Metszet (egyértelműsítő lap) forrásának megtekintése

A '''metszet''' szó a következő fogalmakra utalhat:
{{lektor}}
==Matematika==
*Halmazelmélet: [[Metszet (halmazelmélet)]] – két [[Halmaz (matematika)|halmaz]] ''közös része''
*Hálóelmélet: a hálóaxiómákban szereplő <math>\cap</math> művelet. Lásd [[Háló (matematika)]]
*Geometria: egy térbeli alakzatból egy sík vagy egy térelem által kivágott rész.

== Szövettan, patológia ==
* Növényi vagy állati szervekből készült [[preparátum]]

== Képzőművészet ==
{{bővebben|grafika}}
A művészi sokszorosító grafika különféle mély- és magasnyomású eljárásainak, illetve az így készült alkotásoknak összefoglaló elnevezése. Technikái:
* magasnyomású: a képet hordozó felület (fa, linóleum, cink stb.) kiemelkedő részeiről kerül a festék a papírra, a mély részeket véséssel vagy maratással alakítják ki.
* mélynyomású: fémlemezre véséssel (szűkebb értelemben vett metszet) vagy maratással (rézkarc) viszik fel azokat a vonalakat, amelyek majd a nyomófestéket hordozzák.

== Irodalom ==
Rövid nyugvópont a verssor belsejében, úgy, hogy ott a szó is végződik.<ref>Pallas Nagylexikon</ref> Lehet:
* ''sormetszet,'' mely rendszerint a hosszabb sorokban fordul elő, a sor közepe tájára esik és a sort két részre, rendre osztja ([[dierézis]] vagy [[cezúra]])
* ''lábmetszet,'' mely abban áll, hogy a szavak a verslábak közepén végződnek, mintegy metszik a lábat, s ezzel jár, hogy viszont két-két lábat összekötnek; az antik verselés szépségeihez hozzászámítják a sűrü lábmetszeteket ([[Hexameter]]).
Voltaképp a cezúra is lábmetszet, de olyan, mely az egész sor nyugvópontjául szolgál, de bizonyos versekben van egy állandó cezúra, mely sormetszetül is szolgál. Vannak a verselésben értelmi nyugvópontok is. A magyar verselésben rendszerint összeesnek a ritmikai végződésekkel, de az antik versformákban gyakran keresztezik egymást.

== Építészet ==
Az [[építészeti tervdokumentáció]]k fontos (gyakorlatilag elengedhetetlen) része:
* ''értelmezése'': olyan vízszintes nézet, amely az építmény egy képzeletbeli (esetleg tört alaprajzi vonalú) síkkal történő elmetszésével keletkező nézetet ábrázolja;
** a tört vonal értelmezése: a metszeteket az építmény jellemző szerkezetein keresztül célszerű fölvenni, s ez az esetek többségében egy függőleges síkkal nem lehetséges, ezért a metszetvonalakon a nézet irányával párhuzamosan, töréseket (eltolásokat) kell alkalmazni; a metszetvonal töréseit a metszetrajzokon is célszerű (függőleges vonallal) jelölni;
* ''tartalma'': ábrázolja az épület függőleges méreteit, az alaprajzon nem ábrázolható szerkezeteket, a függőleges kiterjedésű szerkezetek rétegfelépítését;
* ''ábrázolása az [[alaprajz]]on'': az alaprajzo(ko)n a metszet vonalát általában vastag pont-vonallal ábrázolják, a vonalak végein (és hosszabb metszetvonalakon, vagy az értelmezhetőség megkönnyítésére akár köztes helyeken is) betű vagy szám azonosítja a metszetet (hivatkozás a metszetre pl.: „A-A metszet”, „1-1 metszet”), s valamiféle nyíl jelzi a metszet irányát (azt, hogy a metszeten a képzeletbeli függőleges sík melyik oldala látszik);
* [[Metszet (folyóirat)|Metszet]] egy építészeti folyóirat címe is.

== Mérnöki területen ==
Sokban hasonlít az építészeti alkalmazáshoz, az alábbi különbségekkel:
* ''értelmezése'': általános irányú síkkal történő metszés;
* tehát nem kötött a függőleges irány, s nem csak alaprajzi rajzokon történhet a metszetvonal meghatározása: hanem például egy metszet- vagy [[nézetrajz]]on is megadható további metszetrajz (megjegyzés: az [[építészeti ábrázolás]]ban az [[alaprajz]] egy speciális, kitüntetett, vízszintes síkú (fölülnézeti irányú) [[metszetrajz]].
* ''ábrázolás'': itt is jellemző a pont-vonal, de a metszetek elnevezésénél jellemzőbb a számok használata;

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

{{egyért|típus=tud |típus 2=mat}}