Latin nyelv forrásának megtekintése

{{egyért2|a latin nyelvről|Latin (egyértelműsítő lap)}}

{{Nyelv infobox
| név = Latin nyelv
| saját név = lingua Latina
|hatterszin=lightgreen
| beszélik = [[Vatikán]] ''(hivatalos nyelv)''| terület = [[Appennini-félsziget]] és [[Európa]]
| beszélők száma = Az irodalomban őrzött, klasszikus formájában, anyanyelvként nem (de sokan tanult nyelvként) beszélik. Mai változatait, az [[újlatin nyelvek]]et az emberiség 15%-a <!--és a fejlett ipari államok lakosságának 40%-a--> használja anyanyelveként, mintegy 850 millió
| helyezés = -
| család1 = [[Indoeurópai nyelvcsalád]]
| család2 = [[italikus nyelvek]]
| család3 = latin-faliszkuszi csoport
| család4 = '''latin nyelv'''
| írásrendszer = [[Latin ábécé]]
| hivatalos ={{Vatikán}}
| gondozó = [http://www.vatican.va/roman_curia/institutions_connected/latinitas/documents/index_lt.htm Opus Fundatum Latinitas]
| ISO 639-1 = la| ISO 639-2 = lat| SIL = lat}}
{{latin nyelv}}
A '''latin nyelv''' az [[indoeurópai nyelvcsalád]] [[italikus nyelvek|itáliai ágán]] belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv. Közeli rokonai az oszk és az umber nyelvek voltak, amelyek valószínűleg hatottak a latin és az újlatin nyelvek fejlődésére is. Szintén hatott rá az [[etruszk nyelv]] is, de ennek mértéke ma még ismeretlen, mert az etruszk nyelv nagyrészt megfejtetlen.

Olykor [[holt nyelv]]nek nevezik amiatt, hogy jelen formájában nem anyanyelve senkinek, ezért nem is változik már – jóllehet az ógermán, ógörög, óegyházi szláv, ó- és ősmagyar stb. nyelvet sem nevezzük holtnak, hanem élő nyelvek korábbi állapotainak, amilyen a latin is (a „holt nyelv” az utód nélkül kipusztult nyelvekre vonatkozhatna inkább).

Nevét onnan kapta, hogy az ókori Itália ''Latium'' nevű tartományának nyelve volt eredetileg. A terület határai a Tirrén-tenger, a volscus területek, a Tiberis és az Appenninek. Róma terjeszkedésével az ókorban és a középkorban az egész mediterrán térségben elterjedt, s a [[Római Birodalom]] hivatalos nyelve lett, a [[görög nyelv]] mellett. Az egyes [[római provinciák|provinciákban]] elkülönült beszélt változataiból (vulgáris, azaz népi latin) alakultak ki a mai [[újlatin nyelvek]]. Ezeket szigorúan véve egyazon nyelv dialektusainak tekinthetnénk ma is, ha nem volna érzékeny politikai kérdés a nemzeti nyelv önállósága minden egyes újlatint beszélő országban ([[Románia]], [[Olaszország]], [[Franciaország]], [[Spanyolország]], [[Portugália]], a franciául beszélő volt gyarmatok, a spanyolul beszélő dél-amerikai és közép-amerikai országok és a portugált beszélő [[Brazília]] lakossága). Az újlatin nyelveket ma mintegy 850 millió anyanyelvi beszélő, az emberiség 15%-a használja világszerte.

Sok latin alapú szó (elsősorban nemzetközi szó) található más modern nyelvekben is, mint például az [[angol nyelv|angolban]] – ahol a francia közvetítésével a latinból származó szavak aránya szélsőségesen magas, az ''Oxford Dictionary'' szerint a ma használatos angol szókincs fele (például szinte az összes elvont fogalom) – és a [[magyar nyelv|magyarban]] is. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük. Közéjük tartozik a „persze” (vö. latin ''per sē intellegitur'' ’magától értetődik’), de egy elterjedt vulgáris szavunk is régi latin átvétel, a ''caco, cacare'' igéből származó magyar „kakál”.<ref>{{Tótfalusi|Kakál||F28B4}}''</ref>

[[Svájc]]nak hivatalos neve többnemzetűsége miatt ''Confoederatio Helvetica (CH)'' lett. Az [[egyházi latin]] a mai napig a [[római katolikus egyház]] hivatalos nyelve, ezáltal a [[Vatikán]] hivatalos államnyelve is. A [[görög nyelv|göröggel]] együtt az élőlények [[Rendszertan (biológia)|rendszertani]] elnevezésére is használják, valamint az anatómiai és orvosi, továbbá a jogi terminológia egy jelentős része is (gyakran a vernakuláris nyelv hatása által torzított) latin.<ref name="orvlatin">{{cite web|url=http://classics.arts.unideb.hu/letoltesek/latinmintszaknyelv/orvlatin.pdf|title=Az orvosi latin nyelv néhány aspektusa és oktatásának kérdései|author=Belák Erzsébet|publisher=Debreceni Egyetem|accessdate=2016-12-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130513002030/http://classics.arts.unideb.hu/letoltesek/latinmintszaknyelv/orvlatin.pdf|archivedate=2013-05-13}}</ref>

Magyarország irodalmát a „deák” nyelv jelentősen meghatározta. A középkorban latinul írt egyházi legendák (pl. Szent István kisebb és nagyobb legendája), kódexek, királyi dekrétumok (pl. [[Aranybulla]]), gesták (pl. [[Gesta Hungarorum]]), majd a humanista költészet ([[Janus Pannonius]]) és [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] corvinái, később protestáns drámák (pl. Lackner Kristóf, Ladiver Illés, Andreas Sartorius), a barokk katolicizmus a deákköltészetig bezárólag a magyarországi kultúra fontos részét alkotja. 1844-ben a latint mint államnyelvet Magyarországon felváltotta a magyar.<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5255 |title=1844. évi II. törvénycikk |accessdate=2011-03-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151117030816/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5255 |archivedate=2015-11-17 }}</ref>

Elkészült latinul néhány népszerű mű fordítása is (pl. a [[Micimackó (regény)|Micimackó]] [[Lénárd Sándor]] tollából, valamint a [[Harry Potter]] sorozat első két kötete), és a nyelv a mai internetes világban is jelen van: létezik ilyen nyelvű változata a Facebooknak,<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/a-facebook-ujra-eletre-kelti-a-latint A Facebook újra életre kelti a latint] (Nyest.hu)</ref> a Google-nak<ref>[https://www.google.com/intl/la/ A Google latin nyelvű felülete]</ref> és a Wikipédiának<ref>[[:la:Pagina prima|Vicipædia]]</ref> is. [[Finnország]]ban közel harminc évig (2019-ig) működött latin nyelvű rádióadó ''([[:en:Nuntii Latini|Nuntii Latini]]).''

==Története==
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád italicus ágából származik. Úgy gondolják, hogy írásrendszere, ábécéje az etruszk írásból ered. Történetét hat szakaszra osztják: archaikus, klasszikus, posztklasszikus, középkori, humanista és újkori.
===Archaikus===
<!--[Fájl:Hermes 16 illustration1.png|thumb|200px|''[[Duenos-felirat]]'', [[Hendricus Dressel]] rajza alapján]]-->

A latin nyelvet északról hozták Itáliába, beszélői Latiumban telepedtek le, ahol Róma városát alapították. Sok szót vettek át más nyelvekből, a ''persona'' (személy) etruszk eredetű (etruszk: perśnu), és görögből például a ''techna'' (τέχνη) és a ''machaera'' (μάχαιρα) származik.

Maga a nyelv sokat változott, az archaikus  ''-os, -om, -oi,'' és ''-osom'' végződésekből a klasszikus korra ''-us, -um, -i'' és ''-orum'' lett. A magánhangzók közötti ''s''-ből ''r'' lett, ezt rhotacismusnak nevezik.

===Klasszikus===
[[Fájl:Commentarii de Bello Gallico.jpg|thumb|left|[[Caius Iulius Caesar|Iulius Caesar]]: ''[[Commentarii de Bello Gallico]],'' egy [[1783]]-ban kiadott könyvben]]
Az egységes nyelvet római patríciusok hozták létre politikailag, gazdaságilag és kulturálisan nehéz helyzetben a latin nyelvjárásokból. Ezt  használták közvetítőnyelvként, irodalmi, tudományos nyelvként, és közigazgatásra.

Itália meghódítása előtt a félszigeten sok nyelvet beszéltek: a már említett görögön és etruszkon kívül a latin rokonait, az umbert, oszkuszt és faliszkuszit. A siculus nyelv besorolása vitatott. Görögök a Kr. e. 8. századtól érkeztek, és városokat alapítottak Szicília és Dél-Itália partjain.

===Posztklasszikus===
A római hódítások elterjesztették a latint, ez lett a római állam hivatalos nyelve. A különböző népek átvették a latint, de a hivatalostól némileg különböző változatban, ami egyre inkább eltávolodott a klasszikus nyelvtől, amit iskolában tanítottak, és amihez szótárakat, nyelvtant szerkesztettek, irodalmat írtak. A népi latint nevezik vulgáris latinnak is, ez vált a mai újlatin nyelvek ősévé.

A görög ellenállt a latin terjeszkedésének. Még a római optimaták is görögül tanultak, és szerették használni irodalomra és filozófiára. A birodalom keleti fele görög nyelvűvé vált, a kereskedelemben és utazás céljára használták. 395-ben hivatalosan is a görög vált a Kelet-Római Birodalom hivatalos nyelvévé, bár a latint is használták még évszázadokig. Ezeken a területeken már korábban is nem a latin, hanem a görög volt az uralkodó.
===Középkor===
[[Fájl:Digesta.jpg|thumb|175px|A [[Corporis Iuris Civilis]] részlete glosszákkal és középkori jogászok megjegyzéseivel]]

A [[középkor]] elején a latint nagy területeken beszélték anyanyelvként Európában, köztük Rómában is. Azonban a vulgáris nyelvjárások egy idő után annyira eltávolodtak az iskolában tanított nyelvtől, hogy már külön nyelveknek kezdték őket tekinteni.

=== Újkor ===
{{fő|Neolatin}}

A [[Savoyai Hercegség|savoyai hercegség]]ben 1561-től a latin helyett az [[Olasz nyelv|olasz]] és a [[Francia nyelv|francia]] hivatalosak.

Magyarországon, Horvátországban, Szlavóniában 1848-ig államnyelv volt (kisebb-nagyobb megszakításokkal). A horvát ''Ephemerides Zagrabienses'' lapot 1772-ig latinul írták.

===Humanizmus===
[[Fájl:Newton-Principia-Mathematica 1-500x700.jpg|thumb|left|125px|''Philosophiae naturalis principia mathematica,'' [[Isaac Newton]] latinul írt műve [[1687]]-ből]]
A latin a középkorban egyházi nyelv volt. A reneszánsz idején világiak is tanulhattak, megtanulták a latint is, ami nemzetközi tudományos, jogi és irodalmi nyelvvé vált. Sok tudományos szakszó, szakkifejezés latin (vagy görög) eredetű. A kettős nevezéktan is eredetileg latin nyelvű volt.

A nemzeti eszmék terjedésével egyre több helyen az anyanyelvet hozták előtérbe, a latin pedig egyre inkább háttérbe szorult. Nemzetközi nyelvként helyét a francia vette át a francia forradalom után.
===Kortárs latin===

[[Fájl:Wallsend platfom 2 02.jpg|thumb|175px|Dohányzást tiltó angol/latin kétnyelvű felirat (Wallsend, Nagy-Britannia). A vasútállomáson minden felirat kétnyelvű az ókori római katonai táborra emlékezve]]

A kortárs latin korszak kezdetét a [[francia forradalom]]ra vagy a 19. század elejére teszik. Szerepe a ma ismert: egyházi nyelv és irodalmi nyelv, szűkebb körben nemzetközi nyelv.

Az [[egyházi latin]]t a [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]] használja, a római rítus számára. A [[pápa (egyházfő)|pápa]] írásai, liturgikus könyvek, különösen az enciklikák, szentszéki kongregációk, énekek nyelve. Hivatalos nyelv a [[Vatikán]]ban, de az ott élők többnyire más nyelveken, leginkább olaszul beszélgetnek egymással. Egyes közösségek, mint a  [[Szent Péter Papi Testvérület]] és a [[Szent X. Piusz Papi Testvérület]] kitartanak a katolikus egyház 1962 előtti hagyományainál, a régebbi misénél, ami csak latin lehet.

Nemcsak egyházi körökben használatos. Vannak, akik a latin nyelvű irodalmat tanulmányozzák, a nyelvet újjáéleszteni próbálják. Az [[élő latin]]os közösség nemzetközi közvetítő nyelvként használja, a mindennapi életről írnak, amihez újabb szavakat találnak ki. A nyelvet intézmények is támogatják, könyveket is írnak  latinul. Például a számítógép ''computatrum'', az internet ''tela totius terrae'' vagy ''interrete'', a fájl ''fasciculus''.

== Jelenlegi nyelvállapot==
===Németország===
Németországban a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004-ben  és 2005-ben a tanulók 8%-a tanult latint,  2009-ben 9%.<ref>FAZ.Net 24 Iunii 2010: Nadine Bös: "Für die Schule, nicht fürs Leben" (Scholae, non vitae).</ref>

A Frankfurter Allgemeine Zeitung megkérdezte azt a harminc vállalatot, amiknek részvényáraiból számítják a DAX tőzsdeindexet. A harminc közül 22 válaszolt. Közülük egy írta, hogy a latin nyelvtudás náluk nem hasznosítható. A többi válasza szerint a latin nyelvtudás nem számít náluk a kiválasztásban.

===Intézmények, fontos weboldalak listája===

*[[Pontificia Academia Latinitatis]]
*[[Centrum Latinitatis Europae]]
**Hely: [[Aquileia]], [[Olaszország]]
**[http://www.centrumlatinitatis.org/ "Centrum" Latinitatis]
*[[Circulus Latinus Matritensis]]
**Hely: [[Spanyolország]]
**[http://circuluslatinusmatritensis.blogspot.com Circuli Matritensis]
*[[Ephemeris|EPHEMERIS]]
**Hely: Varsó és Emporia (Spanyolország)
**[https://web.archive.org/web/20190830212232/http://ephemeris.alcuinus.net/ Ephemeris]
*[[Forum Romanum (situs interretialis)|Forum Romanum]]
**Hely: Internet
**[http://www.forumromanum.org Forum]
*[[Grex Latine Loquentium]] 
**Hely: [[Torunium]], [[Lengyelország]]
**[http://www.alcuinus.net/GLL/index.htm Grex Latine Loquentium]
**[http://digilander.libero.it/Marziale/Grex/index.html Fontes Latini a Grege Praebiti]
*[[LATINITAS]]
**Hely: [[Vatikán]]
**Kiadványok: [[Latinitas (periodicum)|Latinitas]] és [[Lexicon Recentis Latinitatis]]
**[http://www.vatican.va/roman_curia/institutions_connected/latinitas/documents/index_lt.htm Opus Fundatum Latinitas]
**[http://www.vatican.va/latin/latin_index.html Pagina Officialis Lingua Latina Sanctae sedis]
*[[Vivarium Novum]]
**Hely: Róma
**[http://vivariumnovum.net/la Pagina interretialis]
*[[LATINUM]]
**Hely: [[London]]
**[http://latinum.mypodcast.com LATINUM - Anglice et Latine] {{Wayback|url=http://latinum.mypodcast.com/ |date=20100818201829 }}
*[[Montis Casini Coenobium]]
**Hely: Monasterium [[Mons Casini|Montis Casini]]
**[http://www.officine.it/montecassino/main_l.htm Coenobium]
*[[MundusLatinus]]
**Hely: Internet
**http://www.munduslatinus.de {{Wayback|url=http://www.munduslatinus.de/ |date=20170911175342 }}
*[[Nuntii Latini Italici]]
**Hely: [[Catina]], [[Szicília]]
**Kiadvány: [[Nuntii Latini Italici]]
**[http://xoomer.alice.it/cir_lat_cat/ Circulus Latinus Catinensis]
*[[Radio Bremen]] (2017 decemberéig)<ref>{{Cite web |url=http://www.radiobremen.de/bremenzwei/rubriken/latein/latein-nachrichten100.html |title=De emissionum Latinarum fine |accessdate=2018-06-17 |archívurl=https://web.archive.org/web/20180206063033/http://www.radiobremen.de/bremenzwei/rubriken/latein/latein-nachrichten100.html |archívdátum=2018-02-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180206063033/http://www.radiobremen.de/bremenzwei/rubriken/latein/latein-nachrichten100.html |archivedate=2018-02-06 }}</ref>
**Hely: [[Bréma]], [[Németország]]
**Kiadvány: Nuntii Latini (latinul és németül)
**[https://web.archive.org/web/20100618130408/http://www.radiobremen.de/nachrichten/latein/ Radio Bremen]
*[[Radiophonia Finnica Generalis]] 
**Hely: [[Finnország]]
**Kiadvány: [[Nuntii Latini (Finnia)|Nuntii Latini]]
**[http://www.yleradio1.fi/nuntii/ Radiophonia Finnica] {{Wayback|url=http://www.yleradio1.fi/nuntii/ |date=20070707094557 }}
*[[SALVI]] 
**[[Septentrionale Americanum Latinitatis Vivae Institutum]]
**Societas Didactica Californiana Commoditati Publicae anno MCMXCVII Condita
**[http://www.latin.org/ SALVI in interreti]
*[[Septimanae Latinae Amoeneburgenses]]
**Septimanae Latinae évenkénti találkozó
**Hely: [[Frankfurt am Main]]
**[http://www.septimanalatina.org Septimana Latina]
*[[Societas Latina]]
**Hely: [[Saravipontum]], [[Németország]]
**Kiadvány: [[Vox Latina]]
**[http://www.voxlatina.uni-saarland.de/ Vox Latina]
*[[Societas linguae latinae hobartensis]]
**Hely: [[Hobart]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]]
**[http://www.informalmusic.com/latinsoc/ Societas Hobartensis]
*[[SCHOLA]]
**Hely: Internet
**[https://web.archive.org/web/20120630141837/http://schola.ning.com/ Schola]
*[[Statio Radiophonica F.R.E.I.]]
**Hely: [[Erfordia]]
**Kiadvány: [[Erfordia Latina]]
*[[Studium Angelopolitanum]]
**Hely: [[Puebla]], [[Mexikó]]
**[https://studiumangelopolitanum.wordpress.com Studium Angelopolitanum]
*''[[The Latin Library]]'' (latin nyelvű könyvtár)
*[[Thesaurus Eruditionis Universitatis Manhemensis]]
**Hely: [[Németország]]
**[http://www.uni-mannheim.de/mateo/camenahtdocs/camenaref.html Thesaurus Eruditionis universitatis Manhemensis] {{Wayback|url=http://www.uni-mannheim.de/mateo/camenahtdocs/camenaref.html |date=20180618002537 }}
*[[UKY]]
**Kentucky Egyetem (Universitas Kentukiana)
**Hely: [[Lexintonia]]
**[http://www.uky.edu/AS/Classics/institute.html Institutum UKY]
*[[Vita Latina]] 
**Hely:[[Franciaország]]
**[http://alor.univ-montp3.fr/cercam/rubrique.php3?id_rubrique=36 Pagina prima Vitae Latinae]
*[[Vita Latinitatis]]
**Hely: Internet
**[http://www.latinitatis.com/ Vita Latinitatis]

==Vulgáris latin==
A vulgáris, más néven népi latin az ókori rómaiak köznyelve volt.<ref>Gavin Betts, ''Teach Yourself Complete Latin,'' p. 7.</ref> Az irodalmi műveket rendszerint az irodalmi nyelvváltozatban írták, így a köznyelvből kevés maradt ránk,<ref name="LKHS">[[Thorus Janson]], ''Latin: Kulturen, historien, språket'' (Wahlström & Widstrand, 2009), {{ISBN|978-91-46-20428-2}}.</ref>  falfirkákon, komédiákban<ref name=LKHS/> és helyesírási hibákban érhető tetten. Számos dologban egyszerűsítette a ragozást és a kiejtést, új jelentést adott egyes szavaknak és új elemeket vezetett be. Egy idő után a köznép nem is értette az irodalmi nyelvet, és a Római Birodalom bukása után már önálló nyelvekként léteztek.

Részlet Plautus komédiájából:

:<small>CLEOSTRATA</small> : Myrrhina, salve.
:<small>MYRRHINA</small> : Salve mecastor: sed quid tu's tristis, amabo?
:<small>CLEOSTRATA</small> : Ita solent omnes quae sunt male nuptae: Domi et foris aegre quod sit satis semper est. Nam ego ibam ad te.
:<small>MYRRHINA</small> : Et pol ego istuc ad te. Sed quid est, quod tuo nunc animo aegre'st? Nam quod tibi'st aegre, idem mihi'st dividiae.

"tu's" = tu es (vagy (ige)), "aegre'st" = aegre est (beteg), "tibi'st" = tibi est (neked van, tiéd) és "mihi'st" = mihi est (nekem van, enyém).<ref name=LKHS/> A "pol" szó kisebb káromkodásnak számít, azt jelenti, hogy Polluxra, irodalmi nyelven "apud Pollucem".<ref name=LKHS/>

== Írás és kiejtés ==
[[Fájl:Calligraphy.malmesbury.bible.arp.jpg|left|thumb|300px|Latin [[Biblia]] 1407-ből]]

A latin nyelv a ma is ismert [[latin ábécé]]t használta és használja, eredetileg csakis nagybetűkkel ''(maiuscula):'' ABCDEFGHILMNOPQRSTVX, e 20 betűhöz járult a görögből átvett szavak miatt az ''Y'' és a ''Z''. Érdemes megfigyelni, hogy az ''U'' és a ''V'' egyazon betű két változata volt, mivel ugyanazt a hangot jelölték (az angol W hangnak megfelelő hangértékkel, amely később egyes újlatin nyelvekben V-vé, illetve B-vé alakult): a nagybetűk közt csak a ''V'' létezett, a (később kialakult) kisbetűk ''(minuscula)'' közt viszont csak ''u'' betűt találunk. Így például a ''venio'' („jövök”) szó írásmódja nagybetűkkel ''VENIO,'' míg kisbetűkkel ''uenio'' alakban volt szokásos. A [j] hangra szintén nem volt önálló betű, ezt mindig ''I''-vel írták.

A latin ábécében eredetileg valószínűleg nem volt D-betű és d-hang sem (vö. [[Odüsszeusz]]→Ulysses [[lambdacizmus]]), illetve f-, g- és c-hangok sem. A d-, g- és f-hangok az [[etruszkok|etruszk]] hatására kerülhettek bele, a c-hang pedig egészen késői fejlemény, amikor az e, i, æ és œ előtt álló k-hangzó c-vé alakult. A klasszikus ábécé 23 betűt tartalmaz, a középkorban tovább bővítették a J, U, W betűkkel.

A [[nyelvtörténet]]i és [[fonológia]]i kutatások (többek közt az egymással rokon alakváltozatok, az idők során följegyzett változások és az utódnyelvek megfelelései alapján) feltárták a latin valószínűsíthető hangrendszerét, kiejtését is; e kiejtés alkalmazását nevezik '''restituált''' (helyreállított) '''kiejtés'''nek. A ''V'' és az ''u'' betű például a rövid [u] félhangzóra utalhatott (mint a magyar ''autó'' vagy ''kalauz'' szóban).

A latinban eredetileg – a középkorig – nem használtak ékezeteket. A szótárakban, lexikonokban a helyes olvasás és hangsúlyozás megkönnyítése érdekében a magánhangzók hosszúságát a fölé helyezett vízszintes vonallal vagy vesszővel, rövidségét kis félkörrel (ā ē ī ō ū vagy á, é, í, ó, ú, ý; ă ě ĭ ŏ ŭ) jelölik, amikor a kvantitásnak megkülönböztető szerepe van. A pontos kiejtés változó, alkalmazkodik a különböző népek hangrendszeréhez, és az egyháziak kiejtése sem mindig érzékelteti a magánhangzók hosszúságát.

A kettőshangzók száma hat: ae = [aɪ̯], ei = [eɪ̯], oe=[ɔɪ̯], au = [aʊ̯], eu = [ɛʊ̯], ui = [ʊɪ̯]. Azokban a betűkapcsolatokban, amelyek kettőshangzónak néznek ki, de nem azok, 
a szótárak a második betűre két pontot tesznek:  aes (gen: aeris) érc, fém; aër (gen: aëris) levegő; heros (pl. heroës) hős.

=== Magánhangzók ===
* Az '''a''' rövid vagy hosszú magyar á-nak hangzott.
* Az '''e''' magyar e-nek (nyílt e-nek) hangzott, ha rövid volt, és é-nek (zárt e-nek), ha hosszú.
* Az '''i''' a magyar é-hez közelítő rövid i volt, vagy hosszú í, de magánhangzó előtt [j]-nek ejtették, illetve két magánhangzó között hosszú j-nek.
* Az '''o''' lehetett magyar rövid (nyílt) o és hosszú ó.
* Az '''u''' a magyar o-hoz közelítő nyílt u-nak hangzott, ha rövid volt, vagy pedig ú-nak, ha hosszú.
* Az '''y''' talán magyar ü, ű lehetett a klasszikus korszakban, majd később i-vé egyszerűsödött, és csak görög eredetű szavakban használták. Erről neve is árulkodik: ''i Graeca,'' azaz „görög i”.

A hangsúly helye nem állandó. Több szótagú szavakban a hangsúly a hátulról számított második magánhangzóra esik, kivéve, ha a szó legalább három szótagú, és az utolsó előtti szótag rövid. A kettőshangzók hosszúnak számítanak. Egyes írók a hangok hosszúsága helyett a hangsúly  helyét jelölték. Megint mások, például  Arcadius Avellanus csak akkor jelölték, ha nem az utolsó előtti szótagra esett.
=== Kettőshangzók ===
* Az '''æ''' először [ai]-nak hangzott, majd egyszerű nyílt e-vé alakult. Az erasmida hagyomány miatt gyakran é-nek ejtik.
* Az '''au''' kiejtése megegyezett a magyar ''autó'' szóban lévő au kiejtésével.
* Az '''eu''' kettőshangzót úgy ejtették, mint az ''Európa'' szóban.
* Az '''œ''' kezdetben [oi]-nak hangzott, majd egyszerű zárt e-vé (é-vé) alakult. Az erasmida hagyomány miatt gyakran ö-nek ejtik.

=== Mássalhangzók ===
* A '''c'''-t körülbelül az [[1. század]]tól a magas magánhangzók ''(e, i, y)'' előtt kb. [ty]-nek (palatalizált k), máskor minden helyzetben k-nak ejtették. [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] nevének ejtése korhűen ''kikero'', [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] pedig ''kaiszar''.
* Az '''f''' ejtése vagy magyar f, vagy a felső fogsor közreműködése nélküli, ún. bilabiális f lehetett.
* A '''g''' ejtése magas magánhangzók ''(e, i, y)'' előtt kb. [gy] (palatalizált g), máskor g volt. A ''gn'' kapcsolatban ejtése veláris g lehetett {{IPA|[ŋ]}}, azaz, mint a magyar ''hang'' szó n-je.
* Az '''l''' ejtése szótag végén veláris [ʟ] („kemény” l) lehetett, a szókezdő ''cl-, pl-'' kapcsolatokban pedig talán palatális [kly-, ply-].
* A görög eredetű '''ph, rh, th''' ejtése [f, r, t] volt.
* A '''qu, ngu''' és '''su''' kiejtése magánhangzók előtt [kw], [ngw] és [sw] volt, ahol a w igen rövid (alig hallható) u-nak felel meg, e és i előtt sokszor el is tűnt: quid [k(w)id] „ki, mi”.
* Az '''s''' valószínűleg palatalizált sz volt, azaz a magyar ''sz'' és ''s'' között ejthették. A késői latinban kiejtése magánhangzók között zöngésült [z], majd néhány nyelvjárásban, már újlatin fejlemények során visszazöngétlenedett (spanyol, galíciai, olasz nyelvjárások stb.).
* A ''ti'' szótag kiejtése eredetileg minden helyzetben [ti] volt, magánhangzó előtt – a ''sti-'' kivételével – palatalizált t-vel [ty/cj].

=== A hangsúly ===
A hangsúly a latinban kötött volt: az utolsó előtti szótagra esett, ha az hosszú volt, és az utolsó előttit megelőző szótagra (hosszúságától függetlenül), ha az utolsó előtti rövid volt. (Hosszú szótagnak számít az a szótag, amely hosszú magánhangzót tartalmaz, vagy rövid magánhangzót és egynél több mássalhangzót.)

Kivételes esetben eshetett a hangsúly az utolsó szótagra is, olyan szavakban, amelyek eredeti utolsó szótagja az alaktani fejlődés során lekopott, például: ''adhūc'' {{IPA|[adˈhuːk]}} (< *''adhūce'', vö. spanyol ''aún)'' ’még’.

A beszélt latinban a hangsúly egy idő után befolyásolta a nem hangsúlyos magánhangzók hosszúságát, vagyis a hangsúlytalan hosszú magánhangzók lerövidültek, míg a hangsúlyos rövidek meghosszabbodtak. Ennek következtében a magánhangzók hosszúságának megkülönböztető szerepe a legtöbb újlatin nyelvekben eltűnt, helyét a hangsúly szerepe vette, amely a fonológiai változások következtében viszonylag szabaddá vált.<ref>Valójában a szavak latinból örökölt hangsúlya a helyén maradt, tehát ez a szabaddá válás nem jelent mást, csak annyit, hogy a hangsúlytalan szótagok szó végi vagy szóközi lekopásával az eredetileg másodéles latin szavak végélessé, az eredetileg harmadélesek pedig másodélessé váltak bizonyos újlatin nyelvekben, míg az ún. művelt, vagy már utólag átvett, „visszalatinosított” alakok ismét visszahozták a harmadéles hangsúlyozást. Ezen kívül a látszólagos szabadságot az összetett (képzővel, simulónévmással ellátott) szavak hangsúlyozása növeli, mivel azoké is az eredeti latin tőszón maradt.</ref>

== Nyelvtana ==
A latin az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan hajlító-ragozó típusú, vagyis [[flektáló nyelv]]. ''(A flexió azt jelenti, hogy a szó egyetlen alakváltozása vagy morfémája, gyakran a szótő megváltozása, egyszerre több jelentést hordozhat, szemben a toldalékoló, vagyis agglutináló nyelvekkel, amelyekben minden egyes eltérő jelentést a szótőhöz járuló, egymásra ragasztott toldalékokkal fejeznek ki. A két nyelvtípus között tehát az alapvető különbség, hogy a flektáló nyelvekben az alakváltozatok és toldalékok száma erősen korlátozott.)'' Ennek a jellegnek megfelelően kiterjedt „névszó- és igeragozási rendszert” találunk; hagyományosan a névszókat ötféle, az igéket négyféle ragozási csoportba sorolják attól függően, hogy a szótövük milyen hangra végződik (l. alább).

Néhány főnév és ige rendhagyó, nem illeszkedik egyik ragozási rendszerbe sem, vagy azokon belül alcsoportokba sorolható (de az ún. „rendhagyók” valójában mind régebbi indoeurópai ragozások, a [[kettős szám]] és az ún. primér ragozások maradványai, tehát a kategória igazából utólagos grammatizálás eredménye, nincs „rend”, amit a rendhagyók elhagynának).

A latin szórend, eltérően modern indoeurópai rokonaitól, a magyarhoz hasonlóan szabad. Leggyakoribb a latinra nagyon jellemző ún. „drámai szórend”, melyben az alany legelöl hangzik el, az állítmány pedig leghátul, lehetőleg az utolsó helyen, és minden egyéb „részlet” a kettő között. Ez a szerkesztés egy állandó feszültségkeltő-feloldó mintát alkot, megnevezi az alanyt, majd közli az összes részletet, és csak legvégül a „poént”, ezért hívják drámai szórendnek. A latin próza szélsőségesen hosszú körmondataiban nem ritka, hogy a főmondat állítmánya az összes mellékmondat lezárultával, az egész összetett mondatbokor legvégén hangzik csak el. Versekben azonban még ettől is igen gyakran eltérnek. A mondatbeli szerkezetek kevésbé kötött sorrendjét elsősorban az teszi lehetővé, hogy a szavak végződése jelöli nyelvtani szerepüket (vö. magyarul ''Péter látja Máriát, Máriát látja Péter'' stb.), de egyébként is megfigyelhető az igen tudatos, önreflexív római irodalmi életben a stílusok váltakozása, divatok feltűnése és letűnése, egy-egy meghatározó szerző komoly iskolákat teremtett szóhasználatával, mondatfűzési sajátosságaival.
===A főnevek neme=== 
A főneveknek van nemük. A latin nyelv három nemet ismer: hím-, nő- és semlegesnemet. Általában a főnevek jelentése, végződése, ragozási típusa, képzése és jelentése segíthet felismerni a főnév nemét, de ez nem mindig lehetséges.
* Hímneműek a férfit, foglalkozásokat, népeket, folyókat, szeleket és hónapokat jelentő főnevek.
* Nőneműek a nőket, fákat, szigeteket, városokat, országokat, tudományokat és betegségeket jelölő főnevek.
** Megjegyzés: A betegségekre vonatkozó szabály alól az orvosi latinban több kivétel is van. Ezek jórészt idegen eredetűek vagy a hagyományos képzéstől eltérően vannak képezve.
* Semlegesneműek a főnévként használt infinitivusok.

Vannak olyan főnevek is, amelyek férfit és nőt is jelentenek, vagy olyanok, amelyeknek a végződésük a melléknevekhez hasonlóan utal az aktuális nemre.

A későlatin korban kialakultak névelők, de ezeket nem használják, mivel a megőrzött nyelv más állapotban maradt fenn, amikor még nem használtak névelőket a nyelvben.

=== Névszóragozás ===
{{Bővebben|Latin névszóragozás}}

A deklinációk (névszóragozási típusok) töve az arra a deklinációra jellemző hangot jelöli, amelyik a legtöbb ragban előfordul; többnyire az ablativuson látható ''(aurā'' ā tövű, ''aurō'' ō tövű, ''aure'' pedig mássalhangzós tövű). Az alany- és a tárgyeset olykor egyazon deklináción belül is eltér, ezért a szótári alakban az alanyeset mellett a birtokos esetet (genitivust) szokták megadni: az öt deklinációban rendre ''-ae, -ī, -is, -ūs, -ēī.''

Az egyes névszókról a ragok alapján lehet eldönteni, melyik deklinációba tartoznak, egyes ragok azonban különböző deklinációban is előfordulnak különböző szerepben, illetve egyes szótövekhez többféle deklináció ragjai is kapcsolódhatnak. Az ''aur-'' alak például lehet első, második vagy harmadik deklinációs szó töve is ''(aura, aurae'' levegő, szellő; ''aurum, aurī'' arany; ''auris, auris'' fül): elkülönítésük a rag és a szövegkörnyezet alapján lehetséges.

Minden deklinációban alapjában véve ötféle főnévi alak (úgynevezett ''eset)'' van. Az öt eset:

* [[Alanyeset|nominativus]] (alanyeset, az alany és a névszói állítmány kifejezésére),
* [[Tárgyeset|accusativus]] (tárgyeset, direkt tárgy, ill. egyes [[elöljáró]]k után),
* [[Birtokos eset|genitivus]] (birtokos eset, a birtoklás jelölésére),
* [[Részes eset|dativus]] (részeseset, vagy úgynevezett indirekt tárgyeset),
* [[Határozói eset|ablativus]] (határozói eset, számos elöljáró után).

Két további eset létezik, melyek szűkebb körben használatosak, és számos névszónál nem is lehetségesek:

* [[Megszólító eset|vocativus]] (megszólító eset: „Te is, fiam, Brutus?” latinul „Et tu m'''i''' fil'''i''', Brut'''e'''?” – ''meus''ból ''i'' lesz, ''ius''ból ''i,'' ''us''ból ''e'') – alakjai egy-két kivételtől eltekintve megegyeznek az alanyesettel;
* [[locativus]], amely a helyre utal (ezt máskülönben az ''ablativus'' fejezi ki az ''in'' elöljáróval), de ez az indoeurópai maradvány csak egyes városok, szigetek és pár más szó esetében lelhető fel.

Az indoeurópai [[Eszközhatározói eset|instrumentalis]] eset (eszközeset) funkciója (mely például a mai orosz nyelvben még megvan) már korán beleolvadt az ablativusba, mely ezáltal alapvetően háromféle jelleget tud kifejezni: az elválasztást ''(valahonnan, valamiből),'' a társat vagy eszközt ''(valamivel, valakivel)'' és – a locativusszal osztozva – a helyet ''(valamikor, valahol).''

A névszók az általuk jelölt dolog alábbi tulajdonságait fejezhetik ki:
* szám (egyes vagy többes),
* eset (a fenti hét eset valamelyike),
* nem (hím-, nő- vagy semlegesnem).

A mondatokat lényegében a nemben, számban és esetben való egyeztetés tartja össze. A melléknév, mint jelző is egyezik az általa jelzett főnévvel. Általában a melléknévi jelző követi a jelzett szót, csak akkor kerül előre, ha kiemelik.

<small>Érdekesség, hogy az igen archaikus latin a névszók egyes ''(singularis),'' kettes ''(dualis)'' és többes ''(pluralis)'' számát is megkülönböztette; a kettes számot a klasszikus latin csak néhány névmásban őrizte meg (például ''mindkettő, melyik a kettő közül?).''</small>
===A melléknevek fokozása===
A melléknevek alapfoka általában megegyezik a szótári alakkal.

A középfokú melléknevek a harmadik declinatioba tartoznak, alanyeseti végződésük hím- és nőnemben -ior, semlegesnemben -ius. A mássalhangzós tövű altípus szerint ragozódnak. A középfok eredhet összehasonlításból, ami megállapítja, hogy az egyik tulajdonság kifejezettebb, mint a másikban, de jelentheti azt is, hogy a tulajdonság az átlagosnál erősebb.

A felsőfokú melléknevek az első és második declinatio szerint ragozódnak. Képzésük: -issimus 3, ami az alapfokú egyes szám genitivus végződése helyére kerül. A felsőfokú melléknév jelentheti egy tulajdonság kiemelését, de a középfokhoz hasonlóan annak fokozottabb jelenlétét is.
===Határozószók===
A határozószók lehetnek szótárilag is határozószók, de melléknevekből is képezhetők.

A legtöbb első és második declinatiós alapfokú melléknév határozószava a semlegesnemű egyes számú ablativus -o végződésének -e-re cserélésével kapható. Ez alól azonban több kivétel is van.

A harmadik declinatiós alapfokú melléknevek határozószavának végződése -ter.

A középfokú melléknevek határozószava megegyezik a semlegesnemű egyes szám accusativusával.
===Számnevek===
====Tőszámnevek====
Néhány szám latinul:

{| class="wikitable"
| '''1''' || '''I''' || unus, –a, –um || '''11''' || '''XI''' || undecim || '''21''' || '''XXI''' || unus et viginti || '''101''' || '''CI''' || centum et unus
|-
| '''2''' || '''II''' || duo, –ae, –o || '''12''' || '''XII''' || duodecim || '''22''' || '''XXII''' || duo et viginti || '''200''' || '''CC''' || ducenti, –ae, –a
|-
| '''3''' || '''III''' || tres, tres, tria || '''13''' || '''XIII''' || tredecim || '''30''' || '''XXX''' || triginta || '''300''' || '''CCC''' || trecenti, -ae, -a
|-
| '''4''' || '''IV''' || quattuor || '''14''' || '''XIV''' || quattuordecim || '''40''' || '''XL''' || quadraginta || '''400''' || '''CD''' || quadringenti, -ae, -a
|-
| '''5''' || '''V''' || quinque || '''15''' || '''XV''' || quindecim || '''50''' || '''L''' || quinquaginta || '''500''' || '''D''' || quingenti, -ae, -a
|-
| '''6''' || '''VI''' || sex || '''16''' || '''XVI''' || sedecim || '''60''' || '''LX''' || sexaginta || '''600''' || '''DC''' || sescenti, -ae, -a
|-
| '''7''' || '''VII''' || septem || '''17''' || '''XVII''' || septendecim || '''70''' || '''LXX''' || septuaginta || '''700''' || '''DCC''' || septingenti, -ae, -a
|-
| '''8''' || '''VIII''' || octo || '''18''' || '''XVIII''' || duodeviginti || '''80''' || '''LXXX''' || octaginta || '''800''' || '''DCCC''' || octingenti, -ae, -a
|-
| '''9''' || '''IX''' || novem || '''19''' || '''XIX''' || undeviginti || '''90''' || '''XC''' || nonaginta || '''900''' || '''CM''' || nongenti, -ae, -a
|-
| '''10''' || '''X''' || decem || '''20''' || '''XX''' || viginti || '''100''' || '''C''' || centum || '''1000''' || '''M''' || mille
|}

Húsz fölött használatos a magyarnak megfelelő sorrend is, kötőszó nélkül. Tíz fölött a nyolcra, illetve kilencre végződő számokat kivonással képezik, például 28 duodētrīgintā (30-2), 29 ūndētrīgintā (30-1). Ezeknek a számoknak nincs más alakjuk. 100 fölött a kisebb tagok követik a nagyobbakat, kapcsoló szó nélkül, például 124  =  centum vīgintī quattuor.

Az unus, una, unum ’egy’, duo (hímnem), duae (nőnem), duo (semlegesnem), ’kettő’, tres (hímnem), tres (nőnem), tria (semlegesnem) és ’három’ számneveket ragozzák, beleértve amikor más számoknak az utolsó számjegyei. Emellett a százasok, illetve a több ezret jelentő milia is ragozható. A százat jelentő centum, illetve az ezret jelentő mille ragozhatatlan.

Az egynek többes száma is van, a többinek csak többes száma van. Az egyes a névmások ragozását követi. A kettes szám az első-második declinatio mellékneveinek ragozását követi. A hármas az i tövű melléknevek módjára ragozódik. A százasok ragozása az első-második declinatio mellékneveinek felel meg. A több ezret jelentő millia többes számú, semleges nemű főnévként működik.

{| class="wikitable"
|- class="hintergrundfarbe6"
!Szám
!Nominativus<br />(Vocativus)
!Genitivus
!Dativus
!Accusativus
!Ablativus
|-
| rowspan="2" style="text-align:right" | 1 || ūnus, ūna, ūnum<br />(ūne, ūna, ūnum) || ūnīus, ~, ~ || ūnī, ~, ~ || ūnum, ūnam, ūnum || ūnō, ūnā, ūnō
|-
| ūnī, ūnae, ūna|| ūnōrum, ūnārum, ūnōrum || ūnīs, ~, ~ || ūnōs, ūnās, ūna || ūnīs, ~, ~
|-
| style="text-align:right" | 2 || duo, duae, duo || duōrum (duum), duārum, duōrum (duum) || duōbus, duābus, duōbus || duōs/duo, duās, duo || duōbus, duābus, duōbus
|-
| style="text-align:right" | 3 || trēs (trīs), ~, tria || trium, ~, ~ || tribus, ~, ~ || trēs (trīs), ~, tria || tribus, ~, ~
|-
| style="text-align:right" | 200 || ducentī, ducentae, ducenta || ducentōrum, ducentārum, ducentōrum | ducentīs, ~, ~ || ducentōs, ducentās, ducenta || ducentīs, ~, ~
|-
| style="text-align:right" | 2000|| duo mīlia || duōrum mīlium || duōbus mīlibus || duo mīlia || duōbus mīlibus
|}

A rómaiak nem ismerték a nullát; ezt a középkorban és azóta a nullus, nulla, nullum névmás pótolja. A középkorban használták a zerus, cifra szavakat is. A rómaiak nem ismerték a negatív számokat sem. A nagy számokat szorzással fejezték ki, így a milliót deciēs centēna mīlia, a milliárdot deciēs milliēs centēna mīlia jelentette. A modern latinban megvannak a nemzetközi millio, milliard szavak, a millio az olaszból, a milliard a franciából átvéve.

Jelzőként a számnevek a melléknevektől eltérően rendszerint főnevük előtt állnak. A főnév az unus, una, unum után egyes, a többi után többes számban áll. Ha a főnévnek csak többes száma van, akkor az 1 kerül többes számba. A számokban a ragozható tagok nemben, számban, esetben egyeznek a főnévvel.
====Sorszámnevek====
A sorszámnevek mind ragozhatóak, az első-második declinatiós melléknevek ragozása szerint:
*1. prīmus, prīma, prīmum
*2. secundus, secunda, secundum
: alter, altera, alterum
*3. tertius, tertia, tertium
*4. quartus, quarta, quartum
*5. quīntus, quīnta, quīntum
*6. sextus, sexta, sextum
*7. septimus, septima, septimum
*8. octāvus, octāva, octāvum
*9. nōnus, nōna, nōnum
*10. decimus, decima, decimum 	
*11. ūndecimus
*12. duodecimus
*13. tertius decimus
*14. quartus decimus
*15. quīntus decimus
*16. sextus decimus
*17. septimus decimus
*18. duodēvīcēsimus
*19. ūndēvīcēsimus
*20. vīcēsimus / vīgēsimus

20-tól 90-ig a kerek tízesekből a sorszámokat -gēsimus képzi:
*20. vīcēsimus / vīgēsimus
*30. tricēsimus / trigēsimus
*40. quadragēsimus
*50. quīnquāgēsimus
*60. sexāgēsimus
*70. septuāgēsimus
*80. octōgēsimus
*90. nōnāgēsimus

A százasokból, illetve az egy ezerből -ēsimus, régiesen -ēnsimus képez sorszámot:

*100. centēsimus
*200. ducentēsimus
*300. tricentēsimus
*400. quadringentēsimus
*500. quīngentēsimus
*600. sescentēsimus
*700. septingentēsimus
*800. octingentēsimus
*900. nōngentēsimus
*1000. millēsimus

A több ezret jelentő számokban az ezres szorzója szorzószámnévvel van jelölve:

*2000. bis millēsimus (2*1000.)
*3000. ter millēsimus (3*1000.)
*4000. quater millēsimus (4*1000.)
*10000. deciēs millēsimus (10*1000.)

Összetett számokban az összes tagból sorszámnevet kell képezni. Határozószóként semlegesnemű alakjuk accusativusa vagy ablativusa szolgál.

Érvelésekben az egyes gondolatok elkülönítésére add + accusativus használatos:
ad prīmum (először is), ad secundum (másodjára).

====Szorzószámnevek====
A szorzószámnevek csak határozószóként használatosak, emiatt számnévi határozóknak is nevezik őket. Nem ragozhatók, nem kell őket egyeztetni. Képzőjük -iēs, régiesen -iēns. A multus határozatlan számnév középfokú alakja is megkaphatja ezt a képzőt. Húsz fölött csak az et kötőszavas számokból képezhető, különben szorzásként érthető: 
: <math>V \cdot IV = XX</math> , szöveggel ''quīnquiē(n)s quaterna sunt vīgintī''.

* egyszer semel
* kétszer bis
* háromszor ter
* négyszer quater
* ötször quīnquiēs
* hatszor sexiēs
* hétszer septiēs
* nyolcszor octiēs
* kilencszer noviēs
* tízszer deciēs 
* tizenegyszer ūndeciēs
* tizenkétszer duodeciēs
* tizenháromszor ter deciēs
* tizennégyszer quater deciēs
* tizenötször quīndeciēs
* tizenhatszor sedeciēs
* tizenhétszer septiēsdeciēs
* tizennyolcszor duodēvīciēs
* tizenkilencszer ūndēvīciēs
* hússzor vīciēs
* 21x semel et vīciēs
* 22x bis et vīciēs
* 23x ter et vīciēs
* 30x trīciēs
* 40x quadrāgiēs
* 50x quīquāgiēs
* 60x sexāgiēs
* 70x septuāgiēs
* 80x octōgiēs
* 90x nōnāgiēs
* százszor centiēs 	
* 200x ducentiēs
* 300x tricentiēs
* 400x quadringentiēs
* 500x quīngentiēs
* 700x septingentiēs
* 800x octingentiēs
* 900x nōngentiēs
* ezerszer milliēs
* kétezerszer bis milliēs
* 3000x ter milliēs
* 4000x quater milliēs
* tízezerszer deciēs milliēs

Néhány szorzószámnév melléknévi alakja:

* félszeres – semiplex
* egyszeres – simplex
* másfélszeres – sēsquiplex / sēscuplex
* kétszeres – biplex / duplex
* háromszoros – triplex
* négyszeres – quadruplex
* ötszörös – quīncuplex / quīntuplex
* hatszoros – sextuplex
* hétszeres – septemplex
* nyolcszoros – octuplex
* kilencszeres – novemplex / noncuplex
* tízszeres – decemplex / decuplex
* százszoros – centuplex
* ezerszeres – millecuplex
* többszörös – multiplex
* hányszoros? – quotuplex?
* annyiszoros – totuplex

Jelzőként használatosak, mint a szorzószámnevek melléknévi alakja, vagy a tőszámnév melléknévi alakja. Ragozásuk a harmadik declinatiós mássalhangzós tövű melléknevekét követi, de többes szám genitivusuk -ium végződést kap. 
====Arányosító számnevek====
*1. simplus, simpla, simplum
*2. duplus, dupla, duplum
*3. triplus, tripla, triplum
*4. quadruplus, quadrupla, quadruplum
*5. quīntuplus, quīntupla, quīntuplum
*6. sextuplus, sextupla, sextuplum

Az arányosító számnevek azt fejezik ki, hogy egy mennyiség hányszorosa egy másik mennyiségnek. Képzőjük -plus, -pla, -plum, és az első-második declinatiós melléknevek mintájára ragozódnak.
====Osztó számnevek====
Néhány osztószámnév:
* egy-egy singulī, singulæ, singula
* két-két bīnī, bīnæ, bīna
* három-három ternī, ternæ, terna; trīnī, trīnæ, trīna
* négy-négy quaternī 3
* öt-öt quīnī 3
* hat-hat sēnī 3
* hét-hét septēnī 3
* nyolc-nyolc octōnī 3
* kilenc-kilenc novēnī 3
* tíz-tíz dēnī 3 	
* 11-11 ūndēnī 3
* 12-12 duodēnī 3
* 13-13 ternī 3 dēnī 3
* 14-14 quaternī 3 dēnī 3
* 15-15 quīnī 3 dēnī 3
* 16-16 sēnī 3 dēnī 3
* 17-17 septēnī 3 dēnī 3
* 18-18 duodēvīcēnī 3
* 19-19 ūndēvīcēnī 3
* 20-20 vīcēnī 3
* 21-21 vīcēnī 3 singulī 3
* 22-22 vīcēnī 3 bīnī 3
* 28-28 duodētricēnī 3
* 29-29 ūndētricēnī 3
* 10-10 dēnī 3
* 20-20 vīcēnī 3
* 30-30 tricēnī 3
* 40-40 quadrāgēnī 3
* 50-50 quīnquāgēnī 3
* 60-60 sexāgēnī 3
* 70-70 septuāgēnī 3
* 80-80 octōgēnī 3
* 90-90 nōnāgēnī 3 	
* 100-100 centēnī 3
* 200-200 ducēnī 3
* 300-300 trecēnī 3
* 400-400 quadringēnī 3
* 500-500 quīngēnī 3
* 600-600 sescēnī 3
* 700-700 septingēnī 3
* 800-800 octingēnī 3
* 900-900 nōngēnī 3
* 1000-1000 singula mīlia
* 2000-2000 bīna mīlia
* 100&nbsp;000-100&nbsp;000 centēna mīlia

Az osztó számneveket használják törtek képzéséhez, szorzó kifejezésére. Ha egy főnevet többes számban az eredeti értelmétől különböző jelentésben használunk, akkor a másik jelentésben osztó számnévvel fejezzük ki a számát.

A többes számú első-második declinatiós melléknevek módjára ragozódnak.
====Törtek====
A fél latinul sēmi, de ez csak összetételekben használatos. Egész számokkal együtt semis. Önállóan a fél melléknévként dimidius. Valaminek a fele dimidium. A sēsqui a másfél megfelelője.

Ha a számláló egy, akkor a nevezőnek a sorszámnevét kell egyeztetni a pars főnévvel:
* 1/3 = tertia pars
* 1/4 = quarta pars
* 1/5 = quinta pars
* 1/6 = sexta pars

Ha az egy egészhez csak egy rész hiányzik, akkor a számláló tőszámnevét kell egyeztetni a pars főnévvel:
* 2/3 = duæ partēs
* 3/4 = trēs partēs
* 5/6 = quīnque partēs
* 6/7 = sex partēs
* 7/8 = septem partēs

Egyébként, ha a tört egynél kisebb, akkor a számláló tőszámnevét és a nevezőnek a sorszámnevét kell egyeztetni a partes (a pars többes száma) főnévvel:
* 2/4 = duæ quartæ partēs
* 3/7 = trēs septimæ partēs
* 4/8 = quattuor octāvæ partēs
* 7/10 = septem decimæ partēs

Ha a tört egynél nagyobb, és a számláló eggyel nagyobb, mint a nevező, akkor a nevező sorszámneve elé a sēsqui szót tesszük képzőként, és hozzátesszük a pars szót is:
* 3/2 = sēsquipars
* 4/3 = sēsquitertia pars
* 5/4 = sēsquiquarta pars
* 6/5 = sēsquiquīnta pars
* 7/6 = sēsquisexta pars

=== Igeragozás ===
{{Bővebben|Latin igeragozás}}
==== Az igeragozás rendszere ====

Az igeragozás során az igetőhöz – a magyarhoz hasonlóan – toldalékok kapcsolódnak. Egy ragozott ige az alábbiakról hordoz információt:
* igenem (''genus,'' cselekvő vagy szenvedő)
* mód (''modus,'' kijelentő, kötő vagy felszólító)
* idő (''tempus,'' jelen, múlt vagy jövő)
* állapot (''actio,'' egyidejű vagy előidejű, más szóval folyamatos vagy befejezett)
* szám (''numerus,'' egyes vagy többes) és
* személy (''persona,'' első, második vagy harmadik).

A személyragos igékből ''(verbum finitum)'' [[igenév|igeneveket]] ''(verbum infinitum)'' lehet képezni, melyeknek önálló ragozásuk van. Az igenevek közé tartozik háromféle főnévi igenév: az ''[[infinitivus]],'' a ''[[főnévi igenév|gerundium]]'' és a ''[[supinum]],'' valamint kétféle melléknévi igenév: a ''[[participium]]'' és a ''[[gerundivum]]'' (e kettő alakilag részben egybeesik, de az utóbbi jelentés terén nem valódi melléknévi igenév). Az infinitivus és a participium lehet cselekvő vagy szenvedő; egyidejű, előidejű vagy utóidejű, olykor a számot és nemet is jelölhetik, sőt egyes névszói eseteket is megkaphatnak. Az infinitivus szükséges az ''[[accusativus cum infinitivo]]'' és a ''[[nominativus cum infinitivo]]'' szerkezetek képzéséhez is, a participiummal pedig a ''[[participium coniunctum]],'' a ''[[gerundivum|gerundivumos szerkezet]]'' és az ''[[ablativus absolutus]]'' képezhető.

Az igenevekkel alkotott [[mondatrövidítő szerkezet]]ek más mai nyelvekben is általánosak (az indoeurópai nyelvekben éppúgy, mint a magyarban), de a latinban ennek számos eszköze áll rendelkezésre. A latinra és az [[újlatin nyelvek]]re egyaránt e szerkezetek különösen jellemzőek, ezek teszik lehetővé tömör kifejezésmódját, sajátos, lapidáris („kőtömbszerű”) stílusát.

==== Példák az igeragozásra ====
Az alábbiakban látható néhány példa a [[kijelentő mód]] [[cselekvő]] ragozásra a latinból és az [[újlatin nyelvek]]ből.

* ''esse,'' létige: ''sum, es, est, sumus, estis, sunt;'' múlt idő ''(perfectum): fui, fuisti, fuit, fuimus, fuistis, fuerunt''
** [[spanyol nyelv|spanyol]] ''(ser): soy, eres, es, somos, sois, son;'' múlt idő: ''fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron''
** [[olasz nyelv|olasz]] ''(essere): sono, sei, è, siamo, siete, sono;'' múlt idő: ''fui, fosti, fu, fummo, foste, furono''
** [[francia nyelv|francia]] ''(être): je suis, tu es, il est, nous sommes, vous êtes, ils sont;'' múlt idő: ''je fus, tu fus, il fut, nous fûmes, vous fûtes, ils furent''
** [[román nyelv|román]] ''(a fi): sunt, eşti, este'' v. ''e, suntem, sunteţi, sunt;'' múlt idő: ''fu(se)i, fu(se)şi, fu(se), fu(se)răm, fu(se)răţi, fu(se)ră''
* ''cantare,'' énekelni: ''canto, cantas, cantat, cantamus, cantatis, cantant;'' befejezett jelen idő (praesens perfectum): ''canta(v)i, canta(vi)sti, cantau(i)t, canta(vi)mus, canta(vi)tis, canta(ve)runt''
** spanyol ''(cantar): canto, cantas, canta, cantamos, cantáis, cantan;''  múlt idő: ''canté, cantaste, cantó, cantamos, cantasteis, cantaron''
** olasz ''(cantare): canto, canti, canta, cantiamo, cantate, cantano;'' múlt idő: ''cantai, cantasti, cantò, cantammo, cantaste, cantarono''
** francia ''(chanter)'': '''''chant-'''e, -es, -e, -ons, -ez, -ent''; múlt idő: '''''chant-'''ai, -as, -a, -âmes, -âtes, -èrent''
* ''vivere,'' élni: ''vivo, vivis, vivit, vivimus, vivitis, vivunt;'' befejezett jelen idő (praesens perfectum): ''vixi, vixisti, vixit, viximus, vixitis, vixerunt''
** spanyol ''(vivir): vivo, vives, vive, vivimos, vivís, viven;'' múlt idő: ''viví, viviste, vivió, vivimos, vivisteis, vivieron''
** olasz ''(vivere): vivo, vivi, vive, viviamo, vivete, vivono;'' múlt idő: ''vissi, vivesti, visse, vivemmo, viveste, vissero''
** francia ''(vivre)'': ''vis, vis, vit, vivons, vivez, vivent'' ; múlt idő: ''vécus, vécus, vécut, vécûmes, vécûtes, vécurent''

Megjegyzés: A formai hasonlóság ellenére az itt említett múlt idejű újlatin igealakok használati köre jelentősen eltérhet a latintól és egymástól is. Az újlatin nyelvekben meglehetősen számos múlt idő létezik, az itt említett egyszerű múlt idejű igealak egyes újlatin nyelvekben ritkán használatos.

=== Elöljárószók ===
Az '''elöljárószó'''k vagy '''prepozíciók''' (latinos alakban: ''praepositio)'' olyan, a főnevek vagy igék elé vagy (más nyelvekben) után tett szócskák, melyek cselekvés, történés mellett azok körülményeit adják meg: irányát, helyét, idejét stb. (Magyarra legtöbbször [[rag]]gal vagy [[névutó]]val fordítjuk.) Az igék és származékaik előtt szereplő, azokkal összeolvadó változatukat '''praefixum'''nak hívják.

A leggyakoribb latin elöljárószók és vonzataik:
* '''ā''', '''ab''' – -tól/-től ''([[Határozói eset|ablativus]])'' (vö. olasz ''da < de+ab)''
* '''contrā''' – szemben, ellen ''([[Tárgyeset|accusativus]])'' (vö. spanyol ''contra,'' olasz ''contro'' stb.)
* '''cum''' (szóösszetételekben '''con-, co-''') – -val, -vel ''(ablativus)'' (vö. olasz/spanyol ''con,'' portugál ''com,'' román ''cu'' stb.)
* '''dē''' – -ból/-ből, -ról/-ről, -tól/től ''(ablativus)'' (vö. francia/spanyol/portugál/katalán/román ''de,'' olasz ''di'' stb.)
* '''ē''', '''ex''' – -ból, -ből ''(ablativus)''
* '''in''' (vö. olasz ''in,'' román ''în,'' spanyol/francia ''en,'' portugál ''em'' stb.)
** – -ban/-ben ''(ablativusszal)''
** – -hoz/-hez/-höz, ellene, szembe ''(accusativusszal)''
* '''per''' – -ért, miatt; keresztül, által, révén (vö. olasz/katalán ''per,'' spanyol/portugál ''por/para,'' francia ''pour/par'' stb.)
* '''prae''' – elé ''(accusativus),'' előtt ''(ablativus)''
* '''prō''' – -ért, helyett (vö. spanyol ''por/pro,'' francia ''pour'' stb.)
* '''sub''' – alatt ''(ablativus)'' (vö. régi spanyol ''so,'' portugál ''sob)''
* '''super''' (vö. olasz ''su/sopra,'' spanyol/portugál ''sobre'' stb.)
** – fölött, -on/-en/-ön ''(ablativus)''
** – fölé, -ra/-re ''(accusativus)''
* '''trans''' – (vmin) át, keresztül; mögött, után (vö. spanyol ''tras)''
* '''ultrā''' – fölé, túl-

=== Módosító-, határozó- és kötőszók ===

* '''atque''' – és
* '''aut''' – vagy (vö. újlatin ''o/ou)''
* '''et''' – és (vö. újlatin ''e/i/y)''
* '''nē''' – hogy ne; nehogy
* '''sed''' – ám, (ám)de, viszont
* '''semper''' – mindig (vö. olasz/portugál ''sempre,'' spanyol ''siempre'' stb.)
* '''sic''' – így, ily módon, ekképp(en), ezért, (helyeslés kifejezésére) igen (vö. olasz/spanyol/katalán ''sí,'' portugál ''sim'' stb.)
* '''sine''' – nélkül (vö. spanyol ''sin,'' portugál ''sem,'' olasz ''senza,'' francia ''sans'' stb.)
* '''sive''', '''seu''' – vagy
* '''quasi''' – majdnem, fél-, ál- (vö. olasz ''quasi,'' portugál ''quase,'' spanyol ''casi'' stb.)
* '''-que''' – és (simuló kötőszó: a szó végéhez ragad)
* '''ut''' – hogy… (ok- vagy célhatározó jelleggel)
* '''vel''' – vagy, akár … akár …

=== Indulatszók ===

* '''heu''' – jaj!
* '''mehercle''' – biz a!, nahát! (szó szerint: „Herkulesre!”)
* '''o!''' – oh, ó!
* '''vae'''! – jaj!!

==Híres írók, költők==
[[Fájl:Naturalishistoria.jpg|thumb|A ''[[Naturalis historia]],'' az első enciklopédia előlapja. Szerzője [[Gaius Plinius Secundus]], íródott az első században]]
[[Fájl:Methodus inveniendi - Leonhard Euler - 1744.jpg|thumb|[[Leonhard Euler]] egy matematikai értekezése a 18. századból]]
* [[Titus Maccius Plautus]]
* [[Publius Terentius Afer]]
* [[Marcus Porcius Cato]]
* [[Gaius Valerius Catullus]]
* [[Quintus Horatius Flaccus]]
* [[Caius Iulius Caesar]]
* [[Marcus Tullius Cicero]]
* [[Gaius Sallustius Crispus]]
* [[Titus Lucretius Carus]]
* [[Publius Ovidius Naso]]
* [[Publius Vergilius Maro]]
* [[Titus Livius]]
* [[Gaius Plinius Secundus]]
* [[Sextus Iulius Frontinus]]
* [[Cornelius Tacitus]]
* [[Gaius Suetonius Tranquillus]]
* [[Szent Jeromos]]
* [[Hippói Szent Ágoston]]
* [[Sevillai Szent Izidor]]
* [[Beda Venerabilis]]
* [[Canterburyi Szent Anzelm]]
* [[Pierre Abélard]]
* [[Aquinói Szent Tamás]]
* [[Johannes Secundus]]
* [[Kopernikusz]]
* [[Galileo Galilei]]
* [[Francis Bacon (filozófus)|Francis Bacon]]
* [[Thomas Hobbes]]
* [[John Milton]]
* [[Baruch Spinoza]]
* [[Isaac Newton]]
* [[Leonhard Euler]]
* [[Giovanni Pascoli]]
* [[XVI. Benedek pápa]]

== A latin nyelv mai leszármazottai ==
Az [[újlatin nyelvek]] természetesen a beszélt [[vulgáris latin]]ból (más szóval: népi, köznyelvi latinból) erednek, tehát abból, amit valójában beszéltek az emberek Rómában és másutt. Ezt azért szükséges külön megjegyezni, mert az ún. [[klasszikus latin]] az irodalmi emlékek latinja, és mint ilyen a [[sztenderd]]hez képest más (az írás konzervatívabb, az írástudóknak mindig is volt egy igénye, hogy a nyelvet valamiféle normák alapján nagyjából változatlanul őrizzék meg, így szakadt el „természetes módon” beszélt és az írott változat egymástól). A késő ókori latin és az újlatin dialektusok (többek közt) abban térnek el, hogy az újlatinban megkülönböztető [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlyt]] találunk, a latinban viszont megkülönböztető [[magánhangzó]]-hosszúságot (bár ez a folyamat a késő ókori latinságban már bőven beindult). Az [[olasz nyelv|olasz]] és a [[szárd nyelv|szárd]] nyelvben a [[mássalhangzó]]knak megkülönböztető hossza van, és hangsúlyt is találunk, a [[spanyol nyelv|spanyolban]] csak megkülönböztető hangsúlyt, a franciában pedig már a hangsúly sem megkülönböztető értékű. Egy másik fontos különbség (egyben minden indoeurópai nyelvben hasonló folyamat zajlott le): az újlatin nyelvek lassacskán „lemondtak” a főnévragozásról, a szavak elhagyták megkülönböztető esetvégződéseiket, mindössze a [[többes szám]] jele és a [[nem (nyelvtan)|nyelvtani nemek]] megkülönböztetése maradt meg.

[[Mesterséges nyelv]]ek is merítettek, merítenek a latinból, például az [[eszperantó]], az [[ido]], az [[interlingua]] és a [[latino sine flexione]].

== A magyar és a latin ==
A latin nyelvtanírás hagyománya sokáig éreztette hatását a magyar nyelvtanokon, és az egyéb alapokon nyugvó elméletek csak az utóbbi időben alakultak ki. A latin egyes helyeken a beszélt nyelvre is kihatott (például a [[kötőmód]] (coniunctivus), vagy az igeneves szerkezetek használata), bár ezek jó része már feledésbe merült (például ''kérte, hogy adná neki oda'' szerkesztés).

A középkortól fogva számos latin szó került nyelvünkbe, például az egyházi életből (vallási, hitéleti fogalmak), vagy más kulturális területekről (iskola, növény- és állatnevek, hónapnevek, orvosi kifejezések). Az ókori római és a Gergely-naptárat is eredetileg latinul írták. A tudományok még ma is sok latin eredetű szót használnak. A 19–20. századtól kezdve további latin jövevényszavak áramlottak és áramlanak nyelvünkbe a tudományos fejlődés és a nemzetközi érintkezés nyomán, bár e szavak egy része már a latinba is a görögből került. A latin eredetű (elsősorban francia és olasz) jövevényszavak is gazdagították nyelvünket, csakúgy, mint az angol jövevényszavak némelyike, melyek (az ófrancia közvetítésével) szintén a latinból erednek.

A latin a [[20. század]] közepéig a középiskolai oktatás szerves része volt (lásd például a ''[[Légy jó mindhalálig (regény)|Légy jó mindhalálig]]'' című regényben), ismerete az alapműveltséghez tartozott . Ma – a felsőoktatás mellett – a közoktatásban is tanítják (általános és középiskolában, egyházi iskolákban), gyakran kötelezően választható nyelvként. Az általános iskola 1949-es bevezetése előtt a 8 osztályos gimnázium alsó négy évében és a felső négyben a választható humán tagozaton (érettségin is) kötelező  tárgy volt.

===Latin–magyar szótárak===
* [[Pápai Páriz Ferenc]]: Dictionarium latino-hungaricum. 1708.<ref>[https://mandadb.hu/tetel/555826/Dictionarium_Latino_Hungaricum ''Dictionarium Latino-Hungaricum, succum & medullam purioris Latinitatis, ejúsque genuznam in Lingvam Hungaricam conversionem, ad mentem & sensum proprium scriptorum Classicorum, exhibens: Indefesso XV. Annorum labore, subcisivis ab ordinariis negotiis, temporibus collectum, & in hoc Corpus coactum.'' Leutschoviae, 1708.] (Következik külön czímlappal: ''Dictionarium Hungarico-Latinum, olim magnâ curâ à Clarissimo viro Alberto Molnár Szentziensi collectum; Nunc vero revisum, & aliquot vocabulorum, in Molnariano desideratorum, millibus Latinè redditis locupletatum, Studio & vigiliis Francisci Pariz Papai.'' Uo. 1708.) Újabb kiadások: Nagyszombat, 1762, Bod Péter kiadása. Szeben és Pozsony, 1767, 1772, 1801.</ref>
* [[Finály Henrik|Dr. Finály Henrik]]–Régeni István: ''Latin–magyar iskolai szótár.'' Kolozsvár, 1858.
* [[Finály Henrik|Dr. Finály Henrik]]: ''A latin nyelv szótára.'' [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda]], 1884.
* Burián János: ''Magyar–latin és latin–magyar szótár a középiskolák számára.'' Franklin Társulat, Budapest, 1907.
* [[Györkösy Alajos]]–Vékey Károly: ''Dictionarium Latino-Hungaricum et Hungarico-Latinum.'' Bp., 1938.
* Györkösy Alajos: ''Latin–magyar szótár.'' Bp., 1956. (9. kiad. munk.: Bödey József, Szily Ernő, Zigány Judit. Bp., 1986)
* Györkösy Alajos: ''Magyar–latin szótár.'' Bp., 1960. (5. kiad. 1984)
* [[Tegyey Imre]]<sup>[https://btk.unideb.hu/hu/tegyey-imre-1930-2021] {{Wayback|url=https://btk.unideb.hu/hu/tegyey-imre-1930-2021 |date=20210819222542 }}</sup>: ''Magyar–latin, latin-magyar diákszótár'' I–II. Akadémiai Kiadó, 2005

== A latin mint élő nyelv ==
{{fő|Neolatin}}

=== A latin mint nemzetközi közvetítő nyelv ===
[[File:The_Treaty_of_Utrecht_(clean).jpg|thumb|300px|right|Az utrechti béke szövege spanyolul, latinul és angolul]]
Az ókori Római Birodalomban a görög nyelven kívül az egész birodalom nyelve a latin volt, és a közigazgatás nem vette figyelembe a provinciák nyelveinek sajátosságait. Bár a császárkor óta a nép által beszélt nyelv fokozatosan megváltozott, az irodalmi nyelv a birodalom bukásáig megmaradt. Ez a standard nyelv az arany- és ezüstkori írók nyelve volt. Ezután a latin nyelv megmaradása a bencés rendhez kapcsolódik, akiknek munkájuk révén sikerült a klasszikus irodalom hatalmas részét átmenekíteni. Az egyház folytatta az irodalmi latin nyelv használatát. Nagy Károly, aki a ''translatio imperii'' elve alapján a szent római birodalom eszméjét tűzte ki céljául, indította el a latin nyelv első reneszánszát. Ettől kezdve kerül be a latin az államok közigazgatásába.
A középkori Európa nagy részén [[lingua franca|közvetítő nyelv]] volt, ami az élet minden területére (a liturgiától a hivatalos ügyintézésen át az államok között megkötött paktumok nyelvezetéig) kihatott, majd a latin nyelvnek ezen univerzális, közigazgatási funkciója később Európa országaiban fokozatosan megszűnt (legelőször Franciaországban 1539-ben a [[villers-cotterêts-i rendelet]] által, legkésőbb Magyarországon 1844-ben). A latin nyelv ezután egészen a 18. század elejéig a tudományos munkák szinte kizárólagos nyelve volt.<ref>A középkor utáni latin nyelvet neolatinnak nevezik, bár más rendszerezésben a 17. századtól számítják, így a középkor és a késő újkor közé eső intervallumot reneszánsz latinnak hívják.</ref> A [[vesztfáliai béke]] volt az utolsó, kizárólag latinul megírt nemzetközi okirat.<ref>{{CitLib|aut=Wilfried Stroh|tit=Meghalt a latin, éljen a latin!|subtit=Egy nagy nyelv rövid története|loc=Budapest|red=Typotex|ann=2011|isbn=978-963-2794-22-8}}</ref> A 18. század első feléig a békeszerződéseket az adott nemzeti nyelv mellett latinul is megszövegezték (pl. az 1713-as [[utrechti béke (1713)|utrechti béke]], 1738-as bécsi béke, 1739-es belgrádi béke esetében). A felvilágosodás során Nyugaton a latin szerepét a francia vette át, így a latin ezelőtti tudományos szerepében a 19. század második feléig csupán azokban az országokban maradt meg (ideológiától függetlenül), amelyeknek nyelvét nem sokan ismerték, vagy politikai szerepe akkoriban csekély volt (Skandinávia, német fejedelemségek, Közép-, Kelet-Európa, Oroszország).

=== A latin nyelv és a közoktatás ===
[[File:Josef_Donat_-_Cosmologia.jpg|thumb|300px|right|Josef Donat SJ (1868 - 1946) katolikus jezsuita latin nyelvű természetfilozófiai kézikönyve az evolúcióról]]
A második ipari forradalom következtében a latin az azon történő oktatást és a tudományos életet illetően a megmaradt országokból is kiszorult, bár a második világháborúig sok helyen kötelező tantárgyként oktatták, jóllehet nem ugyanazzal a céllal s nem ugyanazzal módszerrel. A latin nyelv aktív használatát a római katolikus egyház folytatta tovább, ahol a [[második vatikáni zsinat]]ig a szemináriumokban a teológiát ill. bölcseletet latinul oktatták, és a liturgia is latinul folyt. A zsinat után, bár a zsinat csak a lehetőségeket akarta kitárni, s nem azt megszüntetni, a latin nyelv élő hagyományának védelmét megcélzó pápai rendelkezések (mint pl. XXIII. János ''Veterum Sapientia'' c. enciklikája) hatás nélkül maradtak.
A latin nyelv, még akkor is, mikor a leánynyelvek beszélt nyelvállapota nagyban eltávolodott az ókori irodalmi nyelvtől, sokáig az európai civilizáción belül a kultúra és a tudományok közvetítő nyelvének számított. Valójában ma is nagyon sokan tanulják és – bármennyire is meglepő – kommunikálnak vele, különösen Nyugat-Európa egyes országaiban.

Meglehetősen vitatott kérdés, hogy a huszonegyedik században és azután érdemes-e a latint meghagyni a közoktatásban, nem jelent-e tanulása elpazarolt időt.<ref>Adamik Tamás: ''[http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/mire-jo-a-latin-mire-jo-ez-a-konyv Mire jó a latin? Mire jó ez a könyv?]''. ''Könyv és nevelés'' online, 2011/4.</ref> <!--A latin művelése melletti egyik legerősebb érv, hogy segít más nyelvek megtanulását megalapozni, ugyanakkor ezt a nyelvészet-szociológiai kutatások nem támasztják alá. {{forrás?}} Ugyanakkor Finnországban készült felmérésekben sikerült kimutatni, hogy a latint, illetve más klasszikus nyelvet középfokon tanuló diákok szignifikánsan jobban teljesítenek minden más területen, mint a latint nem tanuló társaik. {{forrás}}-->

==A kultúrában==
A latin nyelv megtalálható könyvekben, filmekben, filmsorozatokban; és nemcsak azokban, amelyek az ókorról vagy a középkorról szólnak. A középkorias, fantasykban is szerepel, használják a műveltek, a tudomány és a varázslás nyelveként. Néha a modern környezetben játszódó filmekben is a mágia nyelve, mint például a [[Vámpírnaplók]]ban. Felhasználják szerepjátékokban is, például a [[M.A.G.U.S.]]
sokat merített belőle.

A [[Lost]] filmsorozatban a Többiek ezt a nyelvet is használják.

Az [[Űrgammák]]ban van egy halvány utalás arra, hogy a benne szereplő három népre oszlott közösség ősi nyelve a latin vagy valami hasonló lenne. A Haldor két űrhajósának neve, Dexter és Sinister neve is latin.

A [[Harry Potter]]ben a mágia nyelve feltűnően hasonlít a latinhoz.

A [[Star Trek]]ben egy rövid latin nyelvű beszélgetés hallható a ''Star Trek: The Next Generation'' sorozat ''The Game'' című részében  Wesley Crusher és Picard kapitány között:
:Picard: Quomodo tua Latinitas est?
:Wesley: Praestat quam prius.
:Picard: Oppido bonum.

Néhány részben latin nyelvű idézetek, rövid mondások fordulnak elő:

{|
|-
! Mondás
! Magyarul
! Használója
! Rész
|-
| Ad Astra per Aspera
| ''Nehézségek által a csillagokig''
| Földi Űrhajózási Osztály
| ENT - "These Are the Voyages..."
|-
| Audentes fortuna iuvat
| ''Bátraké a szerencse''
| [[Columbia (Star Trek)|Columbia]]
| ENT - "Home", "Affliction", "Divergence"
|-
| Audentes Fortuna Imperii
| ''A bátrak a birodalom szerencséje''
| [[ISS Avenger]]
| ENT - "In a Mirror", Darkly, Part II"
|-
| Caveat emptor
| ''Óvakodjon a vásárló''
| ''[[Ferengi Szövetség]]'', [[Data]]
| TNG - "The Last Outpost"
|-
| Ex luna scientia
| ''Tudomány a holdból''
| [[NASA]]
| ENT - "First Flight"
|-
| Ex astris scientia
| ''Tudomány a csillagokból''
| ''[[Starfleet Academy]]''
| TNG - "The First Duty"
|-
| Inter Arma Enim Silent Leges
| ''Háború idején hallgatnak a törvények''
| [[Gulielmus Ross|Gulielmi Ross]], 31. rész
| DS9 - "Inter Arma Enim Silent Leges"
|-
| Res Gesta Per Excellentiam
| ''Előrejutás kiválósággal''
| [[NASA]]
| ENT - "First Flight"
|-
| Tempus fugit
| ''Repül az idő''
| [[Ducane]]
| VOY - "Relativity"
|}

Egyes részek eredeti címe is latin:
* TNG
** Sub Rosa
* DS9
** Dramatis Personae
** Inter Arma Enim Silent Leges
* VOY
** Ex Post Facto
** Non Sequitur
** Alter Ego
* ENT
** Terra Nova
** Vox Sola

A [[Stargate]] fiktív univerzumában az értelmes földönkívüli lények elnevezése Alteri. A latin nyelv egy archaikus változatát beszélik. A csillagkapukat évezredek óta építik. Két népre oszlanak, az egyik angol neve Ancients, a másiké Ori. Az Ancients a Tejútrendszerben és a Pegazus csillagképben telepedett le. Nyelvüket átadták az emberiségnek, ebből lett a latin nyelv.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Források==
Nagy–Kováts–Péter: ''Latin nyelvtan a középiskolák számára''

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Egyházi latin]]
* [[Latin eredetű ábécék]]
* [[Európai települések latin neve]]

== További információk ==
{{InterWiki|code=la}}
{{wikiszótár|a|Kategória:magyar-latin szótár}}
=== Magyarul ===

* [http://latin.lap.hu Latin.lap.hu]
* [https://web.archive.org/web/20170516041954/http://latinweb.hu/ Latinweb]
* [https://webnyelv.hu Webnyelv]
* [[Finály Henrik]] szótárának [http://latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi digitalizált változata] a [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]ban.
* [http://laudator.blog.hu Latin nyelvművelő blog]
* Balogh Mihály: ''[http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/kell-e-a-latin-kerekasztal-beszelgetes-a-magyarorszagi-latintanitasrol Kell-e a latin? Kerekasztal-beszélgetés a magyarországi latintanításról]''. Könyv és nevelés online, 2009/1.

=== Angolul ===
* a [http://www.perseus.tufts.edu/ The Perseus Project] számos hasznos oldalt tartalmaz az ókori nyelvekre és irodalmakra vonatkozóan, köztük [http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/resolveform?lang=Latin egy interaktív latinszótár] oldalait.
* [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=LTN Ethnologue report for Latin]
* Ingyenes online latintanfolyamok (angolul)
** https://web.archive.org/web/20040214174858/http://www.sprachprofi.de.vu/latin
** http://wikibooks.org/wiki/Latin
* [http://www.thelatinlibrary.com The Latin Library] számos latin szerző szövegeinek digitális változata online (ingyenes)
* [http://www.textkit.com Textkit] latin tankönyvi szövegek és egyéb digitális nyelvi anyagok.
* [https://web.archive.org/web/20040411031210/http://www.websters-online-dictionary.org/definition/Latin-english/ Latin – English Dictionary]: a Webster’s szótár Rosetta-kiadásának anyaga.
* [https://web.archive.org/web/20190830212232/http://ephemeris.alcuinus.net/ Ephemeris] Nuntii Latini Universi: a finn rádió és a BBC közös latin nyelvű friss hírei (szöveg és hangzóanyag).
* [http://www.verbix.com/languages/latin.shtml Verbix] Ingyenes online igeragozó-program.
* [https://dictzone.com/latin-english-dictionary/ Latin – English Dictionary]: online kereshető szótár. Colonel William A. Whitaker munkája alapján

=== Szótárak ===
* [http://mek.oszk.hu/06200/06283/06283.pdf Latin–magyar törvénykezési műszótár] (1845)
* [http://dictzone.com/latin-magyar-szotar/ Latin–magyar–latin online szótár]

==Fordítás==
* {{fordítás|la|Lingua Latina}}

{{Újlatin nyelvek}}
{{IEnyelvek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|ókor|}}

[[Kategória:Latin nyelv| ]]
[[Kategória:Természetes nyelvek]]
[[Kategória:Ókori nyelvek]]