Liu Hszin forrásának megtekintése

{{keleti írás}}
{{PinjinMagyaros}}
{{Személy infobox
|típus=
|név={{kínai|Liu Xin|Liu Hszin}}
|kép= 
|képméret =
|képaláírás = 
|születési dátum=kb. [[i. e. 50]]
|születési hely=
|halál dátuma=[[23|i. sz. 23]]
|halál helye=
|halál oka= 
|születési név={{kínai|Liu Zijun|Liu Ce-csün}} (劉子駿)
|művésznév = 
|álnév = 
|becenév=
|nemzetiség= [[Han kínaiak|kínai]]
|házastárs = 
|élettárs = 
|gyermekei =
|szülei = [[Liu Hsziang (tudós)|{{kínai|Liu Xiang|Liu Hsziang}}]]
|szakma =csillagász, történész, bibliográfus
|iskolái=
<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =
|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidatából -->
|weboldal=
|blog=
|IMDb=
|PORT.hu=
|MySpace=
|alsablon=
}}

{{Átírási infobox
|hivatalos magyar =Liu Hszin
|ipa =
|névsorrend =
|írásrendszer =
|írásrendszer szerint átírt =
|kínai átírás alsablon ={{Átírási infobox/kínai
|hagyományos kínai írás = 劉歆
|egyszerűsített kínai írás = 刘歆
|mandarin pinjin = Liú Xīn
|Wade-Giles = Liu<sup>2</sup> Hsin<sup>1</sup>
|jyutping =
}}
}}

{{kínai|'''Liu Xin'''|'''Liu Hszin'''}} (adott neve: {{kínai|'''Zijun'''|'''Ce-csün'''}} 子駿)<ref group="m">A magyar nyelvű matematika-történeti szakkönyvekben a neve igen gyakran, de hibásan a '''Liu Ci''' formában szerepel.</ref> a [[Han-dinasztia|Nyugati Han-dinasztia]] idején élt kiváló tehetségű és sokoldalú tudós, csillagász, bibliográfus. Az ő nevéhez fűződik a '''<big><math>\pi</math></big>''' ([[Pí (szám)|''pí'']]) elsőként történő kiszámítása Kínában. Az ugyancsak nagyformátumú tudós, [[Liu Hsziang (tudós)|{{kínai|Liu Xiang|Liu Hsziang}}]] fia.

==Élete==
{{kínai|Liu Xin|Liu Hszin}} kb. i. e. 50-ben született. Apja a császári könyvtár megbecsült könyvtárosa, [[Liu Hsziang (tudós)|{{kínai|Liu Xiang|Liu Hsziang}}]] volt. Nevét, a császári Kínában szokásos névtabu miatt később {{kínai|Liu Xiu|Liu Hsziu}}ra (劉秀) változtatta. Karrierje a [[Han-dinasztia|Nyugati Han-kor]] utolsó éveiben, és a Han-dinasztia folytonosságát rövid időre megakasztó [[Hszin-dinasztia|{{kínai|Xin|Hszin}}-dinasztia]] (i. sz. 9–23) idején teljesedik ki. Noha kezdetben odaadó híve volt a trónbitorló és az új dinasztiát megalapító [[Vang Mang|{{kínai|Wang Mang|Vang Mang}}nak]] (王莽; i. e. 45 – i. sz. 23), de miután a seregei i. sz. 23. július 23-án vereséget szenvedtek, elfordult tőle, és részt vett egy ellene szervezett összeesküvésben. Amikor az összeesküvést leleplezték, az abban résztvevőket halálra ítélték, majd kivégezték. {{kínai|Liu Xin|Liu Hszin}} nem várta meg az ítéletet, több társához hasonlóan, öngyilkosságot követett el.

==Munkássága==
A [[Han-dinasztia]] híres reformpolitikusa, [[Vang Mang|{{kínai|Wang Mang|Vang Mang}}]] elrendelte, hogy a mértékegységeket egységesíteni kell az egész birodalomban. A rendszer kidolgozásának feladatát {{kínai|Liu Xin|Liu Hszin}} hajtotta végre. E megbízatása során elkészítette a mértékegységek rézetalonját, melyek definícióját törvénybe iktatták. A neki tulajdonított, és {{kínai|''jia liang hu''|''csia liang hu''}} (嘉量斛) néven ismert etalont ma [[Peking]]ben őrzik.{{refhely|Needham 1959.|100. o.}} E munkája kapcsán állapította meg a [[Pí (szám)|''pí'']] értékét is 3,1547-nek. Ekkor történt a matematika történetében először, hogy törvénybe foglalták a ''pí'' értékét.<ref>Lásd: {{cite web|url=http://www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/2001/pi/index.html|title=Pi, avagy amit már az Ókorban is ismertek… és akik ismerték|language=|publisher=|accessdate=2015-01-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081206115225/http://www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/2001/pi/index.html|archivedate=2008-12-06}}</ref> Matematikai eredményei később olyan kiváló tudósokat inspiráltak, mint [[Csang Heng|{{kínai|Zhang Heng|Csang Heng}}]] (78–139) és [[Liu Huj|{{kínai|Liu Hui|Liu Huj}}]] (3. század).

{{kínai|Wang Mang|Vang Mang}} a császári udvar csillagászaként elkészítette a dinasztia hivatalos naptárát is, de több, a bolygók mozgásával kapcsolatos fontos számítást is elvégzett.{{refhely|Needham 1959.|401., 404., 414. o.}}

Matematikai és csillagászati munkássága mellett mindenképpen meg kell említeni a bibliográfusként végezett nagyszerű teljesítményét is, amely valójában az apja által megkezdett munka befejezése volt. Ő öntötte végleges formába a {{kínai|''Qi lüe''|''Csi lüe''}} (《七略》), vagyis a ''Hét kategória'' című bibliográfiát, amely később az ókori kínai írásbeliség, könyvészet legteljesebb bibliográfiájának, a [[Ji-ven-cse|{{kínai|''Yiwenzhi''|''Ji-ven-cse''}}]]nek az alapját képezte.

Irodalmárként végzett eredményeinek sorában meg szokták említeni, hogy az ókori történeti műhöz, a [[Csun-csiu|{{kínai|''Chunqiu''|''Csun-csiu''}}]], vagyis a ''Tavasz és ősz krónikájá''hoz, a [[Co Csiu-ming|{{kínai|Zuo Qiuming|Co Csiu-ming}}]] által írt kommentár végleges címét, amelyen a konfuciánus kánonban is helyett kapott, ő rögzítette [[Co csuan|{{kínai|''Zuo zhuan''|''Co csuan''}}]] formában. Továbbá ő a megalapítója, az úgynevezett „Régi szövegek iskolája” ({{kínai|''guwen jing''|''ku-ven csing''}} 古文經) néven ismert filológiai, szövegkritikai irányzatnak is.

== Hivatkozások ==
=== Megjegyzések ===
<references group="m"/>
=== Források ===
{{jegyzetek}}

== Irodalom ==
* {{hely|Loewe 1986.}} [[Michael Loewe|Loewe, Michael]]. The Former Han Dynasty. In ''[[The Cambridge History of China]]: Volume I: the Ch'in and Han Empires, 221 B.C. – A.D. 220, 103–222''. Edited by [[Denis C. Twitchett|Denis Twitchett]] and [[Michael Loewe]]. Cambridge: Cambridge University Press. {{ISBN|0-521-24327-0}}.
* {{hely|Needham 1959.}} [[Joseph Needham|Needham, Joseph]]. ''[[Science and Civilisation in China]]. Mathematics and the Sciences of the Heavens and the Earth''. (Vol.3.; coll.: Wang Ling). Cambridge University Press. 1959. {{ISBN|0 521 05801 5}}

== További információk ==
{{portál|ókor||Kína|-}}

[[Kategória:Ókori kínai tudósok]]
[[Kategória:Öngyilkos személyek]]