Nével forrásának megtekintése

{{Hangszer infobox
 | név = Nével
 | más nyelveken = [[Héber nyelv|héber:]] {{times+}}נֵבֶל{{times-}} <br/> [[Ógörög nyelv|ógörög:]] νάβλα <br/> [[Latin nyelv|latin:]] ''nablum''
 | besorolás = [[Kordofon hangszerek|kordofon]] → [[Líra (hangszer)|lírák]] vagy [[Hárfa|hárfák]] <br/> [[Pengetős hangszerek|pengetős]]
 | rokon hangszerek = [[kinnór]]?
}}

A '''nével''' ([[Héber nyelv|héber]] {{times+}}נֵבֶל{{times-}}) [[ókor]]i zeneszerszám, a [[Héber Biblia|héber Bibliában]] a [[kinnór]] után a legtöbbet említett [[Kordofon hangszerek|húros hangszer]]. Hangszertani besorolása vitatott, vagy a [[Líra (hangszer)|lírák]], vagy a [[Hárfa|hárfák]] családjába tartozhatott. A [[Magyar nyelv|magyar]] [[biblia-fordítás]]okban a kinnórhoz hasonlóan leggyakrabban a „hárfa”, „citera”, „lant” szavakkal jelölik.

== Neve ==
A ''nével'' szó etimológiája két értelmű, mert a ''nbl'' (נבל) gyök kétféleképpen is vokalizálható, akár mint ''návál'' (נָבָל), vagy mint ''nével'' (נֵבֶל). A ''návál'' jelentése ’bolond, értelmetlen (emberre, lásd [[Nábál]])’, a ''nével'' pedig ’(bőr)tömlő’, a közös alapjelentés pedig az ''üresség'' fogalmával függ össze.<ref>The Braun-Driver-Briggs Gesenius Hebrew and English Lexicon, Hendrickson, 1979.</ref> [[Athénaiosz (író)|Athénaiosz]] [[2. század|2.]]–[[3. század]]i író [[Szópatrosz (komédiaköltő)|Szópatrosz]] [[Kr. e. 4. század|Kr. e. 4.]]–[[Kr. e. 3. század|3. század]]i költőt idézve említi a nével görög nyelvi megfelelőjét, a „szidóni ''nablá''t”, amit szerinte a [[fönícia]]iak találtak fel;<ref>[http://digicoll.library.wisc.edu/cgi-bin/Literature/Literature-idx?type=turn&id=Literature.AthV1&entity=Literature.AthV1.p0286&q1=nabla&pview=hide Deipnoszophisztai 4.175.b.]</ref> eszerint a hangszer és neve is föníciai eredetű lehet (a ''nével'' arámul נַבְלָא  ''nablá, navlá'').<ref>{{opcit|név=Bromiley|oldal=441}}</ref>

{{hiero|nfr: nefer|<hiero>nfr</hiero>|align=right|korszak=ub}}A szó egy lehetséges másik etimológiája a ''szép, kedves'' jelentésű [[egyiptomi nyelv|egyiptomi]] ''nfr'' (ejtsd ''nefer''), melynek hieroglifája minden valószínűség szerint egy hangszert ábrázol, így ez egy jövevényszó lenne a héberben (p/b illetve f/v megfeleléssel).<ref>{{opcit|név=Braun-Driver-Briggs}}</ref> A [[sumer nyelv]]ben a nab, nar és nargal szavak egyaránt zenészt jelentettek, ezek [[akkád nyelv|akkád]] megfelelője a ''nargallu''.<ref>[http://www.assyrianlanguages.org/akkadian/dosearch.php?searchkey=1904&language=id Assyrian languages]</ref>

A héber Biblia [[Kr. e. 300]] körül készült [[Görög nyelv|görög]] fordítása, a [[Septuaginta]] a kinnórhoz hasonlóan a ''nével'' szót is többféleképpen adja vissza: legtöbbször a ''nabla'' és a ''pszaltérion,'' egy-két alkalommal a ''kithara'' és az ''organon'' szavakat használja. Az [[5. század]] elején készült [[latin nyelv]]ű [[Vulgata]] legtöbbször ''psalterium,'' ritkábban ''lyra, nablum'' vagy ''cithara'' néven nevezi a hangszert.<ref>{{opcit|név=van Schaik|oldal=67}}</ref> A Szentírásban a ''nével'' összesen 28 alkalommal szerepel, ebből 22-szer közvetlenül a ''kinnór'' társaságában.<ref>A [[Tanakh]]-beli sorrend alapján 1Sám 10:5; 2Sám 6:5; 1Kir 10:12; Iza 5:12; 14:11; Ám 5:23; 6:5; Zsolt 33:2 ''(nével ásór);'' 57:9; 71:22 ''(keli-nével);'' 81:3; 92:4 ''(ásor és nével);'' 108:3; 144:9 ''(nével ásór);'' 150:3; Neh 12:27; 1Krón 13:8; 15:16; 15:20; 15:28; 16:5 ''(kelé neválim);'' 25:1; 25:6; 2Krón 5:12; 9:11; 20:28; 29:25. ’Tömlő’ jelentéssel 1Sal 10:3.</ref>

== Leírása ==
A névelt sokféleképpen próbálták hangszertanilag besorolni, hol lírának, lantnak, hol általában vett hangszernek, sőt nevének ’bőrtömlő’ jelentése alapján [[Duda (hangszer)|dudának]] is vélték. Mivel a Septuaginta és a Vulgata a ''nével''t leggyakrabban ''pszaltérion, psalterium'' szavakkal fordítja, kézenfekvőnek tűnhet hárfaként való meghatározása. A görög [[pszaltérion]] szó<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Dyalth%2Frion Greek-English Lexicon: ψαλτήριον]</ref> eredetileg kézzel pengetett hárfaszerű hangszerek gyűjtőfogalma volt (''pszalló'' = ’hangszert kézzel, ujjakkal pengetni’),<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0058%3Aentry%3Dya%2Fllw Greek-English Lexicon: ψάλλω]</ref> szemben a [[Líra (hangszer)|lírafélékkel]], amelyeket általában [[pengető]]vel, ''pléktron''nal szólaltattak meg. Az, hogy [[Iosephus Flavius]] [[1. század]]i író a névelt ujjakkal pengetett hangszerként írja le ellentétben a kinnórral, amit szerinte plektrummal használtak,<ref>{{opcit|név=Braun-Stott|oldal=23}} szerint Antiquitates Judaicae 7.12.3.</ref> megerősíteni látszik a nével pszaltérionként való azonosítását.

A pszaltérion, a hárfa jellemzője, hogy húrjai hangolásuknak megfelelően eltérő hosszúságúak, ami miatt az ilyen típusú zeneszerszámok körvonala háromszögre emlékeztető. A középkorban [[Szent Jeromos|Jeromos egyházatya]], [[Cassiodorus]] és [[Sevillai Szent Izidor]] nyomán a bibliai húros hangszereket egyértelműen [[háromszög]]letűnek, ''[[delta (betű)|delta]]'' formájúnak tekintették, és ez a vélekedés a Biblia értelmezésében, az [[egzegézis]]ben fontos szimbolikai, számmisztikai szerepet kapott, a [[szentháromság]] fogalmával is kapcsolatba került.<ref>{{opcit|név=van Schaik|oldal=78–79}}</ref> A modern matematika képleteiben használt fordított delta alakú szimbólum: <math>\nabla</math>, az úgynevezett ''[[nabla operátor]]'' elnevezése is erre az elképzelésre vezethető vissza.

A nével húrozatáról annyi tudható, hogy a [[Misna]] szerint a juh vastagbeléből készült, míg a kinnóré a vékonybelekből.<ref>{{opcit|név=Bromiley|oldal=442}} szerint Qinním 3.6.</ref> Iosephus Flavius szerint a húrjainak száma tizenkettő, szemben a kinnór tíz húrjával,<ref>{{opcit|név=Braun-Stott|oldal=18}} szerint Antiquitates Judaicae 7.12.3.</ref> és a Jeruzsálemi [[Talmud]] szerint is a névelnek több húrja van, mint a kinnórnak.<ref>{{opcit|név=Bromiley|oldal=442}} szerint Szukká 5:6</ref> A Zsoltárok könyvében többször előforduló ''nével ásór'' (נֵבֶל עָשׁוֹר) kifejezés valószínűleg olyan ''nével''re vonatkozik, melynek tíz ''(ásór)'' húrja van (Zsolt 33:2; 144:9). Egy helyütt a ''nével'' és az ''ásór'' két külön hangszer neveként tűnik fel (עֲלֵי־עָשׁוֹר וַעֲלֵי־נָבֶל ''alé-ásór vaalé-nável'' – ''ásór''on és ''nével''en<ref>A ''nável'' a ''nével'' hangsúlyos alakja.</ref> Zsolt 92:4).<ref>{{opcit|név=Braun-Stott|oldal=24}}</ref>

Napjainkban a tudósok többsége a névelt hárfának tekinti, de ez a nézet nehezen egyeztethető össze azzal az [[archeológia]]i ténnyel, hogy a [[hellenizmus]]t megelőző időszakból a [[Kánaán]]t, az ókori [[A zsidók története a történelmi Izrael területén|Izrael]]t, [[Palesztina (régió)|Palesztinát]] magában foglaló területeken talált számos líraábrázolás mellett nem került elő hárfát ábrázoló lelet. Ennek megfelelően egy másik hipotézis is tartja magát, miszerint a nével egy ókori közel-keleti eredetű [[Líra (hangszer)|líraféle]] volt, amely a [[kinnór]]-lírától abban különbözött, hogy nagyobb számú, vastagabb húrjai voltak, melyeket kézzel pengettek. Hangszerteste a folyadékok tárolására szolgáló bőrtömlőhöz hasonló formájú volt, innen kaphatta nevét. Vastagabb húrjai révén mélyebb hangja lehetett, tenor- vagy basszushangszerként szolgálhatott a [[Második Templom]] zenekarában a [[Kr. e. 6. század]] végétől. Egy ilyen hangszer ábrázolása egy [[Bar Kohba]]-érmén látható is.<ref>{{opcit|név=Braun-Stott|oldal=23–24}}</ref>

== Használata ==
A Bibliában a nével szinte mindig együtt szerepel a kinnórral, a két zeneszerszám funkciója sokban azonos. A templomi zenekar tagja, [[léviták]] hangszere, akik „Isten házának szolgálatában” kísérik vele éneküket (1Krón 15:16; 15:20; 25:1; 25:6). Szerepet kap a [[frigyláda]] szállításakor (2Sám 6:5; 1Krón 13:8), [[Jeruzsálem]] kőfalának felszentelésekor (Neh 12:27), győzelmi ünnepségeken (2Krón 20:28), a [[próféta]]i elragadtatás hangszereként (1Sám 10:5). Emellett a Szentírásban ellenséges hatalomhoz, idegen vallásokhoz is kapcsolódik (Ámos 5:23; 6:5), bűnösök ünnepein is megszólal (Iz 5:12).

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* Joachim Braun, Douglas W Stott: Music in ancient Israel/Palestine, B. Eerdmans Publishing, 2002. {{en}} – {{ISBN|0802844774}} [https://books.google.hu/books?id=AXrHi31KN9YC&pg=PA22&lpg=PA16&dq=nebel (korlátozott online hozzáférés)]
* Geoffrey W. Bromiley: The International Standard Bible Encyclopedia, Wm. B. Eerdmans Publishing, 1988. {{en}} – {{ISBN|0802837859}} [https://books.google.hu/books?id=Zkla5Gl_66oC&pg=PA441&dq=nebel (korlátozott online hozzáférés)]
* Marinus Jan Hendrikus van Schaik: The harp in the Middle Ages: the symbolism of a musical instrument, Rodopi, 1992. {{en}} – {{ISBN|9051833679}} [https://books.google.hu/books?id=IjfEzsJ-M18C&pg=PA65&dq=nebel#PPA67,M1 (korlátozott online hozzáférés)]

== További információk ==
*{{ZeneLex|12}} ''(zsidó zene'' címszó) [http://www.terrasoft.hu/kultura/kaboca/zeneilex/zsidozen.txt Online elérés] {{Wayback|url=http://www.terrasoft.hu/kultura/kaboca/zeneilex/zsidozen.txt |date=20090705020504 }}
* [https://web.archive.org/web/20081010024238/http://www.or-zse.hu/halaha/zene.htm Naftali Kraus írása a Biblia zenéjéről]
* [http://www.kre.hu/studia/Cikkek/2006.2.szam/10.Pavich_Zsuzsanna.pdf Pávich Zsuzsanna: Az ének és zene szerepe az Ószövetség népének életében és az istentiszteletben]{{Halott link|url=http://www.kre.hu/studia/Cikkek/2006.2.szam/10.Pavich_Zsuzsanna.pdf |date=2018-09 }}

{{Lírák}}

{{Portál|zene}}

[[Kategória:Pengetős hangszerek]]
[[Kategória:Ókori zene]]
[[Kategória:Bibliai hangszerek]]