Naptömeg forrásának megtekintése

[[File:Rho Cassiopeiae Sol VY Canis Majoris - 2019-05-14.svg|thumb|Néhány csillag mérete, és tömege: a legkisebb a [[Pisztoly-csillag]] (340&nbsp;[[Nap-sugár|R☉]]), mely egyben a legnehezebb is (150&nbsp;M☉). A többi: [[Ró Cassiopeiae]] (450&nbsp;R☉/40&nbsp;M☉), [[Betelgeuze]] (1000&nbsp;R☉/20&nbsp;M☉), és a [[VY Canis Majoris]] (2100&nbsp;R☉/30-40&nbsp;M☉). (A [[Nap]] (1&nbsp;R☉/1&nbsp;M☉) a képen nem látható)]]

A '''naptömeg''' (szimbóluma '''M<sub>☉</sub>''') a [[Nap]] tömege, ez a [[csillagászat]]ban viszonyítási alap a [[csillag]]ok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez. Értéke 1,9891{{e|30}} [[kilogramm|kg]], a Föld tömegének 332 950-szerese, a [[Jupiter]] tömegének 1047,56-szorosa. A csillagok tömege jellemzően 0,08–100 naptömeg közti érték.

:<math>M_{\odot}=( 1,98892\ \pm\ 0,00025 )\ \times10^{30}\hbox{ kg}</math><ref>{{cite journal
  | author=Castellani, V.; Degl'Innocenti, S.; Fiorentini, G.; Lissia, M.; Ricci, B.
  | title=Solar neutrinos: beyond standard solar models
  | journal=Physics Reports | volume=281 | issue=5-6
  | pages=309–398 | month=március | year=1997
  | doi=10.1016/S0370-1573(96)00032-4 }} ''Astronomical Almanac for the Year 1994.''</ref>

Értéke meghatározható, ha pontosan ismerjük az év hosszát, a Nap és a Föld távolságát ([[Csillagászati egység|CsE]]) és a [[gravitációs állandó]] értékét.

<!--:<math>M_\odot=\frac{4 \pi^2 \times (1{\rm AU})^3}{G\times(1{\rm year})^2}</math> A mértékegységek átírandók magyarra, csak ez sajnos nem olyan egyszerű, még folyamatban-->
A gravitációs állandót először [[Henry Cavendish]] mérte meg 1798-ban, [[Torziós mérleg|torziós inga]] segítségével. A kapott eredmény mindössze 1%-kal tért el a ma használt értéktől.<ref>{{cite book
  | author=Holton, Gerald James; Brush, Stephen G.
  | title=Physics, the human adventure: from Copernicus to Einstein and beyond 
  | year=2001 | page=137 | edition=3rd
  | publisher=Rutgers University Press
  | isbn=0813529085 }}</ref> A [[Nap]] precíz naponkénti [[parallaxis]]át a [[Vénusz]] 1761-es és 1769-es átvonulásakor határozták meg,<ref>{{cite book
  | author=Pecker, Jean Claude; Kaufman, Susan 
  | title=Understanding the heavens: thirty centuries of astronomical ideas from ancient thinking to modern cosmology | url=https://archive.org/details/understandinghea0000peck
  | pages=[https://archive.org/details/understandinghea0000peck/page/n291 291]–291 | publisher=Springer| year=2001 | isbn=3540631984 }}</ref> eredményként akkor 9 [[fok (szög)|szögmásodpercet]] kaptak (az 1976-ban mért jelenleg használt értéke 8,794148 szögmásodperc). Ha ismert a naponkénti parallaxis, akkor a Föld alakjából meghatározható a Nap távolsága.<ref>{{cite book
  | first=Cesare | last=Barbieri | year=2007
  | title=Fundamentals of astronomy
  | pages=132–140 | publisher=CRC Press
  | isbn=0750308869 }}</ref>

[[Isaac Newton]] volt az első, aki megbecsülte a Nap tömegét. ''[[Philosophiae Naturalis Principia Mathematica|Principia]]'' című munkájában a Föld és a Nap tömegének arányaként 1/28&nbsp;700-at ír. Később felfedezte, hogy számításhoz használt napparallaxis értéke hibás. Így rossz eredményre jutott, amikor megpróbálta kiszámítani a Nap távolságát (1 CsE). A Principia harmadik kiadásában az újraszámolt 1/169&nbsp;282 érték jelent meg. A napparallaxis értéke valójában még kisebb, a helyes tömegarány pedig 1/332&nbsp;946.<ref>{{cite book
  | first=David | last=Leverington | year=2003
  | title=Babylon to Voyager and beyond: a history of planetary astronomy
  | url=https://archive.org/details/babylontovoyager0000leve | page=[https://archive.org/details/babylontovoyager0000leve/page/126 126] | publisher=Cambridge University Press
  | isbn=0521808405 }}</ref>

A [[Nap]] tömege az életkorához viszonyítva lassan csökken. A tömegvesztés két különböző folyamat eredménye, a Nap mindkét folyamat során nagyságrendben hasonló mennyiséget veszít. Az egyik ilyen folyamat a [[Nap#Mag|magban]] lejátszódó [[magfúzió]]; a [[proton-proton ciklus]] során a csillag hidrogénkészlete héliummá alakul át. A [[Tömeg-energia ekvivalencia|tömeg-energia ekvivalenciából]]
következően a tömeg egy része energiává alakul. Ezt az energiát a Nap kisugározza. A második ilyen folyamat a [[napszél]], vagyis elektronok és protonok kibocsátása az űrbe.

== Kapcsolódó mértékegységek ==
Egy naptömeg értéke más mennyiségekben kifejezve:
* 27 068 510 [[Hold]]tömeg (M<sub>L</sub>)
* 332 946 [[Föld]]tömeg (M<sub>⊕</sub>)
* 1047,56 [[Jupiter]]tömeg (M<sub>J</sub>)

Az [[általános relativitáselmélet]]ből következően idővel, vagy hosszúsággal kifejezve:
:<math>M_\odot \frac{G}{c^2} \approx 1,48~\mathrm{km};\ \ M_\odot \frac{G}{c^3} \approx 4,93~\mu\mathrm{s}</math>

== Lásd még ==
* [[Chandrasekhar-határ]]
* [[Nagyságrendek listája (tömeg)]]
* [[Nap]]

== Ajánlott irodalom ==
* {{cite journal | author = I.-J. Sackmann, A. I. Boothroyd | title=Our Sun. V. A Bright Young Sun Consistent with Helioseismology and Warm Temperatures on Ancient Earth and Mars | journal=The Astrophysical Journal | year=2003 | volume=583 | issue=2 | pages=1024–1039 | url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2003ApJ...583.1024S | doi=10.1086/345408 }}

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Fordítás ==
*{{fordítás|en|Solar mass}}

{{Portál|Csillagászat}}

[[Kategória:Asztrofizika]]
[[Kategória:Naprendszer]]
[[Kategória:Tömegegységek]]