Méter forrásának megtekintése

A '''méter''' (jele: m) a hosszúság és a távolság [[mértékegység|alapmértékegysége]] az [[SI-mértékegységrendszer]]ben.

A méter [[1983]]-ban elfogadott meghatározása a következő: ''az a távolság, amit a [[fény]] vákuumban megtesz a [[másodperc]] 1/{{szám|299792458}}-ad része alatt''. A méter önmagában egy hagyományosan kényelmes mértékegység, mivel reális összefüggésben van a többi mértékegységgel a [[fizika]] törvényei szerint. Magyarországon 1874 óta törvényes.<ref name="magyar">{{cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5620 |title=1000 év törvényei |first= |last= |work=1000ev.hu |year=2011 |accessdate=22 February 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090904210210/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5620 |archivedate=2009-09-04 }} Az 1874. évi méterrendelet</ref>
[[Fájl:Mètre étalon (36, rue de Vaugirard, Paris).jpg|bélyegkép|jobbra|Márvány méteremlék a ''36 Rue Vaugirard'' alatt, a [[Luxemburg-kert]] közelében]]
A métert ismertető első magyar könyvet [[Finály Henrik]] írta.

== A méterrendszer története ==
A Föld méretén alapuló mértékegység gondolata már a [[18. század]]ban felvetődött. Két francia csillagász, [[Nicolas-Louis de Lacaille]] és ''Jacques Cassini'' ([[Giovanni Domenico Cassini]] fia) már belekezdtek a munkába 1739 és 1741 között.<ref name="history">{{cite web |url=http://www.dozenalsociety.org.uk/metrix/chronology.html |title=History of the Metric System. |first= |last= |work=dozenalsociety.org.uk |year=2011 [last update] |accessdate=8 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110812022555/http://www.dozenalsociety.org.uk/metrix/chronology.html |archivedate=2011-08-12 }} A Föld első felmérése</ref> [[Jean Picard]] és [[Ole Rømer]] javaslatára tekintetbe vették a [[matematikai inga|másodpercinga]] hosszát is új mértékegységként. Ezt a verziót javasolta [[Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord|Talleyrand]] is a Nemzetgyűlés előtt.<ref>[http://www.industrie.gouv.fr/metro/aquoisert/metre.htm A méterrendszer kialakulása] (franciául)</ref> A Francia Tudományos Akadémia javaslatára mégis a Föld párizsi délkörének felmérése mellett döntöttek. A döntést [[Joseph Louis Lagrange]], [[Pierre-Simon de Laplace]], [[Jean-Charles de Borda]], [[Gaspard Monge]] és [[Nicolas de Condorcet]] márki hozta meg.<ref>{{cite web |url= http://www.bureau-des-longitudes.fr/histoire.htm |title=Bureau des longitudes |first= |last=|work=bureau-des-longitudes.fr |year=2011 |accessdate=22 March 2011}} Bureau des Longitudes, 1795 (Hosszúságok Hivatala) tíz tudós közreműködéséve</ref> A munkát Mechain és Delambre<ref>{{cite web |url=http://www.sizes.com/units/meter_delambre.htm |title=Map showing the triangles measured by Delambre and Mechanin in establishing the size of the meter |first= |last= |work=sizes.com |year=2010 [last update] |accessdate=8 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100729003602/http://www.sizes.com/units/meter_delambre.htm |archivedate=2010-07-29 }} A Delambre által felmért terület</ref> el is kezdte 1793-ban. Delambre 1797-ben készült el ([[Dunkerque]]-től [[Rodez]]ig), Mechain 1798 szeptemberére. Az ő munkája volt nehezebb. A távolság ugyanis Barcelonától Rodezig kisebb, de keresztezi a [[Pireneusok]]at. A méteretalon első munkapéldánya elkészült [[sárgaréz]]ből, amelyet a Konvent 1795. augusztus elsején fogadott el. Ugyancsak a Konvent döntése alapján 16 [[márvány]] métert is készítettek – az egyiket sárgaréz véglapokkal –, mára ezekből csak kettő maradt fenn. Egy a fenti képen látható (a rue de Vaugirard-on), a Luxemburg-kert bejáratánál, a másik az Igazságügyi Palota épületén (11-13 Place Vendôme).<ref>http://www.g4g4.com/pMyCD5/HISTORY/GAZ2.DOC {{Wayback|url=http://www.g4g4.com/pMyCD5/HISTORY/GAZ2.DOC |date=20071211233352 }} Gaezteer 211. oldal (Word dokumentum) Emlékek Franciaországban: A Bureau des Longitudes</ref>

A forradalom és a Spanyolországgal vívott háború miatt a felmérések egy időre megszakadtak. Voltak egészen elképesztő problémáik. Így például a háromszögeléshez kitűzött zászlóik fehérek voltak, a királypártiak színe. Delambre hiába próbálta megmagyarázni a feldühödött tömegnek a háromszögelés alapjait, csak egy józan gondolkodású tisztviselő menthette ki. Mechain-nek közben Genovába kellett menekülnie a kalózok elől. Végül négy platina és több [[vas]] méteretalont készítettek.<ref name="history"/> 1798. november 28-án a két felmérést összehasonlították, és megegyezőnek találták. 1799. június 22-én helyezték el az állami levéltárba.<ref name="sizes">{{cite web |url=http://www.sizes.com/units/meter.htm |title=meter |first=H. |last=Barrell |work=sizes.com |year=2010 |quote=Mètre des Archives |accessdate=8 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110209134233/http://sizes.com/units/meter.htm |archivedate=2011-02-09 }}</ref> Ennek a neve Mètre des Archives, megkülönböztetésül az egy évszázaddal később megalkotott International Prototype of Metertől (ez csupán 0,006 milliméterrel rövidebb az ősméternél).

== A méteretalon története ==
[[Fájl:Britanski merki za dalzhina Grinuich 2005.jpg|bélyegkép|jobbra|Régi brit hosszmértékek Greenwichben]]
[[Fájl:Paris 1er - place Vendôme - mètre étalon.JPG|bélyegkép|jobbra|Az etalon méter a párizsi ''place Vendôme'' egyik (az Igazságügyminisztérium) épületén]]
[[Fájl:PistoiaPalazzoComuneMisure.jpg|bélyegkép|jobbra|A toscanai mértékegységek és a méter ''Pistoiában, Olaszország'', a tartományi önkormányzat épületén]]
[[Fájl:Metre alloy.jpg|bélyegkép|jobbra|A platina-irídium ötvözet első kísérleti öntése 1874 májusában a párizsi Műszaki Főiskola öntödéjében. A jelenlévő tudósok: Henri Tresca, George Matthey, Saint-Claire Deville és Debray]]
[[Fájl:US National Length Meter.JPG|bélyegkép|jobbra|Az Egyesült Államok méteretalonja]]

A Nemzetgyűlés határozata alapján két csillagász, [[Jean-Baptiste Delambre]] és [[Pierre Méchain]] felmérte a Föld egyik [[Hosszúsági kör|délkör]]ének a szárazföldre eső részét [[Barcelona]] és [[Dunkerque]] között. Munkájuk eredményeképp ''Marc Etienne Janety'' (XVI. Lajos ékszerésze) 1795-ben négy kilogramm- és négy méteretalont készített finomított platinából.<ref>{{cite web |url=http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v12-i4-142-145.pdf |title=pmr-v12-i4-142-145.pdf (application/pdf objektum) |first=Donald |last=McDonald |work=platinummetalsreview.com |year=2006 |accessdate=15 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110813004511/http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v12-i4-142-145.pdf |archivedate=2011-08-13 }} A platina arzénes feldolgozásának története</ref><ref name="sasovits">{{cite web |url=http://www.sasovits.hu/anyag/meter/meter_sztori.htm |title=A MÉTER |first=Sándor |last=Sasovits |work=sasovits.hu |year=2005 |accessdate=22 February 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130425020222/http://www.sasovits.hu/anyag/meter/meter_sztori.htm |archivedate=2013-04-25 }} A méter-sztori</ref> Ezek közül egyet-egyet jelöltek 1799-ben arra a célra, hogy etalonként használják. Ezeket nevezik általánosságban levéltári kilogramm, illetve levéltári méter (Mètre des Archives) néven. A levéltár ebben az értelemben a Köztársasági Archívum. 1812-ben Napóleon császár engedélyezte a régi mértékegységek használatát 1837-ig, amikor ismét hatályos lett a méter és a kilogramm használata.

1867-ben a párizsi [[világkiállítás]]on összegyűlt tudósok a Szentpétervári Tudományos Akadémia<ref group="jegyzet">Moritz Hermann (Borisz Szemjonovics) von Jacob, aki a galvanoplasztika szakértője volt</ref> és a Nemzetközi Geodéziai Szövetség részéről létrehozták a Nemzetközi Méterbizottságot (Commission Internationale du Métre, 1872. augusztus 8-13.).<ref>Magdeleine Moureau: Guide pratique pour le système international d'unités)</ref> A bizottságnak brit részről három jelentős tagja volt: [[George Biddell Airy|Sir George Biddel Airy]] csillagász, ''Henry Williams Chisholm'' szabványügyi szakértő, ''William Hallowes Miller,''<ref name="swindells"/> az ásványtan professzora.

A bizottságba a következő államokat hívták meg:<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/fr/si/history-si/commission.html |title=BIPM - Commission internationale du mètre |first= |last= |work=bipm.org |year=2007 |accessdate=9 March 2011}} A BIPM dokumentum ''Római Államnak'' nevezi a Vatikánt. Olaszország épp ebben az évben annektálta a Pápai Államot.</ref>

[[Amerikai Egyesült Államok]], [[Osztrák–Magyar Monarchia]], [[Bajorország]], [[Belgium]], [[Chile]], [[Kolumbia]], [[Ecuador]], [[Északnémet Szövetség]], [[Görögország]], [[Hollandia]], [[Egyesült Királyság|Nagy Britannia]], [[Nicaragua]], [[Peru]], [[Portugália]], [[Porosz Királyság|Poroszország]], [[Olaszország]], [[Oroszország]], [[Salvador|El Salvador]], [[Spanyolország]], [[Svájc]], [[Svédország]], [[Törökország]], [[Vatikán]], [[Venezuela]].

A bizottság munkáját a [[porosz–francia háború]] késleltette egészen 1872-ig. Két év tanácskozás után született döntés az új etalonok elkészítéséről. A bizottság előnyben részesítette az eredeti etalonokhoz lehető legjobban illeszkedő új etalonok készítését bármelyik délkör ismételt felmérésével szemben. Eldöntötték azt is, hogy az új etalonok ne „két végén mérhető” (end standard), hanem „vonal menti” (line standard) etalonok legyenek.<ref name="swindells">[http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v19-i3-110-113.pdf Centenary of the Convention of the Metre] {{Wayback|url=http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v19-i3-110-113.pdf |date=20110812053826 }} Basil Swindells ( National Physical Laboratory) leírása</ref><ref>Az eredeti szöveg így hangzik: " Mètre et Kilogramme des Archives ". Le mètre est (alors) une règle plate de section rectangulaire, étalon à bouts.</ref>

Az X keresztmetszetű formát Henri Tresca<ref group="jegyzet">Henri ''Tresca'', [[Conservatoire national des arts et métiers|Conservatoire National des Arts et Métiers]] (Műszaki Főiskola)</ref> javaslatára hozták létre azért, hogy megfelelően nagy legyen az új etalon merevsége. Az ő javaslatára döntöttek arról is, hogy a métert jelentő jeleket az idomon a semleges szál vonalában készítsék el (a méteretalon valóságos hossza 102 centiméter). Mindaddig csupán 100 kilogramm platina–irídium ötvözetet sikerült készíteni (George Matthey metallográfus 1862-ben), de szükségessé vált ennek kiegészítése 250 kilogrammra. Ezt Henri Sainte-Claire Deville és J. Henri Debra pótolták.<ref>{{Cite web |url=http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v19-i3-110-113.pdf |title=Az ötvözet kialakításában közreműködő kutatók |accessdate=2011-02-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110812053826/http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v19-i3-110-113.pdf |archivedate=2011-08-12 }}</ref> Az ötvözet három hatalmas darabból állt, amelyet 2 kilogrammos részekre vágtak. Az öntési művelet 1874. május 13-án történt a Conservatoire des Arts et Metiers<ref>[http://fr.wikipedia.org/wiki/Conservatoire_national_des_arts_et_m%C3%A9tiers le CNAM] Műszaki Főiskola, Párizs</ref> épületében, Henri Tresca, a fia, Gustav Tresca, George Matthey, Deville és Debray felügyelete alatt. Az eredményül kapott öntvény 236 kilogramm lett. Az X forma létrehozása közben néhány munkadarab eltört, így összesen 27 méterrudat sikerült elkészíteni. Amikor Deville ellenőrizte az öntvények sűrűségét, kiderült, hogy az a vártnál kisebb, mert vas- és [[ruténium]]szennyeződés került bele. Matthey<ref>[http://www.nature.com/nature/journal/v90/n2260/pdf/090679a0.pdf George Matthey] Nature, 1913 februárban, megemlékezés</ref> megállapítása szerint a vasszennyeződés az X formák hideghúzása miatt került a méterrudak anyagába. Ezért felkérték, hogy készítsen két négyszögletes méterrudat is. Ezek hidegalakítása már sikerrel járt, és ezzel vált véglegessé az X formájú változat. A rudak X formába való sajtolása 448 órát vett igénybe. 1876 és 1878 között további méteretalonokat készített, többek között egy négy méter hosszú darabot is a Nemzetközi Geodéziai Társaság megrendelésére.

1882-ben a francia állam további 30 méterrudat rendelt (a cég neve akkor már Johnson és Matthey volt). Az ötvözet összetétele:

<poem>
89,75–90,25% platina
9,75–10,24% irídium
< 0,1% ruténium
< 0,1% vas
< 0,15% ródium és palládium
< 0,02% arany, réz, ezüst, vagy egyéb fém
</poem>

1892 és 1941 között a [[BIPM]] és egyes nemzeti laboratóriumok kilenc alkalommal ellenőrizték a méteretalon méretét, és az eltérések kisebbek voltak három-tízmilliomodnál.<ref name="swindells"/>

Magyarország számára 1889. szeptember 24-én a 14-es sorszámú méteretalont osztották ki.<ref>[http://www.mommo.hu/media/A_Meter1889_Szeptember_24 Információ a MOMMO lapon]{{Halott link|url=http://www.mommo.hu/media/A_Meter1889_Szeptember_24 |date=2019-02 }} A magyar méter-példány</ref>

=== A magyar méteretalon története ===
==== Jogi és mérésügyi háttér ====
A méter használatának jogi háttere onnan származtatható, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia aláírta a [[méteregyezmény]]t. Ezután a Monarchia valamennyi országában törvényt kellett alkotni a méter (és a kilogramm) használatáról. A magyar méteregyezmény tehát szoros kapcsolatban állt a Monarchia országaival:
:[[Ausztria]]<ref name="osztrak"/>
::[[Csehország|Cseh Királyság]],<ref name="cseh"/> [[Morvaország]]gal és a Szudétavidékkel együtt<ref>{{cite web |url=http://www.cmi.cz/index.php?lang=1&wdc=175#prim%C3%A1rn%C3%AD_et |title=ČMI Obor státní a primární etalony - vlnová délka |first=Petr |last=Balling |work=cmi.cz |year=2011 |accessdate=1 April 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111104221602/http://www.cmi.cz/index.php?lang=1&wdc=175#prim%C3%A1rn%C3%AD_et |archivedate=2011-11-04 }} Csehország elsődleges etalonja a He-Ne lézer.</ref>
:::[[Bukovina (régió)|Bukovina]]
:[[Magyar Királyság]]<ref name="magyar"/> (Erdély, Szlovákia,<ref>{{cite web |url=http://www.smu.sk/storage/root/PDF/etalony/O_002_97.pdf |title=Etalón dĺžky – Slovenského metrologického ústav za Národný Etalón |first=Vlastimil |last=Navrátil |work=smu.sk |year=2010 |accessdate=1 April 2011 }}{{Halott link|url=http://www.smu.sk/storage/root/PDF/etalony/O_002_97.pdf |date=2019-02 }} A szlovák B2 típusú He-Ne lézer frekvenciája 632,991&nbsp;389&nbsp;231&nbsp;nm.</ref> Kárpátalja, Galícia és Bánát területével együtt)
::[[Horvát–Szlavónország]]<ref>{{cite web |url=http://www.dzm.hr/povijest_si/arhivski_metar_i_arhivski_kilogram_u_drzavnom_arhivu_u_parizu |title=Arhivski metar i arhivski kilogram u Državnom arhivu u Parizu - Državni zavod za mjeriteljstvo |first= |last= |work=dzm.hr |year=2011 |accessdate=6 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120302091355/http://www.dzm.hr/povijest_si/arhivski_metar_i_arhivski_kilogram_u_drzavnom_arhivu_u_parizu |archivedate=2012-03-02 }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.dzm.hr/povijest_si |title=Povijest SI - Državni zavod za mjeriteljstvo |first=Zvonimir |last=Jakobović |work=dzm.hr |year=2011 |accessdate=6 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100922185905/http://www.dzm.hr/povijest_si |archivedate=2010-09-22 }}</ref> és [[Dalmát Királyság (1815–1918)|Dalmácia]]
::az 1878-as okkupáció után [[Bosznia-Hercegovina]]<ref>{{cite web |url=http://www.met.gov.ba/istorija/?id=41 |title=Historija mjeriteljstva u BiH |first= |last= |work=met.gov.ba |year=2011 |accessdate=8 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101203123921/http://www.met.gov.ba/istorija/?id=41 |archivedate=2010-12-03 }} Bosznia-Hercegovina a budapesti etalont használta 1878–1918 között.</ref>
[[Szlovákia]] csak nemrégiben vált el Csehországtól, ott a hélium–neon lézert használják.

Magyarországon utoljára az ingatlan-nyilvántartás vette át hivatalosan is a méterrendszert. Alkalmazását az 1972. évi 31. tvr. rendelte el, amikor a korábbi kataszteri mértékeket – [[öl]], [[négyszögöl]], [[Hold (mértékegység)|kataszteri hold]] – váltotta fel.

Mérésügyi szempontból elsődleges etalon az, amelyet Párizsban őriznek. Ennek mintájára készítik a nemzeti etalonokat, amelyek tehát másodrendű etalonok. Ezek hétköznapi alkalmazása nem célszerű. Így minden országban készítenek ún. használati etalonokat. Az Országos Mérésügyi Hivatal részben egy Hommel gyártású, H keresztmetszetű etalont használ, részben egy szovjet ENYIMSZ gyártmányú [[invar]]ból<ref group="jegyzet">A használati etalon összetétele némileg eltér az invar anyagától, a jobb hőmérsékleti együttható elérése érdekében.</ref> készült méterrudat.<ref name="sasovits"/>

A magyar hosszúságmérő eszköz, a 633&nbsp;nm hullámhosszúságon működő hélium-neon 68902 számú lézer kalibrálását 2001-ben végezték.<ref>{{cite web |url=http://www.bipm.org/jsp/en/SearchCA.jsp?dateCA=2001&sectionCA=length&countryCA=All&x=21&y=14 |title=BIPM - Calibrations |first= |last= |work=bipm.org |year=2011 |accessdate=24 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141205023025/http://www.bipm.org/jsp/en/SearchCA.jsp?dateCA=2001&sectionCA=length&countryCA=All&x=21&y=14 |archivedate=2014-12-05 }} A magyar hélim-neon lézer kalibrálási időpontja</ref> Minőségét tekintve egyenértékű a [[Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal|BIPM]] 4-es számú lézerével.

==== Eredeti formája és származása ====
A magyar méterrúd eredetileg 4&nbsp;&times;&nbsp;25,3 milliméter keresztmetszetű mérőléc volt, amelyet eredetileg a párizsi Observatoire<ref>{{cite web |url= http://www.obspm.fr/ |title=Home page |first= |last= |work=obspm.fr |year=2011 |accessdate=22 March 2011}} A párizsi csillagvizsgáló honlapja</ref> számára készített egy párizsi műszerész. Magyarország számára [[Nagy Károly (csillagász)|Nagy Károly]] vásárolta meg a méter- és a kilogrammetalont bicskei csillagvizsgálója számára 1864-ben, amelyet aztán felkínált a Magyar Tudományos Akadémiának. Ezt 1870-ben Párizsba vitték a pontosság megállapítására. A műveletet [[Kruspér István]] és [[Szily Kálmán (fizikus)|Szily Kálmán]] végezte el. Kruspér István munkáját a párizsi intézet olyan alaposnak és mintaszerűnek találta, hogy egy porcelánvázát adományozott neki.<ref>{{cite web |url=http://www.bipm.org/fr/si/history-si/vase.html |title=BIPM - vase |first= |last= |work=bipm.org |year=2007 |accessdate=9 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080807173433/http://www.bipm.org/fr/si/history-si/vase.html |archivedate=2008-08-07 }} A Kruspér Istvánnak adományozott váza</ref> Magyarországra visszatérve az etalonokat és a hitelesítési műbizonylatokat a [[Magyar Országos Levéltár]]ban helyezték el 1870. július 20-án. A méternek ilyen formában való definícióját az osztrák törvényhozás [[1871]]-ben emelte törvényerőre,<ref>{{cite web |url=http://www.badw.de/aktuell/akademie_aktuell/2005/heft3/07_Meyer_Stoll.pdf |title=07_Meyer_Stoll.pdf |first=Cornelia |last=Meyer-Stoll |work=badw.de |year=2010 |accessdate=28 February 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100816100555/http://www.badw.de/aktuell/akademie_aktuell/2005/heft3/07_Meyer_Stoll.pdf |archivedate=2010-08-16 }} Az osztrák törvényhozás a Carl August Steinheil-féle etalont fogadta el.</ref><ref>''Gesetz, womit eine neue Maß- und Gewichtsordnung festgestellt wird'' vom 23. Juli 1871. Artikel IV Reichsgesetzblatt 16, 2. März 1872, S. 30, Österreichische Nationalbibliothek)</ref> a magyar országgyűlés csak [[1874]]-ben.<ref name="cseh">{{cite web |url=http://www.converter.cz/metrologie_cz.htm |title=Česká metrologie - její historie na webu converter |first= |last= |work=converter.cz |year=2009 |accessdate=1 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101121000025/http://converter.cz/metrologie_cz.htm |archivedate=2010-11-21 }} A cseh állam mérésügye, a 16/1872 sz. törvény címével</ref><ref>[http://cs.wikipedia.org/wiki/Metrick%C3%A1_soustava A cseh méterrendelet] A Cseh Királyság abban az időben az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.</ref>
Az osztrák méter üvegből készült,<ref name="osztrak">{{cite web |url=http://www.sagen.at/doku/messen/messen.html |title=SAGEN.at - Geschichten vom Messen und Wägen |first=Harald |last=Hartman |work=sagen.at |year=2010 |quote=Gläsernes |accessdate=5 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110508104407/http://www.sagen.at/doku/messen/messen.html |archivedate=2011-05-08 }}</ref> a kilogrammetalon [[hegyikristály]]ból. Kidolgozója, C. A. Steinheil úgy gondolta, hogy a fémek oxidálódhatnak, ám az üveg nem.<ref>{{cite web |url=http://www.badw.de/aktuell/akademie_aktuell/2005/heft3/00_aa2005-3_gesamt.pdf |title=00_aa2005-3_gesamt.pdf |first=Heinrich |last=Nöth |work=badw.de |year=2010 |accessdate=5 March 2011 }}{{Halott link|url=http://www.badw.de/aktuell/akademie_aktuell/2005/heft3/00_aa2005-3_gesamt.pdf |date=2019-11 }}</ref>

Az Első Általános Súly- és Mértékügyi értekezleten átvett etalonokat 1890-ben az újonnan létrehozott Állami Központi Mértékhitelesítő Bizottsághoz helyezték át.<ref>[http://www.mkeh.gov.hu/meresugy/meresugyi_hatosag/tortenet?print=1 A Mértékhitelesítő Bizottság és az OMH létrehozása]{{Halott link|url=http://www.mkeh.gov.hu/meresugy/meresugyi_hatosag/tortenet?print=1 |date=2019-11 }}</ref><ref>A hivatal neve egyes források szerint Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság [http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/muszeripar.pdf], pl. [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6944 23. $] {{Wayback|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6944|date=20130615043058}}.</ref> Ez az intézet lett az Országos Mérésügyi Hivatal jogelődje.<ref>{{Cite web |url=http://mek.niif.hu/02100/02185/html/761.html |title=Az Országos Mérésügyi Hivatal létrehozásáról |accessdate=2011-02-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150429051831/http://mek.niif.hu/02100/02185/html/761.html |archivedate=2015-04-29 }}</ref>

A Mértékhitelesítő Bizottság<ref group="jegyzet">Mértékhitelesítő Bizottság már 1907 előtt is létezett. Első elnöke [[Kruspér István]], 1980-tól [http://www.banaterra.eu/magyar/M/mernokok.htm Asbóth Emil] {{Wayback|url=http://www.banaterra.eu/magyar/M/mernokok.htm |date=20110822161948 }}.</ref> létrehozását az 1907. évi V. t.c.<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6944 |title=a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről |accessdate=2011-02-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130615043058/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6944 |archivedate=2013-06-15 }}</ref> rendelte el.<ref>A törvény szövege szerint: a magyar szent korona országaira, tehát a mai Szlovákia és Horvátországra is.</ref> Létrehozták a területi (megyei) mértékhitelesítő hivatalokat,<ref group="jegyzet">Székelyudvarhely [http://mek.oszk.hu/07100/07182/07182.pdf Szabályrendelete] rendelkezik a hivatal vezetőjének iskolai végzettségéről.</ref> és elrendelték a hiteles mérőeszközök megjelölésének formáját, különös tekintettel a hordójelzés módjára és a szakemberek képzésére.<ref group="jegyzet">A Nagy Károly által vásárolt eredeti méter etalon az első világháború idején elveszett.</ref>

Az X keresztmetszetű méteretalon 1891-től vált országos hitelesítő etalonná.<ref>{{cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6413 |title=1000 év törvényei |first= |last= |work=1000ev.hu |year=2011 [last update] |accessdate=8 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130520212234/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6413 |archivedate=2013-05-20 }} Az X keresztmetszetű méteretalonra vonatkozó törvény</ref> Ez a mérésügyre nem volt jelentős hatással, mert a két etalon eltérése a milliomodrésznél is kisebb, és a hitelesítésnél nyert adat egyeztethetővé tette az értéküket. (A korrekció értékét pontosan kimérték.)<ref group="jegyzet">A magyar hivatalos méteretalon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tulajdonában van, és a Magyar Nemzeti Múzeum Állandó Történeti Kiállításán látható.</ref>

== Történelmi, ma már nem használt definíciók ==
=== A Föld méretén alapuló méter ===
A métert legelőször franciák határozták meg:

:''Egy méter egyenlő a [[Föld]] kezdő délkörén mért kerületének 1/{{szám|40000000}} (negyvenmilliomod) részével.''
:Alternatív megfogalmazása: ''a Föld egy kvadránsának (negyed délkörének) tízmilliomod része.''

A méter eredeti meghatározása tulajdonképpen ma is a párizsi délkör hosszán alapszik. A definíció helyébe csak a mérési eljárások fejlődése miatt kerültek egyre pontosabb új definíciók.

1816 és 1855 között végeztek még egy felmérést, ez a [[Struve földmérő vonal]]. Célja az volt, hogy meghatározza a Föld lapultságát a [[Tartu]] városához tartozó délkör mentén.

Az [[etalon]] méter ma is látható a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, a [[franciaország]]i [[Sèvres]]-ben. Az X keresztmetszetű méterrúd [[mechanikai szilárdság]]a nagyobb, így nem hajlik meg annyira a nehézségi erőtérben, mint a négyszög keresztmetszetű rúd.

A [[méteregyezmény]] alapján negyven darab '''X''' keresztmetszetű méterrudat készítettek, amelyek 102 centiméter hosszúak. Ezek ''mindkét'' végén három rovátka (vonás) található, amelyek közül a ''középső'' vonások egymástól egy méter távolságra vannak. A vonások közötti távolságot kezdetben mechanikai komparátorokkal mérték. Ezek négy-öt méter méretű eszközök voltak. Már a [[19. század]] végétől alkalmaztak interferométereket, például a [[Michelson-interferométer]]t. Ezeknél az eszközöknél mikroszkóppal figyelik a méterrúd végein elhelyezett jeleket. A jelek azonosítását az interferenciakép kiegyenlítése követi. A mérési bizonytalanság nagysága ezáltal összemérhetővé válik a fény hullámhosszával. A 7. [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia|CGPM]] (1927) döntése értelmében a métert 0&nbsp;°C-on sík lap felett, 1 centiméter átmérőjű hengerekre helyezve kellett mérni, ahol ezek a hengerek egymástól 571 milliméterre helyezendők el.<ref>{{cite web |url=http://www.bipm.org/en/CGPM/db/7/1/ |title=BIPM - Resolution of the 7th CGPM |first= |last= |work=bipm.org |year=2011 |accessdate=20 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120531115314/http://www.bipm.org/en/CGPM/db/7/1/ |archivedate=2012-05-31 }} A méteretalon mechanikai mérési elrendezése hitelesítésnél (Comptes Rendus de la 7e CGPM (1927), 1928, 49)</ref> Ebben az elrendezésben a méteretalonnak a saját súlyától való belógása (meghajlása) minimalizálható.

=== Atomi sugárzás hullámhosszán alapuló méter ===
A fény hullámhosszán alapuló definíció Jacques Babinet ötletén alapult (1827). Ezt [[Albert Abraham Michelson]] és J. R. Benoit<ref>{{cite web |url=http://www.bipm.org/fr/heritage/human/directors/benoit.html |title=BIPM - J.-René Benoît |first=Ch.-É |last=Guillaume |work=bipm.org |year=2008 |accessdate=10 March 2011 }}{{Halott link|url=http://www.bipm.org/fr/heritage/human/directors/benoit.html |date=2019-11 }} Jean René Benoit (1844–1922)</ref><ref>{{cite web |url= http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/phyopt/michel.html#c2 |title=Michelson Interferometer |first= |last= |work=hyperphysics.phy-astr.gsu.edu |year=2004 [last update] |accessdate=11 March 2011}} Michelson-interferométer</ref> 1892-től kezdve folyamatosan vizsgálta gerjesztett [[kadmium]]atomok sugárzása alapján. Az eljárást 1897-ben sikerült finomítaniuk. 1948-ban az [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia]] elrendelte a [[kripton]]-86, a [[higany]]-198 és a [[kadmium]]-114 vizsgálatát. Az alábbi definíciót el is fogadták.<ref name="sizes"/> A [[Magyar Népköztársaság]] Minisztertanácsának 8/1976. (IV. 27.) MT számú, a mérésügyről szóló rendelete az alábbi méterdefiníciót tartalmazta:

:''A méter a [[kripton]]-86 atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetének megfelelő, [[vákuum]]ban terjedő sugárzás hullámhosszának {{szám|1650763.73}}-szorosa.''

Ez a meghatározás elavult; ennek helyébe lépett a fénysebességhez kötött definíció. Az időközben lefolyt vizsgálatok azt mutatták, hogy a kripton sugárzásának stabilitása nem megfelelő.

== A fénysebességen alapuló méter ==
[[Bay Zoltán]] javasolta<ref>{{cite book |author=John Gribbin |title=A tudomány története 1543-tól napjainkig |publisher=Akkord Kiadó |location=Budapest |year=2004 |isbn=963-9429-56-2}}</ref> [[1965]]-ben, hogy a távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető [[idő]]egységre és a [[fénysebesség]]re. Szakirodalmi kutatásokat végzett a fénysebesség állandóságával kapcsolatban. [[1983]]-ban a [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia|Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája]] [[Párizs]]ban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították:

:''A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1&nbsp;/&nbsp;{{szám|299792458}}-ad része alatt megtett út hossza.''

A Bay-féle készülék valójában [[jód]]-stabilizált [[hélium–neon lézer]], amely 633&nbsp;nm hullámhosszú sugárzást bocsát ki. Az eljárás jelentősége, hogy az idő mérésén alapul, amelynek mérési pontosságát [[cézium]] atomórákkal 10<sup>−12</sup> fölé lehet emelni. Azóta folyamatosan fejlesztik ennek technikáját.<ref>{{cite web |url=http://www.winterseo.com/brochures/M100%20Brochure.pdf |title=M100 Brochure.pdf |first= |last= |work=winterseo.com |year=2004 [last update] |accessdate=20 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070806013454/http://www.winterseo.com/brochures/M100%20Brochure.pdf |archivedate=2007-08-06 }} Az amerikai Winters Electro-Optics hordozható készüléket kínál a méter meghatározására.</ref>

=== Megvalósítása ===
A hélium-neon lézer adatai a neon izotópos összetételétől függetlenül, a 3s<sub>2</sub>→2p<sub>4</sub> átmenetnek megfelelően:
:f = 473,612 7 THz, illetve
:λ = 632,990 8 nm<ref>{{cite web |url=http://www.bipm.org/utils/en/pdf/CIPM2007-EN.pdf |title=Comité International des Poids et Mesures, 96th meeting |first= |last= |work=bipm.org |year=2008 |accessdate=4 October 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110607041536/http://www.bipm.org/utils/en/pdf/CIPM2007-EN.pdf |archivedate=2011-06-07 }}</ref>

Magyarországnak 1986 óta a [[Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal|BIPM]] 4-es készülékével egyenrangú hosszúságmérő eszköze van, amely a [[Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal]]ban működik. Ez tehát ''elsőrendű mérési etalonként'' használható a mérési hierarchiában. A hivatal birtokában van egy még ennél is korszerűbb eszköz, egy fésűgenerátor ''(comb generator)''.<ref>{{cite web |url=http://jila.colorado.edu/yelabs/pubs/scienceArticles/2001/sArticle_2001_YoonApplPhys.pdf |title=sArticle_2001_YoonApplPhys.pdf |first= |last=Yoon, Ye, Hall, Chartier |work=jila.colorado.edu |year=2008 |accessdate=20 March 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100613204649/http://jila.colorado.edu/YeLabs/pubs/scienceArticles/2001/sArticle_2001_YoonApplPhys.pdf |archivedate=2010-06-13 }} A hélium-neon lézer mérési bizonytalanságának vizsgálatát frekvenciamérésre vezetik vissza, amelyet a fésűgenerátor valósít meg.</ref>

=== Változása 2011-ben ===
A 24. [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia]] döntése értelmében természeti állandó alapján határozzuk meg a métert:

''A méter a hosszúság mértékegysége, jele az ''m'', nagyságát a fénynek vákuumban mért sebessége mint természeti állandó alapján állapítjuk meg, amely pontosan {{szám|299792458}}, és mértékegysége a ''m/s''.''<ref>the metre, symbol m, is the unit of length; its magnitude is set by fixing the numerical value of the speed of light in vacuum to be equal to exactly 299 792 458 when it is expressed in the SI unit m s<sup>-1</sup></ref>

== A méter többszörösei és törtrészei ==
Az 1907. évi V. törvénycikk »a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről« a következőképpen rendelkezett.
{{idézet 2|A törvényes hosszuság-mértékek a következők: <br />m (méter),<br />dm (deciméter),<br />cm (centiméter),<br />mm (milliméter);<br /> a méter milliomodrésze, mikron elnevezéssel, jelzése: <math>\mu</math> (görög: ''mű''),<br />dkm (dekaméter),<br />hm (hektométer),<br />km (kilométer),<br /> mrm (miriaméter, tízezer méter)|rquote=1}}
Ezek az idők folyamán érvényüket vesztették. A 8/1976 MT. rendelet a következőket tartalmazza:<br />
»A hekto, deka, deci és centi prefixumok csak az alábbi pontokban külön meghatározott esetekben használhatók.«, majd így folytatja:
:A méterrel kapcsolatban a deci és centi prefixumok is használhatók.

A '''XLV. 1991 törvény »a mérésügyről«''' ezen érdemben nem változtatott. Szövege:

A hekto, deka, deci és centi [[SI-prefixum|prefixumokkal]] képezhető törvényes többszörösök és törtrészek:

hektoliter (hl vagy hL), hektopascal (hPa), dekagramm (dag vagy dkg), deciliter (dl vagy dL), ''deciméter (''dm''), centiméter (''cm'')'', centigramm (cg), centiliter (cl vagy cL), centigray (cGy), centisievert (cSv)

{{anchor|nanométer}}
=== A méter törtrészei ===
A mérésügyről szóló törvény a szabályos prefixumokon kívül engedélyezi a méter tizedrészének (deci-) és századrészének (centi-) prefixumát is:
* '''deciméter''' (jele '''dm''') - a méter tizedrésze
* '''centiméter''' (jele '''cm''') - a méter századrésze (1{{e|−2}}&nbsp;m)
* '''milliméter''' (jele '''mm''') - a méter ezredrésze (1{{e|−3}}&nbsp;m)
* '''mikrométer''' (jele '''µm''') - a méter milliomodrésze (1{{e|−6}}&nbsp;m)
* '''nanométer''' (jele '''nm''') - a méter milliárdodrésze (1{{e|−9}}&nbsp;m)
* [[ångström]] a '''nanométer''' tizedrésze, a méter tízmilliárdod része: 1 Å = 1{{e|−10}}&nbsp;m. Mivel nem SI-mértékegység, használata kerülendő.
* '''pikométer''' (jele '''pm''') - a méter billiomodrésze (1{{e|−12}}&nbsp;m)
* '''femtométer''' (jele '''fm''') - a méter billiomod részének ezredrésze (1{{e|−15}}&nbsp;m)
* '''attométer''' (jele '''am''') - a méter billiomod részének milliomodrésze (1{{e|−18}}&nbsp;m)
* '''zeptométer''' (jele '''zm''') - a méter billiomod részének milliárdodrésze (1{{e|−21}}&nbsp;m)
* '''yoktométer''' (jele '''ym''') - a méter billiomod részének billiomodrésze (1{{e|−24}}&nbsp;m)

A piko- és femtométert ritkán, az atto-, zepto- és yoktométert nagyon ritkán használjuk.
A femtométer fm jele azonos a korábban engedélyezett és [[Enrico Fermi|Fermiről]] elnevezett mértékegységgel.

=== Kapcsolódó szócikkek ===
* [[1 E3 m]]
* [[SI-prefixum]]

== Irodalom ==
* P. F. A. Méchain et J. B. J. Delambre: Base du système métrique decimal, ou Mesure de l'arc du méridien compris entre les parallèles de Dunkerque et Barcelone. Paris: Baudoin, 1806–1810. 3 vols.
* [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5715 1876. évi II. törvénycikk] {{Wayback|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5715 |date=20130520210514 }} a méter-mérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
* A Minisztertanács 8/1976. (IV. 27.) MT számú rendelete.
* [https://web.archive.org/web/20091204012225/http://www.muszeroldal.hu/metrology/meresugyitv.php Az 1991. évi XLV. törvény 1. melléklete] (módosítva a 136/2004. (IV. 29.) Korm. rendelettel)
* Ligeti Imre: ''A nemzetközi mértékegység-rendszer (SI) és használata,'' ÉTK, Budapest, 1979. {{ISBN|963-512-338-8}}
* [https://web.archive.org/web/20130425020222/http://www.sasovits.hu/anyag/meter/meter_sztori.htm A méter-sztori]
* MSZ 4900-1:1978 számú Magyar szabvány: ''Fizikai mennyiségek neve és jele. Általános előírások, tér és időmennyiségek.''
* [http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail.htm?csnumber=30669 Quantities and Units] magyar szabványként előkészületben MSz&nbsp;ISO&nbsp;80000-1 jelzettel (lásd: [[ISO 80000]])
* [[:en:Speed of light#Interferometry|A fénysebesség és a hosszúság kapcsolatának mérése interferometriával]] {{en}}

== Megjegyzések ==
<references group="jegyzet"/>

== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}

{{SI-mértékegységek}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Fizika}}

[[Kategória:SI-alapegységek]]
[[Kategória:Hosszúságegységek]]