific Genius Who Pioneered the Modern Computer, Game Theory, Nuclear Deterrence, and Much More''. Pantheon Press {{ISBN|978-0-679-41308-0}}</ref><ref>{{Cite web |title=Princeton Cemetery – Nassau Presbyterian Church |url=https://nassauchurch.org/about/princetoncemetery/ |work=nassauchurch.org |accessdate=2023-05-10}}</ref>

== Tudományos szervezetekben volt tagságai ==
''Néhány tudományos szervezet, melyben tagságot, vagy elnökséget viselt Neumann''
* Colloquium Lecturer (Amerikai Matematikai Társaság) (1937)<ref name=":2">{{Cite web |title=John von Neumann - Biography |url=https://mathshistory.st-andrews.ac.uk/Biographies/Von_Neumann/ |work=Maths History |accessdate=2023-12-13 |language=en}}</ref>
* National Academy of Sciences (1937)<ref>https://www.nasonline.org/member-directory/deceased-members/20000935.html (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. december 12.)</ref>
* American Academy of Arts and Sciences (1944)<ref>''Members of the American Academy. Listed by election year, 1900–1949'' (PDF). Abgerufen am 8. Oktober 2015.https://www.amacad.org/sites/default/files/academy/multimedia/pdfs/publications/bookofmembers/electionIndex1900-1949.pdf</ref>
* Az Amerikai Matematikai Társulat elnöke (1951 – 1953)<ref name=":2" />
* Istituto Lombardo di Scienze<ref name=":2" />
* American Philosophical Society<ref name=":2" />

== Díjai és kitüntetései ==

''Néhány díj és kitüntetés a legjelentősebbek közül''

* 1938: Bôcher Memorial Prize<ref name=":2" />
* 1947: Az Amerikai Matematikai Társaság Gibbs Lecturer díja<ref name=":2" />
* 1947: Az Egyesült Államok elnöke kitünteti a Medal for Merit érdemrenddel.<ref name=":1">{{Cite web |title=John von Neumann: Life, Work, and Legacy {{!}} Institute for Advanced Study |url=https://www.ias.edu/von-neumann |work=www.ias.edu |date=2016-03-25 |accessdate=2023-12-13 |language=en}}</ref>
* 1947: Megkapja a Distinguished Civilian Service Award kitüntetést.<ref name=":1" />
* 1952: A London Mathematical Society tiszteletbeli tagja lesz.<ref>London Mathematical Society, abgerufen am 22. Mai 2021.https://www.lms.ac.uk/sites/default/files/HONORARY%20MEMBERS_0.pdf</ref>
* 1956: Eisenhower elnöktől megkapja a Medal of Freedom kitüntetést.<ref name=":1" /><ref>{{Cite web |title=Citation Accompanying Medal of Freedom Presented to Dr. John von Neumann. {{!}} The American Presidency Project |url=https://www.presidency.ucsb.edu/documents/citation-accompanying-medal-freedom-presented-dr-john-von-neumann |work=www.presidency.ucsb.edu |accessdate=2023-12-13}}</ref>
* 1956: Elnyeri az Albert Einstein Commemorative Award kitüntetést.<ref name=":1" />
* 1956: Megkapja az [[Enrico Fermi-díj]]at.<ref name=":1" />
* 1999: A [[Financial Times]] megválasztja az évszázad emberének.

== Neumannról elnevezett díjak ==
''Néhány Neumannról elnevezett díj''

* [[Institute of Electrical and Electronics Engineers|IEEE]] John von Neumann Medal<ref name=":4">{{Cite web |title=IEEE John von Neumann Medal |url=https://ethw.org/IEEE_John_von_Neumann_Medal |work=ETHW |date=2022-01-21 |accessdate=2023-12-13 |language=hu}}</ref>
* John von Neumann Theory Prize<ref name=":3">{{Cite web |title=John von Neumann Theory Prize |url=https://www.informs.org/Recognizing-Excellence/INFORMS-Prizes/John-von-Neumann-Theory-Prize |work=INFORMS |accessdate=2023-12-13 |language=en-US |last=INFORMS}}</ref>

== Idézetek ==
Neumann 1943-ban a lengyel–brit matematikussal, [[Jacob Bronowski]]val folytatott eszmecseréjük során így érvelt, miközben légifelvételeken bombakrátereket tanulmányoztak:

„Nem, nem, nem látod rendesen. A vizualizációs elméd nem lát rendesen. Absztrakt módon kell gondolkodnod. Az a lényeg, hogy amikor az első differenciálhányados eltűnik, akkor válik láthatóvá a második differenciálhányados eredménye.”<ref>McRae: ''Von Neumann.'' 186. o., Jacob Bronowski: ''The Ascent of man'', BBC könyve alapján, 1973 és az azonos című BBC televíziósorozat 13. része. McRae „Differentialhányados“ kifejezése nyilvánvalóan fordítási hiba.</ref>

Bronowski beszámolója szerint a tanácsot megfogadva közelített legközelebb a problémához, és még aznap késő este bizonyítottnak találta Neumann teóriáját, rájött a megoldásra.

Amikor ezt másnap reggel lelkesen közölte volna vele, Neumann álmosan csak annyit kért tőle, hogy legközelebb, ha igaza volt, akkor ne keltse fel ilyen korán, csak akkor, ha tévedett,

Neumann a matematikai modellek túlillesztésének problémáját szemléletesen egy elefánt példájával írta le:

„Négy paraméterrel modellezni tudok egy elefántot, öt paraméterrel viszont már rávehetem arra is, hogy az ormányát is csóválja”.

– John von Neumann ([[Enrico Fermi]]: Nature)

Bár egy elefánt vázlatos ábrázolása négy komplex számmal valóban lehetséges, a kijelentés valószínűleg arra irányult, hogy kritikusan megkérdőjelezze egy matematikai modell túlillesztését a meglévő adatokhoz.

[[Fájl:Neumann-szobor Infopark Bp.JPG|bélyeg|200px|jobbra|Neumann János szobra Budapesten, a XI. kerületi Infoparkban (Szathmáry Gyöngyi alkotása)]]

== Dokumentumfilmek ==
*''Neumann János – John von Neumann'' (magyar dokumentumfilm, 1984, 66 perc, írta és rendezte: [[Dénes Gábor]])
*''A legpompásabb emberi elme'' (magyar dokumentumfilm, 2024, 78 perc, rendezte: Bertha Lívia)<ref>https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20241226-a-legpompasabb-emberi-elme MH, 2024. december 26. csütörtök. 20:13</ref><ref>[https://njszt.hu/hu/news/2024-12-27/legpompasabb-emberi-elme-neumann-121 A legpompásabb emberi elme - Neumann 121], NJSZT, Képes Gábor, 2024. december 27., – a cikkben olvasható többek között a cím magyarázata.</ref>

== Művei magyarul ==
*''A számológép és az agy''; bev. Neumann Klára, ford., jegyz. Szalai Sándor, utószó Tarján Rezső; Gondolat, Bp., 1964
*''Válogatott előadások és tanulmányok''; ford. Augusztinovics Mária; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1965
*[http://real-eod.mtak.hu/12169/ ''A kvantummechanika matematikai alapjai'']; ford. Sebestyén Ákos; Akadémiai, Bp., 1980
*''A számítógép és az agy''; ford. Szerényi László, Szerényi Ildikó; NetAcademia Oktatóközpont, Bp., 2006
*''Neumann János válogatott írásai''; vál., előszó Ropolyi László, ford. Augusztinovics Mária; Typotex, Bp., 2003 (''Principia Philosophiae Naturalis'' sorozat); bővített kiadás: Typotex, Bp., 2023
*''Idézhető Neumann János. Egy nagy tudós gondolataiból''; vál., szerk. Hargittai Balázs és Hargittai István; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Budapest, 2023

== Emlékezete ==
* [[Neumann János Egyetem]], [[Kecskemét]]
* [http://nik.uni-obuda.hu/ Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai kar]
* Nevét holdkráter őrzi.
* Róla nevezték el a [[22824 von Neumann|(22824) von Neumann]] [[kisbolygó]]t.<ref>{{cite web|url=http://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi?sstr=22824|title=NASA JPL Small-Body Database|language=angol|accessdate=2011-12-28}}</ref>
* Budapesten és [[Székesfehérvár]]on utcát, Budapesten egyetemi kart és szakgimnáziumot, [[Eger]]ben pedig [[Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium|gimnáziumot]] neveztek el róla.
*Szombathelyen, egy [https://www.neumann-iskola.hu/ általános iskola] is őrzi a nevét.
* A ''Financial Times'' 1999-ben az évszázad emberének nevezte.<ref>{{cite web|url=http://www.21stcenturysciencetech.com/articles/von_Neumann.html|title=21st Century Science & Technology Magazine|language=angol|accessdate=2011-12-28}}</ref>
* [[Az IEEE Neumann János-díja|Neumann János Díj (IEEE)]]
* [[Neumann János Számítógép-tudományi Társaság]], Budapest
* [[Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Közhasznú Társaság|Neumann Kht.]]
* A berlini [[Humboldt Egyetem]] Számítástechnikai és Matematikai Intézete a Johann von Neumann-házban található.
* [[Oregon (állam)|Oregon]] amerikai államban [[Neumann János szobra|egy róla mintázott vízköpőt]] helyeztek el az egyetem falán.
* 2023 óta viaszfigurája megtekinthető a Madame Tussauds Budapest múzeumban.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
[[Fájl:Neumann János emléktáblája szülőháza falán (Budapest V. kerület, Báthory u 26.).jpg|bélyegkép|200px|Neumann János emléktáblája szülőháza falán – Budapest V. ker. Báthory u. 26.]]
* Aspray, William: ''Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei'', MIT, 1990; magyarul Vince Kiadó, Budapest, 2004
* [[Marx György]]: ''A marslakók érkezése'', Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000
* Szanton, Andrew: ''Wigner Jenő emlékiratai'', Plenum Press, New York–London, 1992; magyarul Kairosz Kiadó, 2002
* [[Teller Ede]]: ''Huszadik századi utazás tudományban és politikában'', XX. Század Intézet, 2002
* Nagy Ferenc (szerk.): ''Neumann János és a „magyar titok” a dokumentumok tükrében'', OMIKK. Budapest. 1987

== További információk ==
{{Wikidézet}}

*{{youtube|1yKHqGmQmBM|Neumann János egyetlen fennmaradt, magyar nyelvű interjúja – Amerika Hangja}}
*{{cite web | url = http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1903_december_28_neumann_janos_szuletese/ | title = 1903. december 28. / Neumann János születése | author = Tarján M. Tamás | date = 2015-04-01 | publisher = [[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]] | quote = }} – a Rubicon folyóirat cikke Neumannról
*{{CitLib
| aut = [[Kopátsy Sándor]]
| tit = A magyar marslakók titka
| edi = MEK-02956
| loc = Budapest
| red = CET Belvárosi Könyvkiadó
| ann = 2002
| isbn = 9639114634
| url = http://mek.niif.hu/02900/02956/02956.htm
| misc = MEK-be került: 2005 }} – az emigráns tudósokról, adalékok Neumann életrajzához
*{{cite web | url = https://njszt.hu/neumann/az-njszt-rol/neumann-janos-eletrajza
| title = Neumann János életrajza
| author = NJSZT | year = 2015 | publisher = [[Neumann János Számítógép-tudományi Társaság]] | quote = 
| language = magyar }}
*{{cite web | url = http://www.vilmos-balogh.de/media/df8fa775c773d2deffff8b77ac144232.pdf | title = „Alakja rejtély” – 100 éve született Neumann János | author = Balogh Vilmos Szilárd | year = 2004 | format = pdf | publisher = Mérleg (2004/1) | pages = 91-106. o. | quote = | language = magyar }}
* [https://web.archive.org/web/20051025135109/http://djp.tvn.hu/HTM/Info/HunInfo/Neumann.htm Az évszázad embere – a Financial Times szerint] Életrajz, idézetek, elismerések
* [https://web.archive.org/web/20041210134202/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9937/kivoltn/kivoltn.htm Ki volt Neumann János?] ''Kovács Győző írása''
* [https://web.archive.org/web/20070106032619/http://www.neumann-haz.hu/tei/nevadonk/ Névadónk, Neumann János] ''a Neumann-ház honlapjáról''
* [https://web.archive.org/web/20071031022929/http://www.neumann-haz.hu/scripts/webkat?infile=virt_keret.html&oid=323133&dok=%2Fscripts%2FSGML%2FBHISGMLtr%3Fneumanneloszo%2Fneumanneloszo0000.sgml Ropolyi László előszava a Neumann János Válogatott Írásai c. könyvhöz]
* [http://ei.cs.vt.edu/~history/VonNeumann.html John von Neumann] (angol nyelvű)
* {{MacTutor Biography|id=Von_Neumann}}
* [https://web.archive.org/web/20041022075946/http://www.rit.edu/~drk4633/vonNeumann/ John von Neumann: Genius of Man and Machine] (angol nyelvű)
* [http://www.sg.hu/cikkek/50258/ Összefoglaló Neumann János életéről] cikk az [http://www.sg.hu/ SG.hu]-ról
* [http://www.degafilm.hu/neumann.htm Neumann János – John von Neumann, 66 perces magyar dokumentumfilm, 1984, rendezte: Dénes Gábor]
* {{cite book | author = Neumann János | title = A számológép és az agy 
| others = eredeti cím: „''The computer and the brain''”; fordító Szalai Sándor, előszó Neumann Klára, utószó [[Tarján Rezső]] | origyear = 1958 | year = 1972 | accessyear = 2016 | format = html | edition = 2. változatlan kiadás; [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]] 2002. | publisher = Gondolat | location = Budapest | language = magyar | id = | quote = Silliman-előadás | url = http://mek.oszk.hu/01200/01255 }}
* Képes Gábor: [http://mandadb.hu/cikk/786560/Amikor_a_szamitogep_allast_keresett Amikor a számítógép állást keresett]
*Philip Miklós–Szentiványi Tibor: ''Szemelvények Neumann János életéből. Riportok''; Neumann János Számítógéptudományi Társaság, Bp., 1973
*''Az elektronikus számítógépek fejlődése'' / ''Neumann János, 1903–1957. Válogatott irodalomjegyzék''; összeáll. Róka Lászlóné; Kisfaludy Megyei Könyvtár, Győr, 1979
*''Neumann János élete és munkássága A különböző tudományterületeken elért eredményeinek összefoglaló áttekintése''; szerk. Szentiványi Tibor; NJSZT, Bp., 1979
*''Neumann János és a "magyar titok" a dokumentumok tükrében''; vál., összeáll., bev. Nagy Ferenc; OMIKK, Bp., 1987
*[[Kovács Győző (informatikus)|Kovács Győző:]] ''Neumann János''; Műszaki, Bp., 1997 ''(Magyar feltalálók, találmányok)''
*''Neumann Jánostól az Internetig Vámos Tibor, Z. Karvalics László, Komenczi Bertalan és Nagy Péter írásai''; összeáll. Z. Karvalics László; Napvilág, Bp., 1999 ''(Akik nyomot hagytak a 20. századon)''
*Zalai Ernő: ''Neumann János: klasszikus vagy neoklasszikus?''; MTA, Bp., 2000 ''(Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)''
*Dobos Krisztina–Gazda István–Kovács László: ''A fasori csoda. Rátz László, Mikola Sándor, Wigner Jenő, Neumann János''; OPKM, Bp., 2002 (''Mesterek és tanítványok'')
*''Neumann János emlékezete''; összeáll. Gurka Dezsőné, Pintér István; Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara, Kecskemét, 2002
*Kovács László: ''Neumann János és magyar tanárai''; előszó Arthur O. Stinner, tan. Wigner Jenő; BDF, Szombathely, 2003 ''(Studia physica Savariensia)''
*''Neumann-emlékszám''; összeáll. Kovács Győző, Staar Gyula; in: ''Természet Világa'', 2003/134.[[Fájl:Neumann János emléktáblája XII kerület Eötvös út 13.jpg|bélyegkép|200px|[[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Neumann János emléktáblája a XII. kerületben az Eötvös úton]]]]
*''Ki volt igazából Neumann János?''; alkotószerk. Kovács Győző; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003
*Kovács Győző: ''100 éve született Neumann János érföldkövek a számítástechnika történetében''; bev. Vámos Éva; OMM, Bp., 2003 ''(Technikatörténeti monográfiák)''
*William Aspray: ''Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei''; ford. Béky Bognár Attila; Vince, Bp., 2004
*''Kik voltak ők valójában? Tudósok, feltalálók kézírásának nyomában: Jedlik Ányos, Bolyai János, Eötvös Loránd, Bánki Donát, Neumann János''; grafológiai elemzések Soóky Andrea, szerk., jegyz. Oroszlán Éva; DFT Hungária, Bp., 2005 ''(Grafológiai személyiségelemző sorozat)''
*[[Hargittai István]]: ''Az öt világformáló marslakó''; Vince, Bp., 2006
*''Neumann János emlékkiállítás. Egy géniusz ifjúkora. 1903-1957''; szöveg Kovács Győző, rend. Képes Gábor; Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Bp., 2011
*Képes Gábor–Álló Géza: ''A jövő múltja. Neumanntól az internetig''; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Budapest, 2013
*[[Marina von Neumann Whitman]]: ''A marslakó lánya. Emlékirat''; ford. Rajki András; Európa, Bp., 2016
*[[Wisinger István]]: ''Egy elme az örökkévalóságnak. Neumann János regényes élete''; Athenaeum, Bp., 2018
*Herman H. Goldstine: ''A számítógép Pascaltól Neumannig''; Műszaki, Bp, 1987 és 2003
*Galambos Ádám: [https://www.evangelikus.hu/hireink/kultura/marslako-a-negyzeten-szazhusz-eve-szuletett-neumann-janos Marslakó a négyzeten – Százhúsz éve született Neumann János] (2023)
*Ananyo Bhattacharya: ''Neumann János. Az ember a jövőből''; ford. Kepes János; Open Books, Bp., 2023
*Az [[NJSZT]] Neumann születésének 120. évfordulóját nagyszabású [https://n120.njszt.hu/ megemlékezéssorozattal] ünnepelte 2023-ban
*Labatut, Benjamin: ''Maniac'' (könyv Neumannról), Open Books, Bp., 2023
<!--{{hely|Szedlák}}{{CitPer |szerző=Szedlák Ádám |cím=Minden idők legnagyobb felforgatója volt |alcím=Ananyo Battacharya, Neumann János életrajzírója |periodika=Magyar Narancs |év=2023 |hónap=április |nap=6 |oldal=23–25 }}-->

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[A marslakók (tudósok)]]

{{Kvantummechanika}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Fizika||Második világháború||Matematika||Zsidóság||Informatika|i }}

[[Kategória:Magyar feltalálók]]
[[Kategória:Manhattan terv]]
[[Kategória:Magyar matematikusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar poliglottok]]
[[Kategória:Magyar Örökség díjas személyek]]
[[Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban]]
[[Kategória:Zsidó amerikaiak]]
[[Kategória:Katolikus vallásra tért személyek]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:1903-ban született személyek]]
[[Kategória:1957-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Rákban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:A Princetoni temetőben eltemetett személyek]]
[[Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el]]
[[Kategória:David Hilbert tanítványai]]